NATO: biztonsági garanciák helyett katonai lépések Oroszország ellen

Washington, Moszkva, Kijev, 2022. április 6. szerda (MB)

     A NATO új támaszpontokat akar létesíteni Lengyelországban és a balti államokban az Oroszország által kért törvényes biztonsági garancia-nyújtás helyett, és meg akarja akadályozni, hogy Kijev békét kössön Oroszországgal – jelezte a Magyar Békekör tudósítója szerdán.

     A tervezett katonai lépésről Mark Milley tábornok, az amerikai fegyveres erők egyesített vezérkarának főnöke tájékoztatta az amerikai kongresszus illetékes bizottságát kedden Washingtonban a 2023. évi hadügyi költségvetési előterjesztés indoklásaként. Milley azt mondta, hogy az erősítést maga Varsó és a balti köztársaságok kérték, Amerikának pedig érdeke fűződik a NATO keleti frontjának megerősítéséhez.

     Az amerikai hadiipar nagy hasznot húz az ukrajnai konfliktusból, és a NATO kelet-európai szárnyának megerősítéséből. A fegyvergyártásban érdekelt tőke ellenérdekelt a Kijev és Moszkva között kötendő béke-megállapodással szemben.

     Szergej Lavrov orosz külügyminiszter kedden annak a véleményének adott hangot, hogy a NATO a Bucsában elkövetett bestiális tömegmészárlás körüli oroszellenes hisztériát is arra próbálja kihasználni, hogy megakadályozza egy olyan orosz-ukrán békeszerződésnek a megkötését, amelyben Ukrajna semlegességre kötelezné magát. “Az ukrán fél most először vállalta, hogy papírra veti készségét a semlegességre, tömbön kívüli és atommentes státuszának kinyilvánítására. Most először nyilatkozott arról, hogy kész megtagadni a külföldi fegyverek bevetését és a külföldi részvétellel végzett gyakorlatokat, hacsak a semlegességet garantáló nemzetek bele nem egyeznek ilyen gyakorlatba” – mondta Lavrov a béketárgyalás eddigi eredményéről.

     “Újra nyomatékosan felszólítjuk azokat, akik Kijev ténykedését irányítják – tudjuk, kik ők -, hogy végre ismerjék el felelősségüket Európa biztonságáért, a jövő világrendjéért, az ENSZ Alapokmánya elveinek tiszteletben tartásáért. Oroszország kész tárgyalni erről, ha az valódi előrelépést szolgál, nem pedig előrelépésnek feltüntetett tárgyalgatás a célja, hogy egyértelműen jelezzék Kijevnek, ne szabotálja a megállapodást. Ellenkező esetben fennáll annak veszélye, hogy a dolog a minszki megállapodások sorsára jut. Mi ebbe sohasem fogunk beleegyezni” – szögezte le az orosz diplomácia vezetője.

     Az Egyesült Államok és NATO szövetségesei más katonai, és további gazdasági eszközökkel és módszerekkel is megpróbálják nehéz helyzetbe hozni Oroszországot, és fő szövetségesét, Kínát – jelezte a Békekör tudósítója.

     Hadihajókat irányítanak Kalinyingrádhoz, a Fekete-tengerre, valamint Oroszország keleti partjaira, hogy lekössék az orosz haderőt, megakadályozva ukrajnai katonai vállalkozásának sikerét. Washington tudatta, hogy márciusban sikeresen kipróbálták az amerikai hiperszónikus rakétát, megszüntetve Oroszország monopóliumát e téren. Ezzel a rakétával most Kínát próbálják megfélemlíteni, hiperszónikus rakétagyakorlatot tartva az AUKUS államaival (Ausztrália, Nagy-Britannia, USA).

     Se szeri se száma az Oroszország ellen foganatosított gazdasági szankcióknak és embargóknak. Washington legutóbb befagyasztotta Oroszország 600 milliárd dollárnyi kinnlevőségét, melyet orosz államkötvények kibocsátásakor helyeztek el amerikai bankokban azzal a céllal, hogy szavatolják a beruházókat illető összeg kamatostul történő visszafizetését. Az immár ötödik hullámban hozott megtorló intézkedéseknek nemcsak az orosz gazdaság tönkretétele a célja, hanem az is, hogy az orosz ember is meghajoljon a Nyugat előtt – vélik független megfigyelők.

     Noha a nyugati gazdasági hadviselés sebeket ejt az orosz nemzetgazdaságon és társadalmon, célját eddig nem érte el. Még az oroszellenes nézeteiről ismert Josep Borrell, az EU biztonságpolitikai és külügyi főképviselője is kénytelen volt elismerni, hogy „a rubel erőteljes ellenállást fejtett ki”.

Az oroszellenes szankciók közepette egyre nagyobb gondot okoz az energia- és a nyersanyag utánpótlás, élelmiszer ellátási problémák is jelentkeznek. Az Északi Áramlat-2 üzembe állításának leállítása és a Gazprom németországi érdekeltségének államosítása miatt Oroszország Kína és India felé csoportosítja át gázexportját. Csökkentik az orosz élelmiszerexportot is. Mivel a Nyugat megtiltotta orosz alapanyagok és alkatrészek behozatalát, Ukrajnából pedig hirtelen megszűnt az elektromos vezetékek utánpótlása, a BMW leállította a termelést két németországi gyárában, a Mercedes visszafogta a termelést összeszerelő üzemeiben, a Volkswagen pedig gyártási leállásokra figyelmeztetett, s alternatív forrásokat keres az alkatrészek beszerzéséhez.

Az orosz beszerzési forrás kikapcsolása elsősorban ugyan Európára üt vissza, de az Egyesült Államok sem ússza meg következmények nélkül. Az USÁ-ban mára 45.596 dollárra szökött fel egy új gépkocsi átlagos ára, átlagosan 29.646 dollárra pedig egy használté. Az állapotokra jellemző, hogy az USA egy hét alatt 43 százalékkal növelte Oroszországból származó olajbehozatalát, hogy enyhítsen nehézségein.

A „Ki bírja tovább” kérdésre legfeljebb találgatással lehet válaszolni. Annyi bizonyos, hogy saját gazdasági és katonai potenciálján túlmenően az orosz-kínai stratégiai, és az orosz-indiai jó viszony, valamint Oroszországnak Iránnal, Brazíliával, Dél-Afrikával, Venezuelával és a világ számos más országával kiépített kapcsolat rendszere komoly hátteret biztosít a gazdaságilag és pénzügyileg súlyos gondokkal küszködő Nyugattal szemben – értékelte a Békekör tudósítója szerdai jelentésében.+++

Kiadta: Magyar Békekör