Véget ért a moratórium, elkezdtek bedőlni a hitelek a magyar bankoknál
Rekordnyereséget ért el tavaly a magyarországi bankszektor. A nem teljesítő hitelek állománya azonban már nőni kezdett az utolsó negyedévben, rögtön azután, hogy véget ért az általános moratórium.
Rekordprofittal zárták a bankok a tavalyi évet. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) friss adatai szerint 820 milliárd forintos nyereséget értek el, ami több mint a kétszerese a 2020-as évinek. Az előző évekénél érdemben magasabb összegű eredményben jelentős szerepet játszott a trendszerűen emelkedő nettó kamateredmény és a díj- és jutalékeredmény (17,8 százalékos, illetve 12,6 százalékos emelkedés az előző évhez viszonyítva) A hitelezés élénk volt, az év végéig 17,0 százalékkal nőtt hitelállomány és 13,0 százalékkal emelkedett a bankok által birtokolt hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok állománya.
Az is növelte a nyereséget, hogy 2021-ben a működési költségek a működési bevételeknél mérsékeltebb arányban emelkedtek. 2020-ban a koronavírus-járvány kitörése miatt szektor szinten összesítve a korábbi éveknél jóval nagyobb összegű nettó értékvesztés és céltartalékképzés történt; 2021-ben ez az eredménytétel az egy évvel korábbinak közel kétötöde volt.
Öt bank maradt veszteséges
2021-ben összesen 5 hitelintézet volt veszteséges, ami pontosan fele az előző évben veszteséges hitelintézetek számának. A szektor eredménye alapvetően továbbra is a bankcsoportoktól származik, amelyek 772 milliárd forintos nyeresége melle az egyedi hitelintézetek összesítve 18 milliárd forintos, míg a fióktelepek 30 milliárd forintos nyereséget értek el. A bankcsoportok jövedelmezősége nem csak nominálisan nagyobb, de átlagos jövedelmezőségi mutatói is magasabbak a másik két intézménytípusénál: a tőkearányos jövedelmezőségük (RoE) összesítve 13,3 százalék, míg az egyedi hitelintézeteké 1,8 százalék.
A konszolidált nyereségadatban azonban benne vannak a külföldi leánybankok is, köztük az OTP tavaly különösen jól teljesítő orosz és ukrán bankjai is. Az MNB épp ezért számított egy nem konszolidált nettó profitot is, ez alapján nem konszolidáltan számítva a bankok tavaly összesen 555 milliárd forint eredményt értek el, és ez is több mint két és félszerese az előző évben elért eredménynek. Ennél korábban csak 2017-ben lettek nyereségesebben Magyarországon a bankok.
Az így kalkulált kamateredmény 22,0 százalékkal, a díj- és jutalékeredmény 14,2 százalékkal volt magasabb 2021-ben az előző évinél. A működési jellegű bevételek összesítve 18,2 százalékkal nőttek, míg az összegükben ennél alacsonyabb működési költségek csak 9,5 százalékkal. A nyereség növekedésének egyik forrása a kockázati költségek csökkenése volt. Míg 2020-ban az értékvesztés és céltartalékképzés 279 milliárd forint volt, addig 2021-ben már csupán 147 milliárd forintot tettek félre a bankok a várható veszteségeikre.
Több a hitel
A bankok mérlegfőösszege 2021 végére meghaladta a 70 ezer milliárd forintot. A hitelek állománya 17 százalékkal 44 627 milliárd forintra nőtt, a hitelviszonyt megtestesítő értékpapíroké 13 százalékkal 15 484 milliárd forintra nőtt.
A moratórium kivezetésének a hatása azonban azonnal meglátszott a nem teljesítő hitelállomány (NPL) növekedésében. A teljes hitelállomány NPL-rátájának évek óta tartó csökkenési trendje 2021. IV. negyedévben megfordult, értéke 3,0 százalékról 3,3 százalékosra nő, de még mindig alacsonyabb a 2020. év végi 3,5 százaléknál.
