ELSŐ RÉSZ
(idézet: Horthy – Vas Zoltán)
Az Esterházy-kormány kinevezésével átmenetileg elcsendesül a május 1-e óta tartó közvetlen forradalmi veszély. A tömegek várják, hogy az új kormány rövidesen sikereket mutasson fel. Tehetetlennek mutatkozik olyan képviselőházzal szemben, amelyben Tisza pártjáé az abszolút többség. Augusztus 20-án Esterházy kormánya megbukik. Így járna minden új kormány, amelyet Tisza nem hagy jóvá, bárkit nevezzen ki Károly király.
Wekerle, az új miniszterelnök, közel áll Tiszához, a Nemzeti Munkapárt háborús politikájához. A nagytőke bizalmát bírja. Egyetlen külpolitikát tud elképzelni: a németekre épít mindent. Megígéri a választójogi reformot, de minden szándéka, hogy a lehető legkisebb mértékben valósítsa meg. Addig is időt akar nyerni, mert átmenetileg megjavul a központi hatalmak hadihelyzete, a német győzelem lehetősége. A franciák áprilisi nagy támadásának sikertelensége után, 1917 júniusában az orosz hadsereg támadást indít a nyugati front tehermentesítésére. Elér kezdeti sikert, de a támadás végül összeomlik. Meggyorsul az orosz hadsereg bomlása. A központi hatalmak ezt gyors támadásra használják fel. Áttörik az orosz frontot, gyorsan előrenyomulnak, Riga elfoglalásával 1917 szeptemberében megnyílik az út az orosz birodalom fővárosa, Pétervár felé.
Az antant azzal menti meg az orosz hadsereget a teljes vereségtől, hogy a nyugati fronton hónapokon át tartó támadást indít. Négyszázezer fő a veszteségük. Nem érnek el döntő eredményt, de elvéreznek a csatában a németek is.
A németekre nehezedő nyugati támadás enyhítésére megindul a monarchia Sok áldozatba kerülő, immár tizenkettedik támadása az Isonzo menti olasz front áttörésére. Céljuk sikerül. A Piave folyóig lökik vissza az olasz sereget, amelyet csak a gyorsan odaérkező francia, angol és amerikai segítség ment meg az összeomlástól.
Magyarországon köztudomású, hogy az olasz fronton a magyar ezredek sora vérzik el. A vonatok tömegével hozzák a sebesülteket, a hadikórházak zsúfolásig telnek, ami országos elkeseredést kelt.
Az antant a Balkánon és a Közel-Keleten arat győzelmet. A hadvezetés számítása szerint a háború befejezése ezzel áttolódik az 1918-19-es évekre.
Az orosz kormány nem okul a vereségből. A tömegek követelik a békét, de Kerenszkij, az orosz kormány feje kijelenti: kész a végsőkig folytatni a háborút. E háborús terveket húzza keresztül az orosz proletariátus 1917. november 7-én: – Minden hatalmat a munkások, a parasztok és a katonák tanácsának! jelszóval magához ragadja a hatalmat. Győz a szocialista forradalom.
Másnap Lenin aláírásával megjelenik a rendelet a békéről. Oroszország azonnali hatállyal kilép az imperialista háborúból. Javasolja minden hadviselő felnek az azonnali fegyverszünet kimondását. Területi hódítás és hadisarc nélkül, a népek önrendelkezése alapján, a demokratikus béke megkötését.
Elsősorban a háborús országok dolgozói azok, akik a szocialista forradalom győzelmének fényében rádöbbennek, milyen katasztrófát zúdított az imperialista háború az emberiségre. Egyre súlyosodó gazdasági és politikai elnyomatásukon csakis forradalmi erő, a saját forradalmi erejük változtathat. Még azok is, akik nem ismerik fel a szocialista forradalom jelentőségét, ujjongva üdvözlik Leninnek az orosz nép nevében kinyilvánított, mindenki számára érthető, hatalmas erejű békeszózatát.
