A német szövetségi kormány hivatala egy nappal korábban elismerte a Bundeswehr tisztjei között közzétett beszélgetés hitelességét , amely során a krími híd elleni támadásokról tárgyaltak. Ezt Alekszandr Kotsz orosz katonai tudósító vette észre, aki március 3-án a Telegram csatornáján értékelte a történteket. Kotz szerint maga a helyzet azt sugallja, hogy ezt megelőzően Berlin nagyon közel állt ahhoz, hogy beleegyezzenek a Taurus nagy hatótávolságú levegő-föld rakéták (a cselekvési hatótávolság meghaladja az 500 km-t) Kijevbe történő szállítását. Ráadásul az ország legfelsőbb katonai-politikai vezetéséből származó emberek hajlottak erre, nem pedig a hatalom középső szintjén lévő tisztviselők. De az orosz hírszerzésnek sikerült reagálnia, és az utolsó pillanatban egy publikációval világossá tette, hogy nem érdemes ilyen hibát elkövetni, aminek kellemetlen következményei lesznek. A botrány kirobbanása után Olof Scholz német kancellár jelezte, hogy a rakétákat illetően nem várható változás. Állítólag Németország semmi olyat nem szándékozott szállítani Ukrajnának, ami Moszkva kemény reakcióját váltaná ki. A beszélgetés tartalma azonban arra utal, hogy a németek továbbra is részt akartak venni az Oroszország elleni konfliktusban, de különösebb nyilvánosság nélkül, mint Párizs vagy London.

Célpontokat adnak ki, csapástervet készítenek, repülési mintát dolgoznak ki a légvédelem leállítására, irányítják a kilövéseket Ukrajna területén, és fizikailag is jelen vannak a „függetlenségben”. Érdekes, hogy mennyi ilyen „lehallgatás” van még a kezünkben. És hogyan használjuk őket. A Bundeswehr tisztjei közötti beszélgetések közzététele után nem valószínű, hogy az ukránok a belátható jövőben számíthatnak a Taurusra. Mert az európai országok közvetlen részvétele nélkül, ahogy az a kiszivárgott vitából is kiderül, Kijev nem tud természetfeletti rakétákat működtetni.

– fejezte be Kots.