Betegnek lenni nem leányálom a magyar egészségügyben, azt eddig is lehetett tudni. Vannak, akik viszont benne élik az egész életüket. Apokaliptikus állapotokról számolnak be egészségügyi dolgozók. A java pedig még hátravan.

“Rettenetesen kevesen vagyunk, akik gyógyítunk és rettenetesen sokan és napról-napra többen, akiket gyógyítunk. Van, hogy egyszerre 5-6 fertőzöttet hoznak be” – meséli csüggedten egy védekezés első vonalában kijelölt megyei kórház Covid-osztályán dolgozó ápoló. „Kevés a tapasztalt nővér és eszközből sem állunk jól. Alig van maszk és néha az sem a legbiztonságosabb változat, hanem csak FFP-2-es. Nekem otthon tartósan beteg családtagjaim vannak, egyszerűen nem tehetem meg, hogy csak emiatt kockára tegyem az életüket” – fakadt ki telefonbeszélgetésünk közben a családtagjait is féltő szakápoló. Azt is elmondta, hogy a maszkokat egymás közt felváltva használják, és váltáskor germicides lámpával fertőtlenítik. Ez viszont rengeteg időt elvesz, sokáig tart, amíg a lámpa fertőtlenít.

Náluk eddig 28 beteg volt egy nővérre, de ez a szám folyamatosan romlik. Újabb költöztetések és osztályösszevonások lesznek, mert már most alig van hely. Azt mondja, szakorvosokból is hiány van, hárman dolgoznak most, váltásban. Szerinte sokkoló látni, hogy egyre több fiatal beteg, 30-35 évesek, de már huszonévesek is kerülnek lélegeztetőgépre. Az is nehéz és kockázatos feladat, hogy a másféle ellátásra is szoruló betegeket hogyan kezeljék a Covid-osztályon: “Egy vérátömlesztés a fertőző-osztályon szinte életveszélyes. Mégis meg kell csinálnunk, mert szüksége van rá a betegnek”.

A szakdolgozók és az orvosok mindemellett igyekeznek a lelket is ápolni, mert a betegek jó része nagyon fél a betegség szövődményeitől és nem utolsósorban a magánytól is. “16 éve vagyok ápoló, megtanultam szót érteni a betegekkel. Ez viszont most egészen más. Nagyon örülnek, ha legalább velünk válthatnak pár szót, hiszen a családtagjaikat sem láthatják. Muszáj lelket önteni beléjük. És egymásba is. Az elején tapasztaltuk, hogy otthon jön csak ki igazán a stressz és az elkeseredés, ezért most már inkább bent maradunk még fél órát beszélgetni műszak után, hogy kijöjjön, aminek muszáj” – festi le az ápolók tortúráját forrásunk.

Egy budapesti kórház sürgősségi ápolója szerint rosszabb állapotok uralkodnak a Covid-belgyógyászatokon és az úgynevezett intermedier osztályokon, mint az intenzíveken. A Covid-belgyógyászati osztályokon vannak azok a koronavírusos betegek, akik ugyan kórházi kezelésre szorulnak, de állapotuk nem olyan súlyos, hogy az intenzívre, ne adj’isten lélegeztetőgépre kerüljenek. Az intermedier osztályokon pedig azok vannak, akik ugyan koronavírusra utaló tüneteket produkálva más ellátásra is szorulnak, de tesztet még nem végeztek rajtuk. „Ezért lenne elképesztően fontos, hogy a kórházakban legyenek gyorstesztek, mert így rengeteg időt veszítünk feleslegesen” – mondta.

Egy vidéki kórház osztályvezető főorvosa viszont azt mondta, náluk vannak gyorstesztek és használják is őket. A gond az ő intézményükben nem a tesztek számával vagy hiányával van, hanem az elképesztő betegtömeggel, amit a Covid-fertőzött, vagy Covid-gyanúval beérkező páciensek jelentenek. “Először azt hittem, velem van a gond, mert az elmúlt pár napban valahogy mindig kifogom, hogy előttem megy el a halottszállító kocsi. Aztán rájöttem, hogy sajnos nem én vagyok folyton rossz helyen, hanem rengetegszer fordul. Nálunk napi 6-8 beteg hal meg csak a Covid-osztályokon. Ráadásul van, aki nem is az intenzíven, hanem a Covid-belgyógyászati részlegen – tette hozzá.

Az ő kórházuk a védekezés első vonalába tartozik, és a Covid-osztályuk már 90 százalékos kihasználtsággal fut. A Covid miatt viszont már több osztályt is átköltöztettek, többen vannak egymással “társbérletben”, jóval kisebb helyiségekben, mint eddig és lassan nem lesz hová menniük. És nem lesz kivel sem, mert az orvosok és az ápolók közül is többen megfertőződtek. “Önkénteseket is keresünk már, akik bejönnének például az osztályra az ételt osztani, de még adminisztratív munkakörökbe is várunk embereket, akkora a hiány” – mondta az orvos.