A nemteljesítő hitelállomány 14,7 százalékkal nőtt az utolsó negyedévben, míg az összes hitelállomány 6,4 százalékkal bővült ez időszakban. Mind a háztartások, mind a nem pénzügyi vállalatok hitelállományának negyedéves NPL-ráta növekedését a nemteljesítő hitelállományok 15 százalék körüli növekedése eredményezte, ami érdemben magasabb volt, mint az összes hitelállományuk növekedése. A tárgynegyedév során a nem pénzügyi vállalatok NPL- rátája 3,7 százalékról 4,0 százalékra nő, a háztartásoké 5,5 százalékról 6,1 százalékosra.
A nemteljesítő állományok növekménye a „nincs késedelem vagy 90 napon belül késedelmes” kategóriában jelent meg, ahová azon ügyfelek magyarországi moratóriumi kitettségei is bekerülhetnek, amelyek 2021. november 1-jét követően a moratóriumban maradtak. (napi.hu)
A balrad.ru kommentje a „kunyera” után
Kérjük, anyagilag támogassa a Bal-Rad-ot! – a blog nyitóoldalának jobb felső sarkában látható 
piktogrammra kattintva Pay-Pal-on
-vagy közvetlen postai úton:
Szabó Péter 2747 Törtel, Petőfi-ut. 12.
HA LEHET…- NE BORÍTÉKBAN, MERT AZ MOSTANSÁG ELVÉSZ!
A beérkező adományokról olvasóinkat a “Köszönjük”– rovatban tájékoztatjuk! balrad.ru/koszonet
Ha tetszett ez a cikk, ha egyetértesz a balrad.ru-val, oszd meg Facebookon, Twitteren, VKontakton – meg ahol csak lehetőséged van rá! De legalább LÁJKOLD! – hiszen azzal is tudsz segíteni!
Bal-Rad komm: MERT MI – MAGYAROK! – SEMMIBŐL SEM VAGYUNK HAJLANDÓAK TANULNI!
A Kúria 2022. 01.05. Jogeegységi panasz határozata alapján Magyaroszágon MINDEN DEVIZÁBAN NYILVÁNTARTOTT JELZÁLOGHITEL SZERZŐDÉS ÉRVÉNYTELEN, MIVEL SENKI SE KAPOTT MEGFELELŐ TÁJÉKOZTATÁST A KONKRÉT KOCKÁZATOKRÓL! A HITELT FELVEVŐK CÉLIRÁNYOSAN MEG LETTEK TÉVESZTVE!!!
„Jogegységi panasz határozat, Budapest Hitel- és Fejlesztési Bank Zrt. Jpe.I.60.015/2021/15.
Posted on 2022.01.05. By Szerkesztő HS
A Kúria Jogegységi Panasz Tanácsának jogegységi hatályú határozata alapján a Budapest Hitel- és Fejlesztési Bank Zrt. lakásvásárlási célú devizaalapú lakossági kölcsönszerződéseknél alkalmazott kockázatfeltáró nyilatkozatba foglalt tájékoztatása nem felel meg a Kúria és az európai Bíróság által felállított követelményrendszernek.
Az adós és a felperes BUDAPEST Hitel- és Fejlesztési Bank Zrt. 2007-ben lakásvásárlási célú devizaalapú lakossági kölcsönszerződést kötöttek, melynek rendelkezései szerint az adós köteles viselni a törlesztőrészletek megfizetéséhez szükséges devizaváltásból eredő valamennyi árfolyamkockázatot. Felperes 2011-ben a szerződést felmondta és keresetében kérte a tartozásból eredő követelés megfizetésére való kötelezést, alperes a kereset elutasítását kérte, hivatkozva az árfolyamkockázattal kapcsolatos tájékoztatás tisztességtelensége miatti érvénytelenségre is.
Az elsőfokú bíróság a felperes keresetének helyt adott és ítéletében az árfolyamkockázatról való tájékoztatást megfelelősége miatt a kereseti kérelem szerint az adóst marasztalta a követelés megfizetésére. Az alperes adós fellebbezése folytán a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét a kölcsönszerződés érvényessé nyilvánító részében helybenhagyta, egyebekben megváltoztatta és a keresetet a fentieket meghaladó részében elutasította. A fellebbezés indokaira tekintettel azt állapította meg: az árfolyamkockázatra vonatkozó szerződési feltételek a kockázatfeltáró nyilatkozatra figyelemmel sem kellően világosak és érthetőek, ezért az tisztességtelen, érvénytelen szerződés alapján pedig a szolgáltatást követelni nem lehet, a kölcsöntartozásból való marasztalásnak nincs jogi alapja.
