1957. ÁPRILIS 13.
(idézet: Apró Antal – A szocializmus építésének útján – 1975)
A Magyar Szocialista Munkáspárt és a Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány nevében üdvözöllek benneteket abból az ünnepélyes alkalomból, hogy néhány héttel ezelőtt megalakult az első építőmunkás század áldozatkész, a párt, a haza, a munkásosztály ügyéért harcoló építőmunkásokból, s a mai nappal a század őrzászlóaljjá alakul, leteszi az esküt és a dicsőséges 1919-es magyar kommün népbiztosának, Bokányi Dezső elvtársnak, az építőmunkás-mozgalom és a magyar munkásmozgalom kimagasló alakjának nevét veszi fel.
Ezekben a napokban a párt kezdeményezésére szerte az országban, a falvakban és a városokban, a munkásosztály színe-java a proletárdiktatúra megvédésére fegyveres munkásőrségekbe tömörül.
Az 1956-os ellenforradalom sok mindenre megtanított bennünket, többek között arra is, hogy a munkás-paraszt hatalom megőrzéséhez, az utóbbi tizenkét év alatt elért szocialista vívmányok megvédéséhez kevés csak a rendőrség, a hadsereg fegyveres erejére támaszkodni, hasznos és szükséges a munkásosztály kezébe is fegyvert adni.
Sem a pártot, sem a munkásosztályt nem hagyhatjuk többé védtelenül, fegyvertelenül. Az ellenforradalom óriási károkat okozott népünknek. A barbár rombolás nyomai még hosszú ideig láthatók lesznek a fővárosban. A felgyújtott épületek, a lerombolt és kifosztott áruházak, közraktárak, vidéken a néptelenül maradt és kifosztott termelőszövetkezetek százai, de mindenekelőtt legyilkolt, hős elvtársaink százainak emléke kötelez bennünket arra, hogy a jövőben éberebbek legyünk.
Az országban megalakult fegyveres munkásőrségekben bízik a dolgozó nép, bízik a párt. Ezt a bizalmat és szeretetet, amellyel a dolgozók körülveszik a fegyveres munkásőrségeket, meg kell becsülni és jó munkával, a néphatalom védelmezésével továbbra is ki kell érdemelni, mert a fegyveres munkásőrség az ország szocialista rendjének, nyugalmának, a békés építőmunkának védelmezője.
Ahogy szétnézek itt az építőmunkás-zászlóaljban részt vevő elvtársaink között, örömmel látom, hogy számosan itt vannak a 19-es vöröskatonák közül, a régi MÉMOSZ-dandár tagjai, akik 1919-ben a Landler-hadtestben, a fegyveres harcokban eredményesen vették ki részüket a proletárdiktatúra védelméből.
A fegyveres építőmunkások között látjuk a kommunista párt illegális tagjait, akik a két háború között szervezték, irányították az építőmunkás-mozgalmat, a nagy sztrájkokat, tüntetéseket, háborúellenes megmozdulásokat, az építőmunkásság nehéz küzdelmeit a nagyobb darab kenyérért, a szabadságért, a szocializmusért.
Itt látom régi harcostársaimat, akik közül nagyon sokan a börtönökben, az internáló táborokban és a nagy építőmunkás-harcokban megmutatták, hogy bátrak, áldozatkészek, ha kell életüket is feláldozzák a haza, a szabadság, a párt ügyéért.
Akik ma itt fegyverben vannak, mindannyian jól tudják, hogy miért van kezükben a fegyver. Az építőmunkások szervezete és tagjainak döntő többsége az ellenforradalom alatt is megállta a helyét. Büszkék vagyunk rátok, kedves elvtársaink, és örülünk, hogy az elsők között jelentkeztetek a párt hívó szavára a munkásosztály felfegyverzésekor.
Az a körülmény, hogy az építőmunkás-zászlóalj Bokányi Dezső nevét viseli, külön is kötelez mindannyiótokat arra, hogy soraitokban forradalmi fegyelem, harcos elszántság legyen, minden ellenforradalmi ténykedéssel szemben határozottan, keményen lépjetek fel, tanuljatok elvtársak 1919 és 1956 tapasztalataiból!
