Madrid, Berlin, Kijev, 2022. június 24. (MB)
Madridban betiltották a NATO ellen szervezett tüntetést. A No to Nato, No to War nemzetközi mozgalom szervezői a katonai tömb Ukrajnának nyújtott támogatása, és új stratégiája ellen akartak tiltakozni, amelyet a június 28-29-i madridi NATO-csúcson készülnek elfogadni – jelentette a Magyar Békekör tudósítója pénteken.
Keletre terjeszkedésének elakadása miatt a NATO támadásból védekezésre kényszerült. Mivel sem Ukrajnát, sem Grúziát nem sikerült megkaparintania, a keleti szárny védelmét igyekszik erősíteni, 40 ezerről 240 ezer főre növelve csapatainak létszámát. Olasz forrásból úgy tudják, a 240 ezres létszám nem tartalmazza Kelet-Európába vezénylendő amerikai haderőt. Katonai szakértők szerint az új „strategic concept” be nem vallott célja a keleti szárnyon észlelt semlegességi hajlamok kibontakozásának elhárítása. Olaf Scholtz német kancellár közölte, hogy „Készen állunk megvédeni a NATO keleti országait”. Berlin máris ötezer főre növelte Litvániába küldött harci egységeinek létszámát.
A hazánkat is magában foglaló katonai tömb – értesülések szerint – szeretné négy százalékra növelni tagállamainak eddigi, két százalékban megjelölt, és csak néhányuk által teljesített hozzájárulását. Ez elviselhetetlen terhet róna az államok többségére, köztük Magyarországra – vélik megfigyelők.
Még nem világos, milyen stratégia szolgálná a legjobban a szövetség egységben tartását, és belső ellentéteinek leküzdését. Törökország továbbra sem hárítja el az akadályt Finnország és Svédország csatlakozásának útjából. Ráadásul közvetítői szerepre kötelezte magát a Nyugat és Oroszország között, ami egyfajta semlegességet feltételez még akkor is, ha Törökország a NATO tagja. A török álláspontot megértően fogadta a magyar kormány is. Orbán Viktor Brüsszelben éppen megálljt készül parancsolni az EU szankciópolitikájának.
Nem világos, hogy stratégiai kiegyezés helyett Oroszországgal milyen NATO-stratégia volna képes feltartóztatni a szankciópolitika és a háború miatt éleződő gazdasági válságot. Gázhoz juttatni Európa vezető gazdasági hatalmát, Németországot, melynek 10 hétre elegendő gáza maradt, és GDP-jének 6 százalékát kell feláldoznia az idén és jövőre, ha energia szükségletét cseppfolyós amerikai gázzal akarja kielégíteni az orosz vezetékes gáz helyett.
Mindeközben Zelenszkijék szentül hiszik, vagy inkább a NATO hiteti el velük, hogy a háború megnyerhető Oroszország ellen, és érdemes az ukránokat vágóhídra vinni. A kijevi Rada törvénnyel készül megtiltani, hogy a 18-60 év közötti férfiak elhagyják az országot. Erről szóló elnöki rendelet ugyan már létezik, de az csak határidőre szól. Értesülések szerint már a nők külföldi mozgását is akadályozzák. Egyre többen panaszolják, hogy ha haza látogatnak külföldről, ahol munkát vállaltak, úgy megnehezítik visszatérésüket, hogy közben elvesztik az állásukat. Ezért sokan már haza sem mennek.
A Rada augusztus 23-ig meghosszabbította az általános mozgósítást is.
Feszült várakozás előzi meg a kalinyingrádi blokád miatt Litvániával szemben kilátásba helyezett orosz ellenlépést.
A Magyar Békekör állásfoglalása
A Magyar Békekör üdvözli, hogy Orbán Viktor miniszterelnök megálljt akar parancsolni az oroszellenes szankciópolitikának, és békepolitikát szegez szembe vele. Ésszerű, bátor lépésnek tartjuk, hogy a kormányfő vétót emel az Európai Unió héjáinak újabb szankció-csomagja ellen, jelezve, hogy hazánkat nem hagyta cserben életösztöne, és képes nemet mondani az Európai Unión úrrá lett mazochista őrületre. Üdvözöljük azt is, hogy a kormány a finn és a svéd NATO-csatlakozás helyett a békés együttműködés útját egyengeti, s a háború megszállottjaival szemben felveti, miért ne lehetne tárgyalni Oroszország jogos biztonsági követeléseinek elismeréséről, a biztonság kölcsönös szavatolásáról! A Békekör meggyőződése szerint hazánknak jó viszonyban kell élnie Kelettel és Nyugattal egyaránt! A megbékélés szellemének kell felülkerekednie az EU és a NATO oroszgyűlölettől elvakult háborúpárti vezetésével szemben! A magyar példa ragadós. A normális gondolkodás másutt is kezd utat törni magának. Az emberek sehol sem akarnak fázni és éhezni, s felteszik a kérdést, kinek és mire jók a szankciók. Szembefordulásunk a szankciópolitikával komoly feladatot is ró a magyar kormány- és civil diplomáciára. Közvetítői szerepet kell játszanunk az EU és Oroszország, a NATO és Oroszország között. Ez akkor járhat sikerrel, ha a kormány „Kállay kettős” helyett a kelet-nyugati együttműködés elkötelezett hívévé szegődik. Hazánk szebb jövője a békés együttműködésben tárul fel.
Budapest, 2022. június 24.
Előző állásfoglalásunkat lásd: https://bekekor.wordpress.com/2022/05/28/karpataljarol-es-a-nato-rol/
Vlagyimir Putyin államfő a Nyugatnak az élelmiszerválsághoz való hozzáállásáról beszélt, idézve Marie Antoinette francia királynő mondását egy alkalommal: „Nos, ha nincs kenyerük, egyenek süteményt.”
A legenda szerint ezt akkor mondta, amikor palotája ablakából a sztrájkoló éhes polgárokra nézett, akik ott tüntettek.
Putyin szerint néhány nyugati ország ilyen cinizmussal közelít most az ilyen jellegű kérdésekhez, destabilizálva a globális mezőgazdasági termelést. Például amikor korlátozzák a fehérorosz és oroszországi műtrágya szállítását, vagy akadályozzák az orosz gabona világpiaci exportját – mondta az elnök.
„Jó az idei termésünk. Ha Isten is úgy akarja, minden rendben lesz velünk. Akár 50 millió tonna gabonát is tudnánk majd szállítani a világpiacokra” – mondta az államfő a BRICS Plusz csúcstalálkozó résztvevőinek videó konferencia keretében.
Az elnök azzal vádolta a nyugati országokat, hogy mesterséges feszültséget keltenek az ukrán gabonaellátással kapcsolatos problémák körül. Biztosított mindenkit, hogy Moszkva ezt nem akadályozza.
Az Egyesült Nemzetek Szervezete többször is figyelmeztetett a globális élelmiszerválság veszélyére a gabonahiány miatt. Nyugaton azt mondják, hogy ezazért van, mert Moszkva akadályokat gördít az ukrajnai gabonaexport elé. Oroszországban ezeket a kijelentéseket elutasítjuk.
Maga a kijevi rezsim gördített sok akadályt az ukrajnai termékek exportja elé. Ez a gabonaégetés a mariupoli kikötőben, és a fekete – tengeri kikötőinek az elaknásítássával, amelyek veszélyt jelentenek a hajókra.
Kérjük, anyagilag támogassa a Bal-Rad-ot! – a blog nyitóoldalának jobb felső sarkában látható 
piktogrammra kattintva Pay-Pal-on
-vagy közvetlen postai úton:
Szabó Péter
2747 Törtel,
Petőfi-ut. 12.
HA LEHET…- NE BORÍTÉKBAN, MERT AZ MOSTANSÁG ELVÉSZ!
