Teherán, 2022. december 21. szerda (MB)
A szembenállást felváltó békés együttműködés nemzetközi rendjének megteremtése érdekében nemzetközi párbeszédet szerveztek Teheránban december 19-én. A rangos Dialógus Fórumon 35 ország képviseltette magát, egyesek külügyminiszteri szinten. Magyarországról a Magyar Békekör elnökét hívták meg a tanácskozásra – jelentette tudósítónk az iráni fővárosból.
Az iráni Politikai és Nemzetközi Tanulmányok (IPIS) rendezésében „Az Iráni Iszlám Köztársaság szomszédsági politikája: közeledés a barátság és a bizalom jegyében” címmel megtartott III. Teheráni Dialógus Fórumon Hossein Amirabdollahian iráni külügyminiszter azt mondta, hogy országa a nemzetközi kapcsolatok építésével, aktív semlegességgel akarja előmozdítani a békés világrend megszületését, és az ukrajnai békés rendezést. Irán kész megállapodni az Egyesült Államok visszatérésében a nemzetközi atomszerződésbe (JCPOA), de azzal a feltétellel, hogy Washington felfüggeszti az ellene hozott szankciókat.
Iránnak nem csak azért nem áll szándékában atombombát előállítani, mert nemzetközi szerződés tiltja, hanem azért sem, mert az atombomba nem old meg semmit. Tartjuk magunkat ahhoz, amit eddig is mondtunk: az iráni urándúsítás az atomenergia békés felhasználására irányul. „Biztonságunkat nem szolgálja a nukleáris elrettentés” – mondta Kamal Kharrazi, az Iszlám Köztársaság legfelsőbb vezetője, Ali Hámanei ajatollah tanácsadója. Sajnálatosnak nevezte, hogy a Nyugat katonai és politikai befolyásának feltételéhez köti térségbeli beruházásait, pedig Irán nyitva áll a párbeszédre, és senkit sem akar megtámadni. Viszont segít másoknak, így Szíriának és Iraknak nemzeti jogaik védelmében.
A hidzsábot nem viselő Mahsa Amini halálát követő társadalmi feszültségről szólva Kharrazi kijelentette: a tiltakozás minden állampolgár joga, de egyetlen állam sem engedheti meg, hogy az odahaza támadt belső feszültséget kívülről szítsák, és veszélybe sodorják az ország biztonságát.
A világban végbemenő átalakulásról Adel Abdolmahdi, Irak volt miniszterelnöke úgy vélekedett, hogy a centrum áttevődik a volt gyarmatokra, Kínára, Indiára, és a BRICS-re, valamint a Sanghaji Együttműködési Szervezetre. Szembeállította a Nyugat gazdasági és demográfiai zsugorodásával, mint mondta, „fejlődési dekadenciájával” Ázsia felemelkedését, hozzáfűzve, hogy Ázsia jó viszonyban akar élni a Nyugattal.
Denis Ronaldo Moncada Colindres nicaraguai külügyminiszter Simón Bolívar szavait idézve úgy jellemezte korunk küzdelmének fő célját, hogy meg kell teremteni a „világegyetem egyensúlyát”. Ezen sokpólusú világot értett, az amerikai hegemónia helyett.
A világ számos országának gondolkodó központjaiból Teheránba érkezett képviselők négy szekcióban folytattak párbeszédet a teendőkről. Az afganisztáni békéről és befogadó kormányról, a kaukázusi fejleményekről, a Perzsa-öböl biztonságának újragondolásáról, és az ukrajnai válság globális és regionális következményeiről szóló szekcióban. A tálibok részvételével tartott afganisztáni témakörben heves vita alakult ki a nemzeti megbékélésről, és a hozzá szükséges nemzeti egységkormány megalakításának kérdéséről.
Az ukrajnai szekció tanácskozásán utat tört magának az a nézet, hogy a háború kiterjedésének megakadályozása, és a békés rendezés érdekében kiegyezésre van szükség. Míg azonban a kijevi nézeteknek hangot adó ukrán diplomata az orosz csapatok kivonásának feltételéhez kötötte a béketárgyalást, mások Ukrajna semlegességében, és Oroszország 2021. december 15-i biztonsági követeléseinek elfogadásában láttak lehetőséget a kompromisszumra.
A szekció munkájában résztvevő Simó Endre, a Békekör elnöke, az ukrán diplomata indulatos kijelentésire reagálva kijelentette: aki hallgat arról, miért nem tett eleget a minszki szerződésben vállalt kötelezettségének, ne másokon kérje számon a becsületességet. Az ukránoknak fel kellene tenniük maguknak a kérdést, hogy „valóban az oroszok az ellenségeink, vagy esetleg valaki más, egy másik ország, amely ágyútölteléknek használ minket a saját érdekében”. – Lehet, hogy a béke nem Zelenszkijjel születik meg, hanem majd valaki mással, aki felismeri, hogy a konfliktusnak csak úgy lehet véget vetni, ha Kijev független politikát folytat, nem pedig idegen érdekek mentén cselekszik – mondta.
A Békekör elnökének ukrán szekcióban tartott előadását lásd külön! (https://bekekor.wordpress.com/2022/12/21/simo-endre-gondolatai-a-3-teherani-dialogus-forumon/) +++
Az iráni kormány Kászem Szolejmáni tábornok nevét viselő konferencia székházában készült első fényképen balról jobbra Hossein Amirabdollahianiráni külügyminiszter, Adel Abdolmahdi volt iraki miniszterelnök, Denis Ronaldo Moncada Colindres nicaraguai külügyminiszter, Kamal Kharrazi, Irán legfelsőbb vezetőjének tanácsadója, és Mohammadhassan Sheikholeslami, az iráni Politikai és Nemzetközi Tanulmányok Intézetének (IPIS) elnöke látható. A másodikon balról jobbra Vladimir Trapara, a szerb IIPE vezető kutatója, Alekszej Hrebnyikov, az orosz RIAK szakértője, Flavius Caba-Maria, a romániai MAPEI elnöke, Khalil Shirgholami, az IPIS kutatási alelnöke, Andrea Margelletti, az olasz CIS Védelmi Tanulmányok Intézetének vezetője, és Simó Endre, a Magyar Békekör elnöke látható.
