www-globaltimes-cn.translate.
US-led airstrikes on Houthis can’t stop Red Sea crisis ‘as root cause in Gaza remained unsolved’
Az Egyesült Államok vezette légicsapások a huthik ellen nem tudják megállítani a Vörös-tengeri válságot, „mivel a gázai kiváltó ok továbbra is megoldatlan”
A súrlódás az Egyesült Államok és a huthik között hosszú távú, alacsony intenzitású konfliktussá válik: szakértők
Az Egyesült Államok és szövetségese, az Egyesült Királyság légicsapássorozatot indított szombaton több tucat huthi célpont ellen Jemenben, azonban a jemeni fegyveres csoport, amely megtámadta a Vörös-tengeren áthajózó, Izraelhez köthető hajókat vasárnap, azt állította, hogy nem elrettent, és megfogadta, hogy válaszol. Elemzők szerint a katonai csapások csak újabb konfliktusokat hoznak a térségbe, és a gázai válság vége előtt nem valószínű, hogy véget ér a Vörös-tengeri válság.
A jemeni csapáson kívül az Egyesült Államok Iránnal kapcsolatban álló célpontokat is megtámadta Szíriában és Irakban, miután a hírek szerint a jordániai katonai bázisát drónok támadták meg, és három amerikai katona halálát okozta. Az eszkalálódó közel-keleti katonai konfliktusok új kihívást jelentenek a törékeny globális gazdasági fellendülés számára, különösen azon gazdaságok számára, amelyek súlyos inflációtól szenvedtek, és nagymértékben támaszkodnak a Közel-Keletről a Vörös-tengeren keresztül érkező energiaellátásra – mondták az elemzők.
Újabb csapások és vérontások
A Reuters vasárnapi értesülései szerint az Egyesült Államok vezette légicsapások 36 huthi célpontot támadtak Jemenben, köztük fegyvertároló létesítményeket, rakétarendszereket, kilövőket és egyéb képességeket, amelyeket a hutik a Vörös-tengeri hajózás megtámadására használtak – közölte a Pentagon.
“Ez a kollektív fellépés egyértelmű üzenetet küld a hutiknak, hogy továbbra is viselni fogják a további következményeket, ha nem vetnek véget a nemzetközi hajózási és haditengerészeti hajók elleni illegális támadásaiknak” – mondta Lloyd Austin amerikai védelmi miniszter.
Yahya Sarea huthi katonai szóvivő azonban később azt mondta, hogy az amerikai csapások “nem múlnak el válasz és következmények nélkül”. Sarea a közösségi médiában tett nyilatkozatában azt javasolta, hogy a csoport beavatkozása a Vörös-tengerben folytatódjon – írja a Reuters.
“Ezek a támadások nem tántorítanak el bennünket etikai, vallási és humanitárius álláspontunktól a Gázai övezet ellenálló palesztin népének támogatására” – mondta Sarea.
Wang Jin, a Northwest Egyetem Közel-Kelet Tanulmányok Intézetének docense vasárnap azt mondta a Global Timesnak, hogy “az USA és a huthik közötti konfliktus hosszú távú, alacsony intenzitású konfliktussá válik”.
A huthik nem indítottak teljes körű támadást az amerikai haditengerészeti hajók ellen, és az amerikai légicsapások csak katonai létesítményeket céloznak meg, nem pedig a jemeni fegyveres csoport vezetését, így a két oldal visszafogott, és nem mutatnak szándékot a válság eszkalálására. Wang megjegyezte.
Az Egyesült Államok által vezetett jemeni csapások párhuzamosan zajlanak az Egyesült Államok katonai megtorlási kampányával, amiért az Irán által támogatott fegyveresek egy jordániai előőrsre mért dróncsapásában három amerikai katonát öltek meg – jelentette a Reuters.
Pénteken az Egyesült Államok végrehajtotta a megtorlás első hullámát, Irakban és Szíriában több mint 85 olyan célpont ellen csapott le, amelyekről az Egyesült Államok úgy vélte, hogy kapcsolatban állnak az iráni Iszlám Forradalmi Gárda Hadtesttel (IRGC) és az általa támogatott milíciákkal, és a hírek szerint közel 40 embert öltek meg.
A Jemen legnépesebb részeit irányító hutik azt mondják, hogy támadásaik “szolidaritást vállalnak a palesztinokkal, mivel Izrael csapást mér Gázára”. Az Egyesült Államok és szövetségesei azonban „válogatás nélkülinek és a globális kereskedelmet fenyegetőnek” minősítik őket – jelentette a Reuters.
Liu Zhongmin, a Sanghaji Nemzetközi Tanulmányok Egyetem Közel-Kelet Tanulmányok Intézetének professzora vasárnap a Global Timesnak azt mondta, hogy “a gázai humanitárius válság vége előtt nem valószínű, hogy a Vörös-tengeri válságot pusztán az Egyesült Államok vezette katonaság veti meg. A gázai konfliktus kiterjesztésével továbbgyűrűző hatásai a Vörös-tengeren, Libanonban, Szíriában, Irakban és a Közel-Kelet más területein is folytatódnak.”