A beérkező adományokról olvasóinkat a “Köszönjük”– rovatban tájékoztatjuk! balrad.ru/koszonet
Ha tetszett ez a cikk, ha egyetértesz a balrad.ru-val, oszd meg Facebookon, Twitteren, VKontakton – meg ahol csak lehetőséged van rá! De legalább LÁJKOLD! – hiszen azzal is tudsz segíteni!
Polchiányok és/vagy rosszabb minőségű termékek a boltokban. Ez lehet az eredménye az árstopos termékek körében annak a történelmi kísérletnek, amit Magyarország folytat az élelmiszerek esetében. Mindeközben a nem árstopos termékek ára drasztikusan emelkedik, valahová ugyanis be kell építeni a globális áremelkedést, a termelői, beszerzési árak megugrását, a béremelkedést, az energiaköltségek növekedését, illetve az elmúlt időszak két hazai intézkedését: a különadót és az árstopos termékeken elszenvedett veszteséget. Ma már olyan súlyos a helyzet, hogy nemcsak a kisboltok, hanem több multi beszerzési árát is elérte az árstopos eladási ár, ami újabb árfelhajtó hatást jelenthet a többi termék esetében (a veszteségszétosztás miatt). Az áremeléseket a fogyasztók egyre inkább érzik, ami miatt az olcsóbb termékeket keresik a vásárlók.
Muszáj emelni az árat, amennyit csak lehet.
Rövid időn belül kétszer is ezt mondta a kiskereskedelmi folyamatokra rálátó forrásunk. Először akkor, amikor a kormány rekordösszegű különadót vetett ki a szektorra, másodszor pedig akkor, amikor bejelentették az élelmiszerár-stop meghosszabbítását egészen októberig. Vagyis úgy néz ki, hogy a már most is magas infláció mellé a kiskereskedelmi szektor sorra kapja terheléseket Magyarországon, ami még gyorsabb áremelkedéshez vezet (a nem árstopos termékek esetében).
Májusban 10,7%-kal nőttek a fogyasztói árak, az élelmiszerek áremelkedése meghaladta a 18%-ot éves szinten. Ráadásul Magyarországon az egyik leggyorsabb a feldolgozatlan élelmiszerek áremelkedése az EU-ban, és nagyon úgy néz ki, hogy még nincs vége a drágulásnak. Mind a fő inflációs index, mind az élelmiszerinfláció még feljebb kapaszkodhat.
A kiskereskedelmi szektorra rálátó forrásunk szerint:
a multik mindent meg fognak fizettetni a fogyasztókkal, amit csak tudnak.
De az áremeléseknek egyre több korlátja van. Egyrészt az emberek kezdenek kifutni azokból az egyszeri juttatásokból (szja-visszatérítés, 13. havi nyugdíj, fegyverpénz stb.), amelyekből könnyedén meg tudták venni a megdrágult termékeket az év első hónapjaiban, másrészt az áremelkedés olyan mértékűvé vált mostanra, amely már egyre több háztartás esetében reáljövedelem-csökkenést jelent. Ez pedig az olcsóbb termékek felé tereli a vásárlókat.
Ennek hatására a boltok polcain is változásokat látunk. A magas minőségű termékeknek egyre kisebb a polcigényük, míg az olcsóbb, adott esetben saját márkás vagy alacsonyabb minőségű termékekből több kerül a boltok polcaira. Ez már nemcsak az árstopos termékek körét érinti, hanem szinte mindegyiket.
A KISKERESKEDELMI CÉGEK TEHÁT A FOLYAMATOSAN EMELKEDŐ KÖLTSÉGEK ÉS A FOGYASZTÓK FOKOZÓDÓ ÁRÉRZÉKENYSÉGE MIATT CSÖKKENTIK A MINŐSÉGET.
A beszerzési árak növekedése nem állt meg, amelyek ma már olyan magasak, hogy az árstopos termékek esetében meghaladják a hatósági árat (tavaly októberi ár, amelyen árulni kell a termékeket). Az árstopos termékek ugyanis 25-45%-kal drágábbak lennének, ha nem lenne az árbefagyasztás. A kisboltosok esetében már hónapokkal ezelőtt megtörtént, hogy a beszerzési ár az eladási ár fölé emelkedett, most viszont a nagy láncok is szembesülnek a problémával.
Az árstopos termékekből a silányabb kerül a polcokra… A csirkemellhez megkapjuk a csontot, belevágnak más részeket… Az étolajból egyre kevesebb a minőségi a polcokon.
– fogalmazott a szektor folyamataira rálátó forrásunk. Az egyik nagy cég egyre inkább külföldre viszi a Magyarországon gyártott jó minőségi, nálunk árstopos termékeit, hiszen ott jóval több pénzt kap értük. „Mindenki ezt csinálja, aki tudja” – mondta a forrás.
Miután a kiskereskedelmi cégeknek az árstop mellett ki kell gazdálkodniuk a szektort sújtó, rekordmagas, most kivetett különadót is, így újabb nyomás alá kerülnek. Forrásunk szerint a vállalatokat sújtó extra terhek (árstop, különadó, beszolgáltatás) a szektor korábban várt profitját közelíthetik. A kormány rendre hangsúlyozza, hogy nem engedi áthárítani a fogyasztókra a terheket, azonban könnyen lehet, hogy a folyamat már el is kezdődött.
„A Ryanairnak egy terméke van, nem nehéz észrevenni, ha emelkedik az ár, ráadásul pont annyival, mint a különadó. Főleg akkor nem, ha hangosan beszélnek is erről… A kiskercégek semmit sem fognak mondani, ha mégis mondanak valamit, akkor azt, hogy nem hárítják át az adót” – mondta forrásunk.
EZT AZZAL INDOKOLTA, HOGY SENKI SEM SZERETNE VÁSÁRLÓKAT VESZÍTENI AZZAL, HOGY AZ ADÓEMELÉS ÁTHÁRÍTÁSÁRÓL BESZÉL, MÉG AKKOR SEM, HA ÍGY TESZ, ÉS FOGYASZTÓVÉDELMI ELLENŐRZÉST SEM SZERETNE.
„Szép csendben emelnek, nem mondanak semmit az áthárításról… Menjen ki egy fogyasztóvédő, és állapítsa meg, hogy a különadó vagy a termelői és beszerzési árak miatt emeltek több ezer vagy tízezer termék árán. Nem fog menni neki, mert ezt nem is lehet megállapítani” – vélekedett. Ráadásul a forint folyamatos leértékelődése is árat emel – tette hozzá.
2021. 06. 22.2021. 08. 31.2021. 11. 10.2022. 01. 20.2022. 04. 01.2022. 06. 12.345355365375385395405
Így az árstopos termékek körében marad a tavaly októberi ár, miközben a többi termék árának növekedésében megjelenik a bérköltségek növekedése (20%-os minimálbér felhajtó hatása), az energiaköltségek ugrása, a termelői és beszerzési árak emelkedése, az árstopos termékeken elszenvedett veszteség, a forint esése, illetve a megemelet adók hatása.
Az (adó)áthárítás mellett a költségek csökkentése, beruházások felfüggesztése, elhalasztása, de a hatékonyság javítása is az asztalon van. Alternatív, olcsóbb beszerzési források után is néznek
– mondta a forrás, aki kiemeli, hogy a termékválaszték széleskörű csökkenése lehet a történet vége, miközben az árstopos termékeknél hozzászokhatunk az egyre gyakoribb üres polcokhoz.
A legnagyobb gondba a kisebb boltosok kerülnek, akik eleve drágábbak és ahol kisebb a termékválaszték. Vagyis nincs olyan nagy terük az árak általános emelésére és az árstopon elszenvedett veszteséget is kevesebb termék árába tudják beépíteni; miközben a nagyobb láncok több ezer vagy termék közül választhatnak, amikor az árstopos veszteség áthárításáról döntenek.
