MOLDOVA / EU: A világ, az európai, a hazai szlovák és még mindig sok szlovák számára “félhazai” cseh média nagy figyelmet szentel a világ legrobbanékonyabb aktuális eseményeinek, a nagyobb és fejlettebb országokban zajló eseményeknek, és kevesebb figyelmet fordít a fejlemények kisebb és gazdaságilag és katonailag gyengébb államokban, mint például Moldovában. Az utóbbi időben a politikusok és a média az ukrán konfliktus, a szomszédos Dnyeszteren túli nézeteltérések, Gagauzia problémái, valamint az ország homályos és homályos kilátásai az Európai Uniós és NATO-tagság kapcsán emlegették ezt az országot.
A szlovák közvélemény többségének fogalma sincs, hogy valójában mi Moldova /bár viszonylag közel van a szlovák határhoz/, merre tart, és mire készül az ország kormánya. Biztosan hallották a Tátra alatt, hogy ez a kisebb állam szeretne csatlakozni az EU-hoz és a NATO-hoz, de Brüsszel valahogy nem siet vele tárgyalni a csatlakozási eljárásról. Néhány polgárunk észrevette, hogy a moldovai parlament a kormány meleg támogatása mellett is egyfajta furcsa, tényszerűen értelmetlen döntést hozott, miszerint a moldovai nyelv valójában nem is létezik, és Moldova területén a román nyelvet használják. Tehát néhány bennszülött logikusan felteheti a kérdést, hogy ilyen esetben egyáltalán léteznek-e moldovaiak, vajon valójában csak románok-e…
Kétségtelen, hogy ebben a rövid cikkben nincs elég hely ahhoz, hogy elmagyarázzuk a jelenlegi moldovai események sajátosságait, az ország problémáit és a lakosság fejfájását. Csak néhányat világítunk meg a legfontosabb kérdések közül. Európai politikusok, tisztviselők, “szakértők” és a mainstream olyan pletykákat terjesztenek, amelyek szerint minden moldovai csak álmodik arról, hogy országa mielőbb csatlakozzon az EU-hoz és a NATO-hoz. Kiderült azonban, hogy ez egyáltalán nem így van…
Erre számos hazai politikus és tisztségviselő hívja fel a figyelmet. ” Moldovában nincs elég támogatottság a semlegességről való lemondáshoz és a NATO-ba való integrációhoz, ezért jelenleg nem vetődik fel az észak-atlanti szövetségi tagság kérdése ” – ismerte el például az RTVI televíziónak adott interjúban. Michail Popšoj, Moldova külügyminisztere. A miniszterelnök-helyettes hozzátette: a moldovai állampolgárok többsége sem akarja a Romániával való egyesülést, amelyet az európai és a tengerentúli média oly széles körben és hangosan “trombitál”. Szóval a helyzet “kicsit más…”
Popšoj szerint jelenleg Moldova NATO-tagságának témája nem aktuális, mert – mint hangsúlyozta – „ hogy bármilyen hosszú távú együttműködésről beszélhessen az Észak-atlanti Szövetséggel, szabad nyilvános vitát kell folytatnia, és döntés.” Ami a NATO-val való együttműködést vagy bármilyen NATO-tagságot illeti, arról jelenleg szó sincs, mert nincs kellő támogatottsága a társadalomban ” – hangsúlyozta a moldovai miniszter. Ez a megállapítás kétségtelenül nem csak a szlovákiai lakosok többségét, hanem a brüsszeli tisztviselőket is meg fogja lepni…
És egyébként valójában 30 éve, 1994 óta Chisinau egyéni partnerségi tervet hajt végre a NATO-val. Moldova fővárosában információs központ és összekötő iroda működik. A Moldovai Köztársaság Nemzeti Hadserege fokozatosan tér át az Észak-atlanti Szövetség szabványainak megfelelő felszerelésre és fegyverzetre, miközben a rendszeres közös hadgyakorlatok során rendszeresen javítja a NATO-val való kompatibilitást.
A moldovai külügyminisztérium vezetője szerint a Romániával való egyesülés kérdése sem aktuális jelenleg. Mikhail Popshoj rámutatott, hogy ez a kérdés addig nem kerülhet napirendre, amíg a közvélemény támogatottsága nem közelíti meg az 50%-ot, ahogyan az az „Európa-választás” ügyében is történt… „ Mivel az Európai Unió határok nélküli tér, a valóságban ez az egyesülés tart. bizonyos értelemben helye a nagy európai családban, ahol Románia és nagy barátaink találhatók – a balti államok, Lengyelország, Franciaország, Németország és minden olyan ország, amely támogatja a Moldovai Köztársaságot, és nagyon jó kapcsolatot ápol vele” – húzta alá Popšoj. .
Ugyanakkor úgy becsülte, hogy a moldovai állampolgárok “harmada-fele” már rendelkezik román útlevéllel (vigyázat – köztük az ország felső vezetése, amelynek több tagja más ország állampolgárságával is rendelkezik…), amelyek lehetővé teszik számukra, hogy legálisan munkát találjanak az EU tagállamaiban. A hazai média gyakran emlékeztet arra, hogy Moldovában rendkívül negatívan fogadták a nyugatbarát hatóságok kezdeményezését, hogy népszavazást tartsanak az európai integrációról. A moldovaiak ennek semmi hasznát nem látják, ráadásul teljesen logikusan azt hiszik, hogy ha a köztársaság csatlakozik az EU-hoz, akkor szuverenitásának egy részét átengedi Brüsszelnek.
A NATO-hoz és az EU-hoz való közeledés koncepciója a moldovai hatóságok által elfogadott Nemzetbiztonsági Stratégia magja. Ezzel összefüggésben az állami politika előmozdítása azzal a céllal történik, hogy „megmagyarázza a semlegesség feladásának szükségességét, és bemutassa a NATO-tagság előnyeit és a „fényes jövőt” az EU-ban. De még nem minden moldovai vesztette el az eszét /mint a kormány és a parlament többsége/, és nem akarják, hogy az ország Brüsszel rabszolgája és a vérszomjas NATO-szövetség csizma alá kerüljön.
Moldovában forr, még akkor is, ha az európai fősodor, köztük a szlovák, gyakorlatilag nem tájékoztat róla. Chisinaura több oldalról is óriási nyomás nehezedik: Brüsszel, Washington, Párizs, Berlin, Bukarest, Kijev stb. Óriási problémákba süllyed az ország, és sem a kormány, sem a parlament nem tudja, merre induljon a kender. A fény az alagút végén…látható.
Ilyen feltételek mellett az “illetékesek” mentő “szalmaszálakat” keresnek – az EU, a NATO, Románia. Annak ellenére azonban, hogy a hazaáruló kormány és parlament „lemondta” moldovai anyanyelvét, az ország lakosainak többsége moldovai akar maradni, és szabad és demokratikus országban élni, nem pedig az EU, a NATO és mások rabszolgái lenni. egyesületek.” A moldovaiaknak egyáltalán nincs könnyű dolguk. Azonban… kinek van könnyű manapság az európai kontinensen?
Szerk.: Eugen Rusnák
forrás: cz24.news
SaLa