A klasszikus és a modern mosolygó fasizmus összehasonlítása
– A kapitalizmus modern formája a fasizmus! –
A fasizmus a kapitalizmus következetes harca a szocializmus ellen!
A polgári demokráciában működő kapitalizmus a modern a mosolygó fasizmus!
A mosolygó fasizmus törvényes önkényuralom, joguralom a jogállamiságban!
Mi a különbség a hitleri és az USA vezette fasizmus között? Nem sok! A felszín alatt azonos! Alapvetően ugyanaz gazdaság működési modellje! A fasizmus célja megegyezik a kapitalizmus céljával, ami a tőkések minél nagyobb profitja, amit a proletárok kizsákmányolásával érnek el. A polgári demokráciában működő mosolygó fasizmus és a hitleri típusú klasszikus fasizmus is az imperializmussá fejlődött kapitalizmus harca a kapitalista célokért. Ezért, az élősködésért szükségszerűen alkalmazza különböző módszerrel és méretekben a diktatúrát a proletárok és az érdekszférájába tartozó alárendelt nemzetek kifosztása érdekében. Mindegyik fasizmus harcol a szocializmus, a szocialista demokrácia, a népuralom ellen!
A kapitalizmus szükségszerűen és elkerülhetetlenül fasizmussá fejlődik. A kapitalizmus bármely formájában kialakul a felsőbbrendűség, működési modelljéből következik elkerülhetetlenül a kizsákmányolás és az ehhez szükséges bérrabszolgaság. Így mindegyik kapitalizmusra jellemző az élősködés és az ehhez szükséges diktatúra, aminek legkövetkezetesebb és elkerülhetetlen formája a fasiszta önkényuralom és a terror.
„… a kapitalista országok parlamentáris köztársaságának lényege a burzsoázia diktatúrája, azé az osztályé, amely meghatározza a burzsoá társadalomban fennálló politikai hatalom jellegét. Ez a lényeg abban tárul fel, abban nyilvánul meg, hogy a politikai hatalom minden szervét a burzsoázia tartja a kezében, és minden állami intézmény a burzsoázia uralmának megszilárdítását szolgálja. A burzsoázia diktatúrájának egyes megnyilvánulásai változóak, de változatlan marad a tőkés társadalom államhatalmának lényege — a burzsoázia diktatúrája.
… Az imperialista burzsoázia a dolgozó tömegek állhatatos küzdelmével kivívott demokratikus szabadságjogok megnyirbálására, katonai terrorista diktatúrájának megteremtésére törekszik (például a fasizmus formájában). Közvetlenül vagy közvetve alárendeli magának az államapparátust úgy, hogy a burzsoá kormányok és a monopoltőkés egyesülések között közvetlen kapcsolatot létesít, vagy pedig úgy, hogy különböző módon megvásárolja a minisztereket, a parlamenti képviselőket, a hadseregek vezérkari főnökeit, a kormányhivatalok és a burzsoá pártok vezetőit, valamint a munkásmozgalom egyes olyan funkcionáriusait, akik elszakadtak a tömegektől, és egyéni hasznuk érdekében elárulták a népet.” A marxista filozófia alapjai
A polgári demokráciában működő kapitalizmusban következetesen nem valósulhatnak meg a polgári demokratikus szabadságjogok és az emberi jogok, mert súlyosan megsérti az alapvető emberi jogokat a bérrabszolgasággal, ami a kapitalizmus gazdasági modelljéből törvényszerűen, elkerülhetetlenül következik. A proletárok szólás és vélemény szabadságát a kapitalista állam a hatalma védelmében törvényesen korlátozhatja és akár meg is szüntetheti, mivel szinte kizárólagosan rendelkezik az ehhez szükséges erőforrásokkal. Így törvényesen az önkényuralom megvalósulhat és meg is valósul. A polgári demokrácia jogállam, a törvények alkalmazásával szerveződik a társadalom élete, de a törvények a „felsőbbrendű” élősködők érdekét képviselik, a proletárok kárára, ezért ez önkényuralom, mosolygó fasizmus.
