M E G H Í V Ó
Hamid Reza Nafez Arefi, Irán magyarországi nagykövetének előadására és beszélgetésére a Magyar Békekörben
Az előadás témája: Az Iránt érintő legfrissebb nemzetközi fejlemények és az Iszlám Köztársaság új kapcsolatrendszere, különös tekintettel Oroszországra és Kínára
Az előadás sajtónyilvános, és nyitott minden érdeklődő számára.
Az angol nyelvű előadást tolmács fordítja magyarra.
A rendezvény helyszíne: Szakszervezeti Ház, Bp. VI. ker. Benczúr u. 45.
Időpontja: 2022. október 27. (csütörtök) 17.00 óra
Kérjük, jelezze részvételi szándékát az alábbi címen!
Moszkva közvetlen összecsapás veszélyére figyelmeztet a NATO-val
Moszkva, Washington, 2022. október 21. péntek (MB)
Közvetlen katonai összecsapás veszélye fenyeget Oroszország és a NATO között amiatt, hogy a NATO proxy háborút folytat Oroszország ellen, és segédkezet nyújt orosz objektumok elleni terrortámadásokhoz – összegezte a Magyar Békekör tudósítója pénteken Moszkva Washington és Brüsszel címére intézett figyelmeztetésének lényegét.
“Meggyőződésem, hogy nem egyetlen személy vagy egy csoport áll az Északi Áramlat gázvezeték ellen elkövetett szabotázs mögött, hanem egy kormány, amely technológiai képességekkel és speciálisan képzett emberekkel rendelkezik” – mondta Anatolij Antonov washingtoni orosz nagykövet a Rosszija 24 TV-nek adott nyilatkozatában.
Nyugati közreműködéssel robbantották fel a kercsi hidat is – állítja az orosz nyomozó hatóság.
Ami pedig a fegyverszállítást illeti, Maria Zaharova külügyi szóvivő csütörtöki közlése szerint az Ukrajnának nyújtott nyugati katonai támogatás elérte a 42,3 milliárd dollárt, amelyből 28,3 milliárd dollárt az Egyesült Államok biztosított.
„Washington már régóta átlépett minden Moszkva által húzott piros vonalat” – jelentette ki Oroszország washingtoni nagykövete néhány nappal azután, miután Oroszország berlini képviselője, Szergej Necsajev a német kormányról állította ugyanezt.
Orosz diplomáciai források egybehangzó állítása szerint a NATO és vezető hatalmának célja Oroszország legyőzése és feldarabolása. Erre Ukrajnát használja ki eszközül, elhitetve Zelenszkijjel, hogy nyugati támogatással képes legyőzni az orosz haderőt.
Katonai szakértők véleménye szerint az ukrán sereg kb. 30 százalékban magának köszönheti harci potenciálját, 70 százalékban viszont a NATO-nak. Értékelésük szerint az arány 20:80 arány felé módosul az újabb korszerű nyugati fegyverzetek, köztük légvédelmi rendszerek juttatása miatt. Kijev felhatalmazást kapott a NATO-tól arra, hogy a rendelkezésére bocsátott fegyverekkel orosz területeket támadjon, köztük a népszavazás eredményeként Oroszországhoz csatlakozott Donyecket, Luhánszkot, Herszont és Zaporozsjét. A harcok elől a Dnyepr folyón átkelő civileket ágyútűz alá vették az ukránok. Putyin emiatt hirdetett ki hadiállapotot mind a négy országrészben.
Ilyen körülmények között az orosz haderő nem térhet ki az elől, hogy az ukrán haderő felőrlésével egyidejűleg a NATO Ukrajnában bevetett harci potenciálját is kiiktassa. Stoltenberg NATO-főtitkár a közelmúltban azt mondta, a NATO nem hagyhatja, hogy az ukrán haderőt legyőzzék, mert akkor maga is vereséget szenvedne. Kijelentése arra enged következtetni, hogy a Nyugat az eddigieknél is nagyobb támogatást akar nyújtani Kijevnek, beleértve a NATO esetleges közvetlen bekapcsolódását is a konfliktusba. Egy ilyen lépéssel az orosz fegyveres erők közvetlenül a NATO erőivel kerülnének szembe.
A nyugati háborúpártiak elszántságát fokozza az energiaválság következtében Európát sújtó gazdasági recesszió, és az emberek körében mutatkozó növekvő feszültség a megélhetési gondok súlyosbodása miatt. Egyesek arra hajlanak, hogy háború eszkalálása árán legyenek úrrá a belső társadalmi gondokon. Huszadrangú kérdésnek tekintik az ukrán nép sorsát, emberi jogot és demokráciát, elsődleges céljuk a hatalom megőrzése.
A kialakult helyzetben Moszkva megint tudatta, hogy változatlanul kész a politikai megoldásra 2021. december 15-én Washington és Brüsszel elé terjesztett biztonsági javaslatai alapján. Oroszország washingtoni nagykövete pedig ezt azzal toldotta meg, hogy 10-12 ország részvételével üljenek le tárgyalni a világ új arculatának kialakításáról.+++
Irán cáfolja, hogy drónt adott volna Oroszországnak Ukrajna ellen
Budapest, 2022. október 21. péntek (MB)
Irán budapesti nagykövetsége pénteken közleményben cáfolta, hogy az Iszlám Köztársaság drónt adott Oroszországnak az ukrajnai konfliktusban történő felhasználásra.
Oroszország már korábban cáfolta a híresztelést.
A Magyar Békekörhöz eljuttatott közleményben az iráni nagykövetség minden alapot nélkülöző álhírnek minősíti a mainstream média állítását, és kategórikusan elítéli a fals híresztelést. Azt írják, hogy a hamis hír terjesztésével, valamint a fabrikált feltételezésekkel az a célja egy meghatározott propaganda apparátusnak, hogy napirenden tartsa az iráni kérdést.
Az Iráni Iszlám Köztársaság továbbra is konstruktív segítséget nyújt az ukrajnai válság békés megoldásához, és az ENSZ-et is arra szólítja fel, hogy képviseljen objektív és pártatlan álláspontot a politikai rendezésért.
A Békekör megjegyezte: a drónokkal kapcsolatos állítást az USA és nyugat-európai szövetségesei újabb Irán ellenes szankciók életbe léptetésére használják ki. Feltételezhetően ők maguk terjesztik azzal a céllal, hogy Iránt rákényszerítsék a nemzetközi atom-megállapodás nyugati szájíznek megfelelő megújítására. Az atom-megállapodásból egyoldalúan kilépett Egyesült Államok egyenesen „agresszív lépéseket” helyezett kilátásba Iránnal szemben a kitalált híresztelés ürügyén.+++
Kiadta: Magyar Békekör