– Az emberré válás útja a szocializmus –
A jogállamiság jellemzői:
A jog az uralkodó osztály törvényerőre emelt akarata, melynek tartalmát az adott osztály anyagi életfeltételei, osztályérdekei határozzák meg.
A jogszabályok sajátos vonása, az állam kényszerrel biztosítja végrehajtásukat.
A polgári jog szerepe, a magántulajdon uralmi és alárendeltségi viszonyaira épülő kizsákmányolás szentesítése és védelme.
A burzsoá jog képmutató, mert a tőkések reális jogait fejezi ki és emeli törvényerőre, míg a dolgozók számára csupán formális jogokat biztosít, a szocialista jog azonban a nép törvényerőre emelt akarata.
Néhány gondolat:
A jogállami forma a polgári demokráciában alapvetően a kapitalista rend érdekében szerveződik, lényegében a tőkések érdekét, hatalmát, élősködését szolgálja! A szocialista jogállami forma azonban a dolgozó nép érdekét szolgálja, hatalmát védi, alapvető feladata a dolgozók számára a szocialista demokrácia védelme! Így a jogállami forma a kapitalizmusban a dolgozók számára alapvetően diktatúra, a szocializmusban azonban demokrácia!
A Magyar Népköztársaság Alkotmánya: Az Alkotmány kimondja, hogy »a Magyar Népköztársaság a munkások és dolgozó parasztok állama«, hogy: »minden hatalom a dolgozó népé«. A Magyar Népköztársaság társadalmi rendjének alapja a munka és »minden munkaképes polgárnak joga és kötelessége és becsületbéli ügye, hogy képessége szerint dolgozzék«, és ennek megfelelően »a Magyar Népköztársaság megvalósítani törekszik a szocializmus elvét: Mindenki képessége szerint, mindenkinek munkája után«.
A kapitalizmusban a bérrabszolgaság miatt az emberi jogok nem tarthatók be, mert a proletár dolgozó az beszélő szerszám, pénzért megvásárolható termelési tényező csupán! A termelési tényező, a munkaerő áru joga a kapitalizmusban a szerszám joga, azaz semmi, a proletár a kizsákmányoláshoz szükséges, beszélő szerszám!
A kapitalizmus működéséhez elkerülhetetlen az emberi jogok súlyos megsértése, bérrabszolgaság van, a proletár dolgozó a termeléshez szükséges munkaerő áru, aminek az árát a tőkések minél nagyobb profitja érdekében a lehető legalacsonyabban kell tartani, mint minden termelési költséget!
A kapitalista jogállam, a tőkések profitjáért a jog fegyverével védi a bérrabszolgák feletti élősködést, önkényuralmi formában! A bérrabszolga „jogát” a munkaerő vásárló tőkések lelkiismerete, a jó gazda gondossága, a konkurencia, a profit motiválja!
Az osztályharc, a proletároktól való félelem, rettegés a forradalomtól, jelentősen befolyásolja a jogállam minőségét; a tőkések időnként kénytelenek engedni az osztályharcnak, de nem a jóság vezeti erre őket, – az üzlet az üzlet, nem szociális intézmény -, így alapvetően csak a kényszernek engednek, vagy ha ez nem elég a beszélő szerszám megfékezésére, akkor a nyílt fasiszta diktatúrát alkalmazzák, és akkor nincs irgalom a proletár bérrabszolgáknak, akik a jogaikat követelik! Követelik, hogy amiért ők dolgoztak meg, abból többet kapjanak!
Miért kellene a tőkésnek az alacsonyabb rendű beszélő szerszámához emberségesnek lennie? Legtöbbször bőven elég, ha demagóg módon hazudoznak! Ha a proletárok a polgári demokráciában nem harcolnak az emberi jogaikért, akkor az érdekérvényesítésük is elenyésző, a hatalomba azonban még így sem juthatnak be, legfeljebb békeidőben nem lehet őket nyilvánosan lemészárolni, ez a jog már megvan, de azért a még éhen halhatnak, nyomoroghatnak, megfagyhatnak, még akkor is, ha dolgoznak, mert a jogalkotásba a saját osztályérdekükben nincs beleszólásuk.
A jogállamban a hatalmi ágak szétválasztása alapvetően az uralkodó osztály demokratikus érdekeit szolgálja! A kapitalistaizmusban a proletár dolgozó a beszélő szerszám, így a joga is csak annyi, mint egy szerszámé! A szocializmusban a dolgozó osztályok kizárólagos hatalma a jogállamiság alapja!
