Kreml: A háborúnak még ma véget lehet vetni
Moszkva, 2022. június 28. kedd (MB)
Az ukrajnai háborúnak még ma véget lehet vetni, ha Kijev parancsot ad az ukrán hadseregnek a fegyverletételre – közölte az orosz elnök szóvivője kedd délután.
Válaszul Volodimir Zelenszkij ukrán elnök felvetéseire Dmitrij Peszkov kijelentette: „Parancsra van szükség, hogy az ukrán hadsereg letegye a fegyvert, parancsra van szükség, hogy teljesítsen minden orosz követelést”.
Amíg ez nem történik meg, az orosz haderő folytatja harcát – adta értésre a Kreml szóvivője.+++
Ukrajna nem mondott le a NATO-csatlakozásról – Orosz figyelmeztetés a NATO két új tagjának
Párizs, Moszkva, Luhánszk, 2022. június 29. szerda (MB)
Dmitri Kuleba ukrán külügyminiszter szerdán tudatta, hogy Ukrajna nem állt el szándékától, hogy csatlakozzon a NATO-hoz, hiszen a célt Ukrajna alkotmányában is rögzítették, és valóra válása azon múlik, a NATO is akarja-e – jelentette a Magyar Békekör tudósítója Kuleba francia rádióban elhangzott nyilatkozatára hivatkozva.
„Minél több fegyvert küldenek a nyugatiak Ukrajnának, annál tovább tart a konfliktus, és az ukrán náci rezsim agóniája” – mondta Szergej Lavrov orosz külügyminiszter. Lavrov kijelentése az után hangzott el, miután kiderült, hogy orosz részről nem bevásárló központot semmisítettek meg Kremencsukban, hanem egy amerikai és nyugat-európai fegyver- és muníció raktárt. (A nyugati média, Biden amerikai elnök nyomán, civilek ellen elkövetett barbár cselekedetként tálalta a „bevásárló központ” megsemmisítését.)
Moszkva figyelmeztette Svédországot és Finnországot a semlegességük feladásából fakadó következményekre. Leonyid Sluckij, a Duma nemzetközi bizottságának elnöke szerdán azt mondta, hogy NATO-csatlakozásával a két skandináv ország frontvonalba kerül, annak minden várható következményével Oroszországhoz fűződő kapcsolataira nézve. „Törökország helyében nem bíznék különösebben azokban az ígéretekben, amelyeket a finnek és a svédek tettek, hogy elháruljon az akadály NATO-csatlakozásuk útjából” – mondta Sluckij.
Stockholm és Helsinki azzal szerelte le Erdogan török elnök ellenállását csatlakozásukkal szemben, hogy megígérte, július 1-től „nem támogat terrorista szervezeteket, vizsgálatot indít a Kurd Munkáspárt és más terrorszervezetek ellen, megtiltja anyagi támogatásukat és toborzó tevékenységüket”. A kedden aláírt török-finn-svéd memorandum szerint Helsinki és Stockholm azt is megígérte Ankarának, hogy a kiadatásokról szóló európai konvencióval összhangban megvizsgálja azokat a török bizonyítékokat és titkosszolgálati információkat, amelyekre hivatkozva Ankara a terroristának minősített személyek kiadatását kéri. Ezen kívül felfüggesztik a Törökországgal szemben érvényes fegyverszállítási embargót, és az egyéb megszorító intézkedéseket.
Az Ukrajna déli részén fekvő Herszonban népszavazás megtartására készülnek arról, hogy a Herszoni Terület csatlakozzon-e Oroszországhoz. Az orosz ellenőrzés alá került térség Odessza és a Krím-félsziget között terül el 28.400 négyzetkilométeren, és 1,2 millió lelket számlál.
Az ukrán csapatok rövidesen kiszorulnak a függetlenné vált Luhánszki Népköztársaság egész területéről. A luhánszki milícia és az orosz haderő Szlavjanszknál keríti be az ukrán erőket.
Luhánszkban közölték, hogy az ukránokkal harcoló idegen zsoldosok nem élveznek hadifogoly státuszt. Kedden 12 zsoldos katonát fogtak el.
A Donyecki Népköztársaságban halálra ítélt brit állampolgárságú Shaun Pinner kérelemmel fordult a donyecki legfelső bírósághoz, hogy halálos ítéletét változtassa életfogytiglanira. A bíróságnak két hónapon belül kell döntenie a kérelemről.
Pinnert június 9-én fogták el egy másik brittel, Aiden Aslinnal és a marokkói Brahim Saadounnal együtt. Védőügyvédjük közlése szerint ők is fellebbezésre készülnek.+++
Kiadta: Magyar Békekör