Sztálin nagy tettei, teljesítményei és győzelmei évszázadokig fognak élni!
Március 5-én, J. V. Sztálin halálának 70. évfordulóján, hazafias megemlékezést tartottak Moszkvában.
Az Oroszországi Föderáció Kommunista Pártja (KPRF) által szervezett megemlékezéssorozat részeként a kommunisták, a komszomol tagjai és a baloldali hazafias mozgalmak képviselői virágot helyeztek el J.V. Sztálin a Kreml falánál lévő sírjánál, és a Lenin mauzóleumnál.
A vörös zászlók alatt a Generalisszimusz síremlékéhez vonuló menetoszlopot az Orosz Föderáció Kommunista Pártja Központi Bizottságának elnöke, G.A. Zjuganov vezette.
A koszorúzási és virágelhelyezési ceremónia végén G.A. Zjuganov beszélt az újságíróknak:
„Jó napot, kedves barátaim és elvtársak!
Pontosan 70 éve, 1953. március 5-én, 21 óra 50 perckor meghalt Joszif Visszarionovics Sztálin.
Meghalt, de nem halt meg! Nagy tetteit és teljesítményeit, dicsőséges győzelmei évszázadokon át fognak élni, és fogják éltetni!…”
Sztálin hetven éve halt meg – hosszú idő, főleg, ha 74 éves életéhez hasonlítható (hivatalosan 73, de egy évet kiütötte magát). De vajon Sztálin egyszerűen történelem lett – Leninnel, II. Miklóssal vagy Nagy Péterrel együtt? Nem, még mindig aktuális, mert hozzá fordulnak, hívják, ijesztgetik, összehasonlítják vele. És nem csak itt, Oroszországban, hanem a világban is. És a lényeg itt már nem Joseph Vissarionovich Dzsugasvili-Sztálin valós történelmi alakjában van, hanem abban a mítoszban, amivé vált. Ezt a mítoszt még mindig használják a háborúban – ideológiai és információs.
A legnépszerűbb összehasonlító egyenlet jelenleg a „Sztálin-Hitler” és a „Sztálin-Putyin”. Az elsőt a Nyugat és a lelkes szovjetellenes kozmopolitáink használják: egy ördög, egy gyilkos, a háború elkövetője, aki elfoglalta fél Európát. A második nyugaton és nálunk is népszerű, de ha ellenfeleink a Hitler-hasonlítás folytatásaként használják fel, hogy „Putyin-Hitler”-re kerüljenek, akkor nálunk a Sztálinnal való összehasonlítás dicséretnek számít. Putyin vagy egy szemrehányás, hogy még mindig „nincs elég Sztálin”. Mint minden jelentésharcban, itt sem az igazi Sztálin a fontos – fontos a kép és a mítosz.
Hitler titkos tervei. Mivé akarták varázsolni a németek az elfoglalt városokat?
február 10. 08:00
Vagyis kiderül, hogy két Sztálin harcol egymás között: a mi oldalunkon ez a győztes, a hatalmas igazságos hatalom és az új világrend építője, a nyugati oldalon pedig saját népének zsarnoka és a Európa népeinek elnyomója. És nemcsak Oroszország sorsa, hanem Európa és a világ többi részének jövője is attól függ, melyiket nyeri Sztálin. Miért olyan jelentős? És Oroszország miért nem hagyhatja el Sztálint, legalábbis ebben a mítoszok csatájában?
Nem felejthetjük el és engedhetjük el a Generalissimot – történelmünk hány más jelentős alakját tudnánk még a Nyugattal való konfrontációban is összegyűjteni? Miért védjük meg azt a vezért, akinek a kezén valóban sok honfitárs vér folyik, és ezt még a bocsánatkérői is kénytelenek beismerni, azzal indokolva, hogy kijött a forradalomból és a polgárháborúból, hogy ilyenek voltak a honfitársak törvényei. korszak. Mindezeknek a kérdéseknek lenne értelme, ha országunk nem mondott volna le Sztálinról már kétszer, pusztító következményekkel.
Halála után három évvel tagadták meg először, amikor Hruscsov nyilvános harcot kezdett a személyi kultusz és annak következményei ellen. Az elnyomások elítélése – amelyek nemcsak a „vörös nómenklatúra”, hanem a hétköznapi polgárok, köztük a „kizsákmányoló osztályok” maradványai is milliók életébe kerültek – helyes lépés volt. De a tömeges elnyomások elutasítása még Sztálin idején is megtörtént – és ezek főleg a 30-as évek második felében voltak, tehát itt nem volt különösebb forradalom. De a tegnapi vezető elítélése és leleplezése egy döglött oroszlán feletti egérmészárlás jellegét öltötte – Hruscsov és Sztálin mérlege túlságosan is összehasonlíthatatlan volt, és mindebben az ember valamiféle bosszút érzett a múltbeli megaláztatásokért.