Habár a kormány nem beszélt erről hivatalosan, a kiskereskedelemben egyre többen úgy gondolják, hogy az új különadó nemcsak két évre szól, hanem tartós marad (ahogy a régi is fennmaradt), miközben a kormány egyre inkább hangoztatja, hogy szeretné, ha a nemzeti tulajdon lenne többségben a kiskereskedelemben. Hogy utóbbi megvalósul-e, az nagy kérdés, de a több irányból érkező kockázatok miatt egy dolog egyre valószínűbb: az elmúlt évtizedet jellemző, a kiskereskedelmi szektor egészét elérő, néhány nagy multi által támasztott, vérre menő verseny miatti árleszorító hatás (és gyorsan bővülő termékválaszték) most egycsapásra véget ér. A piac tehát szinte mindenben ott találhatja magát hamarosan, ahol egy-két évtizeddel ezelőtt volt. (portfolio)
Kérjük, anyagilag támogassa a Bal-Rad-ot! – a blog nyitóoldalának jobb felső sarkában látható piktogrammra kattintva Pay-Pal-on
-vagy közvetlen postai úton:
Szabó Péter
2747 Törtel,
Petőfi-ut. 12.
HA LEHET…- NE BORÍTÉKBAN, MERT AZ MOSTANSÁG ELVÉSZ!
A beérkező adományokról olvasóinkat a “Köszönjük”– rovatban tájékoztatjuk! balrad.ru/koszonet
Ha tetszett ez a cikk, ha egyetértesz a balrad.ru-val, oszd meg Facebookon, Twitteren, VKontakton – meg ahol csak lehetőséged van rá! De legalább LÁJKOLD! – hiszen azzal is tudsz segíteni!
Bal-Rad komm: Sajnos megértük ezt is! Felmerülhet egyre több magyar emberben a kérdés – már a közelkövőben – hogy „ENNI VAGY NEM ENNI”.
Itt, a Kárpát – medencében!Európa egykori éléskamrájában. Ahol a szocialista Magyar Népköztársaság létrehozott egy VILÁGSZÍNVONALÚ MEZŐGAZDASÁGI TERMELÉSI RENDSZERT, ÉS EGY AZZAL SZIMBIÓZISBAN MŰKÖDŐ ÉLELMISZERFELDOLGOZÓ IPART! Ami vertikum GARANTÁLTA VIDÉK – MAGYARORSZÁG BOLDOGULÁSÁT IS!
De hát hol van már az a korszak? Hol van már „AZ A” Vidék – Magyarország? A Tsz – ek? A konzervgyárak és cukorgyárak?
Van helyette az uniós területalapú „támogatások” fölmarkolására műörömépítőkből és egyéb mihaszna RENDSZERÉLVEZŐ „ARANYKALÁSZOSOKBÓL” , meg az ügyvédekből és polythykussokból meg hasonló foglalkozású harácsolókból verbuválódott ÚJ FÖLDESÚRI társaság. Meg a rengeteg gazfölverte, parlagon maradt földek. A falvak – jobb esetben csak befüvesített – üres kertjei, a háztáji állattartásra is MÁR CSAK EMLÉKEZŐK egyre fogyatkozó népségei.
Élőhelyünk vidéki népsége az összeszereldékben robotol, és eszi a Nyugat génmódosított szemetét! AMÍG MEG TUDJA VÁSÁROLNI az összeszereldei robotjáért kapott béréért!
Ám könnyen előfordulhat, hogy „A” háborúra, hivatkozással annyira meggyengül a forintunk, hogy már az sem lesz a multik polcain! Ráadásul MÁR KIVESZŐBEN a háztáji gazdálkodás TUDOMÁNYA IS! Meg az arra való hajlamosság!
ENNI PEDIG „AKKOR IS” KELL! Mert a tévésorozatok néphülyítő műsorával a gyomor nem telik meg! Meg hát attól sem, ha lépten – nyomon azt tolja a magyarok pofájába a mindenkori qrmánypropaganda, hogy „Magyarország jobban teljesít!”
Tegnap este az orosz hadsereg hatalmas csapást mért Ukrajna szerte, nyugatról keletre fekvő katonai célpontok ellen.
Az orosz stratégiai lágierő gépei Fehéroroszország légteréből mértek csapásokat levegő – föld rakétákkal Zsitomir külvárosi részein és a környéken található ukrán katonai bázisokra.
Kijev környéki célpontokra is lesújtottak. Bár az ukrán sajtó egy Kijev felett lelőtt rakétáról számol be, a szemtanúk felvételei azt mutatják, hogy az éjszakai rakétacsapások után Kijev térségében tüzek tombolnak.
A Harkov régióban Csugujev településén egy katonai bázisra csaptak le az orosz rakéták. Itt komoly élőerő – gyülekezési helye volt az Ukrán Fegyveres Erőknek, és egy nagy ellátóbázis.
Megerősítették az Ukrán Fegyveres Erőkneka Csernyigv régióbeli Gyeszna falu közelében lévő kiképzőközpontjainak és egyéb objektumainak megrakétázását is. CSAK IDE 10 – 15 orosz rakéta csapott le.
A csernyigovi regionális katonai adminisztráció vezetője, Vjacseszlav Csausz szerint most még fölmérhetetlen a puszttulás mértéke és az ukrán hadsereg áldozatainak a száma.
Legalább négy orosz rakéta csapódott be a Lemberg (Lvov) régióban lévő Javorov körzetben lévő óriási kiterjedésű katonai gyakorlóterén lévő kiképzőközpontokra és élőerő elhelyezési körletekre.
Ebben a térségben, közvetlenül a lengyel határral szomszédos területen szinte nyüzsögtek a kijevi rezsim fegyveres nyugati barátai.
A rakétacsapások okozta veszteségek fölbecsülése csak biztonságos körülmények között kezhető meg – közölte Makszim Kozickij, a régió regionális katonai közigazgatásának szóvivője
Az orosz hadsereg rakétái a Nyikolajev és a Dnyepropetrovszk régiókban lévő katonai létesítményeket is sújtották.
Az ukrajnai katonai infrastruktúrában az elmúlt éjszaka során keletkezett károk felmérése már néhány helyen meg is kezdődött.
Kérjük, anyagilag támogassa a Bal-Rad-ot! – a blog nyitóoldalának jobb felső sarkában látható piktogrammra kattintva Pay-Pal-on
-vagy közvetlen postai úton:
Szabó Péter
2747 Törtel,
Petőfi-ut. 12.
HA LEHET…- NE BORÍTÉKBAN, MERT AZ MOSTANSÁG ELVÉSZ!
A beérkező adományokról olvasóinkat a “Köszönjük”– rovatban tájékoztatjuk! balrad.ru/koszonet
Ha tetszett ez a cikk, ha egyetértesz a balrad.ru-val, oszd meg Facebookon, Twitteren, VKontakton – meg ahol csak lehetőséged van rá! De legalább LÁJKOLD! – hiszen azzal is tudsz segíteni!
– Az emberré válás útja a szocializmus –
A szocialista vállalat jellemzői:
A szocialista vállalat nem a bérmunka kizsákmányolására irányuló szervezet, nincs bérmunkás; a népgazdasági terv alapján lényegében előre szabályozott piachoz alkalmazkodik; létrejötte sohasem magánakció, hanem mindig társadalmi jellegű elhatározás!
A szocialista állami vállalat is nyereségszerzésre irányuló, s kockázattal járó gazdálkodást folytat. A szocializmus természete szerint dinamikus rendszer, jellegéből következik a vállalkozási szellem. A szocialista vállalat nyeresége nem profit, hanem azoknak kollektív jövedelme, akik azt létrehozták.
