Őrület, ami a boltokban megy: 35 (!) százalékkal emelkedtek az élelmiszerárak
Egy család 50-80 ezer forinttal többet fizet élelmiszerért havonta, mint egy évvel korábban.
Az élelmiszer-drágulás mértéke szeptemberben nem kevesebb, mint 35,2 százalékos volt. Ráadásul az áremelkedés gyorsuló tendenciát mutat: júliusban 27, augusztusban 31 százalékos volt 2021 azonos időszakához képest.
Az eredmények alapján több négytagú családnál jelenleg a 100 ezer forintot közelíti az egy főre eső havi élelmiszerköltség.
Sokan pedig már nem tudják a korábban megszokott minőségű élelmiszert biztosítani maguknak és környezetüknek, így megjelenik az úgynevezett lefelé vásárlás jelensége is.
A mostani felmérésbe a válaszadók relatív többsége, 35 százaléka azt mondta, hogy egy év alatt fejenként 10-20 ezer forint között nőttek az élelmiszer-kiadásai. További 21-21 százalék mondta azt, hogy 5-10 ezer forint között, illetve 20-25 ezer forint között nőtt ez az összeg fejenként.
15 százalék még ennél is nagyobb növekményt érzékelt, és mindössze 8 százalék nyilatkozott úgy, hogy ez az összeg kevesebb 5 ezer forintnál.
A töbletterhet a nyugdíjasokat érintik az egyik legnehezebben: a 60 év feletti korosztályban 11 százaléknyian mondták azt, hogy 25 ezer forintnál is többet hagynak most az élelmiszerüzletekben, mint egy évvel korábban.
Többségük 10-20 ezer forinttal költ többet havonta élelmiszerre, mint tavaly ősszel.
Lakóhely szerinti bontásban az eredmények nem mutatnak nagy különbségeket, a lap azonban megjegyzi, hogy a községben élők nagyobb arányban mondták, hogy 20-25 ezer forinttal nőttek a kiadásaik fejenként, míg a 10-20 ezer forintos kategóriában a budapestiekkel vannak egy szinten.
Utóbbiak pedig az átlagnál nagyobb arányban mondták, hogy 25 ezer forintnál is nagyobb a növekmény.
A kutatásból az is kiderül, hogy a diplomások általánosságban nagyobb mértékű drágulást érzékeltek, de ez összefüggésben lehet a magasabb fizetésükkel vagy azzal, hogy nehezebben engedik el a megszokott minőségű élelmiszereket. (atv)
A balrad.hu kommentje a „kunyera” után
Kérjük, anyagilag támogassa a Bal-Rad-ot! – a blog nyitóoldalának jobb felső sarkában látható 
piktogrammra kattintva Pay-Pal-on
-vagy közvetlen postai úton:
Szabó Péter
2747 Törtel,
Petőfi-ut. 12.
HA LEHET…- NE BORÍTÉKBAN, MERT AZ MOSTANSÁG ELVÉSZ!
A beérkező adományokról olvasóinkat a “Köszönjük”– rovatban tájékoztatjuk! balrad.hu/koszonet
Ha tetszett ez a cikk, ha egyetértesz a balrad.hu-val, oszd meg Facebookon, Twitteren, VKontakton – meg ahol csak lehetőséged van rá! De legalább LÁJKOLD! – hiszen azzal is tudsz segíten!
Bal-Rad komm: Ha Döbrögisztánban egy négytagú család 50 – 80 ezer forinttal fizet TÖBBET HAVONTA CSAK ÉLELMISZERRE mint egy éve, akkor matekozzunkegy kicsit.
Az 50 – 80 ezer forint átlaga 65 000 ft.
Ennek a 65 000 ft – nak a 27 százaléka = 16 550 ft. – Ez az ÁFA összege!
Vajdaságunkan él kb. 2,2 millió család.
Ez a 2,2 millió család CSAK havonta, és CSAK ÁFA – gyanánt fizet min. 34 MILLIÁRD forintot a vajdasági büdzsébe.
Ez pedig éves szinten 408 MILLIÁRD forintnyi PLUSZ bevétele a kincstárnak! CSAK AZ ÉLELMISZEREK UTÁN BEFIZETETT ÁFA – BÓL!
Ezért a 408 milliárd forintny plusz bevételért pedig az államnak SEMMIT NEM KELL TENNIE! CSAK ELKÖLTENIE! (Meg is teszi!)
Még egyszer: EZ AZ ÉVI 408 MILLIÁRD (!) FORINTNYI PLUSZ BEVÉTEL CSAK AZ ÉLELMISZEREK MEGVÁSÁRLÁSÁBÓL KELETKEZIK!
DE…- AKAD MÉG SZÉP SZÁMMAL MEGVÁSÁROLNI VALÓ, AMELYEK A MINDENNAPI KELLÉKEI AZ ÉLETNEK! Amely kellékek ára után szintén meg kell fizetni a 27 százaléknyi, VILÁGBAJNOK MÉRVŰ ÁFA- T!
Ezek tükrében, és ezek után – TALÁN JOGGAL MERÜL(HET) FEL A KÉRDÉS:
TÉNYLEG ÉRDEKELT QRMÁNYUNK A VÁGTATÓ INFLÁCIÓ LETÖRÉSÉBEN?
A választ a Nyájas Olvasóra bízzuk!
Nincs az államnál nagyobb tolvaj.
Csak a pontosság kedvéért:
A pénztárnál kifizetett (bruttó) 65000 Ft nettója, 51181 Ft.
Ha a nettóra rátesszük a 27% áfát, az bruttóban lesz 51181 x 1,27 = 65000 Ft
A fentiek alapján az áfa összege: 65000-51181 = 13819.- Ft Vagyis nem 16550.- Ft.
Ebből következően a később számítások is pontatlanok…
De a lényeg az stimmel!
Sertés
2022-10-26 – 22:14
Nem egészen.
Az áfa, lánykori nevén „hozzáadott érték-adó”, ami azt jelenti, hogy ha valaki drágábban adja, mint amennyiért veszi, akkor a haszna után be fizeti az áfát, amit ugyan a vevője visszaigényel, de végeredményben a fogyasztó által megfizetett áfaösszeget senki nem fogja tudni visszaigényelni. Azaz a termelő és a fogyasztó között zajló lánckereskedelem áfa szempontból nullszaldós lesz az állam és a lánc résztvevői számára, de a fogyasztó a végén tisztán befizeti az összes haszon (értéktöbblet, hozzáadott érték) után felszámított áfát, amit senki nem tud visszaigényelni, így az állambácsi haszna. …és ez a 27%, egy pofátlanul nagy állami haszon. De a 25% is az lenne…
Vegyünk egy példát. Mondjuk bányász vagyok, és nulla költséggel kibányászok 1 kg szenet, ami után senkinek nem fizetek áfát. Az 1 kg szenet eladom Mari néninek, aki ezért fizet 100 Ft-ot, ami tartalmazza az áfát is, amelynek az összege kb. 21 Ft. Én mint értékesítő ezután a tranzakció után be kell, hogy fizessek állambácsinak 21 Ft-ot. A szenet be lehet helyettesíteni búzával, paradicsommal, vagy akár tűzifával…