És akkor megünnepli a qrmány, hogy tavaly óta még tizedével nőttek az árak
9,9 százalékosra lassult az infláció; egyre nagyobbak a különbségek a gazdagok és a középosztály között is; átléptük az eredeti éves hiánycélt. Ez a hvg.hu heti gazdasági összefoglalója.
Düböröghet a sikerpropaganda, 9,9 százalékosra lassult az infláció. Ez az elemzőket valóban meglepte – főleg az segített, hogy szeptemberről októberre jóval olcsóbb lett a benzin, de azért változatlanul a mi inflációnk a legnagyobb az egész EU-ban. Most a kormány úgy tehet, mint ha az ő nagy győzelme lenne az, hogy minden majdnem tizedével drágább, mint tavaly ilyenkor volt, de valójában már nagyjából egy éve látni lehetett, hogy ez fog történni. Orbán Viktor megvárta, hogy az infláció a csúcs közelébe érjen, majd meghirdette, hogy onnan már javulni fog a helyzet.
A következő hónapok nagy kérdése lesz, hogy meddig maradunk benne az ár-bér spirálban. A keresetek most már jobban fognak nőni, mint az árak, csakhogy valamivel muszáj kompenzálni a dolgozókat az elmúlt másfél év nagy drágulása után, a megnövekvő bérköltségek pedig újabb drágulást okozhatnak.
Rengeteg pénzt ad a kormány lakhatásra, csakhogy ezzel döntő többségben azt segíti, hogy a gazdagok még jobb helyre költözhessenek, és hogy a középosztálynak legyen némi esélye hitelt felvenni egy lakásra. A szociális alapú támogatás szinte nem is létezik, arról pedig mint ha tudomást sem akarna venni a kormány, hogy több százezren élnek bérelt lakásban – állapította meg a Habitat for Humanity lakhatási jelentése.

A Központi Statisztikai Hivatal pedig most adta ki a szokásos év végi, A háztartások életszínvonala című kiadványát. Ebben 2022-t vizsgálva megállapították, hogy hosszú idő után újra emelkedett a szegénységi kockázatban élők száma, a gyerekeknek majdnem a negyedét fenyegeti a szegénység, a társadalmi szakadék még tovább nőtt, nemcsak a gazdagok és a szegények között, hanem már a gazdagok és a középosztály között is.
És a jövedelmi olló még tovább nyílhat, a gazdagok lesznek a 2024-es adócsomag nyertesei is. Pedig az új javaslat mutatja, hogy a kormány bajban van a költségvetéssel. Bár fontos választási év lesz, nincs szó érdemi adócsökkentésről, hangulatjavító intézkedésekről, kivéve persze azoknak a hangulatát, akik a pénzüket bizalmi vagyonkezelésben forgatják. A benzinkutak extraprofitadóját is megváltoztatták: több száz kisvállalkozás kárán érik el azt, hogy a nagy kutakon ne annyira durván szálljanak majd el az árak, amikor bejönnek a 2024-től érvényes magasabb jövedékiadó-kulcsok.

Az idei költségvetés épp most lépte át azt a hiánycélt, amelyet eredetileg a kormány kitűzött. És egy darabig még EU-s segítség sem nagyon várható, most épp újra ott tartunk, hogy még tovább késnek az uniós források, az Európai Bizottság szerint pedig nincs is miről tárgyalni, hiszen világosak a feltételek, csak a kormány nem teljesíti azokat.