Előzmény: az USA nem írta alá az ENSZ 1979-es egyezményét.
Trump amerikai főbohóc hétfőn RENDELETET adott ki. Az erőforrásoknak a Holdon és más égitesteken történő kereskedelmi kitermeléséről. A RENDELET értelmében az USA nem tekinti többé az emberiség közös örökségének a világűrt.
„A világűr az emberi tevékenység jogilag és fizikailag egyedülálló területe, és az Egyesült Államok nem tekinti ezt globális köztulajdonnak” – írja a RENDELET. Amiben benne foglaltatik, hogy AZ USA – NAK JOGÁBAN KELL ÁLLNIA üzleti célból kutatni világűrt, valamint annak erőforrásait kiaknázni és hasznosítani.
Szergej Szaveljov az orosz „Roszkoszmosz” nemzetközi együttműködésért felelős vezérigazgató – helyettese kedden nyilatkozatba kritizálta Trump bohóc rendeletét. Azt „más bolygók területének tényleges elfoglalására” irányuló agresszív tervnek, a világűr kisajátítására irányuló kísérletnek minősítette.
„”A történelemben volt már példa arra, hogy valamely állam úgy döntött, hogy saját érdekében területeket kezd el elfoglalni – mindenki emlékszik, hogy ennek mi lett az eredménye” – tette hozzá Szaveljov.
„Oroszország számára elfogadhatatlan a világűr privatizációja” – közölte Dmitrij Peszkov, a Kreml sajtószolgálatának vezetője ugyancsak kedden Moszkvában.
„Adott esetben (a trumpi bohócRENDELETet) természetesen jogilag kell mindenek előtt megvizsgálni. A világűr privatizációjára irányuló kísérletek bármilyen formában elfogadhatatlanok” – nyilatkozta Dimitrij Peszkov.
Trump bohóc közben kiadta a werdichtet Pompeo külügyérnek: eriggy Fijam Májk, oszt hirdesd a Föld széltén – hosszán, hogy nekünk mán a zegész világmindenség köll! Félév múva visszavárlak, hogy beszámojjá: mit intézté?!
Kérjük, anyagilag támogassa a Bal-Rad-ot! – a piktogrammra kattintva Pay-Pal-on
vagy közvetlen postai úton:
Szabó Péter
2747 Törtel,
Petőfi-ut. 12.
HA LEHET…- NE BORÍTÉKBAN, MERT AZ MOSTANSÁG ELVESZIK!
A beérkező adományokról olvasóinkat a “Köszönjük”– rovatban tájékoztatjuk! balrad.ru/koszonet
Ha tetszett ez a cikk, ha egyetértesz a balrad.ru-val, oszd meg Facebookon, Twitteren, VKontakton – meg ahol csak lehetőséged van rá!
Rónai Egon műsorvezető felvetését, amely szerint csak azok számítanak, azok kapnak segítséget, akik gyorsan fel tudják pörgetni az ágazatukat, például az építőiparban vagy a turizmusban dolgozók, Parragh nem osztotta. De azt elmondta, hogy a szakácsokat már most elsöpörte a válság, az autószerelőket pedig el fogja; a különböző ágazatokat más időben éri el ez a gazdasági válság.
Mi lesz azokkal, akik kényszerszabadságon vannak? – kérdezte Rónai.
Most erre mit mondjak? Annyi ember ment tönkre az elmúlt napokban, és most is megy tönkre, hogy ezzel nem tudunk mit kezdeni.
A következő kérdés az volt, hogy a munkanélküliekkel mi lesz. Parragh erre úgy felelt: több mint 15 ezer cég visszajelzésére építve azt mondja, erős a kereslet az építőiparban, mezőgazdaságban, aki szakács volt, elmehetne péknek. „Át kell magát képezni.” A felnőttképzési rendszer szerinte több-kevesebb sikerrel működik, most elsősorban online, de Róna szerint „az online pék nem lenne az igazi”.
A beszélgetésben szóba került, hogy az ellenzék szerint kilenc hónapra kellene emelni a munkanélküli ellátást, de Parragh szerint „pénzt nem lehet csak úgy nyomtatni”, a kormány eldönti, hogy kiknek és milyen formában segít, de szerinte az nem igaz, hogy elengedné az emberek kezét.
Jelenleg egy adott mozgástér van, ezen belül mozog a magyar kormány is, egy politikai értékrend alapján dönti el, hogy kiket támogat
– mondta.
Parragh beszélt a 13. havi nyugdíj visszavezetéséről is – négy részletben teszik meg, 2021 februárjában a januári nyugdíjon felül a nyugdíjasok egy heti nyugdíjat kapnak majd, ez történik majd 2022-ben, 2023-ban és 2024-ben is –, amivel nem ért egyet. Illetve tudna vitatkozni azzal is, hogy 75 ezer ember úgy kaphatja meg diplomáját, hogy nincs nyelvvizsgája. (HVG)
A balrad.ru kommentje a „kunyera” után
Kérjük, anyagilag támogassa a Bal-Rad-ot! – a piktogrammra kattintva Pay-Pal-on
vagy közvetlen postai úton:
Szabó Péter
2747 Törtel,
Petőfi-ut. 12.
HA LEHET…- NE BORÍTÉKBAN, MERT AZ MOSTANSÁG ELVESZIK!
A beérkező adományokról olvasóinkat a “Köszönjük”– rovatban tájékoztatjuk! balrad.ru/koszonet
Ha tetszett ez a cikk, ha egyetértesz a balrad.ru-val, oszd meg Facebookon, Twitteren, VKontakton – meg ahol csak lehetőséged van rá!
Bal-Rad komm: ÉRDEMES VÉGIGNÉZNI ENNEK A DÖBRÖGISTA HASZONLESŐNEK a kínos erőlködését, amelynek során kinyöszörgi a vajdafilozófi lényegét: a qrmány „…egy politikai értékrend alapján dönti el, hogy kiket támogat…”
Én – balrad.ru adminként – ezt úgy értelmezem, hogy EZEK A MEGVESZEKEDETT BŰNÖZŐK A HÍVEIK SZŰK KÖRÉT – A DÖBRÖGISTA KIVÁLASZTOTTAKAT – A NAGY TÖBBSÉG KÁRÁRA KÉNYEZTETIK, A TÖBBIEK MEG HA MEGDÖGLENEK SEM ÉRDEKLI ŐKET!
Az elhullottakat majd pótolják a migráncsok IDE SZÁNT TÖMEGÉVEL!
NA TAKARODJATOK TI A JÓ BÜDÖS KURVA ANYÁTOKBA! TI MERÉSZELITEK MAGATOKAT MAGYARNAK NEVEZNI?
Szerintem NAGY KEGY LENNE EZEKNEK az éhes jegesmedvék elé való vetésük!
„EZEKET” csak jóllakott jegesmedvék közé…! Játszóeszközül!
Most látszik csak fájó – ijesztően egy VALÓDI, NÉPI – NEMZETI KOMMUNISTA POLITIKAI PÁRT HIÁNYA!
Úgy néz ki, Döbrögisztánon nagyobbat fog ütni a koronavírus, mint más régiós országokon
Magyarországon az elmúlt évben a régió átlagánál magasabb volt a gazdaság növekedésének dinamikája, és az idei év elején is jók voltak a kilátásaink. A legtöbb elemzés szerint viszont a magyar gazdaság jobban megszenvedi a koronavírust, mint a régiós országok – ezt erősítette meg a JP Morgan friss elemzése is. Eszerint a visszaesés mértéke itthon 6,3% lehet, nagyobb, mint a régió többi országában. A kormány felülvizsgált hiánycélja 2,7%, a bank közgazdászai szerint viszont inkább 5,9% a reális.
Módosított a Kelet-Közép-Európára vonatkozó előrejelzésén a JP Morgan, a bank elemzője 5-6%-os recessziót jósol a régiónak, amelyet 2021-ben részleges felpattanás követ – olvasható a bank elemzésében. Csehországban, Magyarországon és Lengyelországban a kormányok március közepe óta folyamatosan korlátozták a gazdasági aktivitást, és ezek várható elhúzódása, valamint a visszaesés előzetesen vártnál nagyobb mértéke arra késztette az elemzőket, hogy felülvizsgálják a korábbi előrejelzést. A bank eddigi 1%-os recessziót valószínűsítő forgatókönyve a régió átlagára ma már túl optimistának tűnik.
A JP Morgan az új elemzésébe beépítette a korlátozások fokozatos feloldását, hozzátéve, hogy az intézkedések gazdasági hatásai ma már sokkal egyértelműbben látszanak, mint korábban. Ez alapján szerintük
a cseh gazdaság 5,5,
a magyar gazdaság 6,3,
a lengyel gazdaság pedig 5,2%-kal zsugorodik majd.
EZ AZT JELENTI, HOGY BÁR AZ ELŐZŐ ÉVBEN A NÖVEKEDÉS MAGASABB VOLT MAGYARORSZÁGON, MINT A FENTI ORSZÁGOKBAN, ÉS AZ IDEI KILÁTÁSAINK IS JOBBAK VOLTAK, A KORONAVÁLSÁG MINKET MÉLYEBBEN ÉRINT, MINT A FENTI KÉT RÉGIÓS ORSZÁGOT.
A mai álláspontjuk szerint a válság lassan gyógyuló sebeket okoz majd a KKE régió gazdaságainak, így a kibocsátás csak 2022-ben éri majd el a tavalyi év negyedik negyedéves szintjét.
A bank elemzője is kiemeli, hogy a 2020-as GDP-re vonatkozó mindennemű előrejelzés rendkívül bizonytalan. Az JP Morgan előrejelzését három tényezőből vezette le:
A nem alapvető tevékenységek leállásának időtartama,
a kibocsátás csökkenése a leállás alatt,
a költségvetési csomagok végrehajtása.
A korlátozások időtartama a legfontosabb tényező
Az első feltevés szerint a korlátozások áprilisban érvényben maradnak, majd fokozatosan feloldják őket. Csehország és Lengyelország gyakorlatilag lezárás alatt van márciusban, Magyarország ehhez a hónap végén csatlakozott, az elemző viszont felhívja rá a figyelmet, hogy több vállalatnak már korábban le kellett állnia a termeléssel az anyagbeszerzés nehézsége, a munkaerő kiesése vagy, valamint a keresletkiesés miatt.
A bank azt tartja valószínűnek, hogy a szigorú korlátozások egész áprilisban érvényben maradnak, majd a következő hónapokban fokozatosan feloldják őket a februárihoz hasonló szigorú intézkedések mellett, a teljes normalizálódásra pedig csak a negyedik negyedévben kerülhet sor. A csehek már ebben a hónapban tettek utalást lazításra, de ez egyelőre még nem történt meg. Azt is fontos tudni, hogy még ha sikerül is a régió gazdaságainak újranyitnia, ennek korlátozott előnyei lesznek, amennyiben az exportkereslet nem normalizálódik.
Nem mindegy, hogy mennyire áll le a gazdaság
A második feltételezés szerint a lezárások alatt a gazdaságok 70-75%-os kapacitással működnek, a gazdasági struktúrától és a korlátozó intézkedésektől függően. Az erre vonatkozó első becslések a francia és az olasz gazdaságból származnak, az előbbiben a vállalatok 65%-a, Olaszországban 58% működött a lezárások ideje alatt. A tapasztalatok azt mutatják, hogy egyes ágazatok, így például a mezőgazdaság és a közszolgáltatások védettek, a feldolgozóipar viszont nagyobb ütést szenved el. A teljes gazdasági kár ennél kisebb, mert a foglalkoztatottak megtartására és a munkanélküliek megsegítésére irányuló kormányzati intézkedések némileg tompítják a hatást. Az OECD nagyjából 25%-os visszaesést prognosztizál a fejlett gazdaságokban a lezárások ideje alatt.
Elsőre impozánsak a kormányzati csomagok, de valójában nem költenek túl sokat
A harmadik feltételezés szerint a bejelentett csomagok nagy része teljesülni is fog. A JP Morgan szerint a kormányok figyelemre méltó csomagokkal álltak elő: Csehországban és Magyarországon ez a GDP 20%-ig terjed, a lengyel csomag összege az össztermék 10%-a.
A bank is megjegyzi, hogy a fiskális hozzájárulás ennek valójában a töredéke, mert a fenti összegek egy jelentős részét hitelgaranciák és likviditási intézkedések képezik, a magyar csomag kapcsán pedig jelentős a forrásátcsoportosítások aránya – tesszük hozzá.
A BANK ELEMZÉSE IS KIEMELI, HOGY A KÖZVETLEN FISKÁLIS KÖLTEKEZÉS ARÁNYA A GDP VISZONYLATÁBAN NEM TÚL MAGAS A RÉGIÓBAN.
A válságkezelés ára megnőtt: elszáll a költségvetési hiány a régióban
Már magában a növekedés visszaesése elegendő az államháztartás felborulásához. Ezen kívül a kormányok további fiskális kiadásokra tettek ígéretet (a csomag egyéb, nem közvetlen elemein kívül, amelyeknek közvetlen hatásai lesznek), és bár ezek általában elmaradnak a bejelentett csomagok egyéb, hitelezési és likviditási elemeitől, még így is nagy összegekről van szó. A költségvetés kiadásai 3%-kal nőhetnek Lengyelországban és 2%-kal Csehországban.
A bank Magyarországgal kapcsolatban megjegyezte, hogy egyelőre a részletek nem tiszták, de a bejelentett 2,7%-os felülvizsgált hiánycél alacsony költekezést jelent, és így a GDP arányos kiadástöbblet a bank szerint 1% lehet. Palkovics László innovációs és technológiai miniszter azóta részletesen ismertette az intézkedéseket, amelyekről mi is beszámoltunk.
A magyar csomag közvetlen költségvetési kiadásainak összege így GDP-arányosan elmarad mind a lengyel, mind a cseh csomagban foglaltaktól, amit a bank elemzője az alacsonyabb fiskális mozgástérrel magyaráz, ahogy az a fenti ábrán is látszik. A bank előrejelzésében Csehországban 4,6, Lengyelországban 6,5, Magyarországon 5,9%-os hiányt valószínűsít az idei évre.
(portfolio)
A balrad.ru kommentje a „kunyera” után
Kérjük, anyagilag támogassa a Bal-Rad-ot! – a piktogrammra kattintva Pay-Pal-on
vagy közvetlen postai úton:
Szabó Péter
2747 Törtel,
Petőfi-ut. 12.
HA LEHET…- NE BORÍTÉKBAN, MERT AZ MOSTANSÁG ELVESZIK!
A beérkező adományokról olvasóinkat a “Köszönjük”– rovatban tájékoztatjuk! balrad.ru/koszonet
Ha tetszett ez a cikk, ha egyetértesz a balrad.ru-val, oszd meg Facebookon, Twitteren, VKontakton – meg ahol csak lehetőséged van rá!
Bal-Rad komm: Jók ezek az elemzések a SZAKEMBEREKNEK, de a történések elszenvedőinek – A KISEMBEREK TÖMEGEINEK – nem sokat mondanak! Ezek a tömegek majd megérzik a hatást! Már az sem kizárt, hogy puskagolyó által!
Az ilyen elemzések nagy hátránya, hogy A VALÓDI OKOT NEM tárják fel! Jó okkal persze. Nem mondják ki ezek az elemzések, hogy az egyébként igaz megállapítások egy MINDEN ÖNÁLLÓSÁGÁT, GAZDASÁGÁT ELVESZTETT, GYARMATI LÉTBE SÜLLYESZTETT terület kiszolgáltatottságát jelzik!
Nem mondja ki, hogy ez bizony a rendszerváltás egyenes következménye!
A már az ebben a rendszerben született, szocializálódott, és most a teljesítőképességük csúcsán járó generációk el sem tudják képzelni, hogy egy SAJÁT ORSZÁG, SAJÁT GAZDASÁGGAL, JÓVAL KISEBB SOKK ÁRÁN KERÜLHET(ne) KI EGY ILYEN HELYZETBŐL!
Volt egy korszak – A SZOCIALIZMUS KORSZAKA – amikor volt saját országunk, saját – ÉRTÉKTEREMTŐ, ÉS ÉRTÉK ELŐÁLLÍTÓ – gazdasággal!
Történelmietlennek tűnik föltenni a kérdést, hogy „MI LENNE, HA…?” – most is lenne saját ország, saját gazdasággal.
DE TEGYÜK FEL! Könnyebben ki tudnánk keveredni ebből a krízisből, ha nemmzetthünk naggyaji nem lopják szét az országot, és a jövőnket is? Ha most is lenne saját országunk? Ha nem lennénk gyarmat?
A balrad.ru ma is megfogalmaz egy kérdést, amiről LEHET SZAVAZNI!
Ragályhíradó motto – balrad.ru olvasói komment: “A Kovid egy héber név, amely bölcset jelent. A 19 pedig a szabadkőművesek körében spirituális szám, amely azt jelenti, hogy a céljukat elérték. Más szerint a daliás ’90 – es évek magyar pornóvideo – forgalmazó Ko(vács)Vid(eo) – ra utal, a szám pedig a kártyás 19. Amire már nem szabad lapot húzni! Napi összeesküvés rovat.”
Világszerte hódít a ragály! Másfél millió megszállott, 82 ezernél valamivel több halott a legfrissebb mérleg.
Április 7 – én az USA világcsúcsot állított fel a napi ragályhalott – versenyben. Mióta Covid – 19 megkezdte garázdálkodását, sehol a világon annyi áldozatot nem szedett egyetlen nap alatt, mint tegnap az USA – ban.
EGÉSZEN PONTOSAN 1736 VOLT AZ ÁPRILIS 7 – I NAPI ELHALÁLOZOTTAK SZÁMA AZ EGYESÜLT ÁLLAMOKBAN!
