Orosz katonai művelet Ukrajna demilitarizálására és a NATO visszaszorítására

Moszkva, 2022. február 24. csütörtök (MB)

     Oroszország csütörtökre virradóra támadást intézett ukrán katonai objektumok ellen. A hadműveletet a Donyecki és a Luhánszki Népköztársaság kérésére hajtotta végre azzal a céllal, hogy demilitarizálja és nácitlanítsa Ukrajnát, és elébe vágjon a NATO további terjeszkedésének – jelentette a Magyar Békekör tudósítója az orosz politikai és katonai vezetés közléseire hivatkozva csütörtökön.

      A rakétákkal végrehajtott precíziós művelet keretében kiiktatták az ukrán légvédelmet, és csapást mértek a katonai repülőterek infrastruktúrájára. Orosz katonák hatoltak be Ukrajnába anélkül, hogy ellenállásba ütköztek volna a határon – tudatta az orosz védelmi minisztérium. Az orosz fegyveres erők speciális művelete nem a lakosság ellen, hanem katonai objektumok ellen irányul precíziós fegyverekkel. A civileket nem fenyegetik – fűzték hozzá. Felszólították az ukrán katonákat, hogy tegyék le a fegyvert és menjenek haza. Nem bántják őket, hanem amnesztiában részesülnek, ha ezt teszik.

      Putyin elnök figyelmeztette a NATO-t, hogy beavatkozása esetén olyan következményekkel kell számolnia, amilyeneket még látott soha. Moszkva nem Ukrajna megszállását tervezi, hanem az ukrán nép önrendelkezését akarja helyreállítani, s megakadályozni, hogy Kijev atomfegyverhez jusson a NATO további terjeszkedésével – közölte Putyin orosz elnök.

      Az Egyesült Államok és NATO-szövetségesei Ukrajna megszállásának tartják a történteket, de nem vállalták a katonai szembesülést Oroszországgal. Csütörtök este rendkívüli tanácskozásra hívták össze a NATO tagállamainak vezetőit.

      Oroszország azt követően szánta rá magát a katonai lépésre, hogy az Egyesült Államok és a NATO visszautasította követelését Oroszország biztonságának nemzetközi törvénybe iktatott szavatolásáról, és egy olyan európai kollektív biztonsági rendszer megteremtéséről, amelyben a felek nemcsak garantálják egymás biztonságát, hanem kölcsönös előnyükre együtt is működnek.

     „A donbászi népköztársaság segítséget kért Oroszországtól. Ennek alapján döntöttem a különleges katonai műveletről, melynek célja a durva bánásmódnak kiszolgáltatott emberek védelme, a kijevi rezsim nyolc éve folytatott népirtásának befejezése, Ukrajna demilitarizálása és nácitlanítása, a békés lakossággal, köztük orosz állampolgárokkal szemben elkövetett véres bűntettek felelőseinek bíróság elé állítása” – mondta Putyin. Hozzátette, hogy az orosz és az ukrán testvérnép, fejlődése közös, az erőt közös érdekükben alkalmazták.

     Magyarország biztonságát nem fenyegeti az ukrajnai katonai objektumok ellen indított orosz hadművelet. Ahhoz viszont nem férhet kétség, hogy a kialakult új helyzet jelentősen változtat a geopolitikai viszonyokon. Mivel Ukrajna elveszett a NATO számára, Magyarországnak számolnia kell azzal, hogy egy visszaszorulóban lévő katonai szövetség tagja – értékelte a Békekör tudósítója.+++

Kijev megadta magát – Zelenszkij kész semlegességről tárgyalni

Kijev, Moszkva, 2022. február 25. péntek (MB)

     Zelenszkij ukrán elnök péntekre virradóra bejelentette, hogy Ukrajna befejezi ellenállását, s kész az ország semlegességéről tárgyalni Oroszországgal – jelentette a Magyar Békekör tudósítója az elnök video üzenete alapján.

     Zelenszkij kijelentette, hogy országát magára hagyta a NATO, senkitől sem kaptak garanciát arra, hogy felvennék a nyugati katonai szövetségbe. „Mindenki fél, mindenki csendben van. Azt mondják, velünk vannak, de nem állnak készen arra, hogy szövetségük tagjává váljunk” – mondta. Tudatta, hogy Kijevben marad.

      Mint ismeretes, Zelenszkij eddig nemcsak Ukrajna semlegességének tervét utasította el, hanem a Kijev által 2015-ben aláírt, és az ENSZ-ben bejegyzett minszki megállapodások végrehajtását is. Megfigyelők egybehangzó véleménye szerint Kijev elkerülhette volna a Donbász elszakadását, és az orosz katonai intervenciót, ha tiszteletben tartotta volna a nemzetközi szerződéseket, nevezetesen autonómiát biztosított volna Donyecknek és Luhánsznak egy ukrán föderáció keretében.

     Zelenszkij Macron francia elnökön keresztül arra kérte Putyin orosz elnököt, hogy mielőbb vessen véget az ellenségeskedésnek.

     Lavrov orosz külügyminiszter csütörtökön közölte, hogy Moszkva, mint eddig is, a jövőben is kész a párbeszédre az ENSZ Alapokmányában rögzített elvek szerint.

      “Feszült és részletes megbeszéléseket folytattunk amerikai kollégáinkkal és a többi NATO-taggal. Reméljük, hogy még van esély visszatérni a nemzetközi joghoz és a nemzetközi kötelezettségvállalásokhoz. Mi kétségtelenül mindig készek leszünk olyan párbeszédre, amely arra irányul, hogy visszakerüljön jogaiba az igazság és az ENSZ Alapokmányában rögzített alapelvek” – jelentette ki az orosz diplomácia vezetője.

      Az Egyesült Államok további szigorító intézkedésekkel reagált az ukrajnai orosz katonai beavatkozásra, és kiutasította Oroszország miniszteri rangú washingtoni követtanácsosát. Anatolij Antonov washingtoni nagykövet közölte az amerikai kormánnyal, előre tudhatja, milyen választ kap.

       Az Európai Unió vezetői csütörtök este óta tartó tanácskozásukon egyetértettek ugyan az oroszellenes szankciók szigorításában, de nem tudtak egyezségre jutni arról, hogy kizárják Oroszországot a SWIFT nemzetközi pénzügyi tranzakciós rendszerből. Számos tag ellenállása annak tulajdonítható, hogy nem akarnak maguknak ártani a köztük és Oroszország között kialakult kölcsönös függőség miatt. Éles vita folyt az orosz energiahordozók behozatalának megtiltásáról is az európai energiaválság közepette, és a két nap alatt 50 százalékkal felszökött szabadpiaci gázár láttán.

      Moszkvában csütörtökön tüntettek Oroszország ukrajnai beavatkozása ellen. A rendőrség 600 személyt előállított.+++