Magyarországon különösen termékeny talajra találnak a szocialista forradalom eszméi. A társadalmi helyzet sok tekintetben hasonló a cári Oroszországéhoz. Az úri nagybirtok nyomasztó volta, a kapitalizmus korlátozott fejlettsége, éles nemzeti ellentétek eredményezik, hogy az Októberi Forradalom eszméi Magyarországon lelkes fogadtatásra találnak. Ebben fontos a szerepe annak, hogy a magyarországi munkásság tömegeibe ekkor már behatoltak a szocializmus eszméi. Népszerűségük növekszik a szegényparasztság és az értelmiség körében is.
Egyre nagyobb szerephez jut a Szociáldemokrata Párt baloldala, a szocializmusért vívott új harc vezető gárdája: Alpári Gyula, Rudas László, Varga Jenő, Nyisztor György, Landler Jenő, Hevesi Gyula.
Megkezdi illegális működését a forradalmi szocialisták illegális szervezete: Mosolygó Antal, Korvin Ottó, Sallai Imre, Kelen József. Kiadják első háborúellenes röpiratukat. A békét sem az imperialista kormányok, sem a szociáldemokrata vezetők nem tudják meghozni; a proletariátusnak kell cselekednie.
A szovjet békeajánlatot a magyarországi lapok is közlik.
Az oroszországi szocialista forradalom hatásaként erősen balra tolódnak a polgárság pártjai: a Jászi Oszkár által vezetett polgári radikálisok és a békét, Magyarország függetlenségét hirdető Károlyi Mihály pártja. Befolyásuk országszerte jelentősen megnövekszik.
Az antant elutasítja a szovjet kormány világtörténelmi jelentőségű javaslatát a világháború általános megszüntetéséről. Szovjet-Oroszország ugyanakkor 1917. november elején fegyverszünetet köt a központi hatalmakkal. Kéri a béketárgyalások megkezdését.
A központi hatalmak uralkodó osztályai úgy vélik, hasznot húzhatnak abból, hogy Oroszország szakít az antanthatalmakkal. Remélik, ha a keleti fronton megszűnnek a hadműveletek, a hadvezetőség nagy erőket csoportosíthat át a nyugati és az olasz hadszíntérre. Győzelmükkel kikényszeríthetnek az antanthatalmaktól olyan kompromisszumos békét, hogy a központi hatalmak megtarthassák az általuk megszállt oroszországi területeket.
A szovjet kormánynak valóban első dolga a béke ügye. A fegyverszünet megkötése óta az orosz katonák végig a fronton barátkoznak a szembenálló csapatokkal. A magyarokkal is, akik joggal gondoltak a hazamenetelre. Minek maradnának tovább a fronton, ha az orosz katonák ily barátságosak?
A központi hatalmak 1917. december 12-én Breszt-Litovszkban megkezdik a tárgyalást az oroszokkal a békéről. A német és osztrák-magyar megbízottak csaknem teljesíthetetlen követelésekkel lépnek fel a népek békéjét sürgető szovjet kormánnyal szemben. Kezén-lábán akarják gúzsba kötni a számukra mindennél nagyobb veszélynek tartott szocialista forradalmat, hogy nyugati győzelmük után megsemmisítsek.
A központi hatalmak kormányai ekkor már tudják: nem sokáig folytathatják a háborút. Titkos kormányjelentés számol be arról, hogy az osztrák-magyar hadsereg megbízhatósága és anyagi ellátottsága terén feltartóztathatatlan a hanyatlás. A monarchia ipara alig tudja ellátni ruhával és hadianyaggal a fronton harcoló hadsereget. A központi hatalmak katonai és politikai vezetői a további haditerv tekintetében emiatt úgyszólván mindent egy lapra feltéve, amellett döntenek: a németek minden tartalékukat bevetve a nyugati fronton, az osztrák-magyar hadsereg az olasz fronton megindítja a világháború döntő támadását. Hogy ezt megtehessék, az orosz frontról el kell szállítaniuk csapataikat nyugatra, illetve Olaszországba. Ehhez szükséges számukra Oroszországgal a béke és az a hatalmas nyersanyagbázis, amit az elfoglalt oroszországi területek jelentenek.
A breszt-litovszki béketárgyalásokon a központi hatalmak képviselői ilyen értelemben lépnek fel hódító követeléseikkel. Megtagadják a csapataik által megszállt hatalmas területek kiürítését. Ezek nagyobb részét Németországhoz és Ausztria-Magyarországhoz akarják csatolni. Óriási összegű hadisarcot követelnek aranyban.
