Osztálytársadalmakban szükségszerű ezért elkerülhetetlen az osztályharc, az osztályháború!
A proletárdiktatúra a dolgozók következetes osztályharca a fasiszta-kapitalista önkényuralom ellen!
A fasizmus a kapitalisták osztály-önkényuralmának következetes osztályharca!
A kapitalizmus következetes osztályháborúja a fasizmus, ami az élősködő, a világuralomra törő kapitalisták érdekében harcol. A népi demokráciában és a szocializmusban azonban a dolgozó többség demokráciája érdekében a proletárdiktatúra a következetes osztályháború fegyvere.
A fasizmus és a proletárdiktatúra a következetes osztályháború megjelenési formái.
A proletárdiktatúra a gondolkodó ember harca a fasizmus, a gondolkodó állat ellen!
Az osztályháború katonái alapvetően a proletárok, a dolgozók közül kerülnek ki.
A fasiszta-kapitalizmus „öntudatos” katonái zömmel a kapitalizmus idealista tudománytalan felszínes világnézetre nevelt, a fajelmélet, a hamis nemzeti tudat, a felsőbbrendű individualista erkölcs szintjére lebutított proletárok közül kerülnek ki. A fasiszta-kapitalizmus lelkes proletár katonáira azonban alapvetően a butaság, tudománytalan hamis világnézet, a hitvány jellem, az osztály-öntudatlanság, az osztályárulás a jellemző! A kapitalizmus szorgalmasan dolgozik azon, hogy a proletár bérrabszolgák ilyen tudattal rendelkezzenek.
A proletárdiktatúra öntudatos katonáinak tudata azonban a következetesen tudományos világnézet alapján az osztályöntudatra, az emberséges humánus erkölcsre, a kollektivizmusra nevelt, akik a szocialista demokráciáért, a dolgozók emberi jogaiért, a gondolkodó, humánus emberré válásáért harcolnak.
Az osztályháború katonái általában ugyanabból a közegből kerülnek ki, így gyakran a viselkedésük is hasonló. A forradalmi, a háborús időszakban alapvetően a vezetőik világnézete, erkölcse a cselekedeteik meghatározói. A háború, az osztályháború kíméletlen, gyakran könyörtelen, embertelen cselekedet, mint minden háború. Az osztályháború iránya, célja az ellenséges társadalmi osztály feletti győzelem, az osztályuralom, az államhatalom megteremtése, a védelme.
„A világnézet társadalmi létet tükrözi vissza, és az emberi tudásnak az adott történelmi korszakban elért színvonalától, valamint a társadalmi rendszertől függ. Az osztálytársadalomban a világnézet osztály jellegű: rendszerint a hatalmon levő osztály világnézete az uralkodó. A világnézetnek nagy gyakorlati jelentősége van: meghatározza az emberek viszonyát a környező valósághoz, és vezérfonal a cselekvés számára. A természet és a társadalom objektív törvényeit feltáró és a haladó erők érdekeit kifejező tudományos világnézet előmozdítja a társadalmi haladást. A reakciós, tudományellenes világnézet az önmagukat túlélt osztályokat szolgálja, gátolja a társadalmi haladást, a kizsákmányoló osztályok érdekeit védi és elvonja a dolgozókat attól, hogy harcoljanak felszabadulásukért.” – Marxista fogalomlexikon
„Erkölcs: társadalmi tudatforma, amely a társadalmi valóság erkölcsi viszonyait és kategóriáit (jóság, a jó, az igazságosság stb.) az emberi együttélés, magatartás azon normáinak, szabályainak összességét tükrözi és rögzíti, amelyek az embereknek egymás és a társadalom iránti viszonyát és kötelességeit szabályozzák. Az erkölcs jellegét a társadalmi-gazdasági rend határozza meg.” – Marxista fogalomlexikon
„Kommunista Erkölcs: a kommunista társadalmat építőemberre jellemző magatartási elvek és szabályok összessége, melynek objektív kritériuma a kommunista társadalom győzelméért folyó harc.” – Marxista fogalomlexikon
háború: államok (vagy osztályok) között folyó szervezett fegyveres harc, amely társadalmi-politikai lényegét tekintve nem egyéb, mint ezen államok (osztályok) politikájának folytatása a fegyveres erőszak eszközeivel.” – Filozófiai kislexikon
A proletárdiktatúra a fasiszta-kapitalizmus ellenforradalmi harcának a letörésére, a népi és a szocialista demokrácia megvédésére, valamint a népi demokrácia és a szocialista társadalom építésének védelmét szolgáló forradalmi, harci forma.