Egy budapesti Covid-kórház sürgősségi osztályán dolgozó orvos szerint már réges rég le kellett volna állítani az elektív, vagyis nem életmentő, vagy sürgető beavatkozásokat, mert rendkívül leterhelik a rendszert (ezt kérte korábban az orvosi kamara is, Gulyás Gergely miniszter pedig szerdán közeli lehetőségként beszélt erről, pénteken a cikk megjelenése után pedig Orbán Viktor a Kossuth rádión beszélt arról, órákon belül bejelenthetik az elektív műtétek elhalasztását). „Elképesztő mennyiségű beteg van. Ráadásul sokszor olyanoknak is pozitív lesz a tesztje, akik teljesen más ellátásra érkeznek, csak a kötelező teszten derül ki, hogy fertőzöttek” – mondja. Annyira nincs hely, hogy a múlt héten egy pesti beteget át kellett irányítani egy a fővárostól 80 kilométerre fekvő vidéki kórházba.

“Napi 8-10 halottat visznek el, sokan pedig 3-4 hétig is bent fekszenek nálunk. Azért, mert küzdünk értük. Ha nem tennénk, rövidebb lenne a fertőzés lefutása és több a halott…” – teszi hozzá keserűen. A kórházi ápolásra szoruló covidos betegek között nagyon sok az egyébként is súlyos beteg, idős ember, legalábbis náluk.

Az eszközökkel kapcsolatban neki is vannak fenntartásai: “Nálunk minden van és minden kínai. Látszik, hogy a mennyiség fontosabb volt. A kesztyűk például borzalmasak, szinte használhatatlanok. Maszkból viszont van elég” – festi le az állapotokat a főváros egyik kiemelt kórházában dolgozó orvos.

Bár Gulyás Gergely október közepén büszkén jelentette be, hogy novembertől emelkedik a cikkben említett rendkívül nehéz körülmények között dolgozó ápolók bére, azt elfelejtette hozzátenni, hogy egy évek óta született megállapodás sokadik lépcsőjéről van szó, aminek időpontja köztudott volt már a járvány kitörése előtt is. Azt viszont több forrásunk is említette, hogy a koronavírussal megfertőződő egészségügyi dolgozóknak a rendelet alapján járó 100 százalékos táppénz helyett csak 60 százalékos bért fizetnek a betegségük alatt. Hiszen bizonyítsa be bárki, hogy a munkájuk során kapták el a fertőzést és nem máshol, vagy a saját figyelmetlenségük miatt.

Az Emmi kérdésünkre azt válaszolta, hogy ahogy a tavaszi első hullám idején, úgy most is – a megfelelő eljárás lebonyolítása után – 100 százalékos táppénzt kapnak azok az egészségügyi dolgozók, akik a feladatuk ellátása közben fertőződtek meg. Pozitív laboreredmény birtokában az intézmény kezdeményezésére a munkáltató telephelye szerint illetékes fővárosi vagy megyei kormányhivatal, mint munkavédelmi hatóság állapíthatja meg, hogy az egészségügyi dolgozó a hivatásából eredően találkozott Covid–19 vírussal fertőzött személlyel. A teljes összeget két részletben kapja meg a dolgozó: először a 60 %-os táppénzt, majd a foglalkozási megbetegedéssel kapcsolatos eljárás végén a maradék 40 %-ot.

Babonits Tamásné a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara általános alelnöke szerint még ha ki is fizetik a maradék 40 százalékot, rettenetesen sokáig tart a felülvizsgálat. „Van olyan kolléga, aki most kapta kézhez a tavaszi betegsége miatt járó maradék 40 százalékot a béréből. Ez egy egészségügyi szakdolgozó fizetésénél elképesztően nagy érvágás” – számol utána a kamara alelnöke.

Aki tehát mostanában fertőződik meg ápolóként, miközben emberéleteket ment, annak le kell mondania a karácsonyi ajándékokról. Ideje mondjuk amúgy sem lenne vásárolni, hiszen a számok alapján az elsővonalbeli kórházak lassan megtelnek és jönnek a listán következő intézmények. Még több beteggel, még kevesebb és még elcsigázottabb kórházi személyzettel.”

Kérjük, anyagilag támogassa  a Bal-Rad-ot! – a  blog nyitóoldalának jobb felső sarkában látható   piktogrammra kattintva Pay-Pal-on 

-vagy közvetlen postai úton:

Szabó Péter 

2747 Törtel,

Petőfi-ut. 12.

HA LEHET…- NE BORÍTÉKBAN, MERT AZ MOSTANSÁG ELVESZIK!

A beérkező adományokról olvasóinkat a “Köszönjük”– rovatban tájékoztatjuk! balrad.ru/koszonet

Ha tetszett ez a cikk, ha egyetértesz a balrad.ru-val, oszd meg Facebookon, Twitteren, VKontakton – meg ahol csak lehetőséged van rá!