A volt gyarmatok kártérítést követelnek egykori gyarmattartóiktól

Szentpétervár, 2023. július 29. szombat (MB)

Oroszország és az afrikai nemzetek kártérítést követelnek az afrikai államoknak a gyarmatosítás okozta károkért, és követelik a gyarmatosítók által elvitt kulturális kincsek visszaszolgáltatását – áll a második orosz-afrikai csúcstalálkozóról pénteken kiadott nyilatkozatban.

Az Orosz Föderáció és az afrikai államok megállapodtak abban, hogy segítenek az afrikai gyarmatosítás felszámolásában, és azon munkálkodnak, hogy biztosítsák a gyarmatosító politika által az afrikai államoknak okozott gazdasági és humanitárius károk kompenzálását. Megállapodtak az újragyarmatosító politika elleni küzdelemben is, hogy ne áshassák alá az afrikai államok szuverenitását, ne foszthassák ki természeti erőforrásaikat, és ne foszthassák meg őket döntésszabadságuktól.

A szentpétervári orosz-afrikai csúcsról kiadott nyilatkozat szerint Oroszország további 90 millió dollárt szán az afrikai országok adósságterheinek csökkentésére. Moszkva eddig 23 milliárd dollárt írt le az afrikaiak adósságállományából, s ezzel az afrikai államok Oroszországgal szemben fennálló adóssága 90 százalékban rendeződött.+++

Afrika a világ egyik erőpólusává válhat – Orosz-afrikai csúcs Szentpéterváron

Szentpétervár, 2023. július 28. péntek (MB)

Szentpéterváron annak ellenére megtartották az orosz-afrikai csúcstalálkozót, hogy a nyugati hatalmak életveszélyesen megfenyegették az afrikai vezetőket és családtagjaikat, ha eleget tesznek az orosz meghívásnak – jelentette a Magyar Békekör tudósítója pénteken.

Washington azzal is zsarolta a fekete kontinens országait, hogy nem számíthatnak további Valutaalap- és világbanki hitelre, illetve hiteleik átütemezésére, ha az oroszokkal építik kapcsolatukat, és nem vetik alá magukat a nyugati szankciópolitikának Oroszországgal szemben.

Noha a nyugati fenyegetéssel egyeseket sikerült eltántorítani attól, hogy részt vegyenek a szentpétervári Expoforummal egybekötött orosz-afrikai csúcstalálkozón, a szuverenitás és az egyenjogúság igénye utat tört magának, és csak a gyarmatosítóknak leginkább kiszolgáltatott afrikai államok vezetői döntöttek úgy, hogy szuverén kiállásukat jobb időkre halasztják.

„Oroszország és az afrikai országok az egyenjogúság elvén alapuló többpólusú igazságos világrend kialakítását szorgalmazzák. Szuverén egyenlőség, belügyekbe való be nem avatkozás, népeink jogainak tiszteletben tartása, hogy sorsáról maga dönthessen” – mondta az orosz elnök a csúcstalálkozón.

Putyin Oroszország nácizmus elleni harcához hasonlította az afrikaiak harcát felszabadulásukért és függetlenségükért a gyarmatosítás alól, és arra figyelmeztetett, hogy a szuverenitás nem egyszer és mindenkorra adott, hanem féltett kincsként meg kell őrizni. Annál is inkább, mivel a volt gyarmattartók még mindig megpróbálják ráerőszakolni akaratukat egykori alávetettjeikre.

Az afrikai országok arra kérik a harmadik feleket, hogy ne avatkozzanak be a kontinens belügyeibe, és ellenezzék az alkotmányellenes változtatásokat – mondta az Afrikai Unió és a Comore-szigetek elnöke. Azali Assoumani elítélte a nigeri alkotmányellenes hatalomátvételt.

Putyin konkrét segítséget ígért Afrika válságainak megoldásához, és újabb feszültségek megelőzéséhez, különös tekintettel a terrorizmusra, a szélsőségesség elleni küzdelemre, a kalózkodásra, a világjárványok és az éhínség ellen. Az etnikai konfliktusok nem rendeződtek, és továbbra is akut politikai és társadalmi-gazdasági válságok vannak. A helyzet Afrika számos részén ma is instabil a gyarmati korszak öröksége és a Nyugat „oszd meg és uralkodj” politikája miatt – mondta.

