Egy hazai kutatás, amely a barátságok alakulását vizsgálta a Covid idején, megállapította, hogy a magyarok 46 százaléka válaszolt igennel arra a kérdésre: besegít-e külön háztartásban élő rokonainak/ismerőseinek/barátainak? A válaszadók többsége viszont azért nem segített másnak, mert vagy nem volt rá igény, vagy nem volt rá kapacitása (Mihályi Helga, 2020). Ugyanebből a kutatásból az is kiderült, hogy ebben az időszakban a kapcsolattartás szinte teljes mértékben áttevődött az online és telefonos kommunikációra, s ez a mai napig dominál.

Bezárkózó társadalom

A járvány az eleve nem túl „barátkozós”, tipikusan paraszti hagyományokat őrző magyar társadalomban csak még inkább szétzilálta az emberi kapcsolatokat. Előtte sem volt túl rózsás a helyzet: Albert Fruzsina és Dávid Beáta szociológusok, akik áttekintették a barátok számának alakulását 1986 és 2018 között, egy világos trendet láttak kibontakozni, miszerint az elmúlt 32 év alatt mind a barátokkal nem rendelkezők, mind a kimondottan kapcsolatgazdag, kiterjedt baráti körrel rendelkezők száma megcsappant a társadalomban.

A legtágabb kapcsolati hálókkal a rendszerváltás után, az 1993-as mérés idején rendelkeztünk, majd jött a 90’-es és 2000-es évekbeli, 1986-ra emlékeztető visszaesés – érdekes módon az internet és a közösségi média berobbanásával egy időben. A 2010-es években pedig azt lehetett látni, hogy egyre jobban zsugorodott az 5-6 barátnál többel, azaz kiterjedt kapcsolati „tőkével”, valamint az egy baráttal sem rendelkezők száma.

Az emberek nagy többségének ma egy-két barátja (1–4 fő között) van, s általánosságban elmondható, hogy minél fiatalabb és képzettebb valaki, annál több a barátja. Különösen akkor, ha férfi az illető – jellemző trend, hogy a bizalmas férfibarátságok gyakorisága megnőtt, miként az is, hogy a baráti hálók egyre inkább családon kívüli személyekből állnak.

Népszerűek a pszichológusok

„Alapvető problémának ma a túlzott stresszt látom. Ha belegondolunk, 2019 óta folyamatosan ebben élünk. A szorongásos állapot jellemzően abból fakad, ha nem tudunk valamit kontrollálni, s ilyen helyzetekből mostanság kijut bőven. Az emiatt kialakuló krónikus stressz nagyon kimeríti a szervezetet, illetve hajlamosít a depresszióra” – mondta el Fűzné Pikó Bettina pszichiáter, egyetemi tanár.

Megerősítette: érzékelhetően megnőtt a kereslet a pszichiátriai ellátás iránt, a pszichológiai magánrendeléseknél is sorban állás van. Szerinte ez annyiból pozitívum, hogy azt jelzi: többen szeretnének hatékony coping (megküzdési) stratégiákat elsajátítani, jobban megérteni a helyzetüket, illetve változtatni rajta.

A szakember nem túl optimista a tekintetben, hogy ez már a negyedik éve húzódó helyzet. Mindenki várná a fellélegzés időszakát, ehelyett újabb és újabb krízisek jönnek szembe, amiket a média is gyakran fölerősít, fokozva az emberekben a stresszt és a szorongást.

Égnek a lelkisegély vonalak

Nemzetközi adatok szerint a Covid alatt világszerte jelentősen, 20-50 százalékkal nőtt a depressziós és szorongásos betegségek gyakorisága. „Ez magyarországi viszonylatban sincs másképp, amit jól mutat, hogy 2020 óta érzékelhetően megnőtt azoknak a száma, akik lelkisegélyszolgálatokat hívnak telefonon: jelenleg évi 200 ezer hívást fogadunk” – tudtuk meg Dudás Erikától, a Magyar Lelki Elsősegély Telefonszolgálatok Szövetségének elnökétől.

A hívásokban a leggyakoribb problémák egyrészt az emberek érzelmi életével, másrészt a magánnyal, izolációval függnek össze. Sokszor előjönnek egészségügyi problémák, illetve veszteségek is, s gyakoriak a depresszióhoz, szorongáshoz köthető beszélgetések. Jellemző a kiúttalanság, az életútbeli, döntési nehézségek, a kilátástalannak tűnő élethelyzetek megjelenése.

Az elmúlt évben a háború okozta nehézségek is megjelentek a hívástartalmakban, akár határon túlról is jöttek hívások, segítségkérések. Előtte a Covid dominált: először az izolációban, majd 2020 második felétől a gyászban, illetve az egzisztenciális gondok terén tudtak az anonim segítő beszélgetések révén könnyíteni az érintettek helyzetén.                                          (Forrás: atv)

A balrad.hu kommentje a “kunyera” után

Kérjük, anyagilag támogassa  a Bal-Rad-ot! – a  blog nyitóoldalának jobb felső sarkában látható   piktogrammra kattintva Pay-Pal-on 

-vagy közvetlen postai úton:

Szabó Péter 

2747 Törtel,

Petőfi-ut. 12.

HA LEHET…- NE BORÍTÉKBAN, MERT AZ MOSTANSÁG ELVÉSZ!

A beérkező adományokról olvasóinkat a “Köszönjük”– rovatban tájékoztatjuk! balrad.hu/koszonet

Ha tetszett ez a cikk, ha egyetértesz a balrad.hu-val, oszd meg Facebookon, Twitteren, VKontakton – meg ahol csak lehetőséged van rá! De legalább LÁJKOLD! – hiszen azzal is tudsz segíten!

Bal-Rad komm: “…A bezárkózó magatartás most nemcsak a téli időszak jellegzetessége, és nem is igazán egyéni „defekt”: kollektíven megélt szorongás húzódik a hátterében…”

KOLLEKTÍVEN MEGÉLT SZORONGÁS HÚZÓDIK A HÁTTÉRBEN! Nadehát pontosan mostanság? Amikor óráról – órára arról vagyunk biztosítva, hogy… – MÉG SOHA NNYIRE JÓL NEM MENT A SORUNK! Meg hogy minden bajtól – rossztól védve vagyunk, ha kell – ha nem! Meg hogy mi vagyunk a legversenyképesebbek! Már az egész világ minket irigyel! 

“…a kapcsolattartás szinte teljes mértékben áttevődött az online és telefonos kommunikációra…”

-Márpedig a kapcsolati “háló” ezen formája a “HATÓSÁGILAG SZIGORÚAN ELLENŐRZÖTT” kategóriába tartozik!