Az emberi társadalom a kapitalizmusban nemzeti és világméretekben szélsőségesen megoszlik gazdag kizsákmányolókra és a hozzájuk képest szegény kizsákmányolt bérrabszolgákra, ami a kapitalizmusban törvényes rablással, kizsákmányolással valósul meg. Ezért a kapitalizmusban a demokrácia és az emberi jogok helyett alapvetően a pénz hatalma érvényesül. Ilyen a kapitalizmus, a lényege a tőkések élősködése a proletárok felett. A bérrabszolga emberi joga alapvetően csupán az emberáru, a beszélő szerszám joga, szabadsága az, hogy eladhatja munkaerejét a kizsákmányolóknak, hogy azok élősködjenek rajta. A fasizmus ennek az állapotnak a védelme.
Elenyészően kevés proletár bérrabszolgából lesz tőkés élősködő kizsákmányoló. A fasizmus a polgári demokratikus szabadságjogokat és az emberi jogokat is jelentősen korlátozza vagy eltörli, szükség szerint elpusztítja a számára szükségtelen proletárokat, a demokratikus erőket, és ha a rabláshoz szükséges, még az imperialista vetélytársait is.
A kapitalizmus-fasizmus törvénye, mint az állatvilágban, az erősebb ragadozó megeszi (kizsákmányolja a proletárokat) a gyengébbeket. Persze a növényevő állatok csak a növényeket eszik meg, de őket pedig a ragadozók fogyasztják el. Tehát a tőkésre (fasisztára) a ragadozó állat hasonlat a megfelelő, bár ha a növények beszélni tudnának, talán ők sem örvendeznének, hogy ebéd vagy vacsora a sorsuk, de reggelinek lenni sem leányálom.
Mindegyik kapitalista formában a tőkések totális politikai-gazdasági hatalommal bírnak a saját nemzetük proletárjai felett és profitjuk érdekében kizsákmányolják őket, valamint ugyanezért törekszenek politikai-gazdasági hatalmukat más nemzetekre is kiterjeszteni, lehetőleg világméretekben, ez az imperializmus. A kapitalista modell szerint üzemeltetett gazdaságban a tőkések felsőbbrendűként kizsákmányolják a saját és az érdekszférájukba tartozó proletárokat, és ezt törvényesen megtehetik, azért hogy élősködhessenek rajtuk. A kapitalizmus mindegyik formálya alapvetően így működik, így a polgári demokráciában, ami a mosolygó fasizmus és a szélsőségesen diktatórikus, önkényuralmi formában is.
Hasonlóan, mint a gazda a baromfiudvarban, elveszi a tojást és még a tojást tojót is megeszi, kedve, szükséglete szerint. Ezért, ehhez hasonlóan, a kapitalizmus haszonélvezői, a proletárok gazdái, az élősködési joguk fenntartásáért, a kapitalizmus minden formájában, szükség szerinti mértékben, módszerrel és eszközzel harcolnak. „A szükség szentesíti az eszközt!” elv alapján. A baromfi ólban a gazda, hasonlóan, mint a kapitalizmusban a tőkésgazda az úr. A baromfiudvarban a gazda a tojással együtt a tojót is elfogyasztja, ha szüksége van rá, ami a tulajdona. A kapitalista csak a proletár által megtermelt értéket veszi el és így élősködik rajta, mint egy parazita, mert ez a kapitalizmusban törvényes joga. Mindegyik felsőbbrendű úr a maga birtokán. Ezért lehetetlen a baromfiudvarban és a kapitalizmusban a demokrácia. Tehát azt állítani, hogy a kapitalizmusban a nép számára demokrácia van, vagy lehetséges, az nevetséges vagy inkább siralmas hazugság. Hasonlóan, mint a baromfiudvarban sem lehet demokráciáról beszélni, de ez nyilvánvaló, ugyanez vonatkozik a kapitalista társadalomra is.
Az élősködés jogáért a kapitalizmus harca a szocializmus ellen törvényszerű, szükségszerű, elkerülhetetlen, aminek a legkövetkezetesebb formája a klasszikus fasizmusban valósul meg.