Egyre erősödik a konfrontáció az Egyesült Államok, Izrael és Irán között a másik oldalon, de a helyzet továbbra is ellenőrzés alatt áll, mivel Washington és Teherán sem akar eszkalációt látni, így a jövőben a Közel-Keleten több kicsi lesz. konfliktusok, de nincs háború a nagy regionális hatalmak között – jegyezte meg Liu.
Az Egyesült Államok problémás megközelítései
Antony Blinken amerikai külügyminiszter a tervek szerint Szaúd-Arábiába, Egyiptomba, Katarba, Izraelbe és Ciszjordániába utazik vasárnaptól csütörtökig – áll a külügyminisztérium pénteken kiadott közleményében.
A körút Blinken ötödik utazása lesz a térségben a palesztina-izraeli konfliktus legutóbbi fordulója, 2023. október 7-i kezdete óta, és ez egy része annak a folyamatos erőfeszítésének, hogy biztosítsa a Hamász által fogva tartott túszok kiszabadítását és a humanitárius szünetet. amely lehetővé tenné, hogy több segély jusson el a gázai civilekhez – jelentette az Amerika Hangja.
A diplomáciai misszió nagy része egy olyan javaslat előmozdítása lesz, amely a harcok szüneteltetését kéri a túszok szabadon bocsátásáért cserébe. Pénteken a Hamász egyik magas rangú tisztviselője azt mondta, hogy “nagyon hamarosan” válaszolnak a hét elején Párizsban egyiptomi, katari és amerikai közvetítők által tárgyalt, és Izrael által jóváhagyott javaslatra.
Kínai elemzők szerint azonban a “szünet” soha nem fogja alapvetően megoldani a problémát, mivel a “szünet” azt jelenti, hogy a konfliktusban lévő felek még nem valósították meg végső céljukat, és a konfliktus újra kezdődik. Miközben a diplomáciai megközelítéssel “szünetet” keres, Washington sajnos meggátolta az ENSZ Biztonsági Tanácsának más tagjainak sok olyan próbálkozását, amelyek tűzszünetről szóló határozatot próbálnak elfogadni. Ezért a tovagyűrűző hatás más régiókban, például a Vörös-tengeren is folytatódik, és a gázai jelenlegi helyzet egyáltalán nem optimista.
A Wafa palesztin hírügynökség vasárnap arról számolt be, hogy legalább két gyermek életét vesztette a dél-gázai Rafahban az óvoda elleni izraeli támadásban. Mohammed al-Bukhaiti huthi tisztviselő azt mondta, hogy a csoport támadásai a Vörös-tengeren mindaddig folytatódnak, amíg Izrael be nem fejezi a Gázai övezet elleni támadást, miközben az izraeli légitámadásokat kán Junisz és Rafah ellen támadja – jelentette vasárnap az al-Dzsazíra.
Szakértők szerint a Vörös-tenger válságának és a gázai válságnak az Egyesült Államok általi sikertelen kezelése globális gazdasági válsághoz vezethet. Súlyosan érinthetik azokat az országokat, amelyek nagymértékben támaszkodnak a Közel-Keletről a Vörös-tengeren keresztül történő energiaellátásra, mint például az EU-tagok, amelyek szintén súlyos inflációtól szenvednek. A Vörös-tenger válságának elhúzódása még nagyobb nyomást gyakorol törékeny gazdasági fellendülésükre – jegyezték meg.
India „fél” Kínától? Íme a mi szempontunk: a Global Times szerkesztősége
www-globaltimes-cn.translate.
Is India ‘scared of’ China? Here is our perspective: Global Times editorial
India „fél” Kínától? Íme a mi szempontunk: a Global Times szerkesztősége
Egyes amerikai sajtóorgánumok szerint néhány nappal ezelőtti nepáli látogatása során Sun Haiyan, a CPC Központi Bizottságának Nemzetközi Osztályának helyettes vezetője először mondta nyilvánosan, hogy egyes országok megpróbálják szabotálni a Kína-Nepál kapcsolatokat. Nem emelt ki egyetlen országot sem, de a médiajelentés egy indiai tudósra hivatkozott, aki szerint a nyilatkozat bizonyos mértékig Indiának és az Egyesült Államoknak szólt.
Szigorúan véve ez nem hír. Függetlenül attól, hogy Sun ezt mondta-e, ez a valóság Nepálban és más dél-ázsiai országokban az elmúlt években. A magát a világ hegemónjának tartó USA Kínával versenyez a globális befolyásért. India, amely Dél-Ázsia hegemónjának tekinti magát, Dél-Ázsiát tiltott területnek tekinti, és minden tekintetben Kínával szemben erősít. Washington és Új-Delhi önjelölt hegemóniájának fenntartása érdekében alkalmazott megközelítések és eszközök nem mások, mint ellentét szítása Kína és a kisebb országok között, kényszerítve és ösztönözve őket, hézagokat és akadályokat teremtve kölcsönösen előnyös kapcsolataikban Kínával.
