NATO-bővítés helyett kiegyezést követel Oroszországgal a Békefórum

A hazánk békéjének megőrzéséért létrejött Fórum a Békéért társadalmi-politikai összefogás arra kéri az Országgyűlést, hogy ne ratifikálja Finnország és Svédország csatlakozását a NATO-hoz. A NATO bővítése nem szolgálná a békét, hanem akadályozná a konfliktus békés rendezését, a politikai kibontakozást. A Fórum a Békéért mozgalomban együttműködők meggyőződése szerint Magyarországnak nem a háború folytatásához, hanem a békekötéshez fűződik érdeke. A kormány és az Országgyűlés azzal tenne jó szolgálatot a békének, ha népünk túlnyomó többsége békeakaratának megfelelően keleti bővítés helyett arra sarkallná a NATO-t, hogy egyezzen ki Oroszországgal, teljesítse Moszkva 2021. december 15-én Washington és Brüsszel elé terjesztett biztonsági garanciákra vonatkozó követelését. A Fórum a Békéért jogosnak tartja Oroszország igényét a biztonságra, s arra, hogy se a NATO, se vezető hatalma, az USA ne fenyegesse határai mentén. A magyar kormánynak sarkára kell állnia, követelnie kell szövetségeseitől, hogy a NATO vessen véget Ukrajna katonai támogatásának Oroszország ellen, s bizonyítsa be képességét a kölcsönös biztonság szavatolására, a kelet-nyugati békés együttműködésre a javasolt összeurópai konferencia keretében. A Békefórum szerint Magyarország csak az összeurópai együttműködés rendszerében valósíthatná meg régi álmát: a tényleges önrendelkezést, és az idegen beavatkozástól mentes nemzeti fejlődést.

Jogállamért Egyesület

Magyar Antifasiszta Liga

Munkáspárt

Magyar Békekör Egyesület

Balog István

Bognár Tibor

Fehérvári Zsolt

Hajdú József

Hetényi Balázs

Hirschler Tamás

Kleinheincz Ferenc

Krajcsovicz Gyöngyi

Nagy Zsolt József

Petráss László

Salga István

Simó Endre

Thürmer Gyula

Szedlák Sándor

Gyevi László

Szabó Zoltán

 

(Az állásfoglalás nyitrva áll további csatlakozók előtt. Az aláírási szándékot kérjük jelezni a

magyarbekekor@gmail.com

címen!)

Megélhetési válság – Tiltakozó megmozdulások Európa-szerte – Gazdasági helyzetkép

London, Párizs, Róma, 2022. november 4. péntek (MB)

Európa-szerte tömegesen tiltakoznak a fokozódó megélhetési gondok miatt, különös tekintettel az egekbe szökő árakra és a stagnáló bérekre – jelentette a Magyar Békekör tudósítója pénteken.

A Nápolyban szeptemberben kezdődött rezsiszámla-égetés kiterjedt Olaszország egészére. Az emberek tömegesen égetik el elképesztő összegű villany- és gázszámláikat a félsziget nagyvárosainak terein, november végére pedig általános sztrájkot hirdettek a rezsifizetés megtagadása jegyében.

Nagy-Britanniában szombaton hosszúnak ígérkező munkabeszüntetés kezdődik a közlekedésben. November 5-én, 7-én és 9-én leállnak a regionális vonatok, a londoni metró, és a légi forgalomban is fennakadás lesz a Heathrow repülőtér földi kiszolgáló személyzetének sztrájkja miatt. A szakszervezetek egész novemberben akciókat szerveznek. Emiatt előfordulhat, hogy sok szurkoló nem fog tudni Katarba utazni a labdarúgó világbajnokságra. A dolgozók magasabb bért, biztos megélhetést és megfelelő munkafeltételeket követelnek.

A kilátásba helyezett 5 százalékos béremeléssel való elégedetlenség miatt október 24. óta sztrájkol a brit atomfegyvergyártó és karbantartó vállalat kétezer dolgozója, továbbá a liverpooli dokkmunkások is. Várhatóan folytatódik a királyi posta 115 ezer dolgozójának szeptemberben kezdődött munkabeszüntetés sorozata is, mert nem teljesítették anyagi követelésüket.

A legnagyobb brit ápolónővér szakszervezet több mint 300 ezer tagja szintén béremelést követel, és most arról szavaz, hogy beszüntesse-e a munkát. A kiképző orvosok és a mentők is sztrájkra készülnek.

Az angol központi bank „az évszázad leghosszabb recessziójára” figyelmeztette a frissen kinevezett Rishi Sunak miniszterelnököt, és közölte, hogy a leépülés legalább 2024-ig eltart majd. A The Guardian szerint áramszünetekkel kell számolni a télen, és az is megtörténhet, hogy megostromolják az élelmiszerbankokat. Az egészségügyben 7 millióan várnak ellátásra – írta a lap.