Néhány gondolat:
A létszükségletek termelésének végcélja az emberek létéhez szükséges termékek előállítása, korszerű vállalati formában, munkamegosztással sok ember közreműködésével, de valójában ez társadalmi, sőt világméretű munka. A kapitalizmusban a termelésbe beékelődik a kapitalista vállalkozó, akire valójában, mint élősködőre nincs szükség, mint vállalkozó azonban hasznos, de a kapitalizmusban a vállalkozás és az élősködés nem válaszható el egymástól. A kapitalista vállalkozás alapvető célja az élősködés, ezért szükséges számára a minél nagyobb profit, amihez a proletár dolgozó bérrabszolgák kizsákmányolásával jut.
A tőkés a proletárok által megtermelt és kizsákmányolással szerzett tőkét fekteti be a termelésbe, a saját magánérdekeltségű vállalkozásába, más dolga alapvetően nincs és ezért joga van élősködni. A tőkés vállalkozók egymás ellen a konkurenciaharcban, a proletárokkal pedig az osztályharcban küzdenek.
A kapitalista vállalatban a kapitalizmus működési módja miatt, a proletár dolgozók ingyen juttatják profithoz a tőkés vállalkozót, hasonlóan, mint a szerszámok, előállítási és üzemeltetési költségek csupán. A proletár dolgozó beszélő szerszám, előállítási költsége a munkaképességének kifejlesztése, az üzemeltetési költsége, hogy nap-nap után is kellő minőségű munkaerő maradjon.
A tőkés vállalkozó jövedelme azonban alapvetően kizsákmányolással jön létre, nem a munkája mértékében. Ez az élősködés a kapitalizmus erkölcse, a hívei ezt természetesnek tartják.
A kapitalista vállalkozó élősködő jellege akkor is igaz, ha okos, ha dolgozik a vállalkozásáért, ha a munkája nagyon hasznos, mert a jövedelme kizsákmányolást is tartalmaz, ami nem csak az ő munkájának eredménye, így a jövedelme alapvetően valójában nem a saját munkájának az eredménye, de elveszi, és ehhez joga van, mert övé a vállalkozás. A vállalkozásának keletkezése, folyamata azonban lehet a saját erőfeszítése is, de ez nem igazolhatja az élősködését.
A szocialista vállalat ezt a valójában haszontalan, a termék előállításához nem szükséges élősködő jelleget teszi feleslegessé, lehetetlenné. A tőkés alapvetően azért vállalkozik, hogy élősködhessen, végül is meggazdagodjon, vállalkozásának célja, értelme a profit. A szocialista vállalkozás ezt az élősködő célt szünteti meg.
A kapitalizmusban azonban van a társadalom számára igen hasznos vállalkozás is, aki szívvel lélekkel a vállalkozásáért dolgozik, de nem ez a jellemző, mert a kapitalizmusban szükségszerű a kizsákmányolás, a beszélő szerszám vásárlás, a konkurenciaharc, ezért a felszínen maradni, mint vállalkozó, csak a minél nagyobb profittal lehetséges. Innen egyenes az út az élősködésre.
A szocialista vállalkozás célja ezért a társadalom szükségleteinek kiszolgálása élősködés nélkül.
A szocializmus lehetőségének eléréséig szükségszerű a termelésben a magánvállalkozás is, ami nagy húzóerő. A szocializmus megvalósíthatóságáig a népi demokrácia a leghatékonyabb modell; vegyes vállalkozási formával; közösségi és magántulajdonban működtetett népgazdasággal; az állam tervszerű irányításával, tervgazdálkodással, a kommunista párt vezetésével, a szocializmus megvalósítására törekvéssel!
A népi demokráciában is a magánvállalkozások a kapitalista modell szerint működnek, a kizsákmányolásra, élősködésre törekszenek! De a szocialista irányultságú népi demokrácia államban a dolgozók szervezeteinek segítségével, a dolgozók élcsapatának domináns hatalmával, a kommunista párt vezetésével, ellenőrizni kell a magánvállalkozásokat is! Ha ez nem valósul meg, akkor egyenes az út a kapitalizmusba, akár a fasizmusba is.
A népi demokrácia hatékony működéséhez szükségszerű a magánvállalkozóknak is a marxista-leninista társadalomtudományok megértése és elfogadása, a tervgazdálkodás támogatása, a magángazdaságnak a társadalom érdekében történő alárendelésének elfogadása, a dolgozók emberi jogainak betartása. Ha ez nem érhető el, akkor nem fog működni, ezen a diktatúra sem segít. A népi demokrácia ezért billeg a szocializmus és a kapitalizmus között! A népi demokrácia megvalósíthatósága is feltételez egy magas fejlettséget. Ha nagy a létért való küzdelem, és nem a kommunista párt a vezető erő, akkor ez a kapitalizmusnak fog kedvezni.
A népi demokrácia szocialista irányultságú forma, ezért a dolgozók élcsapatának vezetésével kell működnie! A dolgozók élcsapata, a dolgozók és az emberiség érdekében, a marxista-leninista kommunista párt! Csak a marxista-leninista kommunista párt tudományos, demokratikus világnézete vezet a szocializmushoz, a szocialista demokráciához!
A kapitalizmus fejlődése elkerülhetetlenül az embertelen diktatúrába, önkényuralomba, a fasizmusba vezet! A kapitalizmus csak diktatúrával, a többségnek a valódi demokráciából való kizárásával, önkényuralommal működőképes! Ezért az emberré válás csak a szocializmuson keresztül, az emberséges világban, a kommunizmusban lehetséges!
A szocializmusban már nincs helye a magángazdaságnak, csak az egyén vállalkozásának a közösség érdekében, amit a társadalom a munka társadalmi hasznossága szerint értékel és elismer! A népi demokráciában a magángazdaság szükségszerű, de a társadalom ellenőrzésével, érdekének alárendelve! A népi demokrácia a szocializmusig a leghatékonyabb, legemberségesebb társadalmi forma, nem szabad átugrani, amíg nem érik meg a szocializmus feltétele, amíg a kapitalizmus fejlődőképes, mert visszarendeződik ellenforradalommal a kapitalizmus alacsonyabb szintjére! Ez meg is történt! Az újrakezdés, a forradalom elkerülhetetlen!
(idézet: A szocializmus politikai gazdaságtana)
… A forgalom a szocializmusban is az újratermelés egyik alapvető szférája: összekötő kapocs a termelés és a felhasználás (fogyasztás) között. A forgalom mindenekelőtt a termékeknek (és a szolgáltatásoknak) a mozgása a termelőktől a felhasználókig, s azoknak az intézményeknek az összessége, amelyek a forgalmat lebonyolítják. … A kapitalizmusban és a szocializmusban a forgalom egyaránt áruforgalom, de a termelési viszonyok rendszerének alapvető különbözősége miatt más az áruforgalom köre és jellege. … a szocializmusban a munkaerő lényegében kikerül az áruforgalom köréből … A szocialista áruforgalom jellegét az határozza meg, hogy alapja nem magántőkések közötti adásvétel, hanem a tervgazdálkodás rendszerében működő szocialista vállalatok közötti csere.
