Nagy lépés előre

Nagy lépés előre
(idézet: Georgi Dimitrov – Egységfront, népfront, szocializmus)

[1920. december 6.]

Az imperialista háború gazdasági, társadalmi és politikai következményei egyrészről, valamint a szociális forradalom kezdete másrészről, az egész világ proletariátusa elé e pillanat legfőbb feladataként a kapitalizmus és a bérmunka kizsákmányolásának megszüntetését állította a nemzetközi proletárdiktatúra forradalmi megteremtése által.

Ez a harc az egész világ jól szervezett, még mindig rendkívül erős tőkéje ellen folyik, s nem korlátozódhat az egyes országok szűk nemzeti keretei közé. Sikerét csupán az biztosíthatja, ha a harcot nemzetközi méretekben szervezik meg és folytatják.

A proletariátus nemzetközi szolidaritását, amelyet az imperialisták hűséges eszközeik – az egyes országok szociálárulói – segítségével leromboltak, helyre kell állítani, de már új és szilárdabb alapokon.

Az imperialista háború előtt a II. Internacionálé, meg a Legien, Gompers, Appleton, Jouhaux vezette Nemzetközi Szakszervezeti Szövetség* – Más néven Amszterdami Internacionálé vagy Amszterdami Szövetség. 1919-ben alakult, és reformista vezetés alatt állt.* által támogatott nemzetközi proletárszolidaritás általában ünnepélyes kongresszusokon és konferenciákon nyilvánult meg, amelyek kétes, úgynevezett kaucsuk-határozatokat fogadtak el; ezek a határozatok még azok számára sem voltak kötelezők, akik megszavazták őket, és igen ritkán érvényesültek a gyakorlatban, legfeljebb a nagy sztrájkok idején jelentéktelen anyagi segélyek formájában. Mindezzel szemben most meg kell valósítani a proletariátus nemzetközi összefogását, közvetlenül a forradalmi osztályharc, a proletárdiktatúráért folytatott küzdelem céljából.

A III., Kommunista Internacionálé a polgárháború tüzében jött létre, és nagyszerűen fejlődik tovább a szemünk láttára a proletariátus forradalmi tevékenységét irányító nemzetközi szervezetként, a proletár világforradalom vezető szerveként.

A Kommunista Internacionálé azonban nem teljesíthetné nagy történelmi hivatását, maga a szociális forradalom nemzetközi méretekben nem valósulhatna meg a világ szakszervezeteinek forradalmi tömörülése nélkül, valamint anélkül, hogy a hatalmas szervezett munkástömegeket kiszakítsuk a „sárga” Amszterdami Szövetség befolyása alól, amely mögött az imperializmus áll, és amelyet felhasznál céljaira.

Szerencsére az új körülmények között, a kapitalista termelés teljes csődje és a kapitalizmus egész politikai, társadalmi, termelési rendszerének bukása mellett, a szakszervezetek harca a munkástömegeket elkerülhetetlenül a proletárforradalom útjára és Moszkva irányába taszítja. Előttük már nem az az egykori korlátozott feladat áll, hogy apró vívmányokért és reformokért harcoljanak a kapitalista rendszer keretein belül – ez a korszak már lezárult és túlhaladottá lett. A szakszervezet soraiba tömörült szervezett munkásoknak létérdekük, hogy részt vegyenek a kapitalista rendszer megdöntésére irányuló forradalmi osztályharcban, ez pedig összeegyeztethetetlen az Amszterdami Szