Vlagyimir Putyin orosz államfő a mai napon az „Oroszország Hőse” kitüntetést adományozta a Donbassz felszabadításáért vivott harcok során elesett Olga Kocsura Alekszejevna „Korsza” ezredesnek.
A „Donyecki Népköztársaság Hőse” és az „Oroszország Hőse” címmel kitüntetett „Korsza” végső búcsúztatására a Donyeck központjában lévő Operaház épületében került – VOLNA – sor. Ám a helyi idő szerint 10:00 – órakor kezdődött gyásszertartás alig kezdődött el, Kijev latortüzérsége 10:05 – kor pusztító csapást mért Donyeck Vorosilovszkij kerületére. A szertartás helyszínére és környékére.
Egy latorgránát a Donbassz Palace Hotel (Artyjoma utca 80.) épületébe csapódott.
A gyásszertartásra egybegyűlteket azonnal óvólyre menekítették, és a búcsúztató ceremónia alighogy kezdetét vette, máris féleszakadt.
Elemzők szerint VAN HASONLÓSÁG A JELENOVKÁBAN lévő hadifogolytábor és a „Korsza” ezredes búcsúztatása idejére időzített latortüzérségi támadás TERVSZERŰSÉGE KÖZÖTT!
Alekszej Kulemzin, a város polgármestere arról számol be, hogy egy ellenséges lövedék becsapódott a Teatralnyij sugárút 26. szám alatti ház tetejée, és megerősíti az előzetes információkat, miszerint halottak és sebesültek is vannak.
Oroszország és a DNR szövetséges csapatai tegnap késő délután váratlan rohamot indítottak Peszki martalócállásai ellen. Az alig öt percnyi akció során Kijev banditái hanyatt – homlok rohanvást hagyták el állásaikat. A település felét a szövetséges erők felszabadították.
Hasonló dolog esett meg Marinykában is. A szövetségesek rohama ott is meglepetésként érte az egész napos tüzérségi ostromba és légitámadásokba beleőrült latorhordát. Ők is elmenekültek fedezékeikből, és Marinyka fele a szövetségesek ellenőrzése alá került.
Teljes lett a pánik tegap estére Avgyejevka banditaerői soraiban is! A szövetségesek itt is áttörték a külső védelmi vonalaikat, és már csak egyetlen kilométerre állnak a legbelső martalóc védelmi gyűrűtől.
Kérjük, anyagilag támogassa a Bal-Rad-ot! – a blog nyitóoldalának jobb felső sarkában látható 
piktogrammra kattintva Pay-Pal-on
-vagy közvetlen postai úton:
Szabó Péter
2747 Törtel,
Petőfi-ut. 12.
HA LEHET…- NE BORÍTÉKBAN, MERT AZ MOSTANSÁG ELVÉSZ!
A beérkező adományokról olvasóinkat a “Köszönjük”– rovatban tájékoztatjuk! balrad.hu/koszonet
Ha tetszett ez a cikk, ha egyetértesz a balrad.hu-val, oszd meg Facebookon, Twitteren, VKontakton – meg ahol csak lehetőséged van rá! De legalább LÁJKOLD! – hiszen azzal is tudsz segíten!
Amnesty jelentés:
Ukrajna: a civileket veszélyeztető katonai erők lakóövezetekben történő elhelyezésével – új kutatás
Ukrán csapatok Szloviansk közelében júniusban © Scott Olson/Getty Images
Az ukrán erők által katonai bázisként használt iskolák és kórházak
„Nincs beleszólásunk abba, amit a katonaság csinál, de mi fizetjük az árát” – Lakhelye Bakhmut városában lakik
„A védekező pozícióban való tartózkodás nem mentesíti az ukrán hadsereget a nemzetközi humanitárius jog tiszteletben tartása alól” – Agnès Callamard
Az ukrán hadsereg veszélybe sodorta az ukrán civileket azzal, hogy bázisokat hozott létre és fegyverrendszereket működtetett lakóövezetekben – beleértve az iskolákat és a kórházakat is -, miközben az orosz invázió visszaszorítására törekedett – közölte ma az Amnesty International.
Ukrajna taktikája megsértette a nemzetközi humanitárius jogot, mivel a polgári tárgyakat katonai célpontokká változtatta. Az ezt követő orosz csapások lakott területeken civileket öltek meg és polgári infrastruktúrát romboltak le.
Nem minden, az Amnesty által dokumentált orosz támadás követte ezt a mintát. Bizonyos helyeken, ahol az Amnesty arra a következtetésre jutott, hogy Oroszország háborús bűnöket követett el – többek között Harkov városának egyes területein -, az Amnesty nem talált bizonyítékot arra, hogy az orosz hadsereg által jogellenesen célba vett volna ukrán erőket polgári területeken helyeztek volna el.
Április és július között az Amnesty kutatói több hetet töltöttek azzal, hogy orosz csapásokat vizsgáljanak Harkov, Donyec és Mikajiv régiókban. Az Amnesty átvizsgálta a csapásmérő helyeket, meghallgatta a túlélőket, a tanúkat és a támadások áldozatainak hozzátartozóit, valamint távérzékelést és fegyverelemzést végzett. E vizsgálatok során az Amnesty bizonyítékot talált arra, hogy az ukrán erők a lakóövezetekből támadtak csapásokat, valamint civil épületekbe bújtak a régiók 19 városában és falujában. Az Amnesty Válságbizonyíték-laboratóriuma műholdas felvételeket elemzett, hogy tovább erősítse ezeket az eseményeket.
A legtöbb lakóövezet, ahol a katonák maguk is elhelyezkedtek, mérföldekre voltak a frontvonalaktól, és életképes alternatívák álltak rendelkezésre, amelyek nem veszélyeztették volna a civileket – például katonai bázisok, sűrű erdős területek vagy más, a lakóövezetektől távolabb eső építmények. Az általa dokumentált esetekben az Amnestynek nincs tudomása arról, hogy az ukrán hadsereg civileket kért vagy segített a közeli épületek evakuálására – ez nem tette meg a megvalósítható óvintézkedéseket a civilek védelme érdekében.
Annak az 50 éves férfinak az édesanyja, aki június 10-én rakétatámadásban vesztette életét egy Mykolaivtól délre fekvő faluban, azt mondta az Amnestynek:
„A katonaság az otthonunk melletti házban tartózkodott, és a fiam gyakran vitt ételt a katonáknak. Többször könyörögtem neki, hogy maradjon távol onnan, mert féltem a biztonságát. Aznap délután, amikor a sztrájk történt, a fiam az otthonunk udvarán volt, én pedig a házban. A helyszínen megölték. A testét foszlányokra tépték. Az otthonunk részben elpusztult.”
Az Amnesty kutatói katonai felszereléseket és egyenruhákat találtak a szomszédos házban.
Mykola, aki egy toronyházban él Lizicsanszk (Donybas) szomszédságában, amelyet többször is eltaláltak az orosz támadások, amelyek legalább egy idősebb férfit megöltek, azt mondta az Amnestynek: „Nem értem, miért lő a hadseregünk a városokból, és nem a mezőről.” Egy másik lakó, egy 50 éves férfi azt mondta: „Határozottan katonai tevékenység van a környéken. Amikor kimenő tűz van, utána halljuk a bejövő tüzet.” Az Amnesty kutatói szemtanúi voltak annak, hogy a katonák egy lakóépületet használtak, mintegy 20 méterre a lakók által használt földalatti menedék bejáratától, ahol az idősebb férfit megölték.
Május 6-án az egyik Donyec-medencei városban az orosz erők széles körben betiltott és eredendően válogatás nélküli kazettás bombákat vetettek be a többnyire egy- vagy kétszintes otthonok szomszédságában, ahol az ukrán erők tüzérséget működtettek. Shrapnel megrongálta annak a háznak a falait, ahol a 70 éves Anna fiával és 95 éves édesanyjával él. Anna azt mondta:
„Shrapnel berepült az ajtón. Bent voltam. Az ukrán tüzérség a mezőm közelében volt … A katonák a mező mögött voltak, a ház mögött … Láttam, hogy be- és kijönnek … a háború kezdete óta … Anyám … lebénultam, így nem tudtam elmenekülni.”
