Mégis hallgatna a NATO Moszkva szavára?

Moszkva, 2022. március 28. hétfő (MB)

    Miután a NATO vezető hatalmának első embere kidühöngte magát, és mindennek nevezte Putyint, csak embernek nem, bizonyos jelek arra engednek következtetni, hogy a NATO mégis csak meghallotta Oroszország törvényes biztonsági igényét – jelezte a Magyar Békekör tudósítója hétfőn.

     „Minden okunk megvan azt hinni, hogy alapvető jogos érdekeinkhez közvetlenül fűződő legsúlyosabb aggályainkat meghallgatják és megértik” – mondta az orosz külügyminiszter szerb sajtóorgánumoknak adott nyilatkozatában. Szergej Lavrov emlékeztetett rá, a NATO eleinte tagadta, hogy megígérte, nem terjeszkedik Keletre, de amikor Moszkva megmutatta neki a tényeket, elismerte, hogy szóbeli ígéretet tett, de „nyugodjunk meg”, nem áll szándékában terjeszkedni. „Mi megnyugodtunk, ők pedig terjeszkedtek” – mondta Lavrov. „Egyáltalán, miféle védelmi szövetség az olyan, amelyik maga jelöli ki határait. Azt akarjuk, hogy a NATO észhez térjen” – fűzte hozzá az orosz diplomácia vezetője.

     A külügyminiszter reményét fejezte ki, hogy a Nyugat konstruktív álláspontra bírja rá Kijevet. „Még mindig úgy látom, hogy van esély a megállapodásra Oroszország és Ukrajna között, mert nyugati partnereink megértik hosszú éveken át vétett durva hibáikat, bár érthető okokból aligha fogják hangosan elismerni”.

     A Békekör tudósítója megjegyezte, még nem tudni, mi késztetné a NATO-t és vezető hatalmát eddigi mereven elutasító álláspontjának esetleges felülvizsgálására, de ha mégis változtatna álláspontján, akkor vélhetően az alábbi tények is szerepet játszanának benne: Ukrajnában rosszul áll Zelenszkij szénája, a NATO menteni próbálja a menthetőt; a látszat ellenére nincs egység a NATO-ban az Oroszországhoz fűződő viszony tekintetében; az Egyesült Államok nem tud egyszerre két fronton helytállni, Kínával és Oroszországgal szemben, legfőbb gazdasági vetélytársának Kínát tekinti; az Ukrajnában üzemeltetett amerikai biofegyver-laboratóriumok ügye – a Moszkva birtokába került dokumentumok szerint – közvetlenül érinti Biden elnököt is, fia, Hunter Biden érdekeltsége miatt. Nem kizárható, hogy az amerikai kongresszus vizsgálatot indít a világszerte folyó amerikai biofegyverkutatás ügyében, különös tekintettel az USA ukrajnai laboratóriumaira, melyekben Hunter érdekelt volt. Ukrajna elkerülhetetlennek tűnő semlegesítése óhatatlanul ki fog hatni a NATO keleti szárnyára is. Az Észak-Atlanti Szervezet vélhetően fontolóra vette annak lehetőségét, hogy ha nem tesz eleget az orosz biztonsági követeléseknek, az orosz katonai nyomás nem fog csitulni, hanem előfordulhat, hogy a NATO-nak visszavonulót kell fújnia 1997-es határai mögé. Napirendre kerülhet a Moszkva által sürgetett új európai biztonsági rendszer témája.

     A Békekör alább videót és fotót tesz közzé az ukrán katonák orosz hadifoglyokkal szemben elkövetett kegyetlenkedéséről.