„A … jogállam olyan állam, amely elismeri és betartja a nemzetközi és hazai emberi jogok és konvenciók hatályát és érvényességét, és saját működését is ezeknek rendeli alá. A jogállamiság a legáltalánosabb értelemben a közhatalom jognak való alávetettségét jelenti. … A hatalmi ágak szétválasztása hatalommal való visszaélés intézményesített gátja. Szerepe, hogy az egyes önállóan gyakorolható, azonos szintű, más-más döntéshozói tisztségek körét, jogkörét és felhatalmazását elkülönítse egymástól, és biztosítsa az egymástól független kiválasztásukat és megbízatásukat. … Általában egy demokratikus alkotmányos alapelv szabályozza, mely szerint a törvényhozásnak (parlament, helyi önkormányzat), a közigazgatásnak, és az igazságszolgáltatásnak (alkotmánybíróság, a bírói szervek és az ügyészség) hatáskör tekintetében, intézményi és személyi vonatkozásban is el kell válnia egymástól.” – forrás: Wikipédia
A leegyszerűsítve: jogállamban a törvényeket, a jogszabályokat a „nép” által „demokratikusan” választott parlamentben hozzák és a megfelelő hatalmi szervezetekben, a hatalmi ágak szétválasztásával, a jogszabályoknak megfelelően végrehajtják, az eredményét az igazságszolgáltatás szintén törvényekben leírt módon ellenőrzi, szükség esetén a szintén törvényben előírt módon kikényszeríti.
Röviden: ez joguralom, ami a hatalmi ágak mindegyikére kiterjed, az ehhez szükséges megfelelő szervezetek segítségével, jogszabályokban szabályozottan.
Viszont egyik gyenge pontja a jogállamiságnak, hogy a törvényhozók megválasztása milyen körülmények között, milyen társadalmi rendszerben történik. Mert ettől függ, kinek az érdekében hozzák a törvényeket! A különböző társadalmi rendszerekben így eltérő osztályérdekeket képviselőké lesz kizárólagosan a törvényhozás lehetősége. Így a kapitalizmusban a tőkésérdekek, a szocializmusban a dolgozók érdekei érvényesülnek. Ezért a polgári demokrácia jogállama az élősködő kisebbség, a szocialista demokrácia jogállama a dolgozó többség érdekét szolgálja. Az osztálytársadalmakban ezért természetesen a diktatúra és a demokrácia csak együtt létezhet. A legfejlettebb demokrácia a kommunizmusban alakul ki, ami osztálynélküli társadalom és ezért nincs szükség diktatúrára.
Tehát a jogállamiság nem garancia a demokrácia és az emberi jogoknak a többség számára történő megvalósulására. A polgári demokráciában ez nem is valósul, nem is valósulhat meg! Ehhez szükséges a szocialista demokrácia!
A jogállamiság forma még az önkényuralom ellen sem garancia, ami a polgári demokráciában meg is valósul a mosolygó fasizmus formájában.
A polgári demokrácia csak a kisebbség érdekének, a szocialista demokrácia, pedig a túlnyomó többség számára biztosíthatja az emberi jogokat, a demokráciát, a politikai-gazdasági hatalomban való részvételt.
A jogállamiság, mint korszerű demokratikus társadalmi berendezkedés, nagyon praktikus módszer lehet, de a valódi demokráciát, a többség számára a hatalom valódi gyakorlását a polgári demokráciában elvileg sem teszi lehetővé. Ehhez a szocialista demokrácia szükséges, ami a dolgozók hatalmának állama.
A jogállamiság akár a fasiszta diktatúrában, önkényuralomban is működhet, mert ez egy praktikus forma az uralkodó osztály tagjainak együttműködése számára. A jogállamiság akkor is működőképes, ha a hatalomból a többség törvényesen ki van zárva, és a népirtás is lehet törvényes, ennek a hatalmi ágak elválasztása sem mond ellent. A jogállamiság, a joguralom alapvetően az uralkodó osztály államának a működését szabályozza a jog eszközével, szervezeteivel törvényesen.
A jogállamiság minőségét a társadalmi-politikai rendszer határozza meg, ami a valódi demokrácia kiterjedtségének mértéke a társadalom tagjai számára. A kapitalizmus bármely formájában a jogállami módszer a dolgozó többség számára különböző minőségű diktatúra, a szocializmusban pedig demokrácia.
