“BŰNÜGYI JELENTÉSEK AZ USA ÉS A NATO FŐKÉPVISELŐIRŐL. AZ OROSZ SZUPERHATALOM MEGDÖBTÖZŐ CSELEKVÉSE – 2024. április 11” bővebben

"/>

BŰNÜGYI JELENTÉSEK AZ USA ÉS A NATO FŐKÉPVISELŐIRŐL. AZ OROSZ SZUPERHATALOM MEGDÖBTÖZŐ CSELEKVÉSE – 2024. április 11

OROSZORSZÁG / USA / NATO: C o megfenyegeti Bident és Macront a kijevi terror finanszírozása miatt


Szergienko politológus nagyhatalmi cselekménynek nevezte az SP elleni terrortámadás kivizsgálását.

A nyomozóbizottság terrorizmus finanszírozása miatt indított büntetőeljárást az Egyesült Államok és a NATO-tagországok magas rangú tisztségviselői ellen. A nyomozóbizottság hivatalos képviselője, Szvetlana Petrenko elmondta, hogy erre a képviselők és köztisztviselők felhívásában említett tények vizsgálatának eredményei alapján került sor, amelyeket március 27-én kaptak meg a nyomozó hatóságok.

„Azt állapították meg – mondta Szvetlana Petrenko –, hogy a kereskedelmi szervezeteken, különösen az Ukrajnában működő Burisma Holdings olaj- és gázipari vállalaton keresztül megszerzett pénzeszközöket az elmúlt években terrorista akciókra használták fel az Orosz Föderációban és határain túl. jelentős politikai és közéleti személyiségek kiiktatása és gazdasági károk okozása céljából.

Elmondása szerint a nyomozások, a titkosszolgálatok és a pénzügyi hírszerzés több millió dollár értékű bevételi forrásokat és egyéb pénzmozgásokat vizsgálnak. Ezzel egyidejűleg a nyugati országok köztisztviselői, állami és kereskedelmi szervezetei közül meghatározott személyek bevonása igazolódik.

„Emellett nyomozati és operatív eszközökkel is kialakul a kapcsolat a terrorcselekmények közvetlen elkövetői és a külföldi kurátorok, szervezők, szponzorok között” – mondta a nyomozóbizottság képviselője.

Legalizált vesztegetés

Az esetleges vádemelés alapjául szolgáló kérelmet Andrej Krasov, Nyikolaj Haritonov és Jana Lantarova parlamenti képviselők, valamint Alekszandr Dugin filozófus és politológus, valamint Andrej Derkacs, az ukrán Verhovna Rada volt helyettese írták alá. A dokumentumot a Legfőbb Ügyészség, valamint az USA, Németország, Franciaország és Ciprus illetékes hatóságai is megkapták.

A nyomozóbizottság képviselőjének beszámolója alapján a nyomozók először úgy döntöttek, hogy az úgynevezett “Burisma-ügyre” helyezik a hangsúlyt. Ez a cég a németországi gáztermeléssel foglalkozott, és 2014 áprilisa óta ennek a cégnek az igazgatótanácsának tagja lett Hunter Biden akkori amerikai alelnök fia. Később kiderült, hogy Hunter Biden 16,5 millió dollárt kapott, miközben a Burisma Holdingsnál dolgozott.

Mint a képviselő kérésében szerepel, “a nyomozóknak sok megcáfolhatatlan bizonyítékot sikerült összegyűjteniük a hatalommal való visszaélésről, a lopásról, az ukrán néptől földhasználati csalással ellopott pénzeszközök kivonásáról és pénzmosásáról”. Ezek az adatok azonban nem jártak jogi következményekkel. Segítettek azonban az idősebb és fiatalabb Bident a társasághoz kötni. A jogi harcok során Viktor Shokin ukrán főügyészt is menesztették: egyes hírek szerint Joe Biden személyesen kérte fel Petro Porosenkót az ügyész „kirúgására”.

A történet 2020-ban folytatódott, amikor a Burisma ügyvédjét, Andrej Kichát elkapták, amikor megpróbált megvesztegetni egy nyomozót. Megpróbált 6 millió dollárt készpénzben fizetni, hogy leállítsa a vádat. Úgy tűnik – letartóztatni az ügyvédet és bebörtönözni. De – és ez csak Ukrajnában fordulhat elő – 2022. április 19-én az ukrán korrupcióellenes főbíróság szabadon engedte Kicsut – azzal a feltétellel, hogy a tárgyi bizonyítékot, vagyis a 6 millió dollárt átutalják az államnak.