Lásd: https://www.origo.hu/nagyvilag/20220327-megkotozott-orosz-katonakba-lottek-kozvetlen-kozelrol-ukran-katonak-video.html?utm_source=hirtv.hu&utm_medium=referral&utm_campaign=ott_a_02_sz

Lásd: https://southfront.org/shocking-evidence-of-ukrainian-regimes-essence-video-21/

Az ukrajnai konfliktus előzményei, és alakulása a hadművelet első hónapjában

2022. március 24-én volt egy hónapja, hogy elkezdődött az orosz különleges művelet, melynek célja Ukrajna demilitarizálása és nácitlanítása

Növekvő feszültség 2021 őszén

2021 őszén a nyugati és az ukrán tömegtájékoztatás  lehetséges Ukrajna ellenes orosz támadástól visszhangzott.  Az USA, az Egyesült Királyság, egyes EU tagállamok és Ukrajna tisztviselői is ezt állították.  Oroszország erre azt válaszolta, hogy a Nyugat feszültséget szít, de Dmitrij Peszkov, Kreml szóvivő nem zárta ki, hogy a Donbassz konfliktus-zónában provokációk történhetnek, és hogy a nyugati sajtóban olvasható nyilatkozatoknak ez a háttere.  Felhívta a figyelmet, hogy az dél-kelet ukrajnai válság erőszakos megoldása súlyos következményeket vonhat maga után.

Tárgyalások az ukrán helyzetről Oroszország és a Nyugat között

Moszkva, Washington és Brüsszel többször hoztak nyilvánosságra biztonsági garanciákkal kapcsolatos terveket, de a tárgyalásokon nem születtek komoly döntések.  Oroszország figyelmeztette a NATO-t, hogy tartózkodjon az olyan helyzetek előidézésétől, amelyek mindkét oldal számára biztonsági kockázatot jelenthetnek, valamint fejezzék be a harci jellegű tevékenységet Kelet-Európában, a  Dél-Kaukázusban, és Közép-Ázsiában, és szabjanak gátat a NATO keleti terjeszkedésének.  Washington a fenti javaslatok némelyikét elfogadhatatlannak nyilvánította. Válaszul Moszkva közölte, hogy nem tesz egyoldalú engedményeket.

A Nyugat elárasztja Ukrajnát katonai segítséggel

2022. januárjában egyes nyugati államok olyan katonai segítségben részesítették Kijevet, amely támadó fegyvereket is tartalmazott.  Az USA tonnaszámra szállított fegyvereket Ukrajnába, például Javelin hordozható rakétarendszereket.  Kijev kapott új-generációs páncéltörő rendszereket az Egyesült Királyságtól, Bayraktar TB2 vezető nélküli légijárműveket Törökországtól, Stinger hordozható légvédelmi rendszereket Litvániától és Hollandiától, és Airbus H125 helikoptereket Franciaországtól.  Az ukrán hatóságok katonai segítségben részesültek Lengyelországtól, Észtországtól, Svédországtól, Kanadától, s több más országtól, beleértve Németországot is, mely eleinte nem volt hajlandó a támogatásban részt venni.  Ezenkívül Ukrajna ingyenes pénzügyi segítségben is részesült.

Az USA vezette Észak-Atlanti tömb tudatta, hogy a növekvő feszültség miatt növeli katonai jelenlétét Kelet-Európában.  Egyidejűleg a Pentagon bejelentette, hogy NATO katonák nem vesznek részt katonai akciókban Ukrajna területén.

A donbaszi konfliktus eszkalálódása 2022 elején

2022-ben eleve feszült volt a helyzet a Donbasz régióban, de az év elején, különösen a kontaktvonalon hirtelen rosszabbodott is. Február 18-án, a veszélyre való tekintettel, a Luhánszki és a Donyecki Népköztársaság vezetői, Leonyid Paszecsnyik és Denisz Pusilin kijelentették, hogy a terület állampolgárait Oroszországba menekítik.  Pusilin akkori nyilatkozata szerint Vlagyimir Zelenszkij a két terület katonai megszállására készült.  A két népköztársaság általános mozgósításba fogott.

Szergej Sojgu orosz védelmi minister február 21-én, az orosz nemzetbiztosági tanács találkozóján azt mondta, hogy az ukrán hadsereg csupán február 19-20. között 107 alkalommal lőtte Donyecket, 70 esetben nehéz tüzérséget vetett be.  Ukrán szabotőrök és tüzérségi egységek elvágták Donyeck vízellátását.