Lelepleződik ezzel a központi hatalmak területhódító törekvése. Felháborodást vált ki nemcsak a szovjet népben és kormányában, de a központi hatalmak demokratikus békét követelő tömegeiben is.
Fokozódik e mozgalom azzal, hogy 1918. január 8-án Wilson, az Egyesült Államok elnöke, tizennégy pontba foglalt üzenetet intézett a kongresszushoz. Ezt úgynevezett demokratikus békeprogramként az antant is elfogadta. Ennek feltétéi:
– A központi hatalmak által elfoglalt területek kiürítése. A határok nemzeti elv alapján történő megállapítása. Törökország és Ausztria-Magyarország elnyomott népei számára az önrendelkezési elv biztosítása. Népszövetség felállítása a világ vitás ügyeinek békés rendezésére. A titkos diplomácia megszüntetése. A tengeri hajózás szabadsága. A nemzetközi kereskedelem egyenlősége. A gazdasági korlátozások megszüntetése. A gyarmattartó kormányok jogainak korlátozása.
Wilson tizennégy pontjának liberális elvei, bár ezekben érvényesülnek az amerikai imperializmus sajátos vonásai, világszerte kedvezően befolyásolják a háború ellen harcoló haladó közvéleményt.
1918 januárja első napjától tömegmozgalmak rázkódtatták meg a monarchiát. Ausztriában január 14-én tömegsztrájk robban ki. 700 ezer munkás vesz ebben részt. Az egy hétig tartó nagy politikai megmozdulás átterjed Ausztria ipari körzeteire. Az osztrák párt vezetői január 16-án felhívást bocsátanak ki. Kijelentik: a nép nem hajlandó folytatni a háborút Oroszország ellen azért, hogy az osztrák császár legyen a lengyel király. Sem azért, hogy a balti területek a porosz király fennhatósága alá kerüljenek. Békét, kenyeret, szabadságot, a wilsoni tizennégy pont alkalmazását követelik. Bécsben munkástanács alakul.
Magyarországon is, részben ekkor már a wilsoni tizennégy pont hatásaként, a központi hatalmak breszt-litovszki hódító követelése nagy felháborodást vált ki.
A tizennégy pont elvei egybeesnek a monarchia elnyomott nemzeteinek (cseheknek, szlovákoknak, lengyeleknek, délszlávoknak, románoknak) önrendelkezési törekvéseivel. Emigrációban élő képviselői rövidesen értekezletet tartanak. Kimondják: nem kívánnak tovább a monarchiában élni.
Veszélyes politikai helyzetet teremt itthon az élelmiszerhiány. A tél újabb súlyos gondot jelent a dolgozóknak. Kevés a fa, a szén, a gáz. Fűtetlenek a lakások. A személyvonatok jó részét leállították. Az üzemekben a lázadásig feszült a helyzet. A nép békét, kenyeret, szabadságot akar. Felháborítja a tömegeket az is, hogy béke helyett a magyar katonákat most már az orosz frontról a nyugati frontszakaszra küldik.
- január 14-én az ausztriai Wiener-Neustadtban az élelmezési zavarok miatt általános sztrájk tör ki. Január 17-én a sztrájk átcsap Bécsre. Innen kiterjed Ausztria valamennyi ipari körzetére. A dolgozók mindenütt békét, jobb ellátást, munkafeltételeket követelnek. Gyűléseiken nagy lelkesedéssel kimondják: együtt éreznek orosz testvéreikkel.
Az osztrák Szociáldemokrata Párt vezetői felhívást bocsátanak ki: a nép nem hajlandó folytatni a háborút Oroszország ellen. Békét, kenyeret, szabadságot követelnek.
Január 18-án Budapesten is nagyarányú sztrájkmozgalom kezdődik. A baloldali szociáldemokratáknak és a forradalmi szocialistáknak nagy a szerepük a sztrájkmozgalom politikai fejlesztésében. Csepel halad az élen. Másnapra Budapesten a sztrájk általánossá válik. Három nap alatt országszerte több mint félmillió dolgozó szünteti be a munkát. Megbénul a közlekedés. Bezárják az üzleteket, kávéházakat, vendéglőket.