A munkásmozgalom története bizonyítja, hogy a magyar építőmunkások a 25 éves horthysta elnyomatás legnehezebb éveiben mindig különös, mondhatnám sokszor kezdeményező, vezető szerepet töltöttek be a magyar kommunista mozgalomban, a magyar munkásmozgalomban. Bokányi Dezső, Vági István és 1919-ben sokan mások, később a Horthy-fasizmus elleni harcban Kélinger Pál, Honti Lajos és a MÉMOSZ emléktábláján megörökített 66 elvtárs életét áldozta a fasizmus elleni harcban, a partizánmozgalomban népünk szabadságáért, a szocialista Magyarország megteremtéséért.
Ez a harcos forradalmi múlt, az építőmunkás-mozgalomnak a népelnyomók ellen folytatott szívós küzdelme kötelez benneteket, barátaim, kommunista bátorságra, elszántságra, arra, hogy mindenkor férfiasan helytálljatok a párt hívó szavára. Kötelez benneteket az építőmunkás-mozgalom forradalmi múltja arra is, hogy példaadóan viselkedjetek, soraitokban fegyelmet, rendet tartsatok, tanuljátok meg a fegyverek pontos kezelését! Jól képzett katonákká, fegyveres munkásokká kell válnotok a most megalakult zászlóaljban.
Nemcsak fegyveres munkások vagytok, hanem a párt katonái, a kommunista eszme hirdetői is. A munkásőrség tagjainak a munkában s a magánéletben is példát kell mutatni a többieknek.
Október 23. nem következett volna be, ha a kommunisták, a szervezett munkások, az öntudatos dolgozók kezében fegyver van.
A Magyar Szocialista Munkáspárt Ideiglenes Központi Bizottsága, okulva az októberi eseményekből, fontos feladatának tartja, hogy a népi hatalom fegyveres ereje minél szélesebb tömegekre épüljön: munkásokra, parasztokra, néphez hű értelmiségiekre, hogy még egyszer ne forduljanak elő olyan szégyenletes események hazánkban, mint október 23-án.
Az ellenséget máris megfélemlítették az utcákon megjelenő munkásőrök. A ma megalakult „Bokányi Dezső építőmunkás őrzászlóalj”-jal tovább növekszik a munkásosztály fegyveres ereje.
Elvtársaim! Harcostársaim! A mai napon esküt tesztek a pártra, a munkáshatalomra, arra, hogy minden körülmények között megvéditek a szocializmus ügyét, hazánk szabadságát. Van fegyveretek, kommunista öntudatotok és kommunista szívetek. Minden erőtökkel és tudásotokkal védjétek nagy ügyünket, a szocializmus eszméjét.
Minden erőtökkel és tudásotokkal erősítsétek, gyarapítsátok barátságunkat, szövetségünket a nagy Szovjetunióval, amely másodszor szabadította fel hazánkat, másodszor védte meg Magyarországon a munkáshatalmat.
Vigyázzatok soraitok tisztaságára! Elvtársias fegyelem legyen a zászlóaljban, és a fegyvert soha ki ne adjátok kezetekből, bátran használjátok akkor, ha a hazát, a népet, a pártot kell megvédeni!
Útravalóul, eskütétel előtt annyit mondhatok, hogy a párt és a kormány számít rátok, bízik bennetek. Legyetek méltók erre a bizalomra!
SaLa
Kérjük, anyagilag támogassa a Bal-Rad-ot! – a blog nyitóoldalának jobb felső sarkában látható 
piktogrammra kattintva Pay-Pal-on
-vagy közvetlen postai úton:
Szabó Péter 2747 Törtel, Petőfi-ut. 12.
HA LEHET…- NE BORÍTÉKBAN, MERT AZ MOSTANSÁG ELVÉSZ!
A beérkező adományokról olvasóinkat a “Köszönjük”– rovatban tájékoztatjuk! balrad.hu/koszonet
Ha tetszett ez a cikk, ha egyetértesz a balrad.hu-val, oszd meg Facebookon, Twitteren, VKontakton – meg ahol csak lehetőséged van rá! De legalább LÁJKOLD! – hiszen azzal is tudsz segíteni!