A felperes felülvizsgálati eljárást kezdeményezett a Kúria előtt, ahol kérelmében a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését, és elsődlegesen az elsőfokú bíróságnak az alperes kötelezésére vonatkozó rendelkezésének helybenhagyását, másodlagosan a másodfokú bíróság új eljárásra új határozat hozatalára utasítását kérte. Alperes felülvizsgálati ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályában fenntartását kérte.
A Kúria vizsgálata során megállapította, hogy a jogerős ítélet a hivatkozott indokok alapján nem jogszabálysértő és egyetértett a másodfokú bírósággal abban, hogy az adott ügyben adott tájékoztatás az árfolyamkockázatról nem felel meg a Kúria, illetve az EUB által felállított követelményrendszernek.
A Kúria Gfv. VII.30.315/2020/5. számú ítéletével szemben a felperes pénzintézet nyújtott be jogegységi panaszt, kérve a támadott ítélet hatályon kívül helyezését és a Kúria új eljárásra, új határozat hozatalára utasítását, ha a Felperes a felülvizsgálati kérelemben jogkérdésben való eltérésre hivatkozott miszerint a Kúria a jogegységi panasszal támadott határozatában az árfolyamkockázati tájékoztatót tisztességtelennek minősítette, míg a jogegységi panasz alapjaként hivatkozott .korábbi határozatai meghozatala során ugyanezen tartalmú tájékoztatók esetében nem jutott ilyen következtetésre. Alperes a jogegységi panasz elutasítását kérte.
A Kúria Jogegységi Panasz Tanácsának döntése (Jpe.I.60.015/2021/15.) értelmében panasz a jogkérdésben való eltérés tekintetében alapos, egyébként alaptalan. Indokolásában szerint a jogegységi panasszal támadott kúriai ítélet illeszkedik az EUB és a Kúria újabb gyakorlatához, ezért a felperes által ebben az időszakban a lakásvásárlási célú devizaalapú lakossági kölcsönszerződések megkötése során alkalmazott Általános Szerződési Feltételeknek az árfolyamkockázatot a fogyasztóra hárító rendelkezése tisztességtelen.
Határozatában kimondta, hogy a jogkérdésben való eltérés indokolt volt és a Kúria bármely határozatának ezzel ellentétes jogértelmezése kötelező erejűként már nem hivatkozható és az ilyen határozatoktól való eltérésre felülvizsgálati kérelemben és jogegységi panaszban sem lehet eredményesen hivatkozni.
A Kúriának a közzétett határozatától jogkérdésben való eltérést megállapító és a bíróságokra kötelező értelmezést megállapító határozata jogegységi határozat hatályú, és azt a Magyar Közlönyben (12483. oldal) közzé kell tenni.”
A „magyar ” bankok , a kapitalista rendszer pénzügyi lábai, a kizsákmányolás kiemelt formái.
A fináncoligarchák ( külföldi és magyar ) fegyverei ebben a fogyasztói társadalomnak nevezett
rendszerben . Néhány szám mögé próbálok nézni:
– a bankok mérlegfőösszege 2021 év végére meghaladta a 70.000 Mrd forintot ! … ez a „magyar ”
GDP termelést éves szinten , minden belföldön termelt forrással számolva kb. 15.000 Mrd Ft-tal
meghaladja !!! A hitelállomány : 44.627 Mrd forintra nőtt, plusz a z értékpapíroké: 15.484 Mrd Ft-re.