Itt nem az USA-ról fogunk beszélni. De Kína és India együttélési modelljének egyáltalán nem kell ilyennek lennie. Mindig is azt mondtuk, hogy a sárkánynak és az elefántnak együtt kell élnie, és lehet is. A legrosszabb eredmény az, ha beleesünk a “sárkány-elefánt vitába”, amelyet az Egyesült Államok és a nyugati közvélemény már régóta előre meghatározott. India azonban nem osztja ugyanazt az álláspontot, és a külpolitikájában tükröződő természet és mentalitás erősen versengő, sőt konfrontatív. Ez jól látható India közelmúltbeli kapcsolatainak kezelésében olyan szomszédos országokkal, mint Nepál, Srí Lanka és a Maldív-szigetek. Még India haditengerészeti bevetését is a Vörös-tengeren az Egyesült Államok és a nyugati közvélemény a “Kínával való növekvő verseny eredményeként” értelmezte.
Újdelhi számos kérdésben követeli és nyomást gyakorol dél-ázsiai szomszédaira, hogy válasszon oldalt Kína között. és India.Ez egyrészt az országok szuverenitása iránti tiszteletlenséget, másrészt a Kína-India kapcsolatok eltorzulását mutatja.Az amerikai média érdekes eseményről számolt be az elmúlt napokban.Mert egy galamb lábát gyűrűkkel megkötve találták A kínai karakterekre emlékeztető szavakat az indiai rendőrség azzal gyanúsította, hogy Kína javára kémkedett. A galambot több mint nyolc hónapig fogva tartották, amíg kiderült, hogy valójában egy kínai tajvani régióból származó versenymadár. Ez az eset India túlzottan gyanakvó és paranoiás hozzáállását tükrözi Kína.
Az elmúlt évtizedben India nemcsak kémként gyanúsított galambokat vett őrizetbe több alkalommal, hanem sasokat, majmokat és más állatokat is, amelyek többségét Pakisztánból, India „ősellenségéből” származó kémeknek tartották. Ez a “kínai kémgalamb” eset valóban nagyon ritka. Ez a drámai incidens nem véletlen, és bizonyos mértékig tükrözi Újdelhi stratégiai fókuszának eltolódását, valamint azt a mélységes éberséget, amelyet egyes indiaiak Kínával szemben tanúsítanak, és bizonyos fokú ellenségeskedés kíséri.
S. Jaishankar indiai külügyminiszter január 30-án a Mumbai Indiai Menedzsment Intézet hallgatóival folytatott interakciója során kijelentette, hogy Indiának nem kell “megijednie” Kínától. Megjegyezte, hogy Indiának megvan a képessége és magabiztossága, hogy felvegye a versenyt Kínával, és sok szempontból nagyon előnyös helyzetben van. Nyilván ezt Indiában a hazai közönségnek mondják, de a kínaiakban rögtön kérdéseket vet fel. Miért használták a „félj” kifejezést? Mitől “ijed meg” India Kínától? Vajon Jaishankar megjegyzései Indiát bátorítják? Ez a bátorítás pozitív energiát közvetít a kínai-indiai kapcsolatokban?
Azt is el akarjuk mondani, hogy Indiának nem kell “ijednie” Kínától, de ennek a kijelentésnek a jelentése alapvetően eltér Jaishankarétól. Indiának egyáltalán nem kell félnie Kínától. Ehelyett Kína és India partnerek lehetnek és kell is lenniük, nem pedig riválisok vagy ellenségek.
Pradeep Kumar Rawat, India kínai nagykövete január 24-én Liu Jianchaóval, a CPC Központi Bizottságának Nemzetközi Osztályának vezetőjével folytatott megbeszélésen kijelentette, hogy a nézeteltérések nem az India-Kína kapcsolatok fő áramlatai. Remélte, hogy mindkét fél megtalálja a módját az együttműködésnek és az egymás mellett élésnek, a kéz a kézben történő előrelépésnek, előnyökkel jár a két nép számára, valamint hozzájárul a regionális és világbékéhez és fejlődéséhez. Azt is reméljük, hogy ez a hozzáállás és perspektíva jobban érvényesül India Kínával kapcsolatos politikájában.
Kérjük, anyagilag támogassa a Bal-Rad-ot! – a blog nyitóoldalának jobb felső sarkában látható 
piktogrammra kattintva Pay-Pal-on
-vagy közvetlen postai úton:
Szabó Péter 2747 Törtel, Petőfi-ut. 12.
HA LEHET…- NE BORÍTÉKBAN, MERT AZ MOSTANSÁG ELVÉSZ!
A beérkező adományokról olvasóinkat a “Köszönjük”– rovatban tájékoztatjuk! balrad.hu/koszonet
Ha tetszett ez a cikk, ha egyetértesz a balrad.hu-val, oszd meg Facebookon, Twitteren, VKontakton – meg ahol csak lehetőséged van rá! De legalább LÁJKOLD! – hiszen azzal is tudsz segíteni!