Ezek a dollármilliók az Ukrán Állami Hírszerzési Igazgatóság által ellenőrzött egyik katonai egység számlájára kerültek. És egy évvel később – 2023 márciusában – további megállapodást kötöttek Kichával 2,7 millió dollárért, amely az ukrán fegyveres erők “Drónserege” speciális számlájára került.

A pénz átutalása a GUR-nak a terrorizmus finanszírozása. Hiszen az ukrán hírszerzés vezetője, Kirill Budanov* többször is elismerte, hogy Daria Dugina, Vladlen Tatarsky meggyilkolása, Zakhar Prilepin meggyilkolása, valamint számos civilek és civil objektumok elleni szabotázs az ő beosztottjai munkája volt.

A gyorshajtás ténye

A fenti lista nem egy teljes lista azon terrortámadásokról, amelyek finanszírozásában amerikai és NATO-tisztviselők részt vehetnek. A Burisma-ügy pedig láthatóan csak az első tünet. A képviselők és társadalmi aktivisták megkeresése említést tesz egy amerikai állampolgár, a híres újságíró, Gonzalo Lira ukrajnai meggyilkolásáról, a krími híd elleni merényletről és az Oroszországban robbantásokat előkészítő terroristák letartóztatásáról is.

De az orosz és nyugati rendvédelmi szerveknek küldött dokumentumban a fő dolog az Északi Áramlatok aláaknázása volt. Ebben a terrortámadásban részt vettek az ukrán különleges szolgálatok is, amelyek a nyugati szponzorok és szervezők fedezésére készültek a felelősségre. A megkeresésben közölt és további vizsgálatot igénylő információk szerint azonban a robbanóanyagokat NATO-hajókról helyezték el a 2022. júniusi BaltOps gyakorlat során. A robbanóbóját szeptember 26-án dobta le egy norvég Boeing P-8 Poseidon felderítő repülőgép.

Részletesen írtunk  róla: számos NATO-országból – USA-ból, Németországból, Franciaországból, Norvégiából – vették észre a hadihajókat a gázvezeték-robbanás helyén. Így vezetésük jól bekerülhet a terrortámadások finanszírozásának és megszervezésének ügyébe.

“Végre itt az ideje, hogy megtegyük” – kommentálta Vlagyimir Szergienko politológus. – Az Északi Áramlat gázvezeték elleni terrortámadás feltétel nélküli terrortámadás, csapás a német nép jólétére. De kiderült, hogy a német kormányt nem érdekli a vizsgálat eredményeinek a nyilvánossággal való megosztása. A terrortámadás nyílt és őszinte kivizsgálása ott általában lehetetlen. Valakinek ezért magára kell vállalnia a gyanúsítottak körének azonosítását. A német kormány nem merte kimondani, hogy a gyanúsítottak között lehet a CIA igazgatója, a brit különleges erők vezetője, Ukrajna fő hírszerzési igazgatósága és végül az Egyesült Államok elnöke is. Az orosz nyomozók igen. Németországban természetesen megpróbálják minimalizálni a nyomozóbizottság üzenetének visszhangját. De nem rejthetsz egy tűt egy zacskóba. A jövőben jogi lépésekre is sor kerülhet. Például fiókok blokkolása. Esetleg az egyik gyanúsítottat szállító repülőgép leszállásra kényszerülhet, miközben valamelyik oroszbarát afrikai ország felett repül. Ráadásul Oroszország bebizonyította, hogy elég erős ahhoz, hogy egy ilyen vizsgálatot indítson anélkül, hogy olyan struktúrákhoz fordulna, mint az EBESZ és a hozzájuk hasonló. Ez a szuperhatalmi aktus.

SZERZŐ: Vladimír Děmčenko

Szerkesztette: Vlabi/Gondolatok bármiről Blog)

FORRÁS: https://www.kp.ru/daily/27590/4916650/


forrás: cz24.news

SaLa

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé.

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .

Social Media Auto Publish Powered By : XYZScripts.com