A Donyecki és a Luhánszki Köztársaság függetlenségének elismerése, és a diplomáciai kapcsolatok megszakítása Ukrajnával

A donbaszi eszkaláció közepette 2022. február 15-én, az orosz állami duma alsóháza egyhangúlag felhívást intézett Oroszország elnökéhez, hogy ismerje el a Donyecki és a Luhánsdzki Népköztársaságot. A felhívást a Kommunista Párt frakciója kezdeményezte, és megfontolásra benyújtotta az államfőnek.  Február 21-én a DNK és az LNK vezetője, Denisz Pusilin és Leonyid Paszecsnyik azzal a kéréssel fordult Oroszország elnökéhez, hogy ismerje el a két köztársaság függetlenségét.  Ugyanaznap, az orosz nemzetbiztonsági tanács megbeszélése után Putyin TV adásban jelentette be, hogy Oroszország elismeri a DNK és az LNK függetlenségét.  Egyúttal javasolta, hogy az ukrán hatóságok azonnal hgyjanak fel mindennemű katonai tevékenységgel a Donbászban, ellenkező esetben a vérontásért Kijev lesz a felelős.  Putyin megjegyezte, hogy a két köztársaságot már korábban el kellett volna ismerni, mert ugyan Oroszország mindent megtett Ukrajna területi integritásának megőrzéséért a minszki béke megállapodás keretében, de erőfeszítése hiábavalónak bizonyult.

Február 22-én Oroszország elismerte a Donyecki és Luhánszki Népköztársaságok függetlenségét akkori határaikon belül, a többi vitás kérdést viszont a kijevi hatóságokkal folytatott tárgyalással kellett volna rendeznie a két köztársaság vezetőjének.

Ugyanaznap az ukrán külügyminisztérium kérelmmel fordult Volodimir Zelenszkijhez, hogy szakítsa meg Oroszországgal a diplomáciai kapcsolatot, s hasonló tartalmú törvényt terjesztettek az ukrán parlament, a Verhovna Rada elé.  Február 24-én Kijev értesítette az orosz külügyminisztériumot, hogy Ukrajna megszakítja diplomáciai kapcsolatait Oroszországgal.

Oroszország különleges műveletbe kezd

2022. február 22-én az orosz szövetségi tanács (felsőház) engedélyezte, hogy az elnök bevethesse az orosz hadsereget a donbászi helyzet rendezésére.  Február 23-án a DNK és az LNK küldöttei arról számoltak be, hogy a kijevi hatóságok lőtték a területüket, és a kis kaliberű fegyvereken kívül nehézfegyvereket, ágyúkat, és gránátvetőket is bevetettek.  A DNK és az LNK megkérte Oroszországot, hogy segítsen az ukrán agresszióval szemben.  Február 24-én, reggel 6-kor, Vlagyimir Putyin orosz elnök bejelentette, hogy Oroszország különleges műveletet indított.  Moszkva hangsúlyozta, hogy Oroszország nem szándékozik elfoglalni ukrán területet, hanem az ország demilitarizálása és nácitlanítása a célja.  Az elnök megjegyezte, Oroszország nem engedheti meg, hogy Kijev atomfegyverekhez jusson, a NATO keleti bővítése Oroszország számára elfogadhatatlan.

Az ukrajnai különleges művelet

Február 24-én, a különleges katonai művelet kezdete után, az orosz védelmi minisztérium úgy nyilatkozott, hogy az ortosz hadsereg még aznap reggel segítséget nyújt a DNK és az LNK milíciáknak, hogy megvédjék magukat a kijevi hadseregtől, és ellenoffenzívába lendüljenek a hosszúra nyúlt védelmi harcok utrán.  A minisztérium hangsúlyozta, hogy nem céljuk városok bombázása, hanem Ukrajna katonai infrastruktúráját szeretnék lerombolni célzott bombázásokkal.  Ehhez a művelethez Kalibr és Kinzál rakétákat használtak.  A különleges művelet első napjai alatt az orosz egységek elérték Herszont, és blokád alá vették Csernyigovot, Szumit, és Konotopot, nyugatról pedig magát Kijevet is.  Az orosz hadsereg ezenkívül irányítása alá vonta a zaporozsszkajai és a csernobili atomerőművet.  Február 26-án az orosz hadsereg lerombolta az észak-krími csatornán felhúzott gátat, így a Krím félsziget újra ivóvízhez juthatott.

