A mezőgazdaság szocialista átalakítása

Az európai népi demokratikus országok gazdasági rendje

A szocializmus építése a népi demokratikus országokban

(idézet: Politikai gazdaságtan tankönyv – SZIKRA)

 

A mezőgazdaság szocialista átalakítása. A szocializmus felépítéséhez elengedhetetlenül szükséges a szocialista gazdasági formák győzelme nemcsak a városokban, hanem a falvakban is. A Szovjetunió tapasztalatai azt mutatják, hogy a parasztkérdés megoldásának egyetlen helyes útja a parasztság zömének áttérése az egyéni kisgazdaságról a nagyüzemi kollektív gazdaságra. A kis- és középparaszti gazdaságoknak az önkéntességi elv szem előtt tartásával, fokozatosan történő termelőszövetkezetekbe tömörítése a szocialista építés útján haladó országok számára objektív szükségszerűség.

A népi demokratikus országok ebből kiindulva fejlesztik a traktorokat és más mezőgazdasági gépeket gyártó iparágakat; nagy számban létesítenek állami gazdaságokat, amelyek bebizonyítják a nagyüzemi szocialista termelés előnyeit; gépállomásokat létesítenek, s ezek biztosítják a mezőgazdaság új technikai alapokra helyezését. A népi demokratikus országokban segítik a szegény- és középparasztok tömegeit a gazdaság fellendítésében, intézkedéseket tesznek annak érdekében, hogy bevonják őket a különféle beszerzési, értékesítési és termelőszövetkezetekbe.

A mezőgazdaság szocialista átalakításának a népi demokratikus országokban megvannak a maga sajátosságai. Ezek az országok olyan körülmények között valósítják meg a parasztgazdaságok szocialista átalakítását, amikor a Szovjetunióban kolhozokon, szovhozokon s gép- és traktorállomásokon alapuló fejlett szocialista mezőgazdaság van. A szocialista mezőgazdaságnak a Szovjetunió példáján bebizonyosodott előnyei nagyban előmozdítják a népi demokratikus országok parasztságának a szocializmus útjára lépését. A kolhoztermelés fejlődésével, a munka megszervezésének, javadalmazásának és a jövedelem elosztásának formáival stb. kapcsolatban a Szovjetunióban szerzett tapasztalatokat messzemenően felhasználják a parasztgazdaságok termelőszövetkezetekbe tömörítése során.

A népi demokratikus országokban a parasztság termelőszövetkezetekbe tömörítésének lényeges sajátosságai onnan erednek, hogy ez a kisparaszti földmagántulajdon egyidejű fennmaradása mellett megy végbe, míg a Szovjetunióban a kollektivizálás az egész föld nacionalizálásának körülményei között valósult meg. A népi demokratikus országok tapasztalata azt mutatja, hogy az egész föld azonnali nacionalizálása nem minden ország számára elengedhetetlen feltétele a falun folyó szocialista építésnek.

A népi demokratikus országokban a mezőgazdasági termelőszövetkezetek a föld és a termelőeszközök társadalmasításának fokától és a jövedelemnek ezzel kapcsolatos elosztásától függően három fő típusra oszthatók. Először, a föld közös megművelésére társult csoportokra, amelyekben csak az egyes mezőgazdasági munkákat (a szántást, vetést, növényápolást, betakarítást) végzik közösen, egyébként a föld a csoport egyes tagjainak tulajdonában van. Másodszor, termelőszövetkezetekre, amelyekben közösek a termelőeszközök, közösen végzik a munkát, s a földet egy tagban egyesítik, de a szövetkezeti tagok magántulajdonában marad. Az ilyen típusú termelőszövetkezetekben a termékek zömét (70—75%-át) munkaegységek szerint, kisebb részét pedig a bevitt föld szerint osztják szét. Harmadszor, artelekre, amelyekben a tagok a földet közös használatra örökre a termelőszövetkezeteknek adják át, s a termékeket munka szerint osztják el. A termelőszövetkezetek legelterjedtebb formája a legtöbb népi demokratikus országban jelenleg a második típusú termelőszövetkezet.

A szocializmus teljes győzelme a mezőgazdaságban feltételezi az egész föld társadalmasítását, társadalmi tulajdonná változtatását. Az áttérés az egész föld társadalmasítására annak arányában valósul majd meg, ahogyan a parasztság a termelőszövetkezeti mozgalom fejlődése és legfejlettebb formáinak elterjedése során saját tapasztalata alapján meggyőződik a nagyüzemi kollektív gazdaság vitathatatlan előnyeiről az egyéni kisgazdasággal szemben.

A mezőgazdaság szocialista átalakítása ádáz osztályharc közepette megy végbe. A kulákok mindent latbavetve megpróbálják meghiúsítani a parasztgazdaságok termelőszövetkezetekbe tömörülését. A népi demokratikus államok sokoldalú anyagi segítségben részesítik a szegény- és középparaszti gazdaságokat; gondoskodnak a termelőszövetkezetek szervezeti és gazdasági megerősítéséről, és kemény harcot folytatnak a kulákság ellen.