„… A termelőerők fejlődését a kapitalista társadalomban, mint tudjuk, periodikus gazdasági válságok kísérik, amelyek elkerülhetetlenek, amikor a termelési eszközök tőkés magántulajdonban vannak. A modern termelőerők megkövetelik a termelési eszközök magántulajdonának felszámolását, valamint a társadalom részéről történő tervszerű felhasználásukat. A szocializmusban, a modern termelőerők megismert fejlődési törvényeivel összhangban létrejöttek a szocialista termelési viszonyok, amelyek között nincsenek gazdasági válságok. A szocializmusban a társadalom, a gazdasági törvényekkel összhangban, tervszerűen irányítja a termelőerők fejlődését. Ebben az fejeződik ki, hogy a vak szükségszerűség szabadsággá alakult.” A marxista filozófia alapjai
Az élősködés ellen a szocializmus a szocialista demokráciában a proletárdiktatúra következetes harci formáját használja a kapitalizmus-fasizmus legyőzésére. A proletárdiktatúra fegyver az élősködők ellen. A fejlett kapitalizmus a polgári demokráciában a szocializmus ellen, ami harc az élősködés jogáért, a jól bevált mosolygó fasizmus formát használja, ami azonban totális politikai-gazdasági diktatúra a proletárokkal szemben.
A fasizmus az kapitalizmus!
A fasizmus az a kapitalizmus harci formában a szocializmus ellen!
A proletárdiktatúra az a szocializmus harci formában a fasizmus ellen!
A kapitalizmus az imperializmusban a szocializmus elleni harcában, a kapitalista rendszer védelmében fasizmussá fejlődött! Sokkal több az azonosság a fasizmus (kapitalizmus) különböző formáiban, mint a különbség. Így a kapitalizmusban a mosolygó fasizmus a klasszikus fasizmus előszobája, a leggazdagabb kapitalisták, imperialisták, monopolisták diktatúrájának különböző megjelenési formái.
Azért van különbség a kapitalizmus fasiszta formáiban. Az első világháború után a német és az olasz kapitalizmus nem bírta kordában tartani a proletárokat, ezért formálisan is diktatúrát, terrort, önkényuralmat alkalmazott saját proletárjai ellen, és imperialista céljai érdekében. A fajüldözést, a nacionalizmust, a népirtást, tömeges méretekben állami szinten alkalmazta. Kénytelen volt alkalmazni a kapitalista állam a nemzet totális összefogását a klasszikus fasizmus formában Mussolini és Hitler vezetésével a kapitalisták hatalmának megvédéséért, a szocializmus ellen és a világuralom, „az élettér” megszerzéséért. Japán szintén a klasszikus fasizmust alkalmazta, de alapvetően nem a saját nemzetének szocialista veszélye ellen, mint a német és az olasz fasizmusban, „csak” imperialista világuralmi célja volt, elfogyott a gyarmatosítható terület a földön, csak a többi imperialistától, érdekszférájából és a Szovjetuniótól lehetett már rabolni.
*
A marxista filozófia alapjai „… A XVIII. század végén és a XIX. század elején számos országban, elsősorban Angliában és Franciaországban összeomlott a régi feudális rend, s az új, kapitalista rend aratott győzelmet. A kapitalizmus más országokban is fejlődőben volt. Németországban polgári forradalom érlelődött. A kapitalizmus a társadalom termelőerőinek korábban példátlan fejlődését hozta magával, s ezen az alapon gyors ütemben kezdett fejlődni a természettudomány. Az új, burzsoá társadalom azonban új, erejüket és élességüket tekintve páratlan társadalmi ellentmondásokkal is járt. Ezek az ellentmondások a legmélyebben a burzsoázia és a proletariátus harcában nyilvánultak meg.