A kettő összege, annyi mint az éves GDP termelés, azzal a nem elfelejtendő különbséggel, hogy
az éves GDP tartalmazza a szintén növekvő államadósság törlesztési részleteit kb. 2.000 Mrd Ft/év
nagyságrendben, továbbá a külföldi tulajdonú tőkések profit kiszivattyúzását kb. 2.500 Mrd Ft/év
mennyiségben, plusz a magyar tőkések offshore számlákra utal mintegy 2.500 MrdFt/év eltűnte-
tett pénzeit. Ez azt is mutatja, hogy az újratermelési folyamatra felhasználható évente megter-melt GDP-nek csak a ( kivitt pénzekkel csökkentett ) 90 % -át, és ennek 8-16 % tudjuk a ter-
melésre fordítani ! ( Ezt segítik/segítenék az EU-s pénzek , az éves EU tagdíj nagyságrendjével
csökkentve , amely a FT inflálódása miatt növekvő GDP-hez van kötve , annak 1.5 %-a .)
….Az már csak hab a tortán, hogy a pályázható EU-s források nem a ténylegesen termelő
munkát végzőkhöz jutnak, ezen kívül a külföldiek által működtetett tőkés vállalkozások és a hazai
tőkés körök osztják el egymás között !!! ( az EU saját tőkéseinek osztja .)
A hitelállomány kb. 60 %-a vállalati és önkormányzati hitel , a maradék 40 % magánsze-
mélyek lakás és fogyasztói hitel, kb. 18.400 Mrd Ft !!( tízmillió lakossal számolva 1.840 eFt/fő plusz
a kifizethetetlen államadósság terhe amely 4 MFt/fő , plusz a céges hitelek 2.9 MFt/fő !)
Ebben az összefüggésben érdemes vizsgálni a MEGTAKARÍTÁSOK nagyságát, amely az összes
hitelállomány 50 %-a körül van. ( az offshore számlák pénzeit ez nem tartalmazza .)
De a megtakarítások (betétek ) nagyobb része a tőkések megtakarítása !!!
… A számok makacs dolgok, mégis beszédesek mert ezek mutatják a társadalmi egyenlőt-
lenségeket, a megyék/régiók közötti szakadékokat, a város/falu többszintes ellentétjét, a Magyar
Fiatalság hazai j ö v ő t l e n s é g é t ! Summázva : ezt kapta az országépítő nép a 32 éve regná-
ló tőkés diktatúráktól !!! ………………………… és az újabb VILÁGHÁBORÚS helyzetet !!!!
Egyetlen megoldás van a banki problémára: a saját valuta. Ez lehet digitális, ha úgy tetszik: kriptodeviza.
Mielőtt valaki berág, gyorsan mondom: sokféle technikai megoldás van, de mind egyfelé mutat: a decentralizáltságra! Már csak azért is lehet ez most járható út, mert hogy a globális pénzpiacot uraló nagytőkések teljesen egyöntetűen támadják ezt a már jó 15 éve működő szektort, ahol a privát, autonóm emberek a privát, saját, egyszer már megadózott pénzüket tartják – mert másképpen nem kerülhettek volna be a rendszerbe, csak úgy, hogy szerzett jövedelemből (vagyis adózott jövedelemből) megváltották az első kriptójukat egy tőzsdén. Persze, stróman itt is van nyilván, de a 99 % tiszta, mint a bárány, és gyűlöli a kapzsi, uzsorás bankokat! Még akkor is a kritptott választják, ha a tranzakciók díja sokszorosa egy átlag banki műveletnél! Ez utóbbit viszont abszolút ki lehet küszöbölni technikailag, ill. az adott kripto létrehozásakor paraméterezni lehet, hogy mennyi a bányászok jutaléka. Ha valami van egy belső gazdaság (szaknyelven: ökoszisztéma), egy adott, konkrét projektben, akkor lehet a nullához is közelíteni a kibányászás díját (a bányászat itt a tranzakciókat jóváíró gépek üzemeltetését jelenti, ami egyfajta jutalom, hogy a nagy közös naplóba bejegyzi a tranzakciót).
Tehát, egy bankok nélküli világ igenis elképzelhető, és szinte az egyetlen járható út, mert ez azonnal elvezet az adószedők nélküli világhoz is! Viszont mivel nincs ingyenebéd, ezért mindenért fizetni kell, természetesen ,csakhogy ez már a mi választásunk, hogy mért akarunk fizetni, és miért nem!
Na ez nem mindegy.
Ezek a „bedőlök”még a „devizások vagy már az uj hitelesek ?