Az egyéb ragályadatok is „imponálóak”! Közel 400 ezer amerikait szállt meg Covid – 19! Borítékolható az újabb csúcsdöntés.
Így műxik ez a dög:
Mivelhogy a WHO több alkalommal is kritikai éllel nyilatkozott az USA ragályintézkedéseivel kapcsolatban, Trump bohóc bejelentette: a sérelmet megbosszulandó, az USA fölfüggeszti a világszervezetnek fizetendő tagsági díj átutalását! (A pénz bekerülhet a holdfeldolgozási projekt számlájára. Az ötlet ellen a ‘zoroszok máris hevesen tiltakoznak!)
Januárban és februárban, vagyis hetekkel, hónapokkal a ragály kitörése előtt már figyelmeztette a Fehér Ház biztonsági tanácsát, és Trump bohócot is Peter Navarro kereskedelmi tanácsadó arra, hogy akár kétmillió halálesetet és több ezermilliárd dolláros gazdasági kárt okozhat az USA – nak ha rájuk tör a fertelem.
A hongkongi egyetem kutatói kiderítették, hogy az egyszer használatos orvosi szájmaszkon még egy hét elteltével is ott nyüzsgött akcióra készen egy rakásvírus! Étel – ital nélkül is! Kitartó – szívós egy bestia ez!
DÖBRÖGISZTÁN VEZÉNYLŐ TÁBORNOK VAJDÁJÁNAK HŐSSYJESS RAGÁLYELLENES ÉS RENDSZERMENTŐ KÜZDELMÉRŐL – mert a vajdasági történések CSAKIS ERRŐL SZÓLNAK!
– érdemi és hiteles TÁJÉKOZTATÓRA CSIKIS itt: https://koronavirus.gov.hu/ a qrmányvetítölde linkjére kattintva értesülhetnek a Nyájas Olvasók.
Itt azt IS megtudhatják a CSAK JÓ HÍREKRE szomjúhozók, hogy Döbrögisztán IS rekordot döntött: 895 főre nőtt a magyarok élőhelyén igazolt ragályosok száma. Elhunyt újabb 11 beteg, többségében idős emberek (egyikük 49 éves). Ezzel 58 főre emelkedett vajdaságban Covid – 19 eddigi áldozatainak száma.
Egy jó kis Influensa Classic – Covid – 19 vegyes ragályroham, és máris összejön a vajda által Nagy Dijadallal bejelentett 2021 januári egyheti „plusznyugdíj” összege a megmaradóknak!
Kérjük, anyagilag támogassa a Bal-Rad-ot! – a piktogrammra kattintva Pay-Pal-on
vagy közvetlen postai úton:
Szabó Péter
2747 Törtel,
Petőfi-ut. 12.
HA LEHET…- NE BORÍTÉKBAN, MERT AZ MOSTANSÁG ELVESZIK!
A beérkező adományokról olvasóinkat a “Köszönjük”– rovatban tájékoztatjuk! balrad.ru/koszonet
Ha tetszett ez a cikk, ha egyetértesz a balrad.ru-val, oszd meg Facebookon, Twitteren, VKontakton – meg ahol csak lehetőséged van rá!
A felszabadult főváros húsz éve – A gazdasági fejlődés hatása a főváros népesedésére (Idézet: Felszabadulás krónikája)
II. A gazdasági fejlődés hatása a főváros népesedésére
A főváros iparának, építőiparának elmúlt másfél évtized alatti rohamos fejlődése a munkaerőszükséglet nagyarányú növekedésével járt együtt. Az építőipari tevékenység kibontakozása, az új iparvállalatok létesítése, a meglevők bővítése eredményeként — különösen az 50-es évek elején — nagymértékben növekedett a munkahelyek száma, mind több és több munkaerő egyidejű foglalkoztatása vált lehetővé és szükségessé.
A munkaerőszükségletet Budapest lakossága — noha a munkába álló nők száma igen tetemes volt — nem fedezhette. A fővárosban bőven kínálkozó sokféle munkaalkalom, a nagyvárosi élet nyújtotta számos szórakozási lehetőség a vidékiek számára nagy vonzóerőt jelentett. Évente több tízezer vidéki hagyta el régi lakóhelyét és telepedett le Budapesten.
A főváros népességének száma 1949-től napjainkig, mintegy 330 ezer fővel gyarapodott. A növekedés nagyságának érzékeltetésére érdemes megemlíteni, hogy Miskolc, Debrecen és Dunaújváros lakosságának együttes száma kb. ennyinek felel meg. 1949. január 1-én 1 590 000, 1964. január 1-én 1 920 000 lakosa volt Budapestnek.
Jelenleg az ország lakosságának 18,9%-a él a fővárosban.
A népességgyarapodás két forrása — a születések és halálozások különbségéből eredő természetes szaporodás és a bevándorlási többlet — közül 1949 óta, 2 esztendő kivételével, mindvégig a bevándorlás játszotta a döntő szerepet.
A főváros népessége azonban nemcsak számbelileg változott az elmúlt másfél évtized alatt. A lezajlott társadalmi-gazdasági átalakulás, a gyorsütemű gazdasági fejlődés erőteljesen átformálta a lakosság összetételét is.
Az önállók, vagyonukból élők és ezek eltartottjainak aránya a népességben az 1949. évi több mint 14%-ról 4% alá süllyedt. Az alkalmazásban álló fizikai és szellemi dolgozók, valamint a termelőszövetkezeti tagok (eltartottjaikkal együtt számítva) jelenleg 84%-át képezik a főváros népességének.
Jelentősen megnőtt 1949 óta — különösen a nők körében — a keresők száma és aránya. 1949. január 1-én az aktív keresők, illetve nyugdíjat élvezők 54,8%-át képezték a népességnek, 1963. január 1-ig arányuk 68,2%-ra emelkedett. 1949-ben 100 keresőre 82 eltartott jutott, ma 100 keresőnek 47 személyt kell eltartania. A kereső nők száma 1949 óta 335 ezerről 614 ezerre emelkedett.
A keresők számának növekedése a népgazdaság különböző területei közül az iparban és az építőiparban volt a legszámottevőbb. Az ipari keresők száma az 1949. évi 346 ezerről 521 ezerre, az építőipariaké 25 ezerről 90 ezerre emelkedett.
III. A fővárosi lakosság életkörülményeinek változása
1950 óta
A gazdasági ágazatokban dolgozók tevékenységének eredményeként létrejött nemzeti jövedelem nagysága, növekedésének mértéke határozza meg egyrészt a termelés bővítésének lehetőségét, másrészt a lakosság életkörülményeinek alakulását. Hazánkban a nemzeti jövedelem 1949 és 1963 között több mint két és félszeresére emelkedett. Ezen belül a nemzeti jövedelem mintegy 70%-át képező lakossági fogyasztás 1963-ban 225%-a volt az 1949. évinek.
Az életszínvonal, az életkörülmények javulását legszemléltetőbben a reálbérek, illetve reáljövedelmek növekedése jelzi. A munkások és alkalmazottak egy főre jutó reáljövedelme 1963-ban 93%-kal, egy keresőre jutó reálbére pedig 66%-kal haladta meg az — 1938. évinél magasabb — 1949. évi színvonalat.
Az egy főre jutó reáljövedelem növekedésében számos tényező játszott szerepet. Így pl. a többszöri béremelés, a nyugdíjrendezések, a családi pótlék felemelése, s természetesen a kiskereskedelmi árak csökkenése. Az anyagi jólét növekedésének egyik igen lényeges forrásaként kell megemlíteni azonban a foglalkoztatottság színvonalának számottevő emelkedését is.
A növekvő jövedelemből a fővárosi családok az utóbbi években már mind nagyobb hányadot fordíthattak az életet megkönnyítő, a szórakozást, kultúrigényt kielégítő tartós fogyasztási cikkek beszerzésére, illetve pénztartalékok képzésére, amellett, hogy összegszerűen többet költöttek élelmiszerek vásárlására is.
A háztartásstatisztikai feljegyzéseket vezető fővárosi munkás és alkalmazotti családok adatai szerint az 1963. évi egy főre jutó kiadás közel 20%-kal volt magasabb az 1958. évinél, s ezen belül a tartós fogyasztási cikkek beszerzésére fordított összeg aránya 7,8%-ról 8,7%-ra emelkedett.
A budapesti lakosság takarékbetétállománya 1963 végén 5 milliárd forint volt, csaknem kétszerese az 1960. évinek.
Az életkörülmények javulását természetesen nemcsak a jövedelmek növekedése jelenti. Az egészségügyi ellátás színvonalának javulása, a dolgozók társadalmi megbecsülése, a gyermekekről való gondoskodás számtalan formája, a kereskedelmi ellátás kulturáltságának fokozódása, a műveltségi színvonal emelkedése, a megnövekedett kulturális igények kielégítése stb. mind, mind olyan tényező, amely az emberek életét szebbé teszi, s amelynek eredménye számokban sokszor nem is fejezhető ki.