Március elején a kijevi rezsim erőit teljesen elvágtuk az Azovi-tengertől, és Mariupolban bekerítettük őket.  Március 5. óta több humanitárius folyosót nyitottunk a harcok sújtotta területekről.

A különleges művelet alatt az orosz erők biológiai labrotóriumokkal kapcsolatos dokumentumokat találtak.  Ezek a laborok Ukrajnában működtek a Pentagon pénzügyi támogatásával.  Az orosz védelmi minisztérium szerint ezek az USA által futtatott biolaborok biológiai fegyverek alkatrészein dolgoztak.  Washington kezdetben tagadta a vádakat, de március 8-án, Victoria Nuland amerikai külügyminiszter-helyettes a szenátusban úgy nyilatkozott, hogy Ukrajnában folytak biológiai kutatások, és az USA megpróbálta megakadályozni, hogy ezek orosz kézre kerüljenek.

Március 9-én az orosz védelmi minisztérium titkos parancsot hozott nyilvánosságra, amely Nyikolaj Balantól, az ukrán nemzetőrség parancsnokától származik, és bizonyítja, hogy aDonbász elleni offenzívát már 2022. januárjában tervbe vették.  Az orosz vezetés megjegyezte: Moszkva különleges művelete egy márcikusra tervezett nagyobb ukrán offenzívát hárított el az LNK és a DPK Ellen.

Az orosz védelmi minisztérium szerint, március 24-ig bezárólag, az orosz erők 4000 katonai létesítményt semmisítettek meg, továbbá 1572 tankot és harci járművet, 184 repülőgépet, és 257 drónt.

A különleges művelet alatt Volodimir Zelenszkij ukrán elnök többször kérte a NATO-t, hogy vezessen be repüléstilalmi zónát országa területén.  Az USA által vezetett Észak-Atlanti katonai tömb viszont nem akarja kiélezni a konfliktust.  Oroszország figyelmeztetett, hogy egy ilyen műveletnek komoly következményei lennének.

Sebesültek, menekültek, segélyek

Az ENSZ emberi jogi főbiztosa szerint Ukrajnában február 24. és március 22. között legalább 953 civil (köztük 78 gyerek) vesztette életét.  Ugyanabban az időszakban 1557 személy (köztük 105 gyerek) sebesült meg.  A Donbász területén 271 személy vesztette életét, és 807 ember sebesült meg; az ukrán állam által ellenőrzött területeken 216 civil vesztette életét, és 611 ember sebesült meg.  A DNK és az LNK által ellenőrzött területeken 55 személy vesztette életét, és 196 ember sebesült meg.  A Donyecki és Luhánszki köztársaság szerint, az ukrán hadsereg február 17. óta 760-szor lőtte nehézfegyverrel Luhánszkot, 1300 alkalommal pedig Donyecket.

Március 14-én az ukrán hadsereg Tocska-U kazettabombás rakétát lőtt Donyeck központjára, kioltva 20 ember életét, 18 embert pedig megsebesített.  Összességében, a DNK hatóságok szerint, március 23-ig 61 civil vesztette életét, és körülbelül 400-an sebesültek meg, köztük 30 gyerek.

Március 22-én az ENSZ emberjogi főbiztosa jelentette, hogy február 24. óta több mint 10 millióan menekültk el otthonukból.  Hat és félmillióan Ukrajnán belül maradtak, 3,6 millióan pedig szomszédos országokba, a nagyrészt Lengyelországba menekültek.

Március 24-ig az orosz erők 402 ezer embert (köztük 84 ezer gyereket) menekítettek Oroszországba azokról a területekről amelyekben a különleges művelet tart.  A menekültek közül 342 ezren a Donbászból, 60 ezren Ukrajna más területeiről származnak.  Humanitárius konvojok indultak, hogy segítsenek Ukrajna népességének.  21.800 tonna segélyszállítmányt küldtek Ukrajnának.  Március 23-ig Oroszország 4554 tonna humanitárius segélyt nyújtott Ukrajnának.

