A kapitalizmus modern formája a fasizmus!

A klasszikus és a modern mosolygó fasizmus összehasonlítása
– A kapitalizmus modern formája a fasizmus! –

 

A fasizmus a kapitalizmus következetes harca a szocializmus ellen!
A polgári demokráciában működő kapitalizmus a modern a mosolygó fasizmus!
A mosolygó fasizmus törvényes önkényuralom, joguralom a jogállamiságban!

 

Mi a különbség a hitleri és az USA vezette fasizmus között? Nem sok! A felszín alatt azonos! Alapvetően ugyanaz gazdaság működési modellje! A fasizmus célja megegyezik a kapitalizmus céljával, ami a tőkések minél nagyobb profitja, amit a proletárok kizsákmányolásával érnek el. A polgári demokráciában működő mosolygó fasizmus és a hitleri típusú klasszikus fasizmus is az imperializmussá fejlődött kapitalizmus harca a kapitalista célokért. Ezért, az élősködésért szükségszerűen alkalmazza különböző módszerrel és méretekben a diktatúrát a proletárok és az érdekszférájába tartozó alárendelt nemzetek kifosztása érdekében. Mindegyik fasizmus harcol a szocializmus, a szocialista demokrácia, a népuralom ellen!

A kapitalizmus szükségszerűen és elkerülhetetlenül fasizmussá fejlődik. A kapitalizmus bármely formájában kialakul a felsőbbrendűség, működési modelljéből következik elkerülhetetlenül a kizsákmányolás és az ehhez szükséges bérrabszolgaság. Így mindegyik kapitalizmusra jellemző az élősködés és az ehhez szükséges diktatúra, aminek legkövetkezetesebb és elkerülhetetlen formája a fasiszta önkényuralom és a terror.

„… a kapitalista országok parlamentáris köztársaságának lényege a burzsoázia diktatúrája, azé az osztályé, amely meghatározza a burzsoá társadalomban fennálló politikai hatalom jellegét. Ez a lényeg abban tárul fel, abban nyilvánul meg, hogy a politikai hatalom minden szervét a burzsoázia tartja a kezében, és minden állami intézmény a burzsoázia uralmának megszilárdítását szolgálja. A burzsoázia diktatúrájának egyes megnyilvánulásai változóak, de változatlan marad a tőkés társadalom államhatalmának lényege — a burzsoázia diktatúrája.

… Az imperialista burzsoázia a dolgozó tömegek állhatatos küzdelmével kivívott demokratikus szabadságjogok megnyirbálására, katonai terrorista diktatúrájának megteremtésére törekszik (például a fasizmus formájában). Közvetlenül vagy közvetve alárendeli magának az államapparátust úgy, hogy a burzsoá kormányok és a monopoltőkés egyesülések között közvetlen kapcsolatot létesít, vagy pedig úgy, hogy különböző módon megvásárolja a minisztereket, a parlamenti képviselőket, a hadseregek vezérkari főnökeit, a kormányhivatalok és a burzsoá pártok vezetőit, valamint a munkásmozgalom egyes olyan funkcionáriusait, akik elszakadtak a tömegektől, és egyéni hasznuk érdekében elárulták a népet.” A marxista filozófia alapjai

A polgári demokráciában működő kapitalizmusban következetesen nem valósulhatnak meg a polgári demokratikus szabadságjogok és az emberi jogok, mert súlyosan megsérti az alapvető emberi jogokat a bérrabszolgasággal, ami a kapitalizmus gazdasági modelljéből törvényszerűen, elkerülhetetlenül következik. A proletárok szólás és vélemény szabadságát a kapitalista állam a hatalma védelmében törvényesen korlátozhatja és akár meg is szüntetheti, mivel szinte kizárólagosan rendelkezik az ehhez szükséges erőforrásokkal. Így törvényesen az önkényuralom megvalósulhat és meg is valósul. A polgári demokrácia jogállam, a törvények alkalmazásával szerveződik a társadalom élete, de a törvények a „felsőbbrendű” élősködők érdekét képviselik, a proletárok kárára, ezért ez önkényuralom, mosolygó fasizmus.

Az emberi társadalom a kapitalizmusban nemzeti és világméretekben szélsőségesen megoszlik gazdag kizsákmányolókra és a hozzájuk képest szegény kizsákmányolt bérrabszolgákra, ami a kapitalizmusban törvényes rablással, kizsákmányolással valósul meg. Ezért a kapitalizmusban a demokrácia és az emberi jogok helyett alapvetően a pénz hatalma érvényesül. Ilyen a kapitalizmus, a lényege a tőkések élősködése a proletárok felett. A bérrabszolga emberi joga alapvetően csupán az emberáru, a beszélő szerszám joga, szabadsága az, hogy eladhatja munkaerejét a kizsákmányolóknak, hogy azok élősködjenek rajta. A fasizmus ennek az állapotnak a védelme.

