Ez már maga az árkatasztrófa: elképesztő pesszimizmus uralkodik a lakosság körében
Új csúcsra emelkedett a lakosság pesszimizmusa az inflációval kapcsolatban. Szeptemberben már olyan súlyosnak látták az inflációs helyzetet, amire utoljára 2007-ben volt példa.
Újabb csúcsot döntött a lakosság inflációs várakozása, miután a fogyasztói árak egyre gyorsabban nőnek. A GKI Gazdaságkutató felmérése szerint utoljára 2007-ben látták olyan kedvezőtlennek az inflációs helyzetet az emberek, mint most.

Szeptemberben ugyanis tovább emelkedtek az inflációs várakozások a háztartások körében, ami nem csoda annak tükrében, hogy a vállalatok minden bizonnyal megkezdték a különadók beépítését a fogyasztói árakba, illetve a kormányzat az áram árát több mint duplájára, a gáz árát pedig a hétszeresére emelte az átlagfogyasztás felett.
AHOGY A FENTI GRAFIKONON LÁTHATÓ, 1993 ÓTA CSAK EGY RÖVID IDŐSZAK VOLT, AMIKOR A LAKOSSÁG A MOSTANINÁL IS ROSSZABBNAK LÁTTA AZ INFLÁCIÓS HELYZETET.
És egy ideig még bizonyára nem jön az érdemi javulás. A következő hónapokban a háztartások és a vállalatok is magas energiaköltségekkel szembesülhetnek, ami szintén felfelé hajtja az inflációt. Az áremelkedésnek újabb táptalajt adhat az, hogy a forint újabb történelmi mélypontra zuhant az euróval szemben, illetve tartósan gyenge árfolyam alakult ki, ami az importtermékek áremelésén keresztül jelentkezik.
Az áremelkedés ellen szólhat, hogy a bázishatás elkezdheti „visszafogni” az ütemet (egyre magasabb áremelkedésekhez képest kell még gyorsabban nőni az áraknak), másrészt az év vége felé a recessziós hatás is érvényesülhet, vagyis a kereslet visszaesése miatt az ármeghatározási képességük gyengülhet a vállalatoknak.
Annyi biztosnak látszik, hogy az augusztusi 15,6%-ról a következő hónapokban még tovább fog emelkedni az infláció, elérve a 18-20%-ot, a nagy kérdés az, hogy innen milyen irányt vesz. Rossz hír, hogy az ár-bér spirál beindulni látszik, miután egyre több vállalat ad rendkívüli béremelést vagy egyszeri juttatást, ami tovább hajthatja az inflációt, hiszen ezeket a béremeléseket általánosságban áremelésekből teremtik elő a cégek. Ezt azonban letörheti a kialakuló recesszió, így ugyanis a vállalatoknak nem igazán lesz mozgásterük további, jelentős béremelésekre.

Összességében az inflációt ellentétes hatások érik a következő időszakban, a forint mélyrepülése és az energiaárak emelkedése növeli, míg a recesszió visszafoghatja, igaz, előbbiek gyorsan, utóbbi viszont csak később jelentkezhet, és ahhoz kevés lehet, hogy gyorsan visszafogja az áremelkedési ütemet. Az inflációs várakozások emelkedése, magas szinten alakulása viszont sajnos tartósan magas áremelkedéshez vezethet. (portfolio.hu)
A balrad.hu kommentje a „kunyera” után