A nyugati szankciók és Oroszország válasza

2022. február 22-én a nyugati országok úgy döntöttek, hogy a DNK és LNK elismerése miatt Oroszországot új szankciókkal sújtják.  A különleges művelet kezdete után ezeket a szankciókat továbbiakkal egészítették ki.  Ezenkívül a Nyugat totális médiaháborút indított Oroszország ellen, precedens nélküli russzofób őrületet szítva és intoleranciát gerjesztve minden ellen ami orosz, beleértve a kulturális és humanitárius kapcsolatokat is.

Szankciókat foganatosítottak egyes nagy orosz bankok és cégek, orosz tisztviselők, köztük Vlagyimir Putyin elnök, kormány- és parlamenti tagok, diplomaták, biztonsági tisztviselők, üzletemberek, bankárok, médiaképviselők és mások ellen.  A korlátozások elsősorban a pénzügyi, gazdasági, és technológiai szektort, az energia és a járműipart, valamint a vízumpolitikát célozzák.  Több nagy orosz bankot letiltottak a SWIFT bankok közötti fizetési rendszerről, a MasterCard és a Visa felfüggesztette oroszországi szolgáltatásait.  A központi bank külföldön elhelyezett vagyonát zárolták, és orosz tulajdont is elkoboztak.  Több külföldi cég leállította oroszországi tevékenységét.  EU tagországok, az USA és Nagy-Brittánia, Kanada, Norvégia, és Svájc, és mások megtiltották, hogy orosz légitársaságok gépei használják a légterüket.  Az USA és egyes partnerei leállították az energiahordozók importját Oroszországból, felfüggesztették kereskedelmüket vele, és megszüntették Oroszország kedvezményezett statuszát a kétoldalú kereskedelmi viszonyok keretében. Több ország megváltoztatta az orosz importra vonatkozó vámszabályait is.

A Nyugat Belarusz ellen is szankciókat léptetett életbe, mert Minszk támogatásáról biztosította Oroszországot.

Szankcióival a Nyugat rendkívük rövid időn belül bumeránghatással találta magát szemben.  A korlátozások tervezői rájöttek, hogy politikájuk káros saját országaik gazdaságára, mert az energiaárak az egekbe szöktek, az infláció pedig rögtön megnőtt.  Az ENSZ és a Nemzetközi Valutaalap( IMF) globális éhínség eshetőségére fifyelmeztetett.  Március 11-én Joe Biden, Philadelphiában tartott beszédében beismerte, hogy az USÁ-ban rekordmagasságú az infláció, de a felelősséget Oroszországra hárította miatta.  Logikája szerint “nem a demokraták okozták a problémát, hanem Vlagyimir Putyin”.

A Nyugat ellenséges intézkedéseire válaszként Oroszország is megtiltotta légterének használatát azoknak az országoknak, amelyek lezárták légterüket az orosz légitársaságok előtt.  Az orosz űrkutatási vállalat, a Roszkoszmosz felfüggesztette együttműködését az EU-val és az USÁ-val. Több intézkedés született a monetáris, gazdasági, és kereskedelmi politika szabályozásáról, köztük egyes nyersanyagok és termékek exportjának tilalmáról.  A március 23-i, kormányülésen Putyin arra utasított, hogy az orosz földgázértt a barátságtalan országoknak rubellel kel fizetniük, nem pedig euróval vagy dollárral.  A barátságtalan országok listáján szerepel az USA, Kanada, az Európai Unió tagállamai, Nagy-Británia (beleértve Jerseyt, Anguillát, a brit Virgin szigeteket és Gibraltárt), Ukrajna, Montenegró, Svájc, Albánia, Andorra, Izland, Liechtenstein, Monaco, Norvégia, San Marino, Észak-Macedónia, valamint Japán, Dél-Korea, Ausztrália, Mikronézia, Új-Zéland, Szingapúr és Tajvan (amely Kína területét képezi, de 1949-től saját hatóságokkal rendelkezik).

