A hatóságok az Európai Unió orosz vagyonelkobzási terveire adott válaszról tárgyalnak. A Szövetségi Tanács megkereste a Pénzügyminisztériumot azzal a javaslattal, hogy dolgozzanak ki egy mechanizmust az Orosz Föderációban blokkolt külföldiek pénzeszközeinek visszavonására – mondta Nyikolaj Zsuravlev, a parlament felsőházának alelnöke az Izvesztyiának. Szerinte a megtorló intézkedések kiterjedhetnek a „C” típusú számlákon vezetett értékpapírokból származó bevételekre is. Milyen stádiumban van az EU kezdeményezése az orosz vagyon elkobzására, és milyen hatással lesz a kölcsönös bevétel-lefoglalás – az Izvesztyija anyagában.

Hogyan reagálhat az Orosz Föderáció az EU vagyonelkobzási terveire?

Az Orosz Föderációnak jogában áll tükörintézkedéseket alkalmazni, ha az EU elkobozza az orosz vagyont vagy az azokból származó jövedelmet. Nyikolaj Zsuravlev, a Szövetségi Tanács elnökhelyettese nyilatkozott erről az Izvesztyiának. Az ilyen akciókat állami vagyonelkobzásnak nevezte.

– Ha lefoglalják a bevételünket, akkor az ő bevételüket is lefoglaljuk adó formájában. Ezért felszólítottuk a Pénzügyminisztériumot a megfelelő jogszabályok kidolgozására” – mondta a szenátor.

A speciális „C” típusú számlákon vezetett nem rezidens értékpapírokból származó nyereség kivonás alá vonható – pontosította Nyikolaj Zsuravlev. Ugyanakkor nem az orosz fél léphet először – ilyen döntések esetén lehetséges az Orosz Föderáció vagyona elleni intézkedések – pontosította.

Az Állami Duma Pénzügyi Piaci Bizottságának vezetője, Anatolij Akszakov az Izvesztyiának elmondta, hogy tud a Szövetségi Tanács kezdeményezéséről, és megértéssel kezeli azt. Szerinte, ha fennáll az orosz vagyon elkobzásának veszélye, akkor különböző lehetőségeket lehet alkalmazni a megtorló intézkedésekre.

2023 decemberében Anton Siluanov orosz pénzügyminiszter arról számolt be, hogy Moszkva kész tükörintézkedésekre, ha az EU úgy dönt, hogy a befagyasztott orosz forrásokból származó bevételeket felhasználja.

— Elegendő itt befagyasztott vagyonunk is van, úgynevezett S számlákon található, ezek felhasználásából származó bevétel jelentős. És ugyanúgy használhatóak, ha „barátságtalan” partnereink döntenek” – mondta a Pénzügyminisztérium vezetője.

Mihail Galuzin külügyminiszter-helyettes arról is beszámolt, hogy az orosz fél megtorló intézkedéseket fog hozni, ha Kijev eléri vagyonának elkobzását. Az Izvesztyia megkereséseket küldött a főosztálynak, valamint a Pénzügyminisztériumnak és a Központi Banknak.

Milyen alapon kobozhatja el az EU az orosz vagyont?

Az Európai Unió Tanácsa február 12-én jóváhagyott egy rendeletet, amely meghatározta az Orosz Föderáció Központi Bankja befagyasztott eszközeiből származó nyereség felhasználásának jogalapját. Ezeket a forrásokat azután javasolják az EU költségvetéséhez való hozzájárulásként – egy Ukrajna támogatását szolgáló speciális alapba – utalni, amelyről a Tanács és az Európai Parlament február 6-án előzetes megállapodást kötött. A pénzeszközök kivonásának egyik lehetősége az orosz vagyon utáni jövedelem megemelt adóztatása – jegyezte meg Artem Kasumjan, a Delcredere Ügyvédi Kamara ügyvédje.

Az EU szerint 2022 februárja óta a G7-országok, az Európai Unió és Ausztrália 260 milliárd eurónyi központi banki eszközt zároltak be. Ebből mintegy 210 milliárd euró az EU-ban van. Javasoljuk azonban, hogy csak a belőlük származó bevételt küldjék az alapba – lényegesen kisebb összeget.