Július elején egy mezőgazdasági munkás megsérült, amikor az orosz erők becsaptak egy mezőgazdasági raktárba Mykolaiv területén. Órákkal a sztrájk után az Amnesty kutatói szemtanúi voltak annak, hogy ukrán katonák és járművek vannak jelen a gabonatároló területen, és a szemtanúk megerősítették, hogy a hadsereg egy olyan raktárat használt, amely az út túloldalán található egy farmról, ahol civilek élnek és dolgoznak.
Bakhmutban több lakos azt mondta az Amnestynek, hogy az ukrán hadsereg egy épületet használt, alig 20 méterre az utca túloldalán egy lakóövezeti sokemeletes épülettől. Május 18-án egy orosz rakéta csapódott be az épület elejére, részben öt lakást elpusztítva és megrongálva a közeli épületeket. Három lakos azt mondta az Amnestynek, hogy a csapás előtt az ukrán erők egy épületet használtak az utca túloldalán a lebombázott épülettől, és hogy két katonai teherautó parkolt egy másik ház előtt, amely megsérült, amikor a rakéta becsapódott. Az Amnesty kutatói katonai jelenlét jeleit találták az épületben és azon kívül, beleértve az ablakokat borító homokzsákokat és műanyag lapokat, valamint az új, amerikai gyártású trauma elsősegélynyújtó berendezéseket.
„Nincs beleszólásunk abba, hogy mit csinál a katonaság, de mi fizetjük az árát” – mondta az Amnestynek egy lakó, akinek az otthona is megrongálódott a sztrájkban.
A nemzetközi humanitárius jog előírja, hogy a konfliktusban részt vevő valamennyi félnek el kell kerülnie, hogy a lehető legnagyobb mértékben megtalálják a katonai célkitűzéseket a sűrűn lakott területeken vagy azok közelében. A polgári lakosságnak a támadások hatásaitól való védelmére vonatkozó egyéb kötelezettségek közé tartozik a polgári lakosság eltávolítása a katonai célok közeléből, valamint a polgári lakosságot esetlegesen érintő támadások hatékony figyelmeztetése.
Az Amnesty július 29-én vette fel a kapcsolatot az ukrán védelmi minisztériummal a megállapításaival, de a közzététel időpontjában még nem válaszolt.
Agnès Callamard, az Amnesty International főtitkára így nyilatkozott:
„Dokumentáltuk azt a mintát, hogy az ukrán erők veszélybe sodorják a civileket, és megsértik a háborús törvényeket, amikor lakott területeken tevékenykednek.
„A védekező pozícióban való tartózkodás nem mentesíti az ukrán hadsereget a nemzetközi humanitárius jog tiszteletben tartása alól.
„A hadseregeknek soha nem szabad kórházakat használniuk hadviselésre, és csak akkor szabad az iskolákat vagy a civil otthonokat végső megoldásként használniuk, ha nincsenek életképes alternatívák.
„Az ukrán kormánynak haladéktalanul gondoskodnia kell arról, hogy erőit a lakott területektől távol helyezze el, vagy evakuálja a civileket azokról a területekről, ahol a hadsereg tevékenykedik.”
Katonai bázisok kórházakban és iskolákban
Amnesty researchers witnessed Ukrainian forces using hospitals as de facto military bases in five locations. In two towns, dozens of soldiers were resting, milling about and eating meals in hospitals. In another town, soldiers were firing from near a hospital. A Russian airstrike on 28 April injured two employees at a medical laboratory in a suburb of Kharkiv after Ukrainian forces had set up a base in the compound. Using hospitals for military purposes is a clear violation of international humanitarian law.
The Ukrainian military has also routinely set up bases in schools in towns and villages in Donbas and in the Mykolaiv area. Schools have been temporarily closed to students since the conflict began, but in most cases the buildings were located close to populated areas.
At 22 out of 29 schools visited, Amnesty researchers either found soldiers using the premises or found evidence of current or prior military activity – including the presence of military fatigues, discarded munitions, army ration packets and military vehicles. Russian forces struck many of the schools used by Ukrainian forces. In at least three towns, after Russian bombardment of the schools, Ukrainian soldiers moved to other schools nearby, putting the surrounding neighbourhoods at risk of similar attacks.