Elenyészően kevés proletár bérrabszolgából lesz tőkés élősködő kizsákmányoló. A fasizmus a polgári demokratikus szabadságjogokat és az emberi jogokat is jelentősen korlátozza vagy eltörli, szükség szerint elpusztítja a számára szükségtelen proletárokat, a demokratikus erőket, és ha a rabláshoz szükséges, még az imperialista vetélytársait is.

A kapitalizmus-fasizmus törvénye, mint az állatvilágban, az erősebb ragadozó megeszi (kizsákmányolja a proletárokat) a gyengébbeket. Persze a növényevő állatok csak a növényeket eszik meg, de őket pedig a ragadozók fogyasztják el. Tehát a tőkésre (fasisztára) a ragadozó állat hasonlat a megfelelő, bár ha a növények beszélni tudnának, talán ők sem örvendeznének, hogy ebéd vagy vacsora a sorsuk, de reggelinek lenni sem leányálom.

Mindegyik kapitalista formában a tőkések totális politikai-gazdasági hatalommal bírnak a saját nemzetük proletárjai felett és profitjuk érdekében kizsákmányolják őket, valamint ugyanezért törekszenek politikai-gazdasági hatalmukat más nemzetekre is kiterjeszteni, lehetőleg világméretekben, ez az imperializmus. A kapitalista modell szerint üzemeltetett gazdaságban a tőkések felsőbbrendűként kizsákmányolják a saját és az érdekszférájukba tartozó proletárokat, és ezt törvényesen megtehetik, azért hogy élősködhessenek rajtuk. A kapitalizmus mindegyik formálya alapvetően így működik, így a polgári demokráciában, ami a mosolygó fasizmus és a szélsőségesen diktatórikus, önkényuralmi formában is.

Hasonlóan, mint a gazda a baromfiudvarban, elveszi a tojást és még a tojást tojót is megeszi, kedve, szükséglete szerint. Ezért, ehhez hasonlóan, a kapitalizmus haszonélvezői, a proletárok gazdái, az élősködési joguk fenntartásáért, a kapitalizmus minden formájában, szükség szerinti mértékben, módszerrel és eszközzel harcolnak. „A szükség szentesíti az eszközt!” elv alapján. A baromfi ólban a gazda, hasonlóan, mint a kapitalizmusban a tőkésgazda az úr. A baromfiudvarban a gazda a tojással együtt a tojót is elfogyasztja, ha szüksége van rá, ami a tulajdona. A kapitalista csak a proletár által megtermelt értéket veszi el és így élősködik rajta, mint egy parazita, mert ez a kapitalizmusban törvényes joga. Mindegyik felsőbbrendű úr a maga birtokán. Ezért lehetetlen a baromfiudvarban és a kapitalizmusban a demokrácia. Tehát azt állítani, hogy a kapitalizmusban a nép számára demokrácia van, vagy lehetséges, az nevetséges vagy inkább siralmas hazugság. Hasonlóan, mint a baromfiudvarban sem lehet demokráciáról beszélni, de ez nyilvánvaló, ugyanez vonatkozik a kapitalista társadalomra is.

Az élősködés jogáért a kapitalizmus harca a szocializmus ellen törvényszerű, szükségszerű, elkerülhetetlen, aminek a legkövetkezetesebb formája a klasszikus fasizmusban valósul meg.

„… A termelőerők fejlődését a kapitalista társadalomban, mint tudjuk, periodikus gazdasági válságok kísérik, amelyek elkerülhetetlenek, amikor a termelési eszközök tőkés magántulajdonban vannak. A modern termelőerők megkövetelik a termelési eszközök magántulajdonának felszámolását, valamint a társadalom részéről történő tervszerű felhasználásukat. A szocializmusban, a modern termelőerők megismert fejlődési törvényeivel összhangban létrejöttek a szocialista termelési viszonyok, amelyek között nincsenek gazdasági válságok. A szocializmusban a társadalom, a gazdasági törvényekkel összhangban, tervszerűen irányítja a termelőerők fejlődését. Ebben az fejeződik ki, hogy a vak szükségszerűség szabadsággá alakult.” A marxista filozófia alapjai

Az élősködés ellen a szocializmus a szocialista demokráciában a proletárdiktatúra következetes harci formáját használja a kapitalizmus-fasizmus legyőzésére. A proletárdiktatúra fegyver az élősködők ellen. A fejlett kapitalizmus a polgári demokráciában a szocializmus ellen, ami harc az élősködés jogáért, a jól bevált mosolygó fasizmus formát használja, ami azonban totális politikai-gazdasági diktatúra a proletárokkal szemben.

A fasizmus az kapitalizmus!

