A szocializmus építése a népi demokratikus országokban
(idézet: Politikai gazdaságtan tankönyv – SZIKRA)
A kínai forradalom jellege. Az 1949-ben győzelemre jutott kínai népi forradalomnak hosszú történelmi előzményei voltak. Az ország néptömegei a munkásosztály vezetésével, élükön a Kommunista Párttal, csaknem három évtizeden át szívós fegyveres harcot vívtak a feudálisok és a komprádor burzsoázia uralma ellen, a külföldi imperializmus ellen. A kínai forradalom fő feladata első szakaszában a félfeudális viszonyok megszüntetése, a hűbéri eredetű nagybirtok felszámolása, a nagybirtokoknak a parasztok között történő felosztása volt. Ennek folytán a kínai forradalom antifeudális parasztforradalomként, vagyis polgári demokratikus forradalomként kezdődött.
Ugyanakkor az imperializmus elleni harc szintén egyik igen fontos vonása lett a kínai forradalomnak, mivel a külföldi imperialisták kezükbe ragadták és ellenőrzésük alá helyezték a fő iparágakat, a vasutakat és a bankokat. „A kínai polgári demokratikus forradalom a feudális csökevények elleni harc egyesülése az imperializmus elleni harccal”.: Sztálin. A kínai forradalom és a Komintern feladatai. Lásd Sztálin Művei. 9. köt. Szikra 1952. 304. old.*
Ilyenformán a kínai polgári demokratikus forradalom, amely antifeudális agrárforradalom volt, egyszersmind erősen kidomborodó antiimperialista, nemzeti felszabadító jelleget öltött.
A kínai népi forradalom fő hajtóereje a munkásosztály és a parasztság volt. A munkásosztály és a vezetése alatt haladó parasztság képezte a forradalom fő hadseregét, amely biztosította a kínai népnek a győzelmet belső és külső ellenségei fölött. Jelentős szerepet töltött be továbbá a kínai forradalomban a városi kisburzsoázia is.
A kínai nép forradalmi harcának élén a Kínai Kommunista Párt halad, amely a marxizmus-leninizmus elméletét követi, alkotóan alkalmazza ezt az elméletet saját hazájának feltételeire, s felhasználja a Szovjetunióban győzelmet aratott forradalom tapasztalatait. A kínai forradalom a nemzetközi proletariátus és világszerte minden haladó erő együttérzését és támogatását élvezi.
A kínai népi forradalom történelmi sajátossága abban áll, hogy olyan körülmények között bontakozott ki, amikor fennáll a szocializmusnak a Szovjetunió vezette tábora, amikor a Szovjetunióban győzelmet aratott a szocializmus és megvalósul a kommunizmusba való fokozatos átmenet, az európai népi demokratikus országok pedig a szocializmus alapjait rakják le. Ilyen körülmények között a kínai forradalom nem lehetett olyan forradalom, amely a burzsoázia diktatúráját váltja valóra, s amely a kapitalizmus fejlődésének szabadabb útját nyitja meg. Újtípusú polgári demokratikus forradalom volt, amely elkerülhetetlenül a munkásosztály vezette dolgozók diktatúráját megvalósító szocialista forradalommá fejlődik.
Mao Ce-tung a kapitalizmus általános válságának korszakában végbemenő gyarmati forradalmak jellegéről és a polgári demokratikus forradalomnak szocialista forradalommá fejlődéséről szóló lenini tanítás továbbfejlesztése során a következőket írja: „A Kínai Kommunista Párt vezette forradalmi mozgalom egészében véve egységes forradalmi mozgalom, amely a demokratikus forradalom szakaszát és a szocialista forradalom szakaszát egyaránt magában foglalja. Ez jellegét tekintve két különböző forradalmi folyamat, és csak az előbbi befejezése után láthatunk hozzá az utóbbihoz. A demokratikus forradalom szükségszerűen a szocialista forradalom előkészítése, a szocialista forradalom pedig szükségszerűen a demokratikus forradalom fejlődésének iránya. A kommunisták végcélja pedig nem egyéb, mint hogy minden erejükkel harcoljanak a szocialista társadalom és a kommunista társadalom végleges felépítéséért”.: Mao Ce-tung. A kínai forradalom és a Kínai Kommunista Párt. Lásd Mao Ce-tung. Válogatott művei. 3. köt. Szikra 1954. 194. old.*
A kínai forradalom polgári demokratikus szakaszában sikeresen oldotta meg feladatát, a proletariátus vezette néptömegek megdöntötték a feudális földbirtokosok és a monopolista komprádor nagyburzsoázia hatalmát, megdöntötték a külföldi imperializmus uralmát, s megvalósították a népi demokratikus köztársaságot.
A Kínai Népköztársaság a munkások és a parasztok szövetségén alapuló népi demokratikus állam, amelyet a munkásosztály vezet. A munkásosztály vezette népi demokratikus hatalom a dolgozók kezében a szocializmus felépítésének hatalmas eszköze.
A forradalom szocialista szakaszában a népi demokratikus hatalom hozzákezdett a gazdaság szocialista átalakításának végrehajtásához, s ezzel egyidejűleg befejezte a polgári demokratikus forradalom feladatainak megoldását. Kína a szocializmusba való átmenet időszakába lépett.
A kínai forradalom óriási jelentősége abban áll, hogy egy hatalmas ország előtt megnyitotta a félfeudális és a félgyarmati gazdasági formáktól a szocializmus felé vezető fejlődés nem kapitalista útját. Ebben rejlik a Kínai Népköztársaság gazdasági fejlődésének fő megkülönböztető sajátossága az európai népi demokratikus országokkal szemben. A forradalom előtti Kínában a kapitalizmus az egész nemzetgazdaság viszonylatában nem foglalt el uralkodó helyet. Kína agrárország volt, amelyben félfeudális viszonyok uralkodtak. A gazdaság félgyarmati jellege folytán rendkívül fejletlen volt a nagyipar, amelyet a kapitalista szempontból fejlett országokban a szocialista forradalom készen talál. A félfeudális viszonyok uralmával magyarázható, hogy az ország technikai és gazdasági szempontból elmaradott volt. Az új történelmi feltételek között, amikor fennáll a Szovjetunió vezette hatalmas szocialista tábor, és állandó segítségben részesíti Kínát, megnyílt Kína előtt a szocializmus sikeres építésének lehetősége.
A népi demokratikus hatalom élni tudott ezekkel a lehetőségekkel, s a sokmilliós néptömegek segítségére támaszkodva a legrövidebb időn belül mélyreható forradalmi átalakításokat hajtott végre Kína gazdaságában, és a tőkés fejlődési szakaszt átugorva, a szocializmus építésének útjára vezette az országot.
SaLa
Kérjük, anyagilag támogassa a Bal-Rad-ot! – a blog nyitóoldalának jobb felső sarkában látható piktogrammra kattintva Pay-Pal-on
-vagy közvetlen postai úton:
Szabó Péter
2747 Törtel,
Petőfi-ut. 12.
HA LEHET…- NE BORÍTÉKBAN, MERT AZ MOSTANSÁG ELVÉSZ!
A beérkező adományokról olvasóinkat a “Köszönjük”– rovatban tájékoztatjuk! balrad.hu/koszonet
Ha tetszett ez a cikk, ha egyetértesz a balrad.hu-val, oszd meg Facebookon, Twitteren, VKontakton – meg ahol csak lehetőséged van rá! De legalább LÁJKOLD! – hiszen azzal is tudsz segíten!