In a town east of Odesa, Amnesty witnessed Ukrainian soldiers using civilian areas for lodging and as staging areas, including basing armoured vehicles under trees in purely residential neighbourhoods and using two schools located in densely-populated residential areas. Russian strikes near the schools killed and injured several civilians between April and late June – including a child and a woman killed in a rocket attack on their home on 28 June.
In Bakhmut, Ukrainian forces were using a university building as a base when a Russian strike hit on 21 May, reportedly killing seven soldiers. The university is adjacent to a high-rise residential building which was damaged in the strike, alongside other civilian homes roughly 50 yards away. Amnesty researchers found the remains of a military vehicle in the courtyard of the bombed university building.
International humanitarian law does not specifically ban parties to a conflict from basing themselves in schools that are not in session. However, militaries have an obligation to avoid using schools that are near dwellings with civilians putting these lives at risk, unless there is a compelling military need. If they do so, they should warn civilians and, if necessary, help them evacuate. This did not appear to have happened in the cases examined by Amnesty.
Armed conflicts seriously hamper children’s right to education and military use of schools can result in destruction that further deprives children of this right once the war ends. Ukraine is one of 114 countries that have endorsed the Schools Safe Declaration, an agreement to protect education amid armed conflict.
Indiscriminate attacks by Russian forces
Az Amnesty által az elmúlt hónapokban dokumentált orosz csapások közül sokat eredendően válogatás nélküli fegyverekkel hajtottak végre, beleértve a nemzetközileg betiltott kazettás bombákat vagy más, nagy kiterjedésű robbanófegyvereket. Az ukrán hadsereg azon gyakorlata, hogy a katonai célokat lakott területeken belül találja meg, semmilyen módon nem indokolja a válogatás nélküli orosz támadásokat. A konfliktusban részt vevő valamennyi félnek mindenkor különbséget kell tennie a katonai célkitűzések és a polgári célok között, és minden lehetséges óvintézkedést meg kell tennie – beleértve a fegyverválasztást is – a polgári károk minimalizálása érdekében. A válogatás nélküli támadások, amelyek civileket ölnek meg vagy sebesítenek meg, vagy polgári tárgyakat rongálnak meg, háborús bűnöknek minősülnek.
https://www.amnesty.org.uk/press-releases/ukraine-military-endangering-civilians-locating-forces-residential-areas-new
Tehát a kórházak, iskolák jelentős részét katonai bázisként használják a terrorista ukránok. Na itt a fő magyarázat, ezért halad viszonylag lassan a katonai művelet. Ez nem háború, ez túszmentés!
Koreai katonák legfeljebb önkéntes alapon vehetnének részt a háborúban, ha küldik őket akaratuk ellenére, akkor inkább felejtsük el.
—
Viszont megjelentek a kínai harcászati eszközök a Donbaszi fronton. Lehet, hogy Pelosi öreglány – akaratán kívül -, szorosabbra fűzi az orosz-kínai katonai együttműködést. (Nem lehet, biztos -, mondom én.)
—
Amúgy a kínai reakció Pelosi látogatására meglehetősen impotensre sikeredett. Bár minden relatív. Számít-e bármit az öreglány látogatása Tajvanon? Ha rajtam múlna, én lesz@rnám. Inkább bagatellizálni kellett volna a 85 éves demens bármiféle megnyilvánulását, mintsem blöffölt ellenintézkedésekre hivatkozni. Egy kis humorral megfűszerezve, van néhány vicc, ami ütős lenne ebben a helyzetben.
(Apropó: a kínaiaknak van egyáltalán humorérzéke?)
Az ukrán haderő lakott területre telepítése azonban vissza is üthet(ett). Mivel az „én házamban” állították fel a tüzérséget, borítékolható az ellencsapás, és lakásom pusztulása…Tehát minimum megbosszulom azzal, hogy kiadom az infót az oroszoknak.
Főleg akkor, ha az ukrán hadsereg tiltakozásom ellenére, esetleg erőszakkal kényszerített ingatlanom átengedésére.
Ezek emberi dolgok, melyekkel mindkét oldalnak számolni kell.