Az életkörülményeket befolyásoló tényezők sokaságából néhányat szeretnénk kiragadni, s kicsit részletesebben is vizsgálni.
1. A lakosság vásárlásainak alakulása a fővárosi kiskereskedelem forgalma alapján
A lakosság vásárlóerejének növekedését, igényeinek — az élet- körülmények javulásából származó — fokozódását a kereskedelmi forgalom alakulása tükrözi leghívebben.
A fővárosi kiskereskedelmi forgalom elmúlt 10 év alatti növekedésének mértéke messze felülmúlta a felszabadulás előtti évek fejlődési színvonalát. 1953 és 1963 között évente átlagosan mintegy 6%-kal emelkedett a forgalom. Az 1963. évi több mint 25 milliárd forint értékű árueladás már 86%-kal múlta felül a 10 évvel korábbit. Legnagyobb mértékben — évente közel 9%-kal — az iparcikkek eladási forgalma növekedett, melyben természetesen a számos újfajta tartós fogyasztási cikk megjelenése és az ezek iránti érdeklődés rohamos növekedése játszott szerepet.
Az életkörülmények javulását jelzi, hogy a kiskereskedelmi forgalom nemcsak növekedett, hanem összetételében is lényegesen változott az elmúlt évtized alatt. Az 1950-es évek elején még a forgalom 63%-át képezték az élelmiszerek, s 37%-át az iparcikkek. 1963-ban 100 Ft-nyi eladási forgalomból már csak 54 Ft jutott az élelmiszerekre, s 46 Ft az iparcikkekre. A jövedelmek emelkedésével párhuzamosan tehát a lakosság egyre többet költött ruházkodásra, tartós fogyasztási cikkek beszerzésére, amellett, hogy élelmiszervásárlásai is növekedtek.
Az élelmiszerforgalom
1963-ban több mint másfélszerese volt az 1953. évinek. Különös figyelmet érdemel, hogy az emelkedés nem az alapvető élelmiszerek, hanem elsősorban a csemegeáruk, gyarmatáruk, valamint a különféle élvezeti cikkek keresletének növekedéséből adódott. Például cukorból, lisztből, zsírból alig változott a forgalom, vajból azonban az 1963. évi eladás csaknem háromszorosa, babkávéból 45-szöröse, teából több mint 2,5-szerese, déli gyümölcsből közel 10-szerese volt az 1953. évinek.
Az iparcikkeladás
emelkedése az átlagos forgalomnövekedést jelentősen túlszárnyalta. Ruházati, textil- és bőrárukból 1963-ban 92%-kal, vegyes iparcikkekből 176%-kal fogyott több, mint 10 esztendővel korábban. Az utóbbi években különösen számottevően emelkedett az iparcikkek közül az ún. tartós fogyasztási cikkek forgalma, melyek beszerzésére csak az anyagi jólét bizonyos fokának elérése után gondolhatnak az emberek. E tekintetben igen sokat jelentett az 1958 őszén bevezetett hitelakció, amely számos, kisebb jövedelmű lakos számára is lehetővé tette a nagyobb értékű háztartási gépek, híradástechnikai, lakberendezési stb. cikkek megvásárlását.
A fontosabb tartós fogyasztási cikkek közül pl. motorkerékpárból az 1963. évi eladás három-négyszerese volt az 1953. évinek, televízióból pedig 1963-ban közel 50 ezer darabot vásárolt a lakosság, az 1957. évi alig több mint 3 ezerrel szemben. A különféle háztartási gépek közül pl. parkettkefélőből az utóbbi négy esztendő alatt évente csaknem 5 ezer, porszívóból 22—23 ezer, mosógépből mintegy 35 ezer darab kelt el. 1963-ban megemelkedett a hűtőszekrény vásárlás: az 1963-ban eladott mennyiség — csaknem 20 ezer darab — közel 2,5-szerese volt az 1960. évinek.
A főváros kereskedelmi hálózata az elmúlt 10—15 esztendő alatt mind forgalomlebonyolító képességét, mind kulturáltságát tekintve a háború előttit magasan meghaladó színvonalra emelkedett.
A sok-sok apró üzlet nagyrészét tágas, reprezentatív boltok, vendéglátóhelyek váltották fel, amelyek nemcsak a forgalom lebonyolítása, hanem a városkép szempontjából is számottevő fejlődést jelentettek. A Fővárosi Tanács évről évre igen tekintélyes összeget (1958—1963-ban például összesen mintegy 622 millió forintot) fordított a kereskedelmi hálózat fejlesztésére.
1964. június 30-án a magánkiskereskedőket nem számítva 6701 bolt, s 1778 kereskedelmi vendéglátóhely — összesen 56 ezer alkalmazottal — bonyolította a forgalmat az 1952. évinél, szám szerint is több (173-mal, illetve 580-nal), de főként korszerűbb egység. 1952 és 1956 között a hálózatfejlesztés elsősorban a lehetséges bővítések megvalósítására vagyis a meglevő üzletek kapacitásának növelésére irányult. A II. hároméves tervidőszaktól kezdődően azonban a hálózat minden tekintetben rohamosan fejlődött. Az élelmiszer- boltok száma 1957 óta 240-nel, az iparcikküzleteké közel 200-zal, a kereskedelmi vendéglátóhelyek száma pedig 76-tal gyarapodott.
Az állami és szövetkezeti kiskereskedelem
boltjainak,
áruházainak
vendéglátó-helyeinek
üzemi vendéglátóhelyeinek
száma
1952. XII. 31.
6528
1198
540
1957. XII. 31.
6262
1702
790
1960. VI. 30.
6654
1788
800
1964. VI. 30.
6701
1778
1029
A II. hároméves terv időszakában adták át rendeltetésének pl. a Lenin krt. 12. és 27. sz. alatti élelmiszeráruházat, a „Park”, az „Európa”, a „Berlin” Éttermet, az Emke Kávéházat, az Üllői úti üzleteket. Az 1960 óta létesült egységek közül külön említést érdemel pl. a Royal Szálló, valamint a Citadella vendéglátó kombinátja, a Baross téri cipőbolt, s a Lágymányosi lakótelep üzletsora, a József Attila lakótelep ABC áruháza.
A főváros kiskereskedelmi hálózatának tervszerű fejlesztése eredményeként csökkent a külső és belső kerületek ellátottsága közti különbség. 1958-ban épült fel pl. az ország egyik legmodernebb üzletháza, az Újpesti Állami Áruház, s környékén azóta is számos új üzlet létesült. Kereskedelmi központ alakult ki például Kispesten a Vöröshadsereg útján, Csepelen a Rákóczi Ferenc úton.
Különösen számottevő volt a boltok számának növekedése azokban a kerületekben, ahol új lakótelep létesült (pl. XI., XIII., XIV. kerületben). Természetesen nincs szükség arra, hogy a külső kerületek boltsűrűsége megközelítse a belső kerületekét, de a jelenlegi különbségek további csökkentése még feltétlenül indokolt.
A kereskedelmi munkaszervezés egyszerűsítése, a forgalomlebonyolító-képesség növelése, a vásárlási idő lerövidítése, s nem utolsó sorban az egységek működésének gazdaságossága szempontjából igen nagy jelentősége van a korszerű eladási formák bevezetésének.
Az első kísérleti élelmiszer-önkiszolgáló bolt létesítése (1955. augusztus) óta 339 élelmiszerboltban és 269 iparcikküzletben, illetve áruházi osztályon korszerűsítették az árusítást.
Az önkiszolgáló, gyorskiszolgáló, minta után árusító boltok számának további — és fokozott — gyarapítása minden tekintetben kívánatos.
2. A lakosság által igénybe vett anyagi jellegű szolgáltatások fejlődése
A lakosság részére nyújtott anyagi jellegű szolgáltatások: víz-, gáz-, villamosenergia-ellátás, közlekedés stb. iránti igény az elmúlt másfél évtized alatt évről évre rohamosan emelkedett.
Okait keresve elég csupán két körülményt figyelembe venni: 1. a népesség számának nagymérvű gyarapodását; 2. a fővároshoz csatolt peremkerületek ellátottságának alacsony színvonalát.
1949-ben — a főváros jelenlegi területét tekintve — a lakások 34%-a nem volt ellátva vízvezetékkel, 10%-a még a villanyt is nélkülözte, s mindössze 33%-a volt bekapcsolva a gázszolgáltatásba. Az ellátatlan lakások aránya a külső kerületekben rendkívül magas volt.
Hasonló volt a helyzet a közlekedés tekintetében is. A főváros belső területeit sűrűn hálózták be villamos- és autóbuszvonalak, ugyanakkor a külső kerületek általában csak egy-egy villamosvonallal és összesen 9 autóbuszvonallal rendelkeztek.