A hatalmas arányú sztrájk célja az, hogy rákényszerítse a kormányt a breszt-litovszki béke megkötésére, a wilsoni tizennégy pont figyelembevételére. Követelik a közellátás és a munkafeltételek megjavítását.
A sztrájk kitörése és hatalmas arányú terjedése meglepetésszerűen éri a Szociáldemokrata Párt vezetőségét. Rádöbben, hogy a munkásság irányítása kihull a kezéből.
A sztrájk letörésére a kormány katonai erőket mozgósít. Régi osztrák-magyar kormányzási szokás szerint Ausztriába és Csehországba magyar ezredeket, Magyarországra bosnyák és cseh ezredeket vezényel. Minden hiába! Budapesten a sztrájkoló munkásság gyűléseket tart. Elkeseredetten követelik az azonnali békét, a munkástanácsok megalakítását.
A Szociáldemokrata Párt a tömegek követelésére január 20-án Budapesten a városligeti Iparcsarnoknál nagygyűlést rendez. Százezres tömeg tüntet az orosz forradalom mellett. Tiltakozik a központi hatalmak hódító törekvései ellen. Viharosan követelik a szovjet kormány által javasolt demokratikus békét és a wilsoni tizennégy pont megvalósítását. A pártvezetőség szónokai e gyűlésen a kormány „megnyugtató” ígéretét sürgetik a sztrájk mielőbbi befejezése céljából, miként ez már Ausztriában is a kormány számos engedménye alapján megtörtént.
- január 18-án Wekerle miniszterelnök megígéri a választójog gyors megvalósítását, és hogy a béke a magyar kormány részéről nem fog hódítási szándékon meghiúsulni.
A Szociáldemokrata Párt vezetősége ekkor felhívással fordul a munkássághoz: bízzon a kormány politikai ígéreteiben. Felszólítja a sztrájkolókat, térjenek vissza a gyárakba, műhelyekbe.
A sztrájkolok elutasítják a kormány üres ígéreteinek elfogadását. A munkásság jó része, élükön a vasas szakszervezet, árulásnak minősíti a szociáldemokrata vezetők felhívását a sztrájk feladására.
A baloldal a vasas székházban megszervezi a budapesti gyárak és szakmák ellenzéki bizalmijainak értekezletét. Mélységes elkeseredéssel elítélik a pártvezetőséget: a sztrájk folytatása mellett foglalnak állást. Az ellenzéki bizalmiak eme tanácskozása és elhatározása a szocialista baloldal szerveződésének és politikai fellépésének fontos eseménye. Mivel azonban a pártvezetőség felszólítása megbontotta a harcolók sorait, a sztrájk ekkor már részlegessé vált, néhány nap múlva megszűnt.
Az Osztrák-Magyar Monarchia országaiban már befejeződött a nagy januári megmozdulás, amikor Németországban kirobban a politikai tömegsztrájk. A berlini forradalmi bizalmi testület felhívására január 28-tól február 3-ig több mint egymillió munkás vesz részt a német kormány hódító követelései ellen tiltakozó sztrájkban. Munkástanácsokat alakítanak. Követelik az azonnali demokratikus és igazságos békét.
Az államhatalom terrorintézkedésekkel és a szociáldemokrata pártvezetők megalkuvó segítségével egyelőre még leszereli a német munkásosztály hatalmas háborúellenes sztrájkját. A politikai feszültség ezzel csak növekszik.
SaLa
Kérjük, anyagilag támogassa a Bal-Rad-ot! – a blog nyitóoldalának jobb felső sarkában látható 
piktogrammra kattintva Pay-Pal-on
-vagy közvetlen postai úton:
Szabó Péter 2747 Törtel, Petőfi-ut. 12.
HA LEHET…- NE BORÍTÉKBAN, MERT AZ MOSTANSÁG ELVÉSZ!
A beérkező adományokról olvasóinkat a “Köszönjük”– rovatban tájékoztatjuk! balrad.ru/koszonet
Ha tetszett ez a cikk, ha egyetértesz a balrad.ru-val, oszd meg Facebookon, Twitteren, VKontakton – meg ahol csak lehetőséged van rá! De legalább LÁJKOLD! – hiszen azzal is tudsz segíteni!