A NATO Ukrajnának: harcoljatok az utolsó katonáig, hogy nekünk ne kelljen – Háttéranyag
Az orosz-ukrán konfliktus során a nyugati világ már többször kényszerült stratégiaváltásra. Ezek a stratégiák nem feltétlenül nyilvánosak, de ki lehet találni őket egyes politikusok, vagy szellemi műhelyek nyilatkozataiból. Jelenleg a negyedik ilyen stratégiánál tartunk. Természetesen ezekre a stratégia-, és egyben narratívaváltásokra azért volt szükség, mert, legalább is az első háromról, kiderült, hogy nem sok közük volt a valósághoz.
Hogy mi ez a negyedik stratégia, Colin Kahl, amerikai védelmi külügyminiszter-helyettestől lehet megtudni, aki a Center for the New American Security (CNAS) szellemi műhelyből került a Biden adminisztrációba. Nemrég tartott beszédében igen világosan fogalmaz Amerika új stratégiai céljaival kapcsolatban: “Továbbá is ellátjuk Ukrajnát azokkal az eszközökkel amelyekre szüksége van a harcokhoz. Célunk biztosítani, hogy a független és demokratikus Ukrajna kitartson, és erős pozícióban üljön tárgyalóasztalhoz. A lényeg, hogy Oroszország fizessen azokért az előnyökért amelyekhez a konfliktus során jut. Soha nem szerepelt céljaink között a rezsimváltás Oroszországban.”
Ma már tagadják, de az első stratégia célja bizony a rezsimváltás volt, ezt maga Biden tudatta lengyelországi útján. Az amerikai vezetés abban hitt, hogy az orosz ellenes szankciók olyan gazdasági nehézségeket fognak okozni Oroszországnak, hogy az orosz nép fellázad Putyin ellen. A nyugati sajtó ehhez tartozó narratívája az volt, hogy “Oroszország vesztésre áll a háborúban”, “Ukrajna veri az oroszokat”, és, hogy az orosz gazdaság az összeomlás szélén áll. Egyesek még az Orosz Föderáció felszámolását is kilátásba helyezték. A propaganda célja az volt, hogy meggyőzzék a nyugati nyilvánosságot, van értelme Ukrajnát támogatni.
Amikor ez a stratégia tarthatatlanná vált, Jake Sullivan, amerikai nemzetbiztonsági tanácsadó, és sokan mások, hosszútávú oroszellenes felkelést vizionáltak. Persze ennek a narratívának is az egyik célja az, hogy igazolja a fegyverek eladását Ukrajnának. Képzettebb politikai elemzők láthatnak némi hasonlóságot eme stratégia és az USA afganisztáni vagy szíriai szerepe között. Mindkét esetben támogatták a “felkelőket”, Szíria esetében nem számított, hogy akiből “mérsékelt felkelő” lett , két nappal előtte még valamelyik terrorista szervezet (Al-Nuszra, Al-Kaida) tagja volt, ugyanígy, Ukrajna esetében sem zavarta a Fehér Házat, hogy egyes felkelők a börtönből szabadultakki , vagy hogy karjuk tele volt tetovált horogkereszttel. A lényeg a hosszútávú mozgósítás, a(z olykor kimondott) cél az orosz gazdaság kivéreztetése.
A harmadik narratívát Lloyd Austin nyilatkozataiból lehet összerakni. E szerint tovább kell fegyverezni Ukrajnát, hogy visszaszorítsák az orosz hadsereget amennyire lehet, kiszorítsák őket a Donbászból, és a Krím-félszigetről is.
Így jutottunk el a fenn említett negyedik, legújabb, narratívához. Már Stoltenberg NATO főtitkár is úgy gondolja, azért kell fegyverrel ellátni az ukrán hadsereget, hogy a lehető legnagyobb kárt okozzák az oroszoknak a Donbászban, esetleg meggyengítsék Putyin pozícióját Oroszországban, Zelenszkijnek pedig erősebb legyen a pozíciója ha egyszer leülnek majd tárgyalni. A negyedik narratíva fontos sajátossága, hogy Oroszország megtarthatja a megszerzett területeket, azt viszont az ukrán hadsereg mindenképen akadályozza meg, hogy Oroszország megszerezze Ogyesszát. Colin Kahl szerint Oroszországnak “birodalmi ambíciói” vannak, és a “dicsőséges múlt” területeit szeretné visszaszerezni, az ukrán katonák viszont “bátran védekeznek” és “kitartanak” ellenük. Kahl abban is biztos, hogy Oroszország nem képes valóra váltani céljait. Az orosz birodalomra és a dicsőséges múltra való utalásokkal Kahl természetesen Ogyesszára céloz. Az USA szempontjából a negyedik fázis célja már nem az, hogy Ukrajna visszaszerezze Herszont, vagy Zaporizzsját, hanem az, nehogy megszerezze Ogyesszát.