Ezek a körülmények magyarázatát adják annak, hogy a kommunális ellátást, s a közlekedési viszonyokat illetően a helyzet még jelenleg sem tekinthető teljesen kielégítőnek, jóllehet az 1950 óta elért fejlődés talán ezeken a területeken a legnagyobb.
a) Vízszolgáltatás
1950 óta a főváros vízcsőhálózata közel 880 km-rel (44%-kal) bővült, s a fejlesztés közel 70%-ban — a peremkerületek ellátottsági színvonalát javította. A vízcsőhálózatnak ma már közel 42%-a található a külső kerületekben az 1950. évi 30%-kal szemben. A hálózatbővítés eredményeként mind több új fogyasztó bekapcsolására kínálkozott lehetőség. 1949 óta, a vízcsőhálózatba bekapcsolt lakások aránya 66%-ról 75%-ra emelkedett. A főváros vízigénye 1950 óta rohamosan növekedett. A háztartások 1963. évi vízfelhasználása már közel másfélszerese volt az 1950. évinek, több mint Kis-Budapest háború előtti teljes fogyasztása. 1963-ban — a háztartások részére értékesített mennyiség alapján számítva — egy lakosra napi 118 liter vízfogyasztás jutott, az 1950. évi 100 literrel szemben.
Még nagyobb arányban: több mint háromszorosára emelkedett az ipari és egyéb fogyasztók által felhasznált vízmennyiség 1950 és 1963 között, amely a gyorsütemű ipari fejlődés természetes következménye.
Az igények rohamos növekedése nehéz feladat elé állította a Fővárosi Vízműveket. 1963-ban már több mint kétszer annyi vizet kellett termelnie, mint az 1950-es évek elején.
A termelőtelepek fejlesztése már az első hároméves terv időszakában megkezdődött, számottevő eredmények azonban főként csak 1950 után jelentkeztek.
Új termelőtelep épült többek között Cinkotán, Pestlőrincen, Kispesten, Árpádligeten, Kelenföldön, Rákoscsabán. 1952 óta összesen több mint 200-zal nőtt a csőkutak száma, a csáposkutaké pedig 12-ről 39-re emelkedett.
1958-ban helyezték üzembe a Délpesti Ipari Vízművet, amely napi 35 ezer köbméter vizet szolgáltat ipari célokra. Mivel a Vízművek megkívánt teljesítőképességét a parti kútrendszer további bővítése már nem biztosíthatta, 1957-ben megkezdték a felszíni vízkivételi berendezések építését. 1959-ben lépett üzembe a napi 40 ezer m3 víz termelésére alkalmas felszíni vízkivételi mű, majd 1961-ben elkészült a káposztásmegyeri felszíni vízkivételi mű első szakasza is, amely napi 100 ezer m3-rel növelte a Vízművek termelőkapacitását. (A további napi 100 ezer m3 vizet jelentő második szakasz üzembe helyezése a tervek szerint 1966 végére várható.)
b) Gázszolgáltatás
1950 óta a fővárosi gázcsőhálózat hossza 1290 km-ről 1569 km-re növekedett. A hálózat kiterjesztése folytán évről évre tetemesen emelkedett a gázfogyasztók száma, s rohamosan nőtt a felhasznált gáz mennyisége. 1950 és 1963 között több mint 120 ezer háztartási, ipari és egyéb közületi fogyasztót kapcsoltak be az ellátásba, s ezzel csaknem 280 ezerre nőtt a gázfogyasztók száma. 1963 végén 273 ezer háztartás élvezte a központi gázszolgáltatás előnyeit, lényegesen több mint az 50-es évek elején, de a fővárosi háztartásoknak még így is csak mintegy 50 %-a.
A gyorsan növekvő igények kielégítése a gáztermelés számottevő fokozását követelte meg. A főváros gázfogyasztása 1963-ban már több mint 2,5-szerese volt az 1950. évinek.
Az igények kielégítése érdekében ismételten bővítették, korszerűsítették az Óbudai Gázgyár termelőberendezéseit, majd lényegesen nagyobb arányú beruházásokra került sor.
A dél-dunántúli földgáz és a dunaújvárosi II. sz. kohó gázfeleslegének felvezetésére megépítették a csővezetékeket, s mindazokat a létesítményeket, amelyekkel a gáz a fővárosba eljuttatható, illetve városi fogyasztásra alkalmassá tehető. 1961-ben adták át például rendeltetésének az albertfalvai vízgőzös földgázbontót, majd 1963 decemberében az óbudai levegős földgázbontót. A két létesítmény együttesen napi 600 ezer m3-rel növelte a gáztermelési kapacitást.
c) Villamosenergia-szolgáltatás
A villanyhálózatba bekapcsolt lakások aránya az 1949. évi 90%-ról 1963 végéig 99%-ra emelkedett Budapesten. 1963 végén az ipari és egyéb közületi fogyasztókkal együtt összesen mintegy 660 ezer villamosenergia-fogyasztó volt a fővárosban. A felhasznált villamosenergia mennyisége csak az utóbbi 7 esztendő alatt is közel 90%-kal emelkedett. A lakosság részére értékesített mennyiség növekedése pedig még ennél is nagyobb mérvű volt. A háziasszonyok munkáját előmozdító háztartási gépek (mosógépek, porszívógépek, parkettkefélő gépek stb.) mind általánosabb használata következtében 1956 óta a gépek meghajtására szolgáló áramfogyasztás több mint kétszeresére nőtt.
1963-ban egy háztartási fogyasztóra összesen 676 kWó villamosenergia-fogyasztás jutott, csaknem 300 kWó-val több, mint 1956-ban.
d) Távfűtés-, melegvíz-szolgáltatás
A lakosság részére nyújtott anyagi jellegű szolgáltatások között legkisebb múltra a távfűtés-, melegvíz-szolgáltatás tekinthet vissza. A lakások fűtésének ez a korszerű megoldása csak az utóbbi években — főként a lakótelepi építkezések kapcsán — került alkalmazásra.
1960 és 1963 között a távfűtéssel ellátott lakások száma 4839-ről több mint 14 ezerre emelkedett, s 1963 végén csaknem ennyi részesült melegvíz-szolgáltatásban. A távfűtésbe bekapcsolt lakások aránya legszámottevőbb a XI., IX. és a XIII. kerületekben: 14,3, 11,0, illetve 9,8%.
e) Fürdők
Budapest — hazánk fővárosa — nemcsak az ország gazdasági és kulturális központja, hanem kiváló fürdői révén nagyhírű gyógyhely és üdülőhely is.
Budapest 45 fürdőjét évente kb. 10 millió fürdőző keresi fel, háromszor annyi, mint a felszabadulás előtti években. Különösen nagy a gyógyfürdők látogatottsága. A kád-, gőz-, iszapfürdőkben naponta 11—12 ezren keresnek gyógyulást. Az itt fürdőzők több mint negyed része teljesen ingyenesen, SZTK-beutalás alapján részesül ellátásban.
Az uszodák, strandok látogatóinak száma 1963-ban már meghaladta az 5 és fél milliót. A legmelegebb napon a Palatínus Strandfürdőt például több mint 25 ezren keresték fel, a Szabadság fürdő 1963. évi legnagyobb napi forgalma pedig megközelítette a 45 ezret.
A fürdők újjáépítésére, fejlesztésére 1945 óta igen jelentékeny összeget fordított a főváros. Az újonnan létesült fürdők közül külön meg kell említeni a Dagály utcai Szabadság Strandfürdőt, amelynek első medencéje 1947-ben készült el. Jelenleg 7 medence (összesen 9662 m2 vízfelülettel) áll a fürdőzők rendelkezésére.
f) Közlekedés
Budapesten 1949 óta évente átlagosan közel 5%-kal növekedett a helyi közlekedési eszközöket igénybe vevők száma, 1963-ban a villamoson, trolibuszon és autóbuszon utazók száma már meghaladta az 1,3 milliárd főt, csaknem kétszerese volt az 1949. évinek.
A legtöbben jelenleg is villamoson utaznak, bár az autóbuszon közlekedők száma rohamosan növekszik. 1963-ra az autóbuszon szállított utasok aránya az 1950. évi 13%-ról 33%-ra emelkedett.
1950 óta jelentősen bővült a közlekedési hálózat hossza, s a járművek állománya is. 1963 végén az 1950. évinél 64-gyel több villamos, 234-gyel több trolibusz, s majdnem háromszor annyi (411 helyett 1184) autóbusz — az 1950. évinél közel 300 km-rel hosszabb útvonalon — szállította az utasokat.
A járműállomány számszerű gyarapodásánál még nagyobb mérvű volt a férőhelyek számának növekedése. Az első csuklós autóbusz 1960-ban jelent meg a főváros utcáin, s 1963 végén már 210 vett részt a forgalomban. A csuklós autóbuszok egyszerre 130 utast szállíthatnak, kétszer annyit, mint egy normál kocsi.
1961-ben állították forgalomba az első csuklós trolibuszt, s az első csuklós villamost is. 1963 végére számuk 53-ra, illetve 40-re gyarapodott.
Nagy-Budapest létrehozásakor sürgető feladatként jelentkezett a külső kerületek elmaradott közlekedési viszonyainak mielőbbi felszámolása, a peremkerületek közötti kapcsolat megteremtése.