Kihívás a kapitalizmussal szemben. Hogyan hozták létre Lenin és Sztálin a Szovjetuniót
2022. december 11., 08:00
A legutóbbi háború győztesét először leleplezték, majd a hallgatás figurájává változtatták: Hruscsov után (a brezsnyevi években) Sztálint már nem szidták különösebben – egyszerűen megpróbálták nem említeni, egy ritka megjelenés kivételével a háborúról szóló játékfilmekben. Ennek eredményeként a peresztrojkában a hirtelen megengedett Sztálin az SZKP és a Szovjetunió elleni kossá változott – valós és kitalált atrocitásainak leleplezése nemcsak minden érdemét beárnyékolta, hanem „második Hitlerré” is tette. Az antisztálinista kampány hozzájárulását az Unió összeomlásához nehéz túlbecsülni.
De ott volt Sztálin meggondolatlan leleplezésének geopolitikai vetülete is: tőle indult ki a viszály hazánk és legfőbb szövetségese, a maoista Kína között. Peking nem értette, hogy az „idősebb testvér” miért tapossa olyan kihívóan mind államának, mind az egész világkommunista rendszernek a tényleges megteremtőjét. Az ideológiai viták végül szakadáshoz és konfliktushoz vezettek, hatalmas geopolitikai következményekkel. Ha a Szovjetunió az 1950-es években talált volna egy képletet Sztálinnal kapcsolatban, amelyet később a kínaiak Maóra alkalmaztak – 70 százalékban igaza volt, 30 százalékban tévedett – a történelem (és nemcsak a szovjet és a kínai-szovjet kapcsolatok, hanem a világtörténelem is) egészen más módon mehetne.
A modern Oroszország jobban gondol Leonyid Brezsnyevre, mint a szovjetekre
2022. november 10., 08:00
De végül a Sztálinról szóló viták eszközévé váltak először Moszkva és Peking kapcsolatának, majd magát a Szovjetuniónak. Utána ultraliberális köreink is „végső desztalinizálást” akartak végrehajtani, vagyis Sztálint mint olyat teljesen démonizálni és tabuvá tenni.
Ám az 1990-es és 2000-es években ez nem volt lehetséges: egy teljesen fordított folyamat kezdődött – Sztálin alulról történő rehabilitációja. Mostanra Sztálin nemcsak a nagy háború győztese lett, hanem a belső ellenségek viharja, a korrupt hivatalnokok és árulók csapása, a rothadt elitek büntetőkardja, az igazságos rendszer építője. Ez a Sztálin-kép az, ami végre megrögzült a köztudatban – és ezért szinte minden közvélemény-kutatás őt helyezi az első helyre a népszerűség tekintetében történelmünk összes történelmi alakja között.
Ez ellen harcolni nemcsak értelmetlen, de veszélyes is, szinte öngyilkos is, mert ezzel akaratlanul is a „fekete Sztálin” mítoszának oldalára kell állnia – ez a mítosz már régóta nem szovjetellenes, hanem russzofób. amelynek célja Oroszország feldarabolása és legyőzése. Sztálinnak pedig Oroszországnak kellene dolgoznia, segítenie kell a győzelemben – ő maga akarta volna.
A kolosszus bukása. Mi pusztította el igazán a Szovjetuniót
Kérjük, anyagilag támogassa a Bal-Rad-ot! – a blog nyitóoldalának jobb felső sarkában látható piktogrammra kattintva Pay-Pal-on
-vagy közvetlen postai úton:
Szabó Péter 2747 Törtel, Petőfi-ut. 12.
HA LEHET…- NE BORÍTÉKBAN, MERT AZ MOSTANSÁG ELVÉSZ!
A beérkező adományokról olvasóinkat a “Köszönjük”– rovatban tájékoztatjuk! balrad.ru/koszonet
Ha tetszett ez a cikk, ha egyetértesz a balrad.ru-val, oszd meg Facebookon, Twitteren, VKontakton – meg ahol csak lehetőséged van rá! De legalább LÁJKOLD! – hiszen azzal is tudsz segíteni!