(idézet: Marxista fogalomlexikon)
Jog: az uralkodó osztály törvényerőre emelt akarata, melynek tartalma az adott osztály anyagi életfeltételei, osztályérdekei határozzák meg. Formailag a jog magatartási normák és szabályok rendszere, melyeket az államhatalom szab meg és szentesít. A jogszabályok sajátos vonása, az állam kényszerrel biztosítja végrehajtásukat. A felépítmény része lévén, a jogot az adott társadalom uralkodó termelési viszonyai határozzák meg: a jog egyben kifejezi és megszilárdítja e viszonyokat és a rájuk épülő egyéb társadalmi viszonyokat. A jog történelmi típusai a társadalmi-gazdasági alakulatoknak felelnek meg. A rabszolgatartó, feudális és polgári jog közös vonása a magántulajdon uralmi és alárendeltségi viszonyaira épülő kizsákmányolás szentesítése és védelme. A rabszolgatartó és a feudális jog nyíltan törvényesítette a kisebbség fölötti hatalmát és az uralkodó osztályok kiváltságos helyzetét. A burzsoá jog képmutató, mert a tőkések reális jogait fejezi ki és emeli törvényerőre, míg a dolgozók számára csupán formális jogokat biztosít. Az imperializmus korában a burzsoázia mindinkább elveti az egykor általa meghirdetett és kialakított törvényességet, és áttér az elnyomás törvénytelen módszereire. Antagonisztikus társadalomban az osztályharc hatást gyakorol a jogra, amely bizonyos fokig az osztályerőviszonyokat is tükrözheti. Azok az engedmények, amelyeket az uralkodó osztály kénytelen a dolgozók nyomására meghozni, nem változtatnak a jog osztálytartalmán. Minőségileg új típusú jog a szocialista jog, amely törvényesen rögzíti a szocialista tulajdonon alapuló új termelési és társadalmi viszonyokat. A szocialista jog a kommunizmus építésének eszköze. A szocialista jog a nép törvényerőre emelt akarata, a történelem során elsőízben hoz létre és biztosít valóban demokratikus szabadságjogokat. Ellentétben a burzsoá joggal, a dolgozóknak valódi jogokat ad, amelyeket az állam a rendelkezésre álló minden eszközzel biztosít.
(idézet: Politikai kisszótár)
Az emberi jogok alapjogok, szabadságjogok, természetes és elidegeníthetetlen jogok, állampolgári jogok: az állampolgárokat megillető, a különböző társadalmi rendszerekben eltérő terjedelmű alkotmányokban rögzített legfontosabb jogok gyűjtőneve. Az emberi jogok elismerésének követelménye a feudális kötöttségekkel szemben fellépő burzsoázia jelszavaként merült fel, kifejezve a tulajdon és a vállalkozás szabadságának követelését. A burzsoázia eszményített államáról írta Engels: „…az emberi jogok egyik leglényegesebbjének – a polgári tulajdont proklamálták …”
A Nagy Októberi Szocialista Forradalom új fejezetet nyitott az emberi jogok történetében. A Szovjetunió alkotmányai, majd a többi szocialista ország alkotmányai nemcsak leszögezik az emberi jogokat, hanem biztosítják azok érvényesülését is. A szocialista országok alkotmányaiban az emberi jogok fogalomköre kibővült, a gazdasági, szociális és kulturális jogokkal (a munkához, tanuláshoz, a szociális ellátottsághoz, a művelődéshez, a pihenéshez stb. való jog).
Az ENSZ közgyűlése 1948. dec. 10-én elfogadta az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatát. Ezt a napot az Emberi Jogok Napjaként ünneplik. Hosszas előkészületek után az ENSZ Közgyűlése XXI. ülésszaka 1966. dec. 16-án elfogadta a polgári és politikai jogokról, valamint a gazdasági, szociális és kulturális jogokról szóló két egyezményt. Az okmányok egy fakultatív jegyzőkönyvvel egészültek ki s mivel ennek egyes rendelkezései sértik az állami szuverenitás elvét, számos állam – köztük a szocialista államok – ellene szavazott. Az európai biztonsági és együttműködési értekezlet záróokmányában a részt vevő államok kötelezettséget vállaltak arra, hogy „tiszteletben tartják az emberi jogokat és az alapvető szabadságjogokat”. A helsinki értekezletet követő időszakban, elsősorban a Carter-kormányzat politikai kampányt indított a szocialista országok ellen az emberi jogok jelszavával, miközben együttműködik olyan országokkal, amelyekben fasiszta módszerekkel fellépnek az alapvető emberi jogok ellen.
SaLa

Kérjük, anyagilag támogassa a Bal-Rad-ot! – a blog nyitóoldalának jobb felső sarkában látható
piktogrammra kattintva Pay-Pal-on
-vagy közvetlen postai úton:
Szabó Péter 2747 Törtel, Petőfi-ut. 12.
HA LEHET…- NE BORÍTÉKBAN, MERT AZ MOSTANSÁG ELVÉSZ!
A beérkező adományokról olvasóinkat a “Köszönjük”– rovatban tájékoztatjuk! balrad.ru/koszonet
Ha tetszett ez a cikk, ha egyetértesz a balrad.ru-val, oszd meg Facebookon, Twitteren, VKontakton – meg ahol csak lehetőséged van rá! De legalább LÁJKOLD! – hiszen azzal is tudsz segíteni!