… a szocializmusban egyrészt társadalmasított termelés folyik, másrészt a termelési viszonyok áru- és pénzformát öltenek, a szocialista termelőmódnak is objektíven szükségszerű kategóriája a vállalat. … A szocialista vállalatok a közös társadalmi érdekek érvényesítésére államilag szervezett viszonyok keretében, mint a tervgazdálkodás láncszemei működnek, s kiemelkedő szerepet játszanak a szocialista gazdasági mechanizmus alapfunkcióinak teljesítésében. … A vállalat tehát mind szocialista, mind tőkés viszonyok között piaci viszonyokra épülő, ráfordításait és eredményét pénzformában egybevető, pénzjövedelme növelésének érdekében kockázatot viselő gazdasági szervezet, amely a társadalom más intézményeitől (más gazdaságoktól, az egyének és az állam háztartásától stb.) önállósult gazdálkodást folytat. … A szocialista vállalat — ellentétben a tőkés vállalattal — nem a bérmunka kizsákmányolására, értéktöbblet termelésére és realizálására irányuló szervezet, hanem a társadalmi tulajdonban levő termelési eszközökkel szabadon egyesült dolgozóknak termelőerejük, s vele személyiségük kollektív kifejlesztését, fogyasztóképességük tágítását szolgáló tervszerű — saját munkájukon alapuló — termelés és realizálás szervezete. … a szocialista vállalat működése szabályozott piacra épül. Kiváltképp a szabályozott piaci kapcsolatok azok a kötelékek, amelyek révén a vállalatban folyó újratermelés összefonódik más vállalatok termelésével, s végül is a társadalmi újratermelés egészével. De ez a szabályozás olyan, hogy nem szünteti meg a piacot mint az automatikus szabályozás mechanizmusát, és így nem módosít sem a vállalatok önálló gazdálkodásának, sem a piacon való önálló fellépésének a tényén. … A népgazdasági terv primátusának a piaccal szemben, az állami döntések elsődlegességének a vállalati döntésekkel szemben végső soron abban kell kifejeződnie, hogy a szocialista piac mentes azoktól a nagyfokú bizonytalansági elemektől, amelyeket tőkés viszonyok közt a munkanélküliség, a termelés és a kereslet periodikus ingadozásai és az uralmon levő körök politikai, pénzügyi spekulációi okoznak.
… Modern tőkés viszonyok közt a versenyt az uralkodó monopóliumok és az érdekeiket képviselő állam korlátozza. Szocialista viszonyok közt azonban a korlátozásnak a társadalmi érdeket kell szolgálnia, és ezért többek között éppen arra kell irányulnia, hogy egyes vállalatok — különösen ha bizonyos erőforrás felett kizárólag ők rendelkeznek — ne juthassanak monopolisztikus előnyökhöz sem szállítóikkal, sem fogyasztóikkal szemben. … A szocialista piac szabályozott formában, de mégis piac, amelynek megvannak a maga automatizmusai. Ezért — bár sajátosan korlátozva — a gazdasági verseny is verseny marad, amelyből egyesek győztesen, mások vesztesen kerülnek ki. … A szocialista vállalat a népgazdasági terv alapján lényegében előre szabályozott piachoz alkalmazkodik, itt fejti ki aktív szerepét, folytat versenyt jövedelmének növelése céljából. Ez a piac egyúttal objektív ellenőrzést biztosit a központi irányítás ésszerűsége tekintetében is.
… A szocialista vállalat létrejötte sohasem magánakció, hanem mindig társadalmi jellegű elhatározás eredménye. … a vállalkozás kizárja a magánakció és a magánbefektetés alkalmazását, egyrészt kifejezi azt a tényt, hogy a szocializmusban személyi tulajdonba csak fogyasztási cikkek kerülhetnek, másrészt érvényesíti azt a követelményt, hogy egyének és csoportjaik nem monopolizálhatnak maguknak termelési eszközöket, ami idegen munka elsajátítását tenné számukra lehetővé.
… A szocialista állami vállalat is nyereségszerzésre irányuló, s kockázattal járó gazdálkodást folytat. Előlegeznie kell a ráfordításokat, s ez a befektetés — mint minden jövőre szóló döntés — szükségképpen kockázatot tartalmaz. Mivel pedig a befektetés elemeit a piacról kell beszerezni, a ráfordítások együttesen költségként jelennek meg, s a költségek összegének szükségképpen el kell különülnie az árbevétel többletétől, azaz, a kigazdálkodott nyereségtől, amelynek céljából a befektetés történt. … az önálló gazdálkodás (a vállalkozás) fogalmától a szocializmusban is elválaszthatatlan a nyereség. A nyereségszerzés lehetőségével és jogával pedig együtt jár a kockáztatás lehetősége és szükségszerűsége. … a szocializmus természete szerint dinamikus rendszer, jellegéből következik — a szó legnemesebb értelmében — a vállalkozási szellem, mégpedig nemcsak történelmi-politikai, hanem gazdasági téren is.
… A szocialista vállalatok vezetői csak akkor tudnak a tőkés vállalatokhoz hasonló, vagy nagyobb gazdasági aktivitással, s mi több, azoknál eredményesebben tevékenykedni, ha élvezik a vállalati kollektíva támogatását, ha meg tudják szerezni ezt a támogatást. Más szóval: a szocialista vállalat élén álló vezető egy személyben a társadalmi érdek érvényesítésére hivatott állam megbízottja, de ugyanakkor a vállalati kollektíva érdekeinek képviselője is. … végeredményben a vállalati dolgozók kollektívája az, amelyet anyagilag és erkölcsileg közvetlenül érintenek a vállalati döntések előnyös és hátrányos következményei. A kollektíva ereje az a belső gazdasági erő, ami a vállalati veszteségek csökkentésére, s a vállalati eredmény növelésére sarkallja vezetőit, s önmagát. … ez az a belső erő, amely befelé a dolgozók javaslataiban, gazdasági kezdeményezésében, és a munkaverseny különböző változataiban, kifelé pedig a vállalatok közötti szocialista gazdasági versenyben jut aktív formához.
… a szocialista vállalati nyereség következő lényeges tartalmi sajátosságait takarják: A szocialista vállalat nyeresége nem profit, hanem azoknak közvetlen kollektív jövedelme, akik azt saját termelőmunkájukkal létrehozták; nem az értéktöbblet felszíni jelensége, hanem az új érték egy része, illetve annak az a megjelenési formája, amelyhez előállítóik nem mint munkaerő-tulajdonosok jutnak hozzá bérként, hanem amit termelésieszköz-tulajdonosi minőségükben sajátítanák el. A nyereséget részint közvetlenül (vállalatuk útján) használják fel, részint pedig közvetve, úgy, hogy annak egy hányadát közérdekből államuk eltartására, annak rendelkezésére bocsátják. … a tőkés profit megszerzésének és növelésének belső hajtóereje az a törekvés, hogy a magánvagyont általában, mint értéket szülő értéktömeget mások rovására gyarapítsák … A szocialista nyereség megszerzésének és növelésének belső indítéka viszont a munkáskollektíva eszközéül szolgáló reális kapacitások fejlesztése, hogy ezzel közvetve a társadalom, közvetlenül pedig a saját fogyasztóképességét tarthassa meg és fejleszthesse ki. … A tőkés mindenkor kész arra, hogy a munkás munkaerejének és életének rovására növelje a profitot; s közvetlen érdeke minden olyan pótlólagos ráfordítás, amely egyáltalán — még ha kismértékben is — növeli a nyereség tömegét. … A szocialista vállalat természetével az áll összhangban, ha a nyereség tömegének növelése a munkások alkotó- és életerejének megkímélése és gazdagítása útján halad.
SaLa
Kérjük, anyagilag támogassa a Bal-Rad-ot! – a blog nyitóoldalának jobb felső sarkában látható piktogrammra kattintva Pay-Pal-on
-vagy közvetlen postai úton:
Szabó Péter
2747 Törtel,
Petőfi-ut. 12.
HA LEHET…- NE BORÍTÉKBAN, MERT AZ MOSTANSÁG ELVÉSZ!