Kérjük, anyagilag támogassa a Bal-Rad-ot! – a blog nyitóoldalának jobb felső sarkában látható
piktogrammra kattintva Pay-Pal-on
-vagy közvetlen postai úton:
Szabó Péter
2747 Törtel,
Petőfi-ut. 12.
HA LEHET…- NE BORÍTÉKBAN, MERT AZ MOSTANSÁG ELVÉSZ!
A beérkező adományokról olvasóinkat a “Köszönjük”– rovatban tájékoztatjuk! balrad.hu/koszonet
Ha tetszett ez a cikk, ha egyetértesz a balrad.hu-val, oszd meg Facebookon, Twitteren, VKontakton – meg ahol csak lehetőséged van rá! De legalább LÁJKOLD! – hiszen azzal is tudsz segíten!
Bal-Rad komm: A MAGYAROK KILÁTÁSAI TEHÁT KATASZTROFÁLISAK!
Saját – értékteremtő gazdaság nélkül – az állandóan csak a profitéhségtől gyötört multinacionális összeszereldék szeszélyeinek kitett, gyarmati függőségbe taszított Döbrögisztán magyarjaira ISMÉT A II. VH – T IDÉZŐ ANYAGI ÉS EMBERVESZTESÉG VÁR!
Pedig a vajdabanda és a qrmány EGYFOLYTÁBAN AZT SZAJKÓZZA, HOGY ŐK BIZONY MINDEN EREJÜKKEL „MEGVÉDIK A MAGYAR EMBEREKET ÉS A MAGYAR CSALÁDOKAT!”
„…hiába a rendkívül nehéz európai gazdasági helyzet, az alapvető gazdaság- és társadalompolitikai céljaink feladásáról szó sem lehet! A teljes foglalkoztatás, Európa legalacsonyabb adóinak megőrzése és a leggyorsabb beruházás-ösztönzési rendszer fenntartása nem lehet kompromisszum tárgya…” – vallotta be Zseléagyú a minap a RÁNK VÁRÓ KATASZTRÓFA VALÓDI OKAIT!
Zseléagyú kimondta a döbrögista gazdaságfilozófia GYALÁZATOS lényegét!
Persze az is igaz, hogy ahol vannak vesztesek, ott vannak ám nyertesek is! Annak eldöntését, hogy KIK LEHETNEK A NYERTESEI A MAGYAROK KATASZTRÓFÁJÁNAK? – a Nyájas Olvasók bölcsességére bízzuk!

Tényleg nem tehetnek ezek a nyomorultak róla ?:
.
Másfélszer annyiba kerül a Pick szalámi itthon, mint Németországban
A németországi Lidlben 16 euró kilója, a magyarországi üzletben pedig közel tízezer forint. Hasonló az arány a banánnál, és a vagdalt is drágább a magyarországi boltban.
Vámosi Ágoston, 2022. október 8. szombat, 18:44
Fotó: Getty Images
Megosztom
Elküldöm
Link másolása
Megosztom
QP | Quality Placement
hirdetés X
Bőven akadnak olyan termékek, amik olcsóbbak ugyanannak a boltláncnak a német boltjában, mint a magyar boltokban – vette észre a Pénzcentrum. A vagdalt, a banán sőt, a Magyarországon gyártott Pick szalámi akár 40 százalékkal is olcsóbb lehet a német üzletekben, mint Magyarországon.
A legfrissebb, augusztusi adatok alapján sehol nem drágultak olyan ütemben az élelmiszerárak, mint Magyarországon. Ezt tekintve nem csoda, hogy az ember jobban jár egy németországi bevásárlással:
QP | Quality Placement
hirdetés X
A gazdaság és az üzleti élet legfrissebb hírei a Napi.hu hírlevelében.
Feliratkozom
a 340 grammos vagdalt Németországban 2,49 euróba (1057 forintba), idehaza pedig 1 199 forintba kerül,
a banán kilója 1,09 euró (463 forint), a magyarországi üzletben pedig a kilós ár 649 forint,
a Pick szalámi kilós egységára 15,96 euró (6 775 forint), Magyarországon pedig 9 734 forint.
A lap egy TikTok-videóra hivatkozik, ami alatt több hozzászóló is megerősíti, hogy hasonló árakat tapasztalnak Németországban. A németországi nettó átlagkereset háromszorosa a magyarénak.
„A tavaszi időszakban sem volt a kormány ellenére idehaza az infláció akkori elszállása. A különböző jóléti intézkedések, mint például az SZJA-visszatérítés vagy a 13. havi nyugdíj rendesen pörgették a keresletet, ami azt eredményezte, hogy az államkasszából kiáramló közel 1000 milliárd forintot gyakorlatilag az infláción keresztül vissza is vándorolt” – mondta a lapnak Raskó György agrárközgazdász.
Ráadásul a kiskereskedelem a különadót áthárította a vásárókra. A helyzet pedig odáig fajult, hogy egy olyan spirál jött létre idehaza, ahol minden piaci szereplő úgy érezte, most jött el az ő ideje is az áremeléshez. A rendkívül gyenge forint is hozzátesz az áremelkedéshez.