A fasizmus az a kapitalizmus harci formában a szocializmus ellen!
A proletárdiktatúra az a szocializmus harci formában a fasizmus ellen!

A kapitalizmus az imperializmusban a szocializmus elleni harcában, a kapitalista rendszer védelmében fasizmussá fejlődött! Sokkal több az azonosság a fasizmus (kapitalizmus) különböző formáiban, mint a különbség. Így a kapitalizmusban a mosolygó fasizmus a klasszikus fasizmus előszobája, a leggazdagabb kapitalisták, imperialisták, monopolisták diktatúrájának különböző megjelenési formái.

Azért van különbség a kapitalizmus fasiszta formáiban. Az első világháború után a német és az olasz kapitalizmus nem bírta kordában tartani a proletárokat, ezért formálisan is diktatúrát, terrort, önkényuralmat alkalmazott saját proletárjai ellen, és imperialista céljai érdekében. A fajüldözést, a nacionalizmust, a népirtást, tömeges méretekben állami szinten alkalmazta. Kénytelen volt alkalmazni a kapitalista állam a nemzet totális összefogását a klasszikus fasizmus formában Mussolini és Hitler vezetésével a kapitalisták hatalmának megvédéséért, a szocializmus ellen és a világuralom, „az élettér” megszerzéséért. Japán szintén a klasszikus fasizmust alkalmazta, de alapvetően nem a saját nemzetének szocialista veszélye ellen, mint a német és az olasz fasizmusban, „csak” imperialista világuralmi célja volt, elfogyott a gyarmatosítható terület a földön, csak a többi imperialistától, érdekszférájából és a Szovjetuniótól lehetett már rabolni.

*

A marxista filozófia alapjai „… A XVIII. század végén és a XIX. század elején számos országban, elsősorban Angliában és Franciaországban összeomlott a régi feudális rend, s az új, kapitalista rend aratott győzelmet. A kapitalizmus más országokban is fejlődőben volt. Németországban polgári forradalom érlelődött. A kapitalizmus a társadalom termelőerőinek korábban példátlan fejlődését hozta magával, s ezen az alapon gyors ütemben kezdett fejlődni a természettudomány. Az új, burzsoá társadalom azonban új, erejüket és élességüket tekintve páratlan társadalmi ellentmondásokkal is járt. Ezek az ellentmondások a legmélyebben a burzsoázia és a proletariátus harcában nyilvánultak meg.

… Osztályellentmondások a feudális társadalomban is voltak. Ezek az ellentmondások és megoldásuk azonban még nem foglalták magukban a kizsákmányolástól mentes társadalom létrehozásának lehetőségét. A tőkés termelési mód a történelem folyamán első ízben teremtette meg saját gazdasági törvényeinek hatására a kizsákmányolás és a társadalmi rabság minden formájának megszüntetéséhez szükséges objektív előfeltételeket. A kapitalizmus létrehozta a proletariátust is, azt a társadalmi erőt, amely képes arra, hogy végrehajtsa az emberiség életében a legmélyebbre ható forradalmi változást, és felépítse a kizsákmányolástól megszabadult emberek együttműködésén és kölcsönös segítségnyújtásán nyugvó új társadalmat. A proletariátus osztályharcának — a korábbi társadalmi alakulatokban vívott osztályharcoktól eltérően — nem az a célja, hogy a kizsákmányolás egyik formáját egy másik formával cserélje fel, hanem hogy megszüntesse a kizsákmányolást általában, s véghezvigye az ember és az emberiség társadalmi felszabadítását.

… A tőkés termelési mód egyszerűbbé tette a társadalom osztálytagozódását, s eltörölte a rendi előjogokat. A kapitalizmusban a közvetlen termelők — a munkások — jogilag szabaddá váltak. De nincsenek termelési eszközeik, s gazdaságilag a tőkésektől függnek. A kizsákmányolás tőkés rendszerét Marx és Engels a bérrabszolgaság rendszerének nevezte.”

SaLa

Kérjük, anyagilag támogassa  a Bal-Rad-ot! – a  blog nyitóoldalának jobb felső sarkában látható   piktogrammra kattintva Pay-Pal-on 

-vagy közvetlen postai úton:

Szabó Péter 

2747 Törtel,

Petőfi-ut. 12.

HA LEHET…- NE BORÍTÉKBAN, MERT AZ MOSTANSÁG ELVÉSZ!

A beérkező adományokról olvasóinkat a “Köszönjük”– rovatban tájékoztatjuk! balrad.ru/koszonet

Ha tetszett ez a cikk, ha egyetértesz a balrad.ru-val, oszd meg Facebookon, Twitteren, VKontakton – meg ahol csak lehetőséged van rá! De legalább LÁJKOLD! – hiszen azzal is tudsz segíteni!