A beérkező adományokról olvasóinkat a “Köszönjük”– rovatban tájékoztatjuk! balrad.ru/koszonet
Ha tetszett ez a cikk, ha egyetértesz a balrad.ru-val, oszd meg Facebookon, Twitteren, VKontakton – meg ahol csak lehetőséged van rá! De legalább LÁJKOLD! – hiszen azzal is tudsz segíteni!
A balrad.ru MINDEN OLVASÓJÁNAK KÍVÁNJA: LEGYEN SZÉP A MAI NAPJA!
Június 25. – én IS nagy és emlékezetes dolgok estek meg a történelem során.
E napon is születtek és haltak meg nagy emberek, jelességek.
Hogy is volt? Mi is volt? Kik születtek? Kik haltak meg?
Itt bővebben: https://hu.wikipedia.org/wiki/J%C3%BAnius_25.
Ma van:
Kérjük, anyagilag támogassa a Bal-Rad-ot! – a blog nyitóoldalának jobb felső sarkában látható piktogrammra kattintva Pay-Pal-on
-vagy közvetlen postai úton:
Szabó Péter
2747 Törtel,
Petőfi-ut. 12.
HA LEHET…- NE BORÍTÉKBAN, MERT AZ MOSTANSÁG ELVÉSZ!
A beérkező adományokról olvasóinkat a “Köszönjük”– rovatban tájékoztatjuk! balrad.ru/koszonet
Ha tetszett ez a cikk, ha egyetértesz a balrad.ru-val, oszd meg Facebookon, Twitteren, VKontakton – meg ahol csak lehetőséged van rá! De legalább LÁJKOLD! – hiszen azzal is tudsz segíten
A közelmúltban felálló új kormányzat gazdaságfejlesztési minisztere az egyik fontos célnak az EU átlagos jövedelemszintjének 2030-ra történő elérését jelölte meg. Mivel Magyarország jelenleg az EU átlagának 76%-án áll, így a kitűzött cél kifejezetten ambiciózusnak tűnik, különösen annak a ténynek a tükrében, hogy Magyarország a közép-kelet-európai országok jövedelmi rangsorában folyamatosan hátrafelé megy. A gazdasági felzárkózást meghatározó makrogazdasági összefüggések ismeretében ugyanakkor az is gyorsan kiderül, hogy a cél elérését a közgazdasági elmélet egyáltalán nem támasztja alá, az elmúlt tíz év gazdasági teljesítménye pedig főleg nem.
Az egy főre jutó jövedelmek Magyarországon az elmúlt bő évtizedben az EU átlagát meghaladó mértékben növekedtek, így az 1990-es évek második felétől meginduló gazdasági felzárkózás tovább folytatódott. Miközben 2010-ben az egy főre jutó jövedelmek tekintetében az EU átlag 66%-án álltunk, 2021-ben már 76%-ra zárkóztunk fel. Ezzel a teljesítménnyel a közép-kelet-európai országokat tekintve megelőztük Szlovákiát, viszont lehagyott bennünket Észtország, Lettország és Lengyelország, továbbá hatalmas lendülettel közeledik felénk Románia. A 11 EU tagsággal rendelkező KKE országok rangsorában így a 4. helyről a 6. helyre csúsztunk vissza, s a középmezőnyben foglalunk helyet.
Ahhoz, hogy ezeken a tényeken túlmenően az elmúlt 11 év felzárkózási folyamatának jobban a mélyére láthassunk, néhány alapvető elméleti összefüggés áttekintése szükséges.
Először is, a gazdasági felzárkózás elsődleges mutatójának – az egy főre jutó jövedelmeknek (GDP-nek) – a változását kizárólag két tényező határozza meg.
Mindezt összefoglalva:
Egy főre jutó jövedelmek változása =
egy foglalkoztatottra jutó jövedelem (termelékenység) változása + foglalkoztatási ráta változása
A fenti azonossággal kapcsolatosan a magyar gazdaság elmúlt bő évtizedének megértése szempontjából azonban rendkívül fontos hangsúlyozni, hogy a foglalkoztatási ráta növekedése tartós gazdasági felzárkózást semmiképpen sem idézhet elő. Ennek az az egyszerű magyarázata, hogy a foglalkoztatási ráta növelésének megvan a maga természetes korlátja: a foglalkoztatottak száma ugyanis előbb-utóbb beleütközik a munkaképes népesség plafonjába. Amikor a foglalkoztatási ráta növekedése megáll, akkor az egy főre jutó jövedelmek változása megegyezik az egy foglalkoztatottra jutó jövedelmek változásával. Más szóval, a gazdasági felzárkózást hosszabb távon kizárólag a termelékenység alakulása vezérli. Továbbá, a termelékenység változásának – szemben a foglalkoztatási rátával – nincs felső korlátja, ezért akár így is fogalmazhatunk:
A TERMELÉKENYSÉG ALAKULÁSA JELENTI A GAZDASÁGI FELZÁRKÓZÁS MOTORJÁT.
Mindezt szem előtt tartva az EU átlagához viszonyított jövedelmi helyzetünk változását már könnyedén kifejezhetjük:
(1)
ahol:
Az (1) egyenlet bal oldala azt fejezi ki, hogy az EU átlaghoz képest hány százalékkal változik a jövedelmi pozíciónk, míg a jobb oldala az ezt meghatározó tényezőket mutatja. Az első zárójeles tag reprezentálja a gazdasági felzárkózás motorját, tehát azt, hogy a termelékenység növekedési üteme itthon mennyivel múlja felül az EU átlagot. A második tag azt fejezi ki, hogy a foglalkoztatási rátánk hogyan változik az EU átlaghoz képest. Abban az esetben, ha a foglalkoztatási rátánk már nem emelkedik tovább az EU átlaghoz képest, akkor a második zárójeles tag nyilván zéróvá válik, s az ország jövedelmi felzárkózását kizárólag a termelékenység alakulása vezérli, ahogyan azt fentebb is hangsúlyoztuk.
Az elméleti összefüggések áttekintése után rátérhetünk a konkrét hazai helyzet vizsgálatára, s kezdjük rögtön a foglalkoztatási ráta alakulásával, melyet a következő ábra szemléltet.
2010-ben a foglalkoztatottsági rátánk (15-64 éves korosztály) jóval az EU átlag alatt helyezkedett el, sőt az egyik legalacsonyabb értékkel rendelkeztünk az uniós országok között. 2021-ben azonban a foglalkoztatottsági ráta már messze meghaladta az uniós átlagot, ami különösen figyelemre méltó teljesítmény, mivel eközben az uniós átlag is jelentősen emelkedett. Sőt, az elmúlt évtizedben a foglalkoztatási ráta hazai növekedését az EU egészében csak egyetlen ország (Málta) tudta felülmúlni.
A részleteket illetően azt láthatjuk, hogy a foglalkoztatottsági rátánk valamennyi korcsoportban emelkedett, ám a növekedés különösen jelentős volt az 55-64 éves korosztály esetében, amit alapvetően a nyugdíjkorhatár emelése, illetve a kedvezményes nyugdíjba vonulás feltételeinek szigorítása magyaráz. Ma már a foglalkoztatottsági ráta az 55-64 éves korosztály esetében is meghaladja az EU átlagot, még annak ellenére is, hogy a nyugdíjasok várható életkora nálunk az EU átlagnál lényegesen – mintegy 3-4 évvel – kisebb. Rövidre fogva: az elmúlt évtizedben a foglalkoztatottsági rátánk számottevő növekedése rendkívül fontos szerepet játszott a gazdasági felzárkózás alakulásában.
S most nézzük, hogyan alakult az (1) egyenlet kulcsfontosságú tagja, a termelékenység az EU átlaghoz viszonyítva az uniós tagsággal rendelkező KKE országokban.