„Nyugodtak lehetnek, kedves barátaim, Oroszország felelős szállítója marad a mezőgazdasági termékeknek. Továbbra is segítjük a legsebezhetőbb országokat és régiókat. Gabonánkat és egyéb élelmiszereinket ingyen és az ENSZ élelmezési programja keretében is szállítani fogjuk” – jelentette ki. Tudatta, hogy a következő három-négy hónapban ingyen szállítanak 25-50 ezer tonnányi búzát Burkina Fasonak, Zimbabwenek, Malinak, Szomáliának, a Közép-Afrikai Köztársaságnak és Eritreának.

Oroszország arra törekszik, hogy Afrika a világ egyik erőpólusává váljon, s ennek megfelelő szerepet kapjon az ENSZ szervezeteiben és Biztonsági Tanácsában. „Úgy látjuk, eljött az ideje a Biztonsági Tanács megreformálásának, s annak, hogy kiküszöböljék az afrikai kontinenssel szemben elkövetett igazságtalanságot” – mondta az orosz elnök.

Afrika nemzetközi súlyát a kétoldalú gazdasági és politikai kapcsolatok fejlesztésével, és Afrikának a világ más olyan erőpólusaival való együttműködésével kívánják növelni, mint amilyen a BRICS, a Sanghaji Együttműködési Szervezet, az Eurázsiai Gazdasági Unió és fejlesztési bankjai. Oroszország az afrikai projektek nemzeti valutában történő finanszírozásának lehetőségét tervezi megvitatni az orosz részvételű nemzetközi bankokkal.

Szentpéterváron egy sor kétoldalú szerződést kötöttek, s még több terv került szóba. Ezek közül a legfontosabbak: Egyiptom teherszállítási és rakodási csomóponttá fejlesztése és a tranzit szállítás kiépítése más afrikai országokba. Olajvezeték építése Kongóban, és meglévő vezetékek korszerűsítése más afrikai országokban. Tizenhat afrikai országgal harminc projekt kivitelezése van folyamatban az olaj-, a gáz-ellátás, valamint az energiahálózat terén. Vasúti szállítás fejlesztése. Orosz cseppfolyósított gáz szállítása Afrikának. Megállapodás született az orosz vállalatok részvételének növeléséről az algériai gázkitermelésben. Az energiaellátás rubelben történő kiegyenlítéséről tárgyalnak az afrikaiakkal. 28 afrikai országban indult projekt nyílt oktatás létrehozására oktatók és tanárok képzésére óvodai intézményekben, általános és középiskolákban. Az orosz tanárképző főiskolák és egyetemek még több diák felvételét tervezik afrikai országokból. Hírügynökségi együttműködés született a TASZSZ és az algériai APS, a namíbiai NAMPA, a zimbabwei New Ziana, a kongói ADIAC között, s az orosz hírügynökség irodát nyit Kenyában, Zimbabweben és Ugandában. Oroszország folytatja az afrikai országok katonai és rendészeti személyzetének képzését speciális oktatási intézményeiben. Oroszország több mint 40 afrikai állammal írt alá katonai-technikai együttműködési megállapodást fegyverzet és hardver széles skálájának szállításáról. A szállítások egy részét térítésmentesen hajtják végre azért, hogy megerősítsék az államok biztonságát és szuverenitását.

Putyin elfogadhatatlannak nevezte, hogy az egykori gyarmati hatalmak monopoljogot élvezzenek Afrikában pénzügyi és technológiai téren, valamint az élelmiszeriparban.

„Az itt jelenlévők közül sokan tudják, hogy a Szovjetunió és Oroszország soha nem indult ki abból a feltevésből, hogy Afrika csak a nyersanyagok beszerzésének helye. A Szovjetunió számos vállalatot, erőművet és acélgyárat épített Afrikában. Vissza kell térnünk ehhez a gyakorlathoz. Ezt mind kétoldalú alapon, mind nemzetközi platformokon keresztül fogjuk megtenni”  – mondta.

Assoumani megjegyezte: Afrika gazdasági átalakuláson megy keresztül, és Oroszország, bőséges erőforrásait kihasználva részt vesz a befektetésekben. “Gazdaságilag és társadalmilag erős Afrikát szeretnénk felépíteni, integrálva a világ többi részével” – mondta az Afrikai Egységszervezet elnöke.

A szentpétervári orosz-afrikai csúcs záróakkordjaként közös nyilatkozatot fogadtak el a 2023-2026 közötti akciótervről.+++

Kiadta: Magyar Békekör

A fénykép a szentpétervári orosz-afrikai csúcstalálkozót örökítette meg.