A villamoshálózat fejlesztésével már az első 5 éves tervidőszakban közvetlen kapcsolat létesült többek között Angyalföld és Óbuda, Újpest és Megyer között. Leggyorsabb eredményt azonban elsősorban az autóbuszhálózat nagymérvű bővítésével lehetett elérni. 1949 és 1954 között az autóbuszhálózat 227 km-ről 403 km-re növekedett a fővárosban.
Elsők között kapott autóbuszt többek között a XVII. kerület, de ekkor hozták létre a közvetlen összeköttetést pl. Kőbánya és Óbuda, Csepel és Pesterzsébet, a Móricz Zsigmond körtér és Budafok között is.
A hálózatfejlesztés akkori és azóta elért eredményeit oldalakon keresztül lehetne sorolni. Az a tény, hogy a villamoshálózat hossza 1949 és 1963 között 195 km-ről 243 km-re, az autóbuszhálózaté pedig 227 km-ről 527 km-re emelkedett, új vonalak sokaságának létesítését jelenti. Külön említést érdemel azonban a 34 km hosszúságú trolibuszhálózat, amelynek kialakítása az utóbbi másfél évtized alatti közlekedésfejlesztés eredménye.
A közlekedési hálózat nagymérvű bővítése természetesen már eleve maga után vonta a közlekedési eszközöket igénybe vevők számának rohamos gyarapodását, de ehhez járult még a fővárosban lakók, illetve itt dolgozók, ide látogatók számának növekedése is.
A forgalom növekedésében nem csekély szerepe volt az alacsonyra szabott viteldíjaknak, amelyeket a forint bevezetése után is csökkentettek. A helyi közlekedési vállalatok bevétele messze nem fedezi a költségeket. A Fővárosi Villamosvasút 1963-ban 357 millió Ft, az Autóbuszüzem 113 millió Ft állami támogatást kapott.
Az utazási igények az elmúlt másfél évtized alatt olyan ütemben növekedtek, amellyel a fejlesztés nem tarthatott lépést. A csúcsforgalmi időben jelentkező zsúfoltságot a járműállomány további gyarapításával — az utak korlátozott átbocsátóképessége, túlterheltsége miatt — már nem is lehet megszüntetni. Számottevő eredményt csak a földalatti vasút üzembe lépése jelent majd, amely a tervek szerint 1973 végéig várható.
A helyi közlekedésben fontos szerepet játszik, és igen jelentős forgalmat bonyolít le a Budapesti Helyiérdekű Vasút is, amelynek elsőrendű feladata a Budapest környéki községek és a főváros összekapcsolása. 1963-ban az utasforgalom már megközelítette a 113 millió főt, s 1,2-szerese volt az 1952. évinek.
Külön meg kell említeni az 1951-ben létesített csepeli gyorsvasutat, amely a Csepel—Boráros tér közötti utazási időt jelentősen csökkentette.
A városi személyforgalom szempontjából egyre erőteljesebb szerepet játszik a taxiközlekedés. Különösen jelentős e tekintetben az állomány rohamos növekedése. 1950-ben még csak 675, 1963 végén már 1293 taxi állt az utasok rendelkezésére, s 1963-ban már több mint háromszor annyi fuvart bonyolítottak le, mint 10 évvel korábban.
A hagyományos helyi közlekedési formák bővítésén túlmenően újszerű közlekedési eszközökkel is gazdagodott Budapest. 1948-ban kezdődött meg a főváros látványosságai közé tartozó Úttörővasút építése, amely nemcsak a gyermekek, hanem a kiránduló felnőttek körében is népszerű. A Széchenyi-hegytől a Szabadság- és Jánoshegy érintésével Hűvös völgyig húzódó 11,1 km hosszúságú vasútvonal kiépítésével a budai hegyvidék legszebb részét vonták be a közlekedési hálózatba. Az Úttörővasút — különösen a munkaszüneti napokon — nagy forgalmat bonyolít le, 1963-ban már közel 670 ezer utas vette igénybe.
Új színt hozott a főváros életébe a vízibuszok megjelenése. A Dunának a Gellért tér és Újpest közötti szakaszán közlekednek, s az elmúlt esztendőben mintegy 370 ezer utasuk volt.
g) Lakáskarbantartás, javítószolgálat és egyéb szolgáltatások
Az épületek karbantartását végző házkezelési igazgatóságok tevékenysége szintén nagyjelentőségű a lakosság anyagi ellátása szempontjából. Ma már a lakásoknak kb. 70%-át kezelik, jórészt olyan lakóházakat, amelyek állapota már 1945 előtt is számos kívánnivalót hagyott maga után.
A lakosság évente mintegy 600—700 ezer hibáról tesz bejelentést, ami azt jelenti, hogy minden egyes kezelt bérleményre átlag háromnegyed évenként jut egy javítás.
Az épület javításra fordított összeg 1963-ban meghaladta az 1 milliárd Ft-ot, jóval magasabb volt a lakbérekből származó bevételnél. Így 1963-ban a lakosság minden 100 Ft befizetett lakbér után 189 Ft-ot kapott vissza.
Év
Épületjavításra fordított összeg
millió Ft
a bérbevétel %-ában
1957
785
146,8
1958
580
110,5
1959
896
169,2
1960
591
177,5
1961
919
168,8
1962
952
173,5
1963
1043
189,3
Az évről évre nagyobb számban munkábaálló nők „második műszakjának” megkönnyítését szolgálják a városban egyre jobban elterjedő, egyre sokrétűbb javító-szolgáltató tevékenységet végző egységek.
Egyéni ízlésnek, sajátos kívánságoknak tesznek eleget, s a ruházkodás problémáit könnyítik a ruhát, cipőt mérték szerint készítő állami és szövetkezeti szabóságok, illetve cipőkészítő vállalatok.
A konfekcionált árukat kedvelők számára pedig az áruházak, szaküzletek végzik el a kisebb igazításokat, javításokat, gyorsan és szakszerűen, s természetesen külön díjazás nélkül.
Számos boltban a vevők szaktanácsadásban is részesülnek és sok helyen a vásárolt árut kívánságra haza is szállítják.
A háztartások gépesítésének fokozódása, a híradástechnikai cikkek vásárlásának emelkedése, természetesen megnöveli a javítási igényeket is. A javítótevékenység méreteire jellemző, hogy pl. csak 1963. I. félévében több mint 200 ezer hibás készülék javítását végezték el.
A fővárosban jelenleg 124 Patyolat fiók és 52 szövetkezeti felvevőhely van, s évente közel 150—170 ezer q ruha mosását, illetve vegytisztítását végzik, mintegy 70%-ban a háztartások számára.
Külön említésre méltó a közelmúltban megnyílt első — korszerű berendezésű — Patyolat-szalon, amely igen rövid határidőre vállal vegytisztítást, folttisztítást, vasalást.
A modem háztartási gépekkel még fel nem szerelt háztartások számára nyújtanak segítséget a kölcsönző boltok. Sokféle, s megfelelő mennyiségű eszközzel rendelkeznek, melyeket igen kedvező feltételek mellett bocsátanak a lakosok rendelkezésére.
Évről évre nő a száma és egyre korszerűbb lesz a berendezése a fővárosi fodrászüzleteknek, kozmetikai szalonoknak, 1963 végén már 653 állami és szövetkezeti fodrászüzlet működött, s a vendégek száma az év folyamán megközelítette a 20 milliót.
SaLa
Kérjük, anyagilag támogassa a Bal-Rad-ot! – a piktogrammra kattintva Pay-Pal-on
vagy közvetlen postai úton:
Szabó Péter
2747 Törtel,
Petőfi-ut. 12.
HA LEHET…- NE BORÍTÉKBAN, MERT AZ MOSTANSÁG ELVESZIK!
A beérkező adományokról olvasóinkat a “Köszönjük”– rovatban tájékoztatjuk! balrad.ru/koszonet
Ha tetszett ez a cikk, ha egyetértesz a balrad.ru-val, oszd meg Facebookon, Twitteren, VKontakton – meg ahol csak lehetőséged van rá!
Ma már 2020 április 8. szerda van. Az esztendő 99. napját tapossuk. Rohan ám az idő!
A Gergely-naptár szerint az évből még 267 – merthogy SZÖKŐÉV AZ IDEI – nap van hátra.
De mi az a szökőév?
Szökőévek a következők: minden néggyel osztható év, kivéve a százzal is oszthatókat. Szökőévek viszont a 400-zal osztható évek. Vagyis a századfordulók évei közül csak azok szökőévek, amelyek 400-zal is oszthatók.
Ez alapján tehát a belátható időn belül ránk váró szökőévek 2024; 2028…stb!
Nem lesz szökőév 2100, 2200 és 2300. Viszont szökőév lesz 2400.
A balrad.ru köszönti a ma névnapjukat ünneplő: Dénes, Dienes, Denton, Júlia, Julilla, Julitta, Valter, Walter, Zselyke, Zsüliett nevű kedves olvasóit.
