A szocializmus építése a népi demokratikus országokban
(idézet: Politikai gazdaságtan tankönyv – SZIKRA)
A kínai népi forradalom gazdasági előfeltételei. A népi forradalom győzelmét megelőzően Kína gazdasága félfeudális és félgyarmati jellegű volt. A gazdaság félfeudális jellege abban nyilvánult meg, hogy a falusi népesség 4—5%-át tevő földbirtokosok az egész földterület több mint a felét tartották a kezükben, s ugyanakkor a falusi lakosság 90%-ának megfelelő szegény- és középparasztok az egész földterületnek csupán 30%-ával rendelkeztek. Nagy arányokban alkalmazták a parasztság kizsákmányolásának kapitalizmus előtti formáit. A földet kezdetleges módszerekkel művelték meg. Az ország félgyarmati helyzete abban jutott kifejezésre, hogy a kínai gazdaság valamennyi fő ága a külföldi imperialisták közvetlen vagy közvetett ellenőrzése alatt állt, és tőlük függött.
Kínában a földbirtokosok rendszerint nem folytattak nagyüzemi gazdálkodást, hanem kis parcellákban bérbeadták a földet a parasztoknak. A földhasználat legelterjedtebb formája a bérlet volt, mégpedig túlnyomórészt a meghatározatlan időre szóló bérlet és az örökbérlet. A földjáradék kapitalizmus előtti formái: a munkajáradék, a termékjáradék és a pénzjáradék voltak a legelterjedtebbek. A parasztok részesbérlet alapján bérelték a földet: a föld és a felszerelés bérleti díja fejében a betakarított termés 50—70%-át fizették a földbirtokosnak. Az uzsorások és a földbirtokosok óriási kamatot szedtek a kölcsönök után a parasztoktól.
A parasztok zöme, a szegény- és középparasztság, kénytelen volt pénzbeni és természetbeni kölcsönért folyamodni a földbirtokosokhoz és az uzsorásokhoz. A parasztok körülbelül 60%-a rendszeresen az uzsorások „segítségéhez” folyamodott, hogy megfizethesse az adókat, a parasztoknak körülbelül a fele állandó élelemhiánnyal küzdött, s rákényszerült, hogy a gazdagoktól kérjen kölcsön élelmiszereket.
Kína szolgai függőségben volt az imperialista hatalmakkal, főleg Angliával, Japánnal és az Egyesült Államokkal szemben. Az iparba befektetett tőkének mintegy 75%-a külföldi tőke volt, s legfeljebb 25%-a volt belföldi tőke. A XX. század harmincas éveitől kezdve Kínában az amerikai imperializmus került uralkodó helyzetbe. Kína külkereskedelmi forgalmában az Egyesült Államok részesedése 1936-ban 23%, 1946-ban pedig 53% volt.
Az a földbirtokosokból és a komprádor burzsoázia képviselőiből álló klikk, amely Kínában kormányon volt, minden módon elősegítette az amerikai monopóliumok behatolását az ország gazdaságába. Az Egyesült Államok imperialistái fokozott erővel folytatták a kínai nép gyarmati kirablását. Ellenőrzésük alatt tartották Kína iparát, kül- és belkereskedelmét, és pénzügyeit. Mindez súlyos helyzetbe hozta az amúgyis gyengén fejlett ipart, amelynek részesedése az ipar és a mezőgazdaság együttes termelésében nem volt több 10%-nál. Csaknem teljesen hiányzott a nehézipar, az iparcikkek túlnyomó részét kis kézműves üzemek és manufaktúrák állították elő.
Kína gazdaságának félfeudális jellege az ország lakosságának osztályösszetételét is meghatározta.
A földbirtokos osztály volt a kínai társadalom legreakciósabb osztálya. Ez volt a külföldi imperialisták támasza a nép gyarmati elnyomásában és kirablásában.
A parasztság Kína legnépesebb osztálya. Az áru viszonyoknak a faluban való térhódításával a parasztság körében osztályrétegeződés ment végbe. Közvetlenül a népi forradalom győzelme előtt a falusi nincstelenek (a földnélküliek) és a szegényparasztok (a törpebirtokosok) a falu lakosságának körülbelül 70%-át, a középparasztok 20%-át, a kulákok pedig 5—6%-át alkották. A kulákok nagy számban alkalmaztak bérmunkásokat (falusi nincsteleneket), s a parasztság tőkés kizsákmányolását összekapcsolták a kizsákmányolás félfeudális módszereivel.
A kapitalizmus fejlődése nyomán a XX. században új osztályok jelentek meg a társadalmi élet porondján: a burzsoázia és a proletariátus.
A kínai burzsoázia létének első percétől fogva függött a külföldi imperialistáktól. A kifejlődött nagyipari és fináncburzsoázia szoros kapcsolatban állt a külföldi, főleg az amerikai, angol és japán imperialistákkal. Ez a komprádor burzsoázia, amely közvetítőül szolgált a külföldi imperialisták és a kínai piac között, a munkás- és paraszttömegek könyörtelen kizsákmányolása révén jelentékeny gazdagságot összpontosított saját kezében. A burzsoázia másik részét a nemzeti (túlnyomórészt közép-) burzsoázia alkotta. A külföldi imperialisták minden lehető módon akadályozták a kínai ipar fejlődését. Így a nemzeti burzsoázia ellenzéki magatartást tanúsított a külföldi imperialistákkal és a komprádor burzsoáziával szemben.
Kínában jelentős városi kisburzsoá rétegek vannak: háziiparosok, kisiparosok és kiskereskedők.
Az ipari proletariátus közvetlenül a népi forradalom győzelme előtt körülbelül négymillió főt számlált. Az országban a gyáripari munkásokon kívül sokmilliós proletár és félproletár tömegek voltak foglalkoztatva más munkaágakban is: az áruk kirakásával, berakásával és szállításával foglalkozó kikötőmunkások, városi szállítómunkások (kulik, riksák), kubikosok, továbbá mezőgazdasági proletárok (falusi nincstelenek), akiknek száma a forradalom előtt tízmillióra rúgott. Az ipari proletariátus, a dolgozó tömegek legszervezettebb, legöntudatosabb, leghaladóbb osztaga, a XX. század húszas éveitől kezdve döntő befolyást gyakorolt az ország politikai életére.
A földbirtokosok és a komprádor burzsoázia állama a maga katonai bürokratikus gépezete segítségével fosztogatta és elnyomta a kínai népet. A kizsákmányolás feudális módszerei és az imperialista elnyomás a végsőkig kiélezték az osztályellentéteket, s az országot a gazdasági és politikai katasztrófa szélére sodorták. A helyzetből az egyetlen kivezető út a népi forradalom volt.
SaLa

Kérjük, anyagilag támogassa a Bal-Rad-ot! – a blog nyitóoldalának jobb felső sarkában látható
piktogrammra kattintva Pay-Pal-on
-vagy közvetlen postai úton:
Szabó Péter
2747 Törtel,
Petőfi-ut. 12.
HA LEHET…- NE BORÍTÉKBAN, MERT AZ MOSTANSÁG ELVÉSZ!
A beérkező adományokról olvasóinkat a “Köszönjük”– rovatban tájékoztatjuk! balrad.hu/koszonet
Ha tetszett ez a cikk, ha egyetértesz a balrad.hu-val, oszd meg Facebookon, Twitteren, VKontakton – meg ahol csak lehetőséged van rá! De legalább LÁJKOLD! – hiszen azzal is tudsz segíten!