A mezőgazdaság szocialista átalakítása terén a népi demokratikus országok komoly sikereket értek el. Bulgáriában 1953 elején 2747, a parasztgazdaságok 52,3%-át egyesítő földműves termelőszövetkezeti gazdaság, 100 állami gazdaság és 140 gép- és traktorállomás volt. A mezőgazdaságban a szocialista szektorhoz a fő gabonafélék vetésterületének 54,7%-a, a gyapot, a rizs és a cukorrépa vetésterületének 74,5%-a tartozik. Magyarországon a termelőszövetkezetek 200 000 parasztcsaládot egyesítenek, s a szántóterület 18%-át foglalják el. Az állami gazdaságokhoz a szántóterület 12,5%-a tartozik. Lengyelországban 1954 közepén 9000 termelőszövetkezet volt, amelyek az egész szántóterületnek több mint 9%-át foglalták el. Az állami gazdaságokhoz az egész szántóterületnek 12,8%-a tartozik. Romániában a termelőszövetkezetek (a föld közös megművelésére társult csoportokat is beleértve) több mint 1 millió hektár szántóterületen, vagyis az egész szántóterületnek több mint 10%-án gazdálkodnak. Csehszlovákiában a termelőszövetkezetekhez az egész szántóterületnek körülbelül 33%-a, az állami gazdaságokhoz pedig körülbelül 10%-a tartozik.

A falu szocialista átalakítása során a népi demokratikus országokban kétféle hibát követtek el: egyrészt mesterségesen erőltették a parasztgazdaságok szövetkezetekbe tömörítését, és a belépésnél megsértették az önkéntesség elvét; másrészt lebecsülték a szövetkezeti mozgalom szervezésének és irányításának szükségességét, s a szövetkezetek építése terén szabadon engedték érvényesülni a spontán elemeket. A népi demokratikus országok kommunista és munkáspártjai egyaránt harcolnak mind a két hiba ellen.

A falvakban végrehajtott szocialista átalakítások alapján a népi demokratikus országokban lényeges eredményeket értek el a mezőgazdaság fejlesztése és a parasztság jólétének növelése terén. A mezőgazdasági termelés növekedése azonban messze elmarad az ipari termelés növekedése mögött, és az egész népgazdaság szükségletei szempontjából egyáltalán nem elegendő.

Így például Lengyelországban az 1950—1953 közötti időszakban az ipari termelés 118%-kal, a mezőgazdasági termelés pedig csak 10%-kal növekedett. Csehszlovákiában az 1949—1953. évi ötéves terv idején az iparon belül a termelőeszközök termelése 118,7%-kal, a fogyasztási cikkek termelése 79,8%-kal, a növénytermesztés viszont csak 12,4%-kal nőtt.

Éppen ezért haladéktalanul fel kell számolni a gyorsan fejlődő ipar és az elmaradó mezőgazdaság közötti aránytalanságot, s biztosítani kell a mezőgazdaság fellendülését.

E feladat megoldása a termelőszövetkezeti mozgalom további fejlesztését, a meglevő szövetkezetek szervezeti és gazdasági megszilárdítását, az állami gazdaságok munkájának megjavítását követeli. Ugyanakkor a népi demokratikus országokban a mezőgazdasági termelés növelésének az egyéni parasztgazdaságban is vannak még kiaknázatlan belső tartalékai. Ebből kiindulva a kommunista és munkáspártok, a mezőgazdaság fokozatos szocialista átalakítását célzó fő irányvonal megvalósítása során, a mezőgazdaság további fellendítése érdekében felhasználják az egyéni munkán alapuló parasztgazdaság még kimerítetlen fejlődési lehetőségeit. Ebből a célból termelési és műszaki támogatást, hitelt, agrotechnikai segítséget nyújtanak a dolgozó parasztoknak. Gondoskodnak a szerződéses termeltetés feltételeinek megjavításáról, felemelték a begyűjtési és felvásárlási árakat, csökkentették az adókat.

Mindez hozzájárul a mezőgazdaság fellendüléséhez és a munkás-paraszt szövetség bensőségesebbé válásához.

SaLa

 

Kérjük, anyagilag támogassa  a Bal-Rad-ot! – a  blog nyitóoldalának jobb felső sarkában látható   piktogrammra kattintva Pay-Pal-on 

-vagy közvetlen postai úton:

Szabó Péter 

2747 Törtel,

Petőfi-ut. 12.

HA LEHET…- NE BORÍTÉKBAN, MERT AZ MOSTANSÁG ELVÉSZ!

A beérkező adományokról olvasóinkat a “Köszönjük”– rovatban tájékoztatjuk! balrad.hu/koszonet

Ha tetszett ez a cikk, ha egyetértesz a balrad.hu-val, oszd meg Facebookon, Twitteren, VKontakton – meg ahol csak lehetőséged van rá! De legalább LÁJKOLD! – hiszen azzal is tudsz segíten!