… Osztályellentmondások a feudális társadalomban is voltak. Ezek az ellentmondások és megoldásuk azonban még nem foglalták magukban a kizsákmányolástól mentes társadalom létrehozásának lehetőségét. A tőkés termelési mód a történelem folyamán első ízben teremtette meg saját gazdasági törvényeinek hatására a kizsákmányolás és a társadalmi rabság minden formájának megszüntetéséhez szükséges objektív előfeltételeket. A kapitalizmus létrehozta a proletariátust is, azt a társadalmi erőt, amely képes arra, hogy végrehajtsa az emberiség életében a legmélyebbre ható forradalmi változást, és felépítse a kizsákmányolástól megszabadult emberek együttműködésén és kölcsönös segítségnyújtásán nyugvó új társadalmat. A proletariátus osztályharcának — a korábbi társadalmi alakulatokban vívott osztályharcoktól eltérően — nem az a célja, hogy a kizsákmányolás egyik formáját egy másik formával cserélje fel, hanem hogy megszüntesse a kizsákmányolást általában, s véghezvigye az ember és az emberiség társadalmi felszabadítását.
… A tőkés termelési mód egyszerűbbé tette a társadalom osztálytagozódását, s eltörölte a rendi előjogokat. A kapitalizmusban a közvetlen termelők — a munkások — jogilag szabaddá váltak. De nincsenek termelési eszközeik, s gazdaságilag a tőkésektől függnek. A kizsákmányolás tőkés rendszerét Marx és Engels a bérrabszolgaság rendszerének nevezte.”
SaLa
Kérjük, anyagilag támogassa a Bal-Rad-ot! – a blog nyitóoldalának jobb felső sarkában látható piktogrammra kattintva Pay-Pal-on
-vagy közvetlen postai úton:
Szabó Péter
2747 Törtel,
Petőfi-ut. 12.
HA LEHET…- NE BORÍTÉKBAN, MERT AZ MOSTANSÁG ELVÉSZ!
A beérkező adományokról olvasóinkat a “Köszönjük”– rovatban tájékoztatjuk! balrad.ru/koszonet
Ha tetszett ez a cikk, ha egyetértesz a balrad.ru-val, oszd meg Facebookon, Twitteren, VKontakton – meg ahol csak lehetőséged van rá! De legalább LÁJKOLD! – hiszen azzal is tudsz segíteni!
Proletár szó jelentése
Történelem: Az ókori Róma legszegényebb, de a szabad lakossághoz tartozó rétege; az újkorban bérmunkást, bérből élő nincstelen, elnyomott munkást jelent.
A proletárok zúgolódni kezdtek. Ez a szép kelme nem való egy proletárnak.
Eredet [proletár < francia: prolétaire (proletár) < latin: proletarius (szegény, vagyontalan < „gyermekes”) < proles (gyermek, utód)]
Megjegyzés: az elnevezés arra utal, hogy adóval nem, csak gyermekeivel szolgálta az államot.
Ugye értjük? SaLa írásában ma már helytelen e téma magyarázata – még akkor is ha Marx – ráhivatkozva helyesen fogalmazta meg a proletár státuszát – idézem:
„…A kapitalizmusban a közvetlen termelők — a munkások — jogilag szabaddá váltak. De nincsenek termelési eszközeik, s gazdaságilag a tőkésektől függnek. ..” helyesen elhitetett látszólag szabadság jelenség! Az ilyen társadalmi rendszert nevezhetik bármilyen izmusnak – az a valóság, hogy minden ember egyformán érkezik e fizika világába – és a teremtés e rendjében egyik sincs feljogosítva azzal, hogy a másikat kizsákmányolja majd zsákmányát más kárára foggal körömmel élet-halál harcban védje – védje akár a mai formájában is jognak álcázva – szabályokat törvényeket hozva saját magának erre!
Ezért a következő idézet eleje is hamis – helyesen az idézet után írom:
„…A kizsákmányolás tőkés rendszerét Marx és Engels a bérrabszolgaság rendszerének nevezte.”
SaLa
…..a kizsákmányolás a föld történelmének során akkor jött létre, amikor kiváltságokat pénzért lehetett vásárolni… aki sok pénzhez jutott akár súlyos bűncselekmény árán is embert ölt érte az is megvehette a címet!