Sok boldogságot kíván a balrad.ru!
Úgyszintén köszöntjük a ma szülinapjukat ünneplőket is!
A balrad.ru MINDEN OLVASÓJÁNAK KÍVÁNJA: LEGYEN SZÉP A NAPJA!
Április 8 – án IS nagy és emlékezetes dolgok estek meg a történelem során.
E napon is születtek és haltak meg nagy emberek, jelességek.
Hogy is volt? Mi is volt? Kik születtek? Kik haltak meg?
Ma hat esztendeje annak, hogy 2014 áprlis 7 – én Donyeckben elfogadták a Donyecki Népköztársaság szuverenitását kihirdető nyilatkozatot.
MA HAT ÉVES A DONYECKI NÉPKÖZTÁRSASÁG! ПОЗДРАВЛЯЕМ! С ДНЕМ РОЖДЕНИЯ ДНР!
„Mivel Ukrajna nem érdekelt a fegyveres konfliktus békés rendezésének előmozdításában, az erők szétválasztásáról zajló mostani tárgyalásainkon sem született a koordinátákról megállapodás” – nyilatkozta Alekszej Nyikonorov a DNR minszki témaalcsoportjának vezetője.
Kijev ordashada „díszsortűzzel köszöntötte” az ünnepeltet. Főképpen Szpartak lakói, és a „Vasziljevszkij” szivattyútelep munkásai nem vették jó néven az „üdvlövöldözést”!
De persze más egyéb „ünneplőhelyek” is voltak ma.
A DNR ragálykrónikája szerint ma hat gyanúsítottat vittek kórházba.
Az LNR – frontszakaszról ma 17 óráig nem érkezett hír említésre méltó latorostrom esetéről.
Hír jött viszont arról, hogy megvan Covid – 19 első és második latoráldozata. Ők nem harci veszteség!
Annyi közpénz került a magyar fociba az elmúlt években, hogy komoly következményekkel járhat, ha a járvány miatt a sporton kezdenek el spórolni. Több klub már most fizetéscsökkentésről számolt be, sok helyen ezekben a napokban tárgyalnak a játékosokkal. És hirtelen az is problémát okoz, hogy valamiből fenn kell tartani a drága stadionokat akkor is, ha senki nem lép pályára.
A koronavírus-járvány elhozta azt, ami tíz éven át elképzelhetetlen lett volna: spórolni kell a magyar fociban. Előbb Győr két másodosztályú csapatánál jelentették be, hogy csökkenni fognak a fizetések, az ETO-nál “drasztikusan” megvágták a keret és a stáb tagjainak bérét, a Gyirmótnál egyelőre nem tudni, mennyivel. Az MTK-nál a fizetésük 20 százalékáról mondtak le a játékosok, a szintén NB II.-es Dorognál 40-60 százalékos fizetéscsökkentésről döntöttek, az NB I.-ből elsőként pedig a Diósgyőrnél is bejelentették a 30 százalékos csökkentést.
Úgy tudjuk, a mezőkövesdi csapatnál is elkezdődött egy egyeztetési folyamat a változtatásokról, bár Tóth László szakmai igazgató részleteket nem árult el, így azt sem, hogy ez a fizetéseket érintheti-e. “Reményeink szerint mi nem szeretnénk nagyon-nagyon drasztikus lépéssel kezdeni, viszont ha ez hosszabb hónapokra elhúzódik, akkor nyilván nekünk is sok mindent át kell gondolnunk. Elsődleges dolog, hogy védenünk kell a játékosainkat, védenünk kell az alkalmazottainkat, védeni kell a klubunkat a jövő szempontjából, ami azt jelenti, hogy sajnos néha úgy tudjuk védeni mindezt, hogy közös teherviselést kell megfogalmaznunk, illetve közösen véghez is kell vinnünk. Jelen pillanatban százalékokban nem gondolkodunk, egyeztetni akarunk. Azt gondolom, hogy meg fogjuk oldani úgy, hogy senki nem fogja megsínyleni – se ő, se a családja –, hogy ez a későbbiek folyamán bármiféle haragot vagy neheztelést vonna maga után” – mondta.
A Zalaegerszegi TE kommunikációs vezetője, Óházy Bálint a hvg.hu-nak azt nyilatkozta, náluk is, mint minden csapatnál, a vezetőség vizsgálja a lehetőségeket, de egyelőre konkrét döntés még nincs, leszámítva, hogy a játékosoknak le kellett adni a számukra biztosított Volkswageneket. “Konkrétumokról még nem számolhatunk be, de klubunkat is negatívan érinti gazdaságilag és sportszakmailag is a koronavírus-járvány. Egyelőre a helyzet elemzése zajlik, ennek a fényében egyeztet majd a vezetőség a játékosokkal. A klub célja az, hogy olyan döntés szülessen, ami mindenki számára elfogadható, de ahogy sportigazgatónk, Sallói István is nyilatkozta a napokban, az elsődleges a klub működőképességének fenntartása” – mondta.
A Honvédnál egyelőre figyelik az eseményeket, az UTE-nál pedig kivárnak. “Nálunk nagyon feszes a költségvetés, tehát eddig sem voltak elszálló fizetések” – mondta lapunknak Berta Csaba ügyvezető. Gressó Gergely, a MOL Fehérvár FC sajtófőnöke azt írta, “klubunk jelen pillanatban a hivatalos felületeken megjelent anyagokon túl nem kíván több információt közzétenni a kialakult helyzettel kapcsolatban”. Hasonlót írt Méhes Tamás, a Paksi FC kommunikációs vezetője is. “Ahogy eddig, úgy a jövőben is, ha klubunknál bármiféle lépés, változás, történés, esemény adódik, első körben hivatalos honlapunkon tájékoztatjuk szurkolóinkat és a közvéleményt” – írta.
Az, hogy a járvány okozta gazdasági válságban klubok fizetéscsökkentésre kényszerülnek, nem magyar sajátosság – a Barcelonánál például 70 százalékot vágnak a béreken, a Juventusnál is belementek a játékosok a bércsökkentésbe. A szlovák MFK Zilina csapatát pedig megszüntetik, miután a játékosok nem mentek bele abba, hogy kevesebb pénzért focizzanak. A magyar helyzet mégis más, mint a szlovák, vagy mint a nemzetközi elitkluboké. Amíg egy olasz vagy egy spanyol csapatnak most az okoz krízist, hogy nincs elég jegybevétel vagy közvetítési díj, a magyar fociban épp az a válság oka, ami eddig a pénzbőségé volt: hogy a klubok nagy része rá van utalva az államra. Több százmilliárd forint közpénz ment a magyar futballba az előző évtizedben, most pedig ennek a pénznek lenne jobb helye is, mint ott.
A foci három csatornán keresztül ette eddig a közpénzt – most mind a hárommal komoly bajok lehetnek.
1. Tao
Amikor egy éve a 24.hu kikérte a szövetségektől az adatokat, arra jutottak, hogy nyolc év alatt 275,3 milliárd forint jutott a magyar focira a társaságiadó-felajánlásokból. Ebből a legnagyobb összeget, 24,9 milliárdot a felcsúti focira szánták, a listán utánuk következő Mezőkövesd is csak 3,5 milliárdhoz jutott. A pénzügyileg két legerősebb klubnál, a Ferencvárosnál és a Mol Fehérvárnál csak évi néhány százmillió forintos tétel a tao-támogatás, sokkal inkább a pénzügyi középmezőny kerülhet bajba, ha kevesebb adót tudnak a cégek felajánlani. De bajban lehetnek a kisebb klubok is: egy-egy kisváros sokadosztályú csapata számára komoly tétel az a néhány tízmillió forint is, amelyet helyi cégek tao-felajánlásaiból kapnak.
Ráadásul a taót elvileg az utánpótlásképzésre és a létesítmény-fenntartásra fordíthatják, de kis kreativitással ezt a legtöbb helyen beépítik a klub hétköznapi működtetésébe. Néhol jogilag támadhatatlanul – mint például Mezőkövesden, ahol 305 millió forint tao-pénzből elkezdtek egy egészségügyi központot felépíteni „a játékosok általános fizikai állapotának javítására”. Máshol amatőr megoldásokhoz folyamodnak: az MLSZ büntetett már azért, mert pályamunkásnak jelentettek be profi focistát, vagy mert a csapatbusz sofőrje a hivatalos papírok szerint két helyen volt egyszerre.
A tao-pénzek helyzetét bonyolítja a hirtelen jött válságban az, hogy nem közvetlen állami támogatásról van szó. Ez nem úgy működik, hogy az állam beszedi a pénzt a cégektől, és szétosztja a kluboknak, hanem a klubok beadnak pályázatokat a saját szövetségüknek, és a győztes pályázatokra keresnek támogatókat. Velük szerződést kötnek, majd a támogató cég felajánlja adója egy részét a klubnak. Ebből akár még jól is kijöhetnek a klubok, hiszen a már kiutalt pénzeket nem lehet csak úgy visszahívni, de az erre költhető keretet (az adókötelezettség 80 százaléka) megvághatja a kormány. Az igazán nagy kérdés viszont az lesz, hogy elhúzódik-e időben a válság. Ha a támogató cégeknek nem lesz nagy profitja, akkor nem is tudnak majd milyen társasági adóról lemondani a klubok javára.