Az oroszok esetleges efféle viselt dolgai, ha igaz egyáltalán, mondhatni szóra sem érdemes, elhanyagolható csekélységek az ukránok kifejezett durva háborús bűncselekményeihez képest:
https://index.hu/kulfold/2022/08/04/haboru–orosz-ukran-konfliktus-civilek-amnesty-international-tanulmany/
tényleg lehet tudni, hogy a 100000 észak koreai katona csak kamu vagy lesz orosz oldalon?
Szerintem tartalékolják, tartaléknak mindik lennie kel, megvárják a kedvező alkalmat, talán avval fogják rátenni az „I” -betüre a pontot.
Ehnaton
Legyünk öszinték, katona hiányban szenved az orosz hadsereg, 100000 észak koreai katona pont elég lenne, hogy befejezzék a hadműveleteket. De most már Kina is küldhet önkénteseket, hogy tapasztalatot szerezzenek városi harcászatból Tajvan későbbi lerohanásához. Mellesleg Kina elláthatja logisztikai eszközökkel az orosz hadsereget, illetve preciziós löszerekkel és dronokkal. Hogyha sikerülne az oroszoknak egész kelet és dél ukrajnát behuzni(beleértve odesszát is), akkor elég nagy borsot törnének az amerikaiak orra alá. Ráadásul jövöre több búzát tudnának termelni ami a kinaiaknak és az észak koreaiaknak is jól jönne.
Másik terület ahol bosszút tudnának állni a kinaiak az amerikaiakon az a közel-kelet lenne. Rávenni Iránt, hogy korlátozza a hormuzi-szoros forgalmát. Magas olajárak magasabb inflációt okoznának a nyugatnak.
Mennek !
Azt , hogy őnkéntesek vagy sem majd kiderül .
.
„Kínában gyártott” katonai felszerelést észleltek Oroszország Rosztov régiójában, az ukrán határ közelében, és különösen Donbásznál, ami megalapozott aggodalmakat keltett az ukrán háborúban való részvétellel kapcsolatban.
Néhány nappal ezelőtt arról érkeztek hírek, hogy kínai különleges erők veteránjai százai érkeztek Donbászba, és regisztráltak, hogy csatlakozzanak a donyecki és luhanszki köztársaságok oroszok által támogatott milíciáihoz.
Ugyanezen információk szerint a fő ok az volt, hogy a kínai fegyveres erők tapasztalatot szerezzenek a csatatéren, és első kézből lássák a nyugati fegyverek teljesítményét és azt a NATO-taktikát, amellyel előbb-utóbb találkozni fognak a tajvani háborúban.
Ezenkívül a Tajvannal szemközti Fujian tartományban telepített kínai katonai felszerelés egy része a speciális orosz „Z” jelzést viselte, ezzel üzenetet küldve az Egyesült Államoknak. A fényképeket a dél-kínai tartomány lakói tették közzé.
A szöveg végén látható fotón látható, hogy a Kínai Népi Felszabadító Hadsereg páncélozott Dongfeng Mengshi EQ2050-je „Z” jelzéssel van ellátva.
Olvassa el még: Oroszország-Kína katonai szövetség: az Egyesült Államok szankciókat szab ki öt kínai cégre – Ők látják el az orosz hadsereget!
A Donbas PLA katonai felszerelése mellett…
Néhány órával ezelőtt az orosz állampolgárokat meglepte a kínai katonai felszerelések megjelenése a rosztovi régióban.
A videó szerint kínai katonai felszerelést szállítottak vasúton a rosztovi régióbeli Alekszejevó-Lozovskoye falu közelében.
Meglepő, hogy ez a régió Donyeckkel és Luganszkkal határos.
Moszkvából továbbra sincs hivatalos információ. Egyes jelentések szerint PLA katonai felszereléseket szállítanak a következő Nemzetközi Hadseregjátékokon (Army-2022) való részvételhez – amelyen különböző országok katonai személyzete vesz részt. Ezeket a mérkőzéseket augusztus végén rendezik.
https://warnews247-gr.translate.goog/pagkosmiopoiisi-tis-sygkrousis-kinezikes-dynameis-sta-synora-me-ntonbas-pairnoun-to-vaptisma-tou-pyros-stin-oukrania-vinteo/?_x_tr_sl=auto&_x_tr_tl=hu&_x_tr_hl=hu
Érdemes megnyitni mert elég részletessen taglalja a jelenlétet .