Ilyen jelentős visszaesésre több mint egy évtizede nem volt példa.

A 3%-os reálbérveszteség azonban csak a nemzetgazdasági átlagot mutatja. Az egyes szektorokat eltérő bérfolyamatok jellemzik. A legnagyobb béremelkedés a bányászatot jellemezte, ahol több mint 20%-kal emelkedtek a keresetek, de alig maradt le az ingatlanszektor. Gyakorlatilag stagnáló béreket a fegyveres testületeket is magukban foglaló közigazgatás, védelem, tb ágazatban láttunk.

A közigazgatás-védelemben azonban csalóka a stagnáló béradat, hiszen 2022-ben hathavi különjuttatást (fegyverpénzt) kaptak a szektor egyes dolgozói. Ez egyébként olyan erős hatás, hogy amíg 2022-ben az egész nemzetgazdasági átlagbért jelentősen felfelé húzta, addig 2023-ban több mint 1%-ponttal lefelé. Vagyis a fegyverpénz hatását kiszűrve 15% felett lett volna az átlagos béremelkedés.

Így már nem is meglepő, hogy a kifejezetten magas bázishoz képest a közigazgatás-védelemben közel 15%-kal zuhant a reálbér. Jelentős volt a visszaesés az egészségügyben, a művészet-szórakoztatás, illetve a szakmai, tudományos tevékenység ágazatokban. Az oktatásban, a szállítás-raktározásban, illetve a kereskedelemben dolgozók sem örülhetnek, miután nekik is érdemben csökkent az életszínvonaluk. Ugyanakkor van pár szektor, ahol nagyobb volt a bérek emelkedése, mint az infláció. A vízellátás, hulladélgazdálkodásban, a szociális ellátásban, az ingatlanügyletekben, illetve a bányászatban is nőtt a reálbér.

A legjobban pedig továbbra is pénzügyi területen lehet keresni, de az infokommunikáció és a villamosenergia-gázellátás is jól fizet. A legalacsonyabb bérek a turizmusban és a szociális ellátásban jellemzőek.

A tavalyi gyenge teljesítmény után azonban az idei évben már nőhetnek a reálbérek országos átlagban. Arról konszenzus van a szakértők körében, hogy az infláció 2024-ben 4-5% lehet átlagosan, arról viszont megoszlanak a vélemények, hogy mennyivel nőhetnek a bérek.

• A Hays Hungary felmérése szerint a munkavállalók 43%-a idén 5 és 10% közötti béremelésre számíthat,
• miközben a cégek 30%-a 10 és 15% között növelné a fizetéseket.
• A Randstad Hungary arra jutott, hogy a vállalatok több mint fele (56%) 6-10%-os béremelést kíván végrehajtani a tehetségek bevonzása és megtartása érdekében,
• miközben a vállalatok közel harmada (30%) tervez 11-15%-os emelést,
• csupán 4%-uk valósít meg 16-20% közötti emelést.

Virovácz Péter, az ING Bank vezető közgazdásza azzal magyarázza a visszafogott béremelési előrejelzéseket, hogy amíg a munkaerő szeretné a tavalyi reálbércsökkenését az idei béremeléssel kiigazíttatni, a vállalatok erre nem feltétlenül nyitottak. „Különös tekintettel úgy nem, hogy az év eleji infláció már 4 százalék alatt alakult. Mindez nehéz tárgyalási pozicíóba sodorja a munkavállalókat” – tette hozzá.

Emellett a multinacionális cégek is nehéz helyzetben vannak. Míg a forint drasztikus gyengülése mellett korábban belefért nekik a béremelés (hiszen euróban számítva alig nőtt a bérköltségük), most a stabil forint mellett nagyon nehéz az anyavállalatokon keresztülvinni a kétszámjegyű bérnövekedést forintban, hiszen ez már euróra konvertálva is szemmel látható költségnövekedést jelent a munkáltatók számára – fejtette ki a szakértő.

Nyeste Orsolya, az Erste vezető közgazdásza korábban arra hívta fel a figyelmet, hogy bizonytalan, mekkora a munkáltatók mozgástere. Kérdés, hogy sok negyedév recessziója után hogyan látják a várt gazdasági kilábalás gyorsaságát, és hogyan ítélik meg saját cégük helyzetét, kilátásait – emelte ki. A legtöbb makroközgazdász 10% körüli béremelkedésre számít. Matheika Zoltán, a Kopint-Tárki vezető kutatója szerint a gazdasági növekedés újraindulásával a létszámbővítést tervező vállalatok aránya nőni fog, ami a betöltetlen álláshelyek számának emelkedéséhez és a bérnyomás erősödéséhez vezet. Ehhez járul hozzá szerinte a minimálbér 15, illetve a garantált bérminimum 10%-os emelése.

Az MNB átlagosan 10-11%-os béremelkedésre számít. A jegybank szerint a bérminimum 10%-os emelkedése fontosabb, mint a minimálbér 15%-os növekedése. „A nemzetgazdasági átlagbérek alakulását nagyobb mértékben befolyásolja a garantált bérminimum, mint a minimálbér. Ennek egyik oka, hogy közelebb esik az átlagbérhez, ezért erősebb hatást fejt ki a közepes bérszinten, a másik pedig, hogy magasabb a garantált bérminimumot keresők aránya, mint a minimálbéren foglalkoztatottaké” – írta az MNB.

Szerintük a szabályozott bérek felett keresők bérét azért emelik a lépés következtében a munkáltatók, hogy fenntartsák az eltérő szaktudást, tapasztalatot, készséget igénylő munkakörök közötti bérezési különbséget. Ennek hiányában a bérek összetorlódnának, és bérfeszültségek alakulnának ki.

Az adminisztratív bérek emelése az MNB szerint hozzájárul ahhoz, hogy a munkavállalói bérek vásárlóereje emelkedjen. Előrejelzésük szerint az infláció 4 és 5,5 százalék között alakul 2024-ben,

• ez a minimálbér esetén 9–10,6,
• a garantált bérminimum esetén 4,3–5,8 százalékos emelkedést jelent reálértéken.

A minimálbér-emelés mértéke a piaci általános bérek emelkedésére is hatással van, a versenyszférában szerintük 4,3 és 6,7 százalék között lehet a reálbér-növekedés.                                                                                                                      (portfolio.hu)

Lerántották a leplet: ennyi pénze van a magyar felső tízezernek