2. Állami és önkormányzati támogatások
Az Mfor úgy számolt, hogy 2011 és 2018 között 791 milliárd forint ment a magyar labdarúgásba állami támogatásból és taóból, logikus tehát, hogy az állami pénz 500 milliárd forint fölötti összeget jelent. Persze ebben ugyanúgy benne vannak kisvárosi focipályák építési költségei, mint az NB I.-es kluboknak juttatott támogatás. Az FTC összes szakosztályának, köztük a focistáknak is például a legutóbbi lezárt költségvetési évben 17,6 milliárdot adott az állam, de néhány milliárdos tételek szinte minden élcsapatnál felbukkannak.
Vannak olyan klubok is, amelyeknél a tulajdonos maga adja a közpénzt: a Debrecennek az önkormányzat 25 százalékos tulajdonosa, a Paks 100 százalékos tulajdonosa az önkormányzat sportegyesülete, Miskolcon kisebbségi tulajdonos a város.
3. Szponzoroktól érkező közpénz
Sokkal nagyobb tétel néhány klubnál az, amennyit a szponzorok adnak, és ami hivatalosan piaci alapú támogatás, de sokszor valójában közpénz kerül a csapatokhoz így is. A Ferencváros szponzorai között például ott van a Főgáz és a Fővárosi Csatornázási Művek, az állami MVM évi 1,8 milliárdot ad a klub összes szakosztályának együtt. A Kispest támogatói között pedig ott szerepel a Honvédelmi Minisztérium is. A Mol Fehérvár esetében nem is nagyon kell magyarázni, hol az állami szál, elég ránézni a klub nevére – az olajcégben 15 százalékos tulajdonrésze van a magyar államnak. Ha az államnak most spórolnia kell, szűkösebb idők jöhetnek az állami tulajdonú cégeknél is. És akkor azokról az esetekről még nem is beszéltünk, amikor a NER egy-egy sikeres tagja szponzorálja a focit – a kormányközeli oligarchákhoz köthető cégek esetében ugyanis a bevétel jelentős része állami – vagy éppen az EU által finanszírozott – megrendelésekből adódik össze, ezeknek a sorsa egyelőre bizonytalan.
És mi lesz a stadionokkal?
„Ránk rohadnak a csodastadionok, ha nem öntik beléjük a közpénzt” – írtuk évekkel ezelőtt, és most eljöhet az idő, amikor tényleg nem marad pénz az arénák fenntartására. Pedig nem keveset kell rájuk költeni akkor sem, ha senki nem lép pályára: a nap ugyanúgy süti a gyepet, az eső ugyanúgy esik rá, a gépekre és a vezetékekre ugyanúgy rá kell nézni.
Az új Puskás Aréna üzemeltetésére például csak 2020-ra 1,87 milliárd forintot ad az állam. Egy átlagos NB I.-es csapatnak ennyit nem kell költenie a saját stadionjára, de évi félmilliárd forintot így is elvisz a fenntartása. A legtöbb csapatnál a jegyárbevételből jött a stadion bevételeinek legjobb esetben is tizede, ehhez jött némi pénz abból, ha konferenciákra, koncertekre, céges eseményekre, esküvőkre bérbe adták a stadiont, a maradékot pedig kipótolták végső soron közpénzből. Vagyis most a három bevételi forrásból kettőt teljesen lenullázott a járvány, maradt a közpénz. (HVG)
A balrad.ru kommentje a „kunyera” után
Kérjük, anyagilag támogassa a Bal-Rad-ot! – a piktogrammra kattintva Pay-Pal-on
vagy közvetlen postai úton:
Szabó Péter
2747 Törtel,
Petőfi-ut. 12.
HA LEHET…- NE BORÍTÉKBAN, MERT AZ MOSTANSÁG ELVESZIK!
A beérkező adományokról olvasóinkat a “Köszönjük”– rovatban tájékoztatjuk! balrad.ru/koszonet
Ha tetszett ez a cikk, ha egyetértesz a balrad.ru-val, oszd meg Facebookon, Twitteren, VKontakton – meg ahol csak lehetőséged van rá!
Bal-Rad komm: Íííjjaaajj! Most mi lesz? A Szent Hobby…!
„…három bevételi forrásból kettőt teljesen lenullázott a járvány…” Az a rrohadék ragály! Végezni vele mielőtt végez a futballunkkal!
De van meneklőút! „…maradt a közpénz…” – mint mentség! Megnyugodhatunk!
Oroszország szerte 1154 – gyel, 7497 – re nőtt a ragályfertőzöttek száma ami újabb rekordot jelent. Közülük 5181 – et Moszkvában tartanak számon, ahol 697 új esetet regisztráltak. A halottak száma 58 (közülük 11 – en keddi áldozatok), a gyógyultaké pedig 494. A fertőzés a 85 régióból immár 81 – et érint.
„Az oroszországi operatív intézkedéseknek köszönhetően megelőzhető a Covid – 19 vírus robbanásszerű terjedése” – mondta Dmitrij Medvegyev, az Orosz Föderáció Biztonsági Tanácsának alelnöke.
Medvegyev azt is elmondta, hogy az Orosz Föderációban elkezdődtek a ragályellenes gyógyszerek klinikai próbái.
Kérjük, anyagilag támogassa a Bal-Rad-ot! – a piktogrammra kattintva Pay-Pal-on
vagy közvetlen postai úton:
Szabó Péter
2747 Törtel,
Petőfi-ut. 12.
HA LEHET…- NE BORÍTÉKBAN, MERT AZ MOSTANSÁG ELVESZIK!
A beérkező adományokról olvasóinkat a “Köszönjük”– rovatban tájékoztatjuk! balrad.ru/koszonet
Ha tetszett ez a cikk, ha egyetértesz a balrad.ru-val, oszd meg Facebookon, Twitteren, VKontakton – meg ahol csak lehetőséged van rá!
„Ha ez Magyarországon elszabadul, pokol lesz” – egy magyar orvos üzent New Yorkból
Az USA tagállamai közül New York államban a legsúlyosabb a koronavírus-helyzet, és különösen igaz ez New York City-re.
Dr. Szuhay Gábor New Yorkban élő és dolgozó gyermekneurológussal beszélgetett a Partizán. A magyar orvos rémisztő állapotokról számolt be:
ötpercenként hallatszik szirénázás, sorra érkeznek a betegek a kórházakba.
A doktor szerint olyan ez, „mint a háborúban, csak nem látod az ellenfelet”.
Cáfolja azt a vélekedést, hogy csak a 65 éven felüliek veszélyeztetettek. Mint mondja, rengeteg fiatalt is utolér a betegség, és újszülöttek is meghaltak már benne.
Az újonnan fertőzötteknek a 15 százaléka egészségügyi dolgozó (ez hazánkban is hasonló arányt mutat).
Dr. Szuhay Gábor szerint ez a járvány egy ébresztő jel az emberiségnek. Tapasztalta a magyar egészségügyet, és úgy látja,
ha ez Magyarországon elszabadul, pokol lesz.
Azt javasolja, mindenki – aki csak teheti – maradjon otthon, és ha emberek közé kell mennie, használjon védőeszközöket. (propeller)
A balrad.ru kommentje a „kunyera” után
Kérjük, anyagilag támogassa a Bal-Rad-ot! – a piktogrammra kattintva Pay-Pal-on
vagy közvetlen postai úton:
Szabó Péter
2747 Törtel,
Petőfi-ut. 12.
HA LEHET…- NE BORÍTÉKBAN, MERT AZ MOSTANSÁG ELVESZIK!
A beérkező adományokról olvasóinkat a “Köszönjük”– rovatban tájékoztatjuk! balrad.ru/koszonet
Ha tetszett ez a cikk, ha egyetértesz a balrad.ru-val, oszd meg Facebookon, Twitteren, VKontakton – meg ahol csak lehetőséged van rá!
Bal-Rad komm: „…Ha megengedjük hogy ugyanazok az emberek maradjanak posztban akik ezt nem látták előre, vagy nem voltak rá fölkészülve, akkor ez ugyanúgy meg fog ismétlődni…Ha ez Magyarországon elszabadul, ott pokol lesz!”
-De jó doki! EZ ITT MÁR NEM MAGYARORSZÁG, HANEM EGY LETAROLT VAJDASÁG!
Itt már CSAK UGYANAZOK A BŰNÖZŐK lehetnek posztban, aki már három évtizede – vagy több is tán – gyalulják a területet, népet. EZ ITT MÁR A POKOL!
Főznek bennünket a pokolfajzatok ezerrel!
DE EZ NEKÜNK JÓ! (Az a 37 százaléknyi útálkozó meg nem számít!)
(portfolio)