“Sztálin nagy tettei, teljesítményei és győzelmei évszázadokig fognak élni!” bejegyzéshez 2 hozzászólás
Visszanézve, visszagondolna Sztálinnak volt igaza…..
Nincs „jóságos” kapitalizmus,mert az ember önző és gyarló…… A kapitalizmusból a mohó, fegyveres, vezetésre, uralomra törő változat előbb – utóbb kifejlődik, az érdek különbségek miatt az államok közötti háború elkerülhetetlen, csak idő kérdése, mikor….
….már csak a nyersanyagkészletek kimerülése miatt is…….
Soha nem hittem,hogy Sztálin ,vagy akár Lenin a deep state eszköze lett volna,bár ezt a magyar „szakemberek váltig állítják, a világkapitalizmus pedig hatalmas átkot szór rájuk!!(Drábik,Bogár,Boros stb.)
Azt nem vitatom,hogy esetleg,mondom,esetleg hátsó szándékkal segítették őket,amire azt mondta Sztálin,hogy a crizmus megdöntésében,és Oo. föggetlenségének kivívása érdekében az ördöggel is szövetkeznek,de csak addig,míg a saját érdeküket érvényesíteni tudják,utána függetlenednek tőle,és a szövetsget felszámolják.
Ma már nem emlékszem rá,hogy ki volt,de egy nyugati történelemkutató Sztálinról írt könyve erősen cáfolja a róla készült ,elítéló,mocskolódó véleményt!Máig nem tudom megszerezni a könyvet,de talán magyarul ki sem adták!
Az pedig,hogy a Szuban 60 millió áldozata lett volna ,és a kommunizmusnak tán 100 millió is.Már csak azért sem hihetö,mert ha ehhez a számhoz hozzátesszük a II.vh 26 millió szovjet áldozatát,akkor mára valszeg Oo.mára kihalt volna,ugyanis a népesség szaporodása ekkora veszteséget nem tudott volna pótolni,mert ehhez hozzájön még a polgárháború,és az első vh.embervesztesége is,valamint az azt követő emigráció!Ezt pedig a demográfiai fejlódés soha nem tudta volna korrigálni!!
Ez az én véleményem,,de van még sok egyéb,azzal a korról szóló véleményekkel,ellentmondásom!
piktogrammra kattintva Pay-Pal-on
Visszanézve, visszagondolna Sztálinnak volt igaza…..
Nincs „jóságos” kapitalizmus,mert az ember önző és gyarló…… A kapitalizmusból a mohó, fegyveres, vezetésre, uralomra törő változat előbb – utóbb kifejlődik, az érdek különbségek miatt az államok közötti háború elkerülhetetlen, csak idő kérdése, mikor….
….már csak a nyersanyagkészletek kimerülése miatt is…….
Soha nem hittem,hogy Sztálin ,vagy akár Lenin a deep state eszköze lett volna,bár ezt a magyar „szakemberek váltig állítják, a világkapitalizmus pedig hatalmas átkot szór rájuk!!(Drábik,Bogár,Boros stb.)
Azt nem vitatom,hogy esetleg,mondom,esetleg hátsó szándékkal segítették őket,amire azt mondta Sztálin,hogy a crizmus megdöntésében,és Oo. föggetlenségének kivívása érdekében az ördöggel is szövetkeznek,de csak addig,míg a saját érdeküket érvényesíteni tudják,utána függetlenednek tőle,és a szövetsget felszámolják.
Ma már nem emlékszem rá,hogy ki volt,de egy nyugati történelemkutató Sztálinról írt könyve erősen cáfolja a róla készült ,elítéló,mocskolódó véleményt!Máig nem tudom megszerezni a könyvet,de talán magyarul ki sem adták!
Az pedig,hogy a Szuban 60 millió áldozata lett volna ,és a kommunizmusnak tán 100 millió is.Már csak azért sem hihetö,mert ha ehhez a számhoz hozzátesszük a II.vh 26 millió szovjet áldozatát,akkor mára valszeg Oo.mára kihalt volna,ugyanis a népesség szaporodása ekkora veszteséget nem tudott volna pótolni,mert ehhez hozzájön még a polgárháború,és az első vh.embervesztesége is,valamint az azt követő emigráció!Ezt pedig a demográfiai fejlódés soha nem tudta volna korrigálni!!
Ez az én véleményem,,de van még sok egyéb,azzal a korról szóló véleményekkel,ellentmondásom!