Az üzleti feltételek (üzleti teljesítmény, új rendelések, foglalkoztatás, költségek, eladási árak, export, beszerzésim aktivitás) felmérésén alapuló PMI (Purchasing Managers Index) mutató szerint Nagy-Britanniában októberben a vártnál is rosszabbul alakult az üzleti élet. Az optimizmus két és félévi mélypontra süllyedt a gyenge kereslet, a recessziós félelmek, az inflációs nyomás és a növekvő bizonytalanság miatt. Folyamatosan csökkent a foglalkoztatás is.

Franciaország 56 nukleáris reaktora közül húszban szünetelt a munka, elhalasztották a karbantartást, forgósztrájkba fogtak. A Total dolgozóinak csak egy része állt munkába csütörtökön, több finomítóban viszont úgy döntöttek, hogy folytatják a sztrájkot. Fennakadás tapasztalható a regionális vasúti közlekedésben, az oktatásban és a közszolgálati szférában. Párizsban hétről-hétre ezrek vonulnak az utcára tiltakozásul az egyre mostohább megélhetési feltételek miatt.

Az európai gazdasági helyzetről készített elemzésében a Reuters többek között így írt: “Ha az energiaárak olyan magasak maradnak, hogy az európai ipar egy része szerkezetileg versenyképtelenné válik, a gyárak leállnak, és az Egyesült Államokba költöznek, ahol bőséges és olcsó a palaenergia” – mondta Daniel Kral, az Oxford Economics vezető közgazdásza.

„Sok cég már abba is hagyja a termelést. Ez oda vezethet, hogy Európában nagyon gyorsan leépül az ipari termelés” – mondta Patrick Lammers, a közüzemi igazgatótanács tagja.

A Német Kereskedelmi és Iparkamara (DIHK) 24 ezer vállalkozás körében végzett felmérése szerint több mint minden negyedik vegyipari vállalkozás, és az autógyártók 16 százaléka nyilatkozott úgy, hogy a termelés csökkentésére kényszerül. Továbbá az autóipari vállalatok 17 százaléka nyilatkozott úgy, hogy a termelés egy részét külföldre kívánja helyezni. „A hatások jól láthatóak: különösen a köztes termékek energiaigényes gyártói csökkentik a termelést” – mondta Martin Wansleben, a DIHK ügyvezető igazgatója a kritikus félkész termékekre, például vegyszerekre és fémekre utalva.

„Mindent megteszünk annak érdekében, hogy megakadályozzuk az ipari tevékenység csökkenését” – mondta az Európai Bizottság szóvivője, de amikor hidegebbre fordul az idő, és a háztartások beindítják a fűtést, akkor az ipari szektor lesz az első, amelyiknek hiány esetén korlátoznia kell tevékenységét – írta a Reuters  a közgazdászok figyelmeztetése alapján.

Az Európai Unió elsődleges alumíniumtermelése 1 millió tonnával a felére csökkent egy év leforgása alatt. A Reuters által összeállított kereskedelmi adatok szerint az EU mind a kilenc cinkkohója leállította a termelést, és Kínából, Kazahsztánból, Törökországból és Oroszországból származó importtal váltotta fel. Egy alumíniumkohó újranyitása akár 400 millió euróba (394 millió dollárba) is kerülhet, és Európa bizonytalan gazdasági kilátásai miatt valószínűtlen – mondta Chris Heron, az Eurometaux ipari szövetség munkatársa.

Múlt héten a világ legnagyobb vegyipari csoportja, a BASF kétségbe vonta, hogy üzleti értelme volna új európai üzemek létesítésének. A műtrágyagyártó norvég Yara kétharmaddal csökkentette ammóniatermelését. Az ipari erózió már most zajlik. A Cefic, az Európai Vegyipari Tanács szerint Európa idén először vegyi anyag nettó importőrré vált.

Az eurózóna feldolgozóipari tevékenysége ebben a hónapban elérte a leggyengébb szintet 2020 májusa óta. A Nemzetközi Energiaügynökség becslése szerint az európai ipari gázigény 25%-kal csökkent a harmadik negyedévben az egy évvel korábbihoz képest. A visszaesés hátterében a széles körű termelés-leállítás húzódik meg, hiszen a hatékonyságnövelés önmagában nem eredményez ekkora megtakarítást.

Nemcsak a magas energiaárak veszélyeztetik a nyugati erőfeszítések eredményességét, hanem az elektromos járművekben és a megújuló infrastruktúrában használt kulcsfontosságú ásványi anyagokhoz való hozzájutás is – írta a Reuters.+++

 

Lásd még: https://www.facebook.com/bekekor/posts/pfbid0CdCR7mxanhTeNQNCJDwoNEGZvvP8HJjCtdp5k5tJQNSdKN6A1jV8Tbr5tEmpq86Jl