Az ábrán látható, hogy a KKE-országok túlnyomó többségében a termelékenység növekedése – ahogyan az egyébként a felzárkózó országoktól el is várható – bőven meghaladta az EU átlagos növekedését. Ez alól csak Magyarország és Szlovákia volt kivétel. Ez utóbbi két országban a termelékenység növekedése elmaradt az EU átlagtól,
az (1) egyenletben lévő 
tényező negatív értéket vett fel, vagyis a gazdasági felzárkózás hajtóműve teljesen leállt, pontosabban fogalmazva nálunk enyhébben, Szlovákiában pedig erőteljesebben hátramenetbe kapcsolt. (Persze felvethető, hogy a gyenge hazai termelékenységi mutató a foglalkoztatás jelentős bővülésének a következménye. Csakhogy a foglalkoztatási ráta emelkedése a többi KKE országban is rendkívül magas volt, ám ez nem zárta ki azt, hogy termelékenységük is gyorsan növekedjen.)
Az egy foglalkoztatottra jutó jövedelmek rangsorában így a 11 KKE országot tekintve a 2010-ben meglévő 4. helyről 2021-re – jól jegyezzük meg – a 10. helyre csúsztunk vissza, s ma már csak Bulgária van mögöttünk.
A gazdasági felzárkózás kulcsváltozójának ez az alakulása azért is különösen szomorú, mert az 1990-es évek második felétől (a rendszerváltást követő transzformációs válság lezárásától) kialakuló biztató trendet törte meg, melynek során Magyország a többi KKE országhoz hasonlóan járatta a felzárkózás motorját, s faragta le a gazdasági hatékonyságban és termelékenységben történő lemaradását az EU átlaghoz képest. Ezt szemlélteti a következő ábra.
A magyar gazdaság 1998-2010 között a termelékenység – és ezáltal az egy foglalkoztatottra jutó jövedelmek – tekintetében 17 százalékponttal került közelebb az uniós átlaghoz. Ez az eredmény áll szemben a 2010-2021 időszak teljesítményével, amikor is nem tovább faragtuk az EU átlaggal szembeni termelékenységbéli hátrányunkat, hanem éppen ellenkezőleg, hátramenetbe kapcsolva 2,3 százalékponttal még tovább növeltük azt.
A fenti ábrával kapcsolatosan még azt is érdemes megjegyezni, hogy noha az egyes KKE országok rendkívül eltérő mértékben faragták le a termelékenységben meglévő lemaradásukat, ám ebből nem következik egyenesen az, hogy azok az országok, amelyek nagyobbat léptek előre, azok nagyobb jövedelemszinthez is konvergálnak. Az előrehaladás mértékét ugyanis – itt nem részletezhető növekedéselméleti összefüggésekből következően – nem csak az befolyásolja, hogy milyen jövedelemszinthez történik a felzárkózás, hanem az is, hogy milyen a felzárkózás kezdetekor már meglévő jövedelemszint. Más szóval, Románia vagy a balti országok gyors előrehaladásából még nem következik egyenesen az, hogy ezek az országok nagyobb jövedelemszinthez konvergálnak, mint például Csehország vagy Szlovénia, mivel ez utóbbiak lényegesen nagyobb kezdeti fejlettségi szinttel rendelkeztek, mint az előbbiek.
A magyar gazdaság elmúlt bő évtizedének felzárkózási folyamatát értékelve összefoglalva azt mondhatjuk, hogy az egy főre jutó jövedelmek közelebb kerültek ugyan az EU átlagához, ám ezt kizárólag a foglalkoztatottak számának markáns növekedése, a foglalkoztatottsági ráta emelkedése idézte elő, vagyis a gazdaság extenzív növekedési pályán haladt. A gazdasági felzárkózás motorja – a termelékenység alakulása – a felzárkózáshoz semmivel sem tudott hozzájárulni, sőt az ellenkező irányba dolgozott.
Így aztán nem meglepő, hogy a gazdasági felzárkózás jövőjét illetően sokan a foglalkoztatási ráta további növelésén törik a fejüket. A magyar gazdaságnak ezen a téren azonban már aligha van számottevő tartaléka. Az elmúlt bő évtizedben a tankötelezettség 16 éves korra lett leszállítva, a felsőoktatásban 20%-kal kevesebben tanulnak, a munkavállalók derékhadát jelentő 25-54 éves korosztály foglalkoztatottsági rátája pedig az EU–27 tagországa közül nálunk a második legnagyobb. Mozgástér az 54 év feletti korosztály esetében sem nagyon maradt, mert a nyugdíjkorhatár a férfiak esetében az idősek várható élettartamához képest olyan magas, hogy mind a nyugdíjban töltött évek abszolút számát, mind az arányát tekintve (nyugdíjas évek/felnőtt életkor) az egyik legalacsonyabb mutatóval rendelkezünk az EU-ban. (Nők esetében az effektív nyugdíjkorhatár a nők 40-nek köszönhetően lényegesen kisebb.) Ráadásul az egészségben eltöltött nyugdíjas évek száma nálunk jóval az EU átlag alatt van, mint azt Farkas András a közelmúltban kiválóan bemutatta. Ezért a magyar gazdaságnak a foglalkoztatottsági ráta növelésében komoly tartalékai úgy tűnik, ma már nem nagyon vannak.
Persze, a tartós és jelentős felzárkózás nem is alapulhat az EU átlagot már most is messze felülmúló foglalkoztatási ráta további növelésén, hiszen annak – mint láttuk – természetes korlátja van. A probléma veleje az, hogy a 2010-től kezdődően kialakított unortodox gazdasági modell teljesen leállította a magyar gazdaság termelékenységben történő felzárkózását. Az okok között a kiszámíthatatlan gazdasági környezetnek, az üzleti bizalom roncsolásának, az adórendszer normativitása helyett a piacgazdaság működési mechanizmusától idegen szektorális adók alkalmazásának, a piaci verseny korlátozására irányuló törekvéseknek egyaránt fontos szerepe van.
Így aztán nem meglepő, hogy a kialakított sajátos, unortodox magyar modell a gazdasági felzárkózás tekintetében mindössze a Kádár rendszer 1960-as éveit jellemző extenzív, és alacsony hatékonysággal működő növekedési pályájának a reprodukálására volt képes. Ráadásul, történt mindez egy olyan időszakban, amikor az Európai Unió historikus léptékű támogatásokat nyújtott a közép-kelet-európai országok gazdasági hatékonyságának növelésére, a felzárkózási folyamatának gyorsítására. Ezeknek a támogatásoknak a legnagyobb haszonélvezője pedig Magyarország volt, amint azt a következő ábra mutatja.
S végezetül, az új gazdasági kabinet által kitűzött cél – az EU átlagos jövedelemszintjének 2030-ra történő elérése – nem csak az elmúlt évtized tükrében tűnik irreálisnak. A cél elérésére akkor sem lenne sok esélyünk, ha a gazdasági hatékonyság növekedésében fennmaradt volna a magyar gazdaságot 1998-2010 között jellemző ütem. Ennek az a magyarázata, hogy a gazdasági felzárkózás folyamatát nem voluntarista politikai akarat, hanem közgazdasági törvények szabályozzák. A mi jelenlegi fejlettségi szintünk mellett az EU átlagos jövedelemszintjének 2030-ra történő elérése még óvatos (a konvergencia sebességére 4%-os értéket feltételező) becslés esetén is azt jelentené, hogy a magyar gazdaság hosszú távon az EU átlag 150%-ához konvergál. Ez azonban nyilván képtelenség, hiszen semmilyen gazdasági mutató nem támasztja alá. Így aztán az a tény, hogy az EU átlagos jövedelemszintjének 2030-ra történő elérése célkitűzésként egyáltalán felvetődhetett, nem tükröz mást, mint egyszerűen azt, hogy mennyire távol került mára a politikai gondolkodás a közgazdaságtudomány világától.