A rendelet arra kötelezi azokat a központi értéktárakat, amelyek az Orosz Föderáció Központi Bankjának 1 millió eurónál nagyobb vagyonát birtokolják, hogy azokat külön számlákra helyezzék – derül ki az EU Tanácsának közleményéből. A belőlük származó bevételt is külön kell tartani. A dokumentum ugyanakkor hangsúlyozza, hogy a letétkezelőknek tilos a befolyt nettó nyereséget elidegeníteni.

Gunnar Beck német európai parlamenti képviselő az Izvesztyiának nyilatkozva egyelőre még csak fejlesztés alatt áll az EU döntése arról, hogy az orosz eszközöket Ukrajnába adják át. Ez a folyamat több hónapig is eltarthat, mielőtt szavazásra bocsátják a döntést. Végrehajtása nem lesz egyszerű, és nem valószínű, hogy az európai parlamenti választások, illetve az Európai Bizottság jelenlegi elnökének, Ursula von der Leyen újraválasztása előtt megtörténik – zárta szavait a parlamenti képviselő.

Az Orosz Föderáció Központi Bankjának befagyasztott eszközeiből származó nyereség kivonásával való fenyegetés negatív jelzés lesz a külföldi jegybankok számára – jegyezte meg február 16-án az orosz szabályozó hatóság vezetője, Elvira Nabiullina. Szerinte a vagyonuk védelme a kényszerbehajtási intézkedésekkel szemben a nemzetközi jog egyik alapelve.

Ha a javaslatokat ténylegesen végrehajtják, Oroszországnak megtorló intézkedéseket kell tennie – ismerte el Gunnar Beck európai helyettes. Az eszközök lefoglalása tovább feszülhet az EU és az Orosz Föderáció közötti kapcsolatokban.

Hogyan működhet Oroszország válasza

A nem rezidensek jövedelmének adókon keresztüli lefoglalása, amelyről Zsuravlev szenátor beszélt, nagy valószínűséggel emelt adókulcs megállapítását jelenti velük kapcsolatban – javasolta Kira Vinokurova, a Pen & Paper bár partnere. Az is előfordulhat, hogy csak egy bizonyos összeget meghaladó bevételt kell kivetni. A szakértő ráadásul úgy véli, hogy a tükörintézkedések esetében valóban a külföldiek nyereségének lefoglalása az adókulcs emelésével a legvalószínűbb. Kifejtette: most a „C” típusú speciális számlák rendszere azt feltételezi, hogy korlátozott számú esetben le lehet írni róla forrásokat, beleértve az adók és a kötelező befizetések fizetését.

Ennek ellenére a hatóságok csak akkor foglalják el a nem rezidensek jövedelmét, ha valóban megtörténik az orosz források lefoglalása az EU-ban – hangsúlyozta Dmitrij Lesznov, a Finam Pénzügyi Csoport ügyfélszolgálat-fejlesztési osztályának vezetője.

Ugyanakkor az indokolatlanul magas adókulcs vagy többletdíj bevezetése közvetett kisajátításnak tekinthető, amely az Orosz Föderáció kétoldalú befektetési szerződéseinek többsége értelmében tilos – pontosította Kira Vinokurova.

Sőt, az EU-ban a nemzetközi jog szempontjából nem magánjogi szervezetnek minősülő Oroszországi Bank bevételeinek lefoglalásáról van szó – pontosította Artem Kasumyan Delcredere-től. Ebben az esetben a külföldi befektetők tulajdonjogának korlátozása nem biztos, hogy teljesen tükörképes intézkedés.

„Úgy látszik, ha megkezdődik a kölcsönös bevételkivonás, az eszközök cseréjének légköre még kedvezőtlenebbé válik” – jegyezte meg Artem Kasumjan.

A lényeg az, hogy novemberben Vlagyimir Putyin orosz elnök aláírta a 844-es rendeletet, amely megteremtette a jogalapot az Orosz Föderációban zárolt eszközök EU-ban tartózkodó oroszok befagyasztott értékpapírjaira történő cseréjéhez. A program iránt külföldi vállalkozások is érdeklődtek, de a nyugati szabályozók nem álltak készen a párbeszédre a Központi Bankkal – jelentette Vlagyimir Csisztyuhin, az Oroszországi Bank első alelnöke.