NATO-bővítés és orosz emlékeztetés – Nemzetközi bíróság elé állítják az ukrán neonácikat

Moszkva, 2022. május 23. hétfő (MB)

Miközben szövetségesei arról győzködik Erdogan török elnököt, hogy ne gördítsen akadályt Finnország és Svédország NATO-csatlakozásának útjába, Moszkva felvetett néhány területi kérdést a két skandináv ország tervezett felvételével kapcsolatban – jelentette a Magyar Békekör tudósítója hétfőn.

A Finnországhoz tartozó, de többségében svédek lakta Åland-szigetekről és az Oroszország által Finnországnak bérbe adott Saimaa-csatonáról van szó.

A Balti-tengeren Svédország és Finnország között 1580 négyzetkilométeren elterülő 6500 szigetből álló Åland szigetcsoport demilitarizált térségnek számít. Semlegességét 1921-ben iktatták nemzetközi szerződésbe. A csaknem 30 ezer szigetlakó ugyanis szeretett volna Svédországhoz tartozni, de a döntés Finnországnak ítélte a területet azzal a feltétellel, hogy a szigetcsoport autonóm területté válik, hivatalos nyelve a svéd, és sem csapatok nem állomásozhatnak rajta, sem katonai parancsnokságokat nem szabad odatelepíteni.

A Finn Tavak vidékén 120 tó vízi járatait a Balti-tengerre nyíló Finn-öböllel összekötő 814 km hosszú Saimaa-csatornát a cári Oroszország építette 1856-ban, midőn a Finn Nagyhercegség az orosz birodalom része volt. Az 1940. évi moszkvai békeszerződéssel került Finnországhoz a Karéliai Isthmus és Viborg Szovjetunióhoz csatolásával egy időben. A csatorna feletti ellenőrzést közösen gyakorolják. 1963-ban Finnország 50 évre bérbe kapta a Saimaa használatát. 2012-ben újabb 50 évre meghosszabbították ugyan a bérleti szerződést, de kivették hatálya alól az Oroszországhoz tartozó, de addig finneknek bérbe adott Malij Viszotszkij-szigetet. A Saimaa tengeri, és a csatorna személyzetének foglalkoztatásával kapcsolatos szabályozása finn joghatóság alá tartozik, minden más esetben az orosz törvények érvényesek rá. A nemzetközi határokon útlevél szükséges, de a csatornán való áthaladáshoz nem szükséges orosz vízum.

A Békekör tudósítója nem látta annak jelét, hogy a felvételét kérő két skandináv állam kitért volna ezekre az érvényes nemzetközi szerződésekre, midőn benyújtotta felvételi kérelmét. Azt sem látta, hogy a NATO foglalkozott volna velük. Csak azt tapasztalta, hogy a NATO mielőbb szeretné sorjában látni Finnországot és Svédországot.

 Nemzetközi bíróság elé fogják állítani a háborús bűnöket elkövető neonáci Azov dandár orosz hadifogságba esett fegyvereseit. A Donyecki Népköztársaságban (DNK) őrzött személyek először ideiglenes donyecki bíróságok elé kerülnek – mondta Denisz Pusilin, a DNK vezetője. Azt mondta, hasonlóan akarnak eljárni, mint ahogyan a Nagy Honvédő Háború (1941-1945) után jártak el Kijevben és Harkovban. Az Azovstal acélműnél hadifogságba esett külföldi zsoldosokkal kapcsolatban Pusilin azt mondta, hogy róluk később adnak majd tájékoztatást.+++

Kiadta: Magyar Békekör