elmebeteg tömeggyilkos marxisták pofáznak a jogokról?
ki*aszott szánalmas…
A szocializmus= népuralom, melynek gazdasági alapja: a közösségi tulajdon, az elosztás formája:
a társadalmilag hasznos munkaszerinti elosztás !!! Célja: a társadalmat működtető NÉP jólétének
folyamatos emelése, a társadalmi egyenlőtlenségek NIVELLÁLÁSA, … a világbéke !!
Az élet minden területén az esélyegyenlőség biztosítása, a kiváltságos rétegek előnyeinek rovására.
…. A dióhéjban leírt célok , a Magyar Szocializmus 45 éve alatt – a nagy ellenszél ellenére is-
nagy léptekkel kezdtek megvalósulni ! Ettől a folyamattól rettentek meg a nyugati tőkések ! és
előhuzakodtak a jóléti állam bűvészmutatványukkal, amelynek gazdasági alapját a gyarma-
tok kirablása, és a technikai fejlődés alapozta meg. ( Ezeket leépítik napjainkban …)
A 2. világégés után – választásokkal – kialakult a szocialista világrendszer ! amely az előző kapi-
talista rendszerekhez viszonyítva , l á t v á n y o s fejlődést hozott a TÖBBSÉG SZÁMÁRA !
A népjólét javulásával együtt a Szocialista Béketábor – a nyugati mesterkedések ellenére –
a történelem során leghosszabb ideig védte a békés életet ! ( A koreai- és a vietnami háborúk ,
imperialista felforgatások miatt robbantak ki, s látjuk ma is az eredményeit ?!)
…. A „genszterváltás” során a magyar vidéket – a TSZ-ek és az erre ráépülő feldolgozó
ipar szétverésével , a vidékre tudatosan telepített ipari üzemek elkótyavetélésével : szegénységre
ítélték !!! Ennek isszuk immár 32 éve a keserű levét . ( Ez a burzsoá politika napjainkban is több
mint 5 millió embert kényszerít „helybenjárásra „, amely a falu elnéptelenedésének a legfőbb
mozgatója .)
…. A kapitalista restaurációk óta , a fináncoligarchák napjainkban jutottak el oda, hogy
megszűntessék az európai földrészen a Békés Életet ! Ez a lépés – évtizedes szándékos fellazítás
hatására – az ukrajnai harcokkal közvetlenül világháborús helyzetet eredményezhetnek !
A szláv-népek egymás elleni harcával, életveszélyes folyamatokat idítottak el az amerikai
spekulánsok !!! … Abban a körökben nem számít az, ha a „gojok ” egymást ölik. ….A neonáci
eszméket újratöltötték ! A kiválasztott és ” übermensch” fajokat újra „oltárra ” emelték. Meg-
indult – mint az 1930-as években – Németország militarizálása ! ….Ezek a „programozott ”
lépések , VILÁGHÁBORÚS HELYZETET hozhatnak ! ….A veszély ellenére a nyugati fiatalok, a
„szeretkezz ne háborúzz ” helyett, a „ruszkik haza” idomítottak szlogenjeit skandálják !
….Nem őket hibáztatom, hanem azokat az imperialista uszítókat , akik az internet korában,
a videójátékokkal ” gondolkodásra alkalmatlan ” , többéletű fiatalokat neveltek !!!
…. A szocializmus évtizedeiben ilyen nem fordulhatott volna elő, az EVOLUCIÓS
FEJLŐDÉS folytatása volt a többezeréves múltnak ! Az EMBER HARMÓNIÁBAN ÉLT A TERMÉ-
SZETTEL !!! ….. Napjainkban ennek már vége ! . Immár a földi élet is közvetlen veszélyben van!
….Az „itt a vége , fuss el véle !” helyett : ÉBRESZTŐ MINDEN BÉESSÉGET AKARÓ EMBER-
NEK !!! … hogy gyerekeinknek, unokáinknak ne háborús világot kelljen örökölni .
A szocializmus jó.
Szocial latinul közösséget jelent.
Tehát a közösség tulajdonában van minden, a közösség gondoskodik az emberek EGYÉNI SZÜKSÉGLETEIRŐL.
Az egyéni szükségleteket az emberek saját maguk határozzák meg, majd TERVET KÉSZÍTENEK, hogyan állítsák elő, termeljék meg , elégítsék ki.
Ez lenne a szocializmus.
Se pártok, se politikusok, se miniszterek, sem egyéb élősködőknek itt nincs helye.
Nincs kötelező ideológia, nincsenek választások. Ez az egy élhető gazdasági-társadalmi rendszer.