Összességében az a véleményem, hogy a jövőt illetően nem sok jóval kecsegtet az a gazdasági modell, amely a történelmi léptékű uniós támogatás mellett is képes volt megakasztani a magyar gazdaság termelékenységbéli hátrányának lefaragását, s magával hozni a gazdasági felzárkózás motorjának évtizedes leállását. (portfolio)
Kérjük, anyagilag támogassa a Bal-Rad-ot! – a blog nyitóoldalának jobb felső sarkában látható piktogrammra kattintva Pay-Pal-on
-vagy közvetlen postai úton:
Szabó Péter
2747 Törtel,
Petőfi-ut. 12.
HA LEHET…- NE BORÍTÉKBAN, MERT AZ MOSTANSÁG ELVÉSZ!
A beérkező adományokról olvasóinkat a “Köszönjük”– rovatban tájékoztatjuk! balrad.ru/koszonet
Ha tetszett ez a cikk, ha egyetértesz a balrad.ru-val, oszd meg Facebookon, Twitteren, VKontakton – meg ahol csak lehetőséged van rá! De legalább LÁJKOLD! – hiszen azzal is tudsz segíteni!
Bal-Rad komm: „…a jövőt illetően nem sok jóval kecsegtet az a gazdasági modell, amely a történelmi léptékű uniós támogatás mellett is képes volt megakasztani a magyar gazdaság termelékenységbéli hátrányának lefaragását, s magával hozni a gazdasági felzárkózás motorjának évtizedes leállását.”
-DE HISZEN PONTOSAN EZ VOLT A RENDSZERVÁLTÁS, MAJD AZT KÖVETŐEN AZ UNIÓS CSATLAKOZÁSUNK LÉNYEGE!
A Z ORSZÁGUNK ÉS GAZDASÁGUNK SZÉTVERÉSE, ELLEHETETLENÍTÉSE, ELJÖVŐTLENÍTÉSÜNK!
A „történelmi léptékű uniós támogatások” azok inkább csak HOSSZÚ FUTAMÚ LÍZINGDÍJNAK felelnek meg, amit az egykori MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁGÉRT, ANNAK VAGYONÁÉRT, ÉS GAZDASÁGÁNAK LEPUSZTÍTÁSÁÉRT fizet az EU a mindenkori, kormánynak nevezett Intéző Bizottság kezeihez! Azaz: EZ AZ ÁRULÁS BÉRE, A JÚDÁSPÉNZ!
Ezt a júdáspénzt KIZÁRÓLAG az immáron uniós gyarmattá lett élőhelyünk CICOMÁZÁSÁRA, LÁTVÁNY – ÉS TURISZTIKAI BERUHÁZÁSOKRA LEHET CSAK FELHASZNÁLNI!
ÉRTÉKET ELŐÁLLÍTÓ GAZDASÁGI EGYSÉGEK LÉTREHOZÁSÁRA NEM!
A JÚDÁSPÉNZEK PONTOSAN EZÉRT, PÁLYÁZATOK ÚTJÁN NYERHETŐEK EL!
Ha a folyósító azt úgy ítéli meg, hogy a pályázat célja megfelel azon kritériumnak, miszerint abból az EU – nak érdeksérelmet, piaci versenyt nem okozó hülyébbnél – hülyébb ötletek fognak megvalósulni, dől a lé élőhelyünk Intéző Bizottsága bankszámlájára!
Ez az eljárás garantálja az EU – nak a magyarok oktatásának a lenullázását, a közegészségügyünk rohamos ütemű lezüllesztését!
ÍGY NEM JELENTHETÜNK KONKURENCIÁT! A LEBUTÍTOTT, EGÉSZSÉGÜKBEN MEGRENDÍTETT MAGYAROK CSAK ÍGY LEHETNEK ÖNÁLLÓ GONDOLKODÁSRA KÉPTELEN BIOROBOTOK AZ ÖSSZESZERELDÉKBEN!
Nagyjából ilyen tartalmú megállapodást köthetett az EU – val a hazaáruló políthykay elythünk!
TUDOMÁSUL KELL VENNÜNK: AMÍG „EZ” A BETEGLELKŰ, KIZÁRÓLAG CSAK A SAJÁT ÉRDEKEIT SZEM ELŐTT TARTÓ, CSAKIS AZ EU GAZDASÁGI ÉRDEKEIT KISZOLGÁLÓ RABLÓELYTH GARÁZDÁLKODIK ELŐHELYÜNKÖN, (függetlenül a rablóbanda elnevezésétől) ITT POZITÍV VÁLTOZÁS NEM IS KÉPZELHETŐ EL!
„Boglyasfejű Őrült” Boris Johnson brit miniszterelnök felhívást intézett a G7 – hez és a NATO – országokhoz, hogy akadályozzák meg a „rossz békét” Ukrajnában, ami Kijev részéről területi engedményeket vonna maga után – írja a brit Guardian újság.
Johnson csütörtökön a ruandai fővárosban, Kigaliban tett látogatása során az ukrajnai helyzet megoldásának témájával foglalkozott.
„Üzenetem a G7 – ből és a NATO – ból különösen a következőképpen fog hangzani: Nem most van itt az ideje, hogy az ukránokat egy rossz békére, egy olyan békére buzdítsuk, amelyért felajánlják, hogy adják fel területük egy részét. tűzszünetért cserébe. Szerintem ez katasztrófa lenne” – mondta Johnson.
A G7 – csúcsot június 26 – 27 – én tartják Németországban, néhány nappal később a NATO – csúcsot rendezik meg Madridban.
Szergej Lavrov orosz külügyminiszter korábban azt nyilatkozta a Belarusz Nemzeti Televízió- és Rádiótársaságnak adott interjújában, hogy Moszkva nem látja annak lehetőségét , hogy Ukrajna visszatérne az Oroszországgal folytatott tárgyalásokhoz. Ugyanakkor megjegyezte, hogy ha Kijev újra akarja kezdeni a tárgyalásokat Oroszországgal, Moszkva a helyszínen kialakult helyzetből indul ki, és figyelembe veszi, hogy számos felszabadult régió nem hajlandó visszatérni a kijevi hatóságok ellenőrzése alá.
„Az EU és a NATO koalíciót gyűjt, hogy megvívjon, sőt háborút folytasson Oroszországgal” – nyilatkozta Szergej Lavrov orosz külügyminiszter az azeri kollégájával, Jeyhun Bayramovval folytatott tárgyalásokat követő sajtótájékoztatón.
„A második világháború kitörése előtt Hitler a Szovjetunió elleni háborúra gyűjtötte zászlaja alá az európai országok jelentős, ha nem nagy részét.
Az EU és a NATO most ugyanazt a koalíciót gyűjti össze modern formában, hogy megvívjon – és nagyjából háborút vívjon – az Orosz Föderációval. Mindezt mi nagyon alaposan megvizsgáljuk” – hangsúlyozta Lavrov.
Kérjük, anyagilag támogassa a Bal-Rad-ot! – a blog nyitóoldalának jobb felső sarkában látható piktogrammra kattintva Pay-Pal-on
-vagy közvetlen postai úton:
Szabó Péter
2747 Törtel,
Petőfi-ut. 12.
HA LEHET…- NE BORÍTÉKBAN, MERT AZ MOSTANSÁG ELVÉSZ!
A beérkező adományokról olvasóinkat a “Köszönjük”– rovatban tájékoztatjuk! balrad.ru/koszonet
Ha tetszett ez a cikk, ha egyetértesz a balrad.ru-val, oszd meg Facebookon, Twitteren, VKontakton – meg ahol csak lehetőséged van rá! De legalább LÁJKOLD! – hiszen azzal is tudsz segíteni!