Kezdetben nem így volt ilyen érdemet ki kellett érdemelni pl. a haza védelmében tett rendkívüli tettekkel – így aki utána oda született az a kaszt tagja lehetett! Megjegyzem helytelenül, mert nem volt érdeme arra! Így ez miatt fajult el – mert a kizsákmányoló egyenlő bűnözővel – megítélésemben mert azzá váltak ők is mint aki embert ölt érte! (klasszikus mondás – aki okosan csinálta, ezt az tudta: … a birkát etetni is kell ha nyírni akarod… nyugaton ez ment eddig jól éltek ettek ittak utaztak szabadnak érezték magukat – keleten durvább – fel is lázadtak – a proletárok…. de nyugaton indult: pl. az angliai eset – a tudatlanság óriása szememben a gépeket törték zúzták mert abban látták kizsákmányoló sorsuk elidézésének okozóit……. https://m.mult-kor.hu/mi-volt-az-angol-ludditak-igazi-celja-a-geprombolassal-20190115
Az első ipari forradalom Nagy-Britanniában kezdődött az 1770-es évektől, majd a napóleoni … A gépromboló mozgalmat a kormányzat gyorsan felszámolta, és számos vezetőjét …
stb. itt: https://www.nkp.hu/tankonyv/tortenelem_10/lecke_03_028
és írhatnám tovább a meggyőző soraimat végtelen de nem teszem – egy szónak is száz a vége mindent nevén kell nevezni az izmusok= bűnözők – megosztanak és uralkodni akarnak –
HA EZT MEGÉRTED AKKOR NEM ÁLLSZ LE VELEM VITATKOZNI HA NEM TESZEL ELLENE – MA NE FEL ébressz – HA nem MÁR RÁÉBRESZTÉSSEL írj – beszélj agitálj… ÉS A HAMIS DOGMÁT ELFELEJTENI SZÜKSÉGES…!
ÍRTAM MA 2021.07.05-ÉN ID. Kiss László
ui: Dogma szó jelentése
1. Vallási: Megkérdőjelezhetetlen állítás, amit bizonyítás nélkül fogadnak el, és azt minden hívőnek be kell tartania, illetve el kell fogadnia mint feltétel nélküli igazságot. Kötelezően elfogadandó hittétel.
A dogmát nem kell bizonyítani, mert az egy ténynek tekintett kinyilatkoztatás. Keresztény dogma szerint Jézus Krisztus Isten fia volt. A katolikus vallás egyik dogmája a pápa tévedhetetlensége vallási ügyekben. A tudósok a középkor végén gyakran kerültek ellentétbe dogmákkal.
2. Átvitt értelemben: Kötelező erejű állítás; tudományosnak tekintett, de önkényes tétel, amelyet bizonyítás nélkül fogadnak el. Olyan tan vagy vélemény, amelyhez mereven ragaszkodnak, amelyet kötelező erejűnek tartanak, vagy bizonyítékok nélkül megváltoztathatatlannak hirdetnek.
Az anyagmegmaradás törvényét az iskolában dogmaként tanítják. A magyar nyelvészetben a finnugor eredettan egyre inkább dogmává válik. Az orvostudomány dogmája szerint az ember biokémiai folyamatok és működések eredménye. A gondolkodás szerveként bemutatott agy egy pszichológiai és pszichiátriai dogma. A megfigyelés hiánya és az adatok kiértékelésének a hiánya dogmákat hoz létre.
Eredet [dogma < latin: dogma (tantétel) < görög: dogma (vélemény < amit igaznak tart) < doko (jónak vél)]
“2. Átvitt értelemben: Kötelező erejű állítás; tudományosnak tekintett, de önkényes tétel, amelyet bizonyítás nélkül fogadnak el. Olyan tan vagy vélemény, amelyhez mereven ragaszkodnak, amelyet kötelező erejűnek tartanak, vagy bizonyítékok nélkül megváltoztathatatlannak hirdetnek.”
.
Mint mostani “járvány” !