Március 15-én Oroszország személyi szankciókat rendelt el 13 amerikai hivatalnok, köztük Joe Biden elnök ellen, valamint 313 kanadai állampolgár, köztük Justin Trudeau miniszterelnök ellen.  Ugyanezen a napon az Európa Tanács főtitkára levelet kapott, melyben erról értesült, hogy Oroszország kilépett a szervezetből.  Március 16-án az Európa Tanács minisztereinek bizottsága úgy döntött, hogy Oroszországot kiutasítja a szervezetből.

Tárgyalások

A különleges művelet kezdete óta több ország jelezte szándékát, hogy tárgyalást hozzon tető alá Moszkva és Kijev között.  Alexander Lukasenko, Belarusz vezetője orosz-ukrán találkozót szorgalmazott országa területén.  Oroszország beleegyezett, de Ukrajna halogatta a választ, azzal érvelt, hogy Belarusz támogatja az “orosz agressziót”.

Február 27-én a két fél megegyezett a Belarusz területen tartandó tárgyalásban.  Orosz részről még aznap Belaruszba érkezett Vlagyimir Medinszkij, az elnök hivatali asszisztense, Ukrajna viszont visszautasította a tárgyalást.  Végül Ukrajna vállalkozott a tárgyalásra egy Kijev és Lukasenko közötti telefonbeszélgetés után.  Azóta három orosz-ukrán tárgyalás történt február 28-án március 3-án, és március 7-én. Egyik sem hozott kézzelfogható eredményt.  Március 12-től a tárgyalások videon folytatódtak.  Medinszkij ezt azzal indokolta, hogy ezzel a módszerrel időt, energiát, és pénzt takarítanak meg.

Ezenkívül külügyminiszteri szinten is folytak tárgyalások az antalyai (Törökország) diplomáciai fórumon, március 10-én.  Itt Szergej Lavrov, orosz, és Dmitrij Kuleba, ukrán, valamint Mevlut Çavuşoğlu, török külügyminiszter találkozott.

A tárgyaló felek álláspontjai

Az orosz küldöttek többször hangsúlyozták elvárásaikat, nevezetesen, hogy Ukrajna deklarálja semleges státuszát, demilitarizáljon, nácitlanítson, ismerje el a Krím-félsziget és a Donbaszi köztársaságok státuszát, és tartsa tiszteletben az oroszul beszélő népesség és más etnikai csoportok jogait.  Az ukrán küldöttség azt mondta, hogy a felek között lehetséges a kompromisszum a legtöbb kérdést illetően, kivéve a DNK és az LNK státuszát, valamint a Krím-félsziget és Szevasztopol Oroszországhoz csatlakozását illetően.

Március 16-án az orosz elnöki hivatal asszisztense, Vlagyimir Medinszkij azt javasolta, hogy Ukrajna legyen olyan “demilitarizált és semleges állam, mint Ausztria vagy Svédország”.  Az orosz elnöki szóvivő, Dmitrij Peszkov megerősítette, hogy egy ilyen lehetőség van terítéken, mint kompromisszumos megoldás.

Március 20-án egy CNN interjúban Volodimir Zelenszkij azt mondta, hogy Kijevnek olyan irányra van szüksége, amely garantálja Ukrajna szuverenitását és területi integritását.  Március 21-én az ukrajnai köztévé részleteket közölt Zelenszkij egyes európai és ukrajnai TV-csatornáknak adott interjúiból, amelyekben Zelenszkij azt mondta, hogy lehetséges olyan kompromisszumos megegyezés Oroszországgal, amelynek részei lesznek a biztonsági garanciák, ha ezt Ukrajnában népszavazásra bocsátják.  Zelenszkij hozzáfűzte, hogy “normális kompromisszum” lenne, ha Ukrajna beleegyezne, nem lép be a NATO-ba, de kap biztonsági garanciákat az Észak-Atlanti Szövetség tagállamaitól.

Fordította: Hetényi Balázs

az eredeti TASZSZ anyag olvasható: https://tass.com/politics/1427013

Kiadta: Magyar Békekör