A proletárdiktatúra vezető ereje a marxista-leninista kommunista párt, segítik ebben a munkában a párt világnézeti vezetése, irányítása, útmutatása alatt a dolgozók érdekvédelmi szervezetei. A népi demokráciát és a szocializmust, a szocialista demokráciát e nélkül nem lehet megvédeni és felépíteni.
„Alap és felépítmény: a társadalom alapja: a gazdasági szerkezet, a termelési viszonyok összessége, amit végső soron a termelőerők fejlődése határoz meg. A felépítmény: az alapnak megfelelő politikai, filozófiai, jogi, erkölcsi, művészi, vallási nézetek és ezeknek megfelelő intézmények, szervezetek összessége. Ezek közül döntő szerepe van az államhatalomnak. A fejlődés során az alapnak van elsődleges szerepe, ugyanakkor a felépítmény is aktív szerepet játszik a társadalom fejlődésében, visszahat az alapra, gyorsítja vagy akadályozza a fejlődést. Különösen fontos szerepe van a szocialista társadalom felépítményének, amely segíti a szocializmus gazdasági alapjainak lerakását.” – Marxista fogalomlexikon
A proletár dolgozók érdekvédelme, demokráciája, osztályharca a kapitalizmusban
A kapitalizmusban a tőkésosztály az érdekét képviselő uralkodó világnézetével, erkölcsével és a gazdasági-politikai hatalmával az államhatalmat is birtokolja, méghozzá totálisan, vagyis nem osztja meg a hatalmat a többségben lévő dolgozó proletár bérrabszolgákkal. Ez a tőkésosztály-önkényuralma, ez a fasizmus!
„A demokratikus választások meghatározása: A politikafilozófiai demokráciafelfogás szerint a demokráciákban a hatalom kizárólag a választók szabad és egyenlően kinyilvánított akaratából származhat. Ennek az akaratnyilvánításnak a legelterjedtebb formája a választások megtartása. A választások alatt azt a döntéshozatalt értjük, amikor az érintett közösség választójoggal rendelkező tagjai arról döntenek, hogy kik töltsék be a hivatalos tisztségeket. A modern képviseleti demokráciákban ez a szokásos módja a törvényhozó hatalmat képviselő szerv tagjainak kiválasztására, esetenként a végrehajtó hatalom vagy az igazságszolgáltatás vezetőit és a regionális vagy helyi kormányzatot is így hozzák létre. A választást mint döntéshozatali eljárást nem csak a politikai életben használják: elterjedt a közélet más színterein is, a civil szervezetekben és a versenyszférában egyaránt.”
A polgári demokráciában működő kapitalizmusban a „szabad demokratikus” választások nem hozzák és nem is hozhatják meg a proletároknak a törvényhozói hatalomban való részvételt, az osztály érdekképviseletet, így általában a kizsákmányolóikat, osztályellenségüket juttatják a hatalomba saját osztályérdekeik ellenére. Így lesz a polgári demokráciában a „szabad demokratikus” választásokkal a tőkésosztály-önkényuralma valójában a proletárok számára diktatúra. Úgy kell nekik!? Ezt érdemlik!?
A polgári demokrácia forma a kapitalizmusban nem kedvező a dolgozó proletárok osztályérdeke számára, mert nem teszi lehetővé a proletár dolgozók következetes osztályharcos érdekképviselőinek, a kommunistáknak a törvényhozói hatalomban való részvételt! Vagyis a kapitalizmusban a polgári demokrácia nem valódi, a gazdasági-politikai-társadalmi egyenjogúságon alapuló demokrácia, hanem kapitalista osztály-önkényuralom, ez a mosolygó fasizmus!
A marxista-leninista kommunisták azért nem juthatnak be általában a törvényhozói hatalomba, mert következetesen a bérrabszolgatartó társadalom felszámolására törekednek, amit a kapitalizmus nem engedhet meg. A kapitalizmusban gazdasági-politikai hatalommal nem rendelkeznek a dolgozó proletárok és az őket következetesen képviselő kommunisták. Így csak a társadalmi katasztrófák alatt képesek érdemben hatni, bár a klasszikus fasizmus, a kapitalizmus legkövetkezetesebb osztály-érdekképviselője is akkor a leghatékonyabb.
A polgári demokráciában működő kapitalizmus a totális hatalmával a dolgozó proletárok gondolatai felett is uralkodik. Na és mit szeretne elérni ezzel? Azt, hogy a dolgozó proletár bérrabszolga beszélőszerszámok fogadják el a hatalmukat felettük, fogadják el, hogy ők a felsőbbrendűek, ezért fogadják el a kizsákmányolás jogosságát és az élősködést.
Persze ez nem így jelenik meg, hanem úgy, hogy a kizsákmányolók jóságosak, okosak, emberségesek, még akkor is, ha keményen kell dolgoznia a proliknak a kapitalisták élősködése érdekében, de ezt az emberiségért teszik.
A „szabad demokratikus” (polgári demokratikus) választásokon valójában a kapitalista irányvonalak harca a proletárok számára csak színjáték, pankráció, amihez a proletárok a nézőközönség és annak tapsolnak, amelyik mosolyogva jobban tud hazudni, jobb színészei, szakemberei vannak ehhez és jobb forgatókönyvet írnak, okosabban hazudoznak. Ha egyáltalán ezt megértik! Így a polgári demokrácia törvényhozásában nincs is osztályharc, így nincs osztály-érdekképviselet sem, mert a kapitalizmus a saját élősködése érdekében hozza a törvényeket, majdnem mindegy melyik irányvonal mentén. Valójában a kapitalisták egymás ellen versenyeznek a nagyobb kizsákmányolás lehetőségéért, a dolgozó proletárok azonban megtapsolják a jobb, a szebb színjátékot. Ahelyett, hogy gondolkodnának a saját osztályérdekeikről. Megérdemlik a bérrabszolgák a sorsukat!? Azonban az emberiség léte a tét!
Tehát a kapitalizmusban a dolgozó proletár bérrabszolga többség a hatalom semelyik formájában sem vesz részt, így sem a gazdasági sem a politikai sem az államhatalomban, sem a törvényhozásban nincs következetes osztály érdekképviselője. Ez még a polgári demokráciában is önkényuralom a tőkésosztály osztály-önkényuralma a hatalma érdekében, a mosolygó fasizmus formájában.
Kérjük, anyagilag támogassa a Bal-Rad-ot! – a blog nyitóoldalának jobb felső sarkában látható 
piktogrammra kattintva Pay-Pal-on
-vagy közvetlen postai úton:
Szabó Péter 2747 Törtel, Petőfi-ut. 12.
HA LEHET…- NE BORÍTÉKBAN, MERT AZ MOSTANSÁG ELVÉSZ!
A beérkező adományokról olvasóinkat a “Köszönjük”– rovatban tájékoztatjuk! balrad.ru/koszonet
Ha tetszett ez a cikk, ha egyetértesz a balrad.ru-val, oszd meg Facebookon, Twitteren, VKontakton – meg ahol csak lehetőséged van rá! De legalább LÁJKOLD! – hiszen azzal is tudsz segíteni!