A negyedik narratívához tartozó konkrétumok a következők. Egyrészt Donyecket az ukrán hadseregnek szét kellene bombáznia. Ehhez az USA vezérelt rakétákat szállít neki. A Pentagon már meg is igérte, hogy MLRS Himars precíziós vezérelt rakétákat szállít Ukrajnának. Ezekkel a rakétákkal ugyan valószínűleg nem fognak tudni változtatni a háború kimenetelén, de az oroszoknak károkat okozhatnak, esetleg még orosz területen is. Kahl szerint a GMLRS által vezérelt rakéták rengeteg kárt tudnak okozni (220 kg-os rakéták), pusztító erejük leginkább egy légitámadáshoz mérhető.
A cél részben politikai jellegű: a lényeg, Donbászban sok embert megölni, hogy az orosz publikum megharagudjon Putyinra, rábírni Putyint, hogy tartsa meg amit már megszerzett, de ne menjen tovább.
Mihail Podoljak ukrán tisztviselő a New York Timesnak mondta a következőket. “Az orosz hadsereg nehezen érvényesül a városokban.” (Ez ugyan nem igaz, de lényeges ami utána következik.) “A városokban lehet manőverezni, elrejtőzni, és a veszteségeket minimalizálni: tovább lehet ellenállni, és könnyebb az oroszoknak veszteséget okozni”. Azaz, Podoljak lényegében beismeri, hogy az ukrán hadsereg élőpajzsként használja a városokban élő civileket. Érdekes, hogy a New York Timesnál ez senkit sem zavar.
A negyedik narratívát már európai vezetők is megerősítették, köztük Mark Rutte, holland miniszterelnök, és Jens Stoltenberg, a NATO főtitkára. Stoltenberg szerint a NATO-nak nehéz fegyverekkel kell ellátnia Ukrajnát. Valószínűleg ő is, legalábbis részben, Ogyesszára gondol. Mark Rutte szerint fontos, hogy Oroszország elveszítse a háborút. Viszont, nem kerülhet sor egy NATO és Oroszország közötti közvetlen konfliktusra, így az a feladatunk, hogy biztosítsuk Ukrajna tovább küzdhessen a háborúban, azaz, hogy ellássuk Ukrajnát a szükséges fegyverekkel. A fő cél változatlan: a lehető legnagyobb kárt okozni az oroszoknak, politikai értelemben is.
Fontos látni: Rutténak nem az a fontos, hogy Ukrajna megnyerje a háborút, hanem az, hogy Oroszország elveszítse! Lényegében azt mondja, hogy mi adunk neked fegyvert, Ukrajna, de te harcolj az utolsó ukrán katonáig, hogy nekünk ne kelljen!
Sajnos a negyedik stratégiára már van példa. Az esetről nem esett szó a nyugati médiában. Az ukrán hadsereg Június 13-án több orán keresztül nehéz fegyverekkel intenzíven bombázta Donyeck város lakónegyedeit. A bombázásnak katonai szempontból nem lehetett célja, mert olyan távolságból történt, ahonnan nem lehet pontosan célozni. Így a művelet nem válogatott az áldozatok között. Az effajta bombázás valószínűleg háborús bűn. Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője szerint a bombázás “barbár cselekedet” volt.
Források:
Alex Cristoforou: https://www.youtube.com/watch?v=k8kW0Lp2k94
Alexander Mercouris: https://www.youtube.com/watch?v=gnyow5VPXdo&t=1278s
„Nürnbergi per” készül az ukrajnai neonácik felelősségre vonására
Donyeck, Moszkva, Washington, 2022. június 20. (MB)
A Donyecki Népköztársaságban a hitleri Németország legyőzését követő Nürnbergi Per mintájára szerveződő nemzetközi törvényszék előtt készülnek felelősségre vonni az ukrajnai neonácikat – jelentette hétfőn a Magyar Békekör tudósítója Elena Siskina, a DNK Néptanácsa büntető- és közigazgatási jogi bizottsága elnökének közlésére hivatkozva.
Nem tudni, vajon a biológiai fegyverkutatást folytató ukrán és külföldi személyeket is ugyanez előtt a törvényszék előtt vonják-e felelősségre – jegyezte meg tudósítónk.
„A Nagy Honvédő Háború és lezárása, a nürnbergi per minden bizonnyal kiváló példa számunkra, hiszen a nürnbergi per alapjául azok a dokumentumok szolgáltak, amelyeket Sztálin rendeletére bizottságok gyűjtöttek össze a Szovjetunióban, és lehetővé tették, hogy senki se kerülhesse el büntetését, s az ítéleteket végre is hajtsák” – mondta Siskina.
Nyikolaj Patrusev, az orosz nemzetbiztonsági tanács titkára szerint a hadművelet során beigazolódott a gyanú, hogy Ukrajna Washington katonai biológiai programjainak bázisává vált. Újabb és újabb tények bizonyítják, hogyan sértette meg az Egyesült Államok a nemzetközi törvényeket.
„Az amerikai projektek különös figyelmet igényelnek a civilizált világtól, mert az amerikaiak voltak az egyetlenek, akik nem csatlakoztak a kölcsönös ellenőrzésről szóló jegyzőkönyvhöz a biológiai és toxinfegyver-tilalmi egyezmény keretében” – mondta. Hozzátette: az ukrajnai orosz hadművelet célja éppen az, hogy megvédje Donbászt a kijevi rezsim népirtásától, demilitarizálja és nácitlanítsa Ukrajnát, és felelősségre vonja a felelősöket a polgári lakosság ellen elkövetett szörnyű bűnökért.
Anna Popova, az orosz fogyasztóvédelmi ügynökség, a Roszpotrebnadzor vezetője azt mondta, hogy az ukrajnai biofegyver laboratóriumok ténykedése az egész világ biztonságát veszélyeztette. Nem pontosította, mire céloz, bár szakterülete alapján aligha lehet kétséges, hogy az állatok és növények fertőzésére gondolhatott. “Valótlannak” minősítette az Egyesült Államok állítását, miszerint a laboratóriumok az ukrán nép javát szolgálják.
A donyecki és az orosz katonai és igazságügyi szervek egyik legfontosabb nyomozati közegének a mariupoli Azovstal acélmű magát megadó 2439 neonácija számít, valamint a földalatti járatokból előkerült NATO tisztek és biofegyver laboránsok csoportja. Közülük ezer főt, köztük idegen zsoldosokat Oroszországba szállítottak. Moszkva lefortovói fogdájában őrzik a neonáci Azov parancsnokait, köztük a Kalina álnéven ismert Szvjatoszlav Palamert és a Volina álnevű Szergej Volinszkijt, az ukrán 36. tengerészgyalogos dandár parancsnokát.
Egyre több ukrán neonáci esik fogságba. Legutóbb a Szeverodonyeck melletti Metelkinónál megadta magát az Aidar zászlóalj, beleértve parancsnokait is.
Az Egyesült Államok kapcsolatot keres az oroszokkal azoknak az állampolgárainak az ügyében, akik hadifogságba estek – vált ismeretessé Washingtonban.
Az orosz bűnüldöző szervek ellenőrizni fogják azokat a jelentéseket, amelyek szerint az Azov nacionalista zászlóalj fegyveresei 2015 óta gyermekek elleni bűncselekményeket követtek el – tudatta a nyomozó hatóság.
A szerveződő nemzetközi törvényszékkel kapcsolatban az orosz külügyminiszter annak a véleményének adott hangot, hogy külföldi szakértők is jelen lesznek. „Készek vagyunk minden politikai lépést megtenni bizonyos események teljesen átlátható tisztázása érdekében” – mondta sokat sejtetően.
Lavrov azt is tudatta, hogy az USÁ-n kívül Németország is katonai célú biológiai kutatást folytatott ukrán laboratóriumokban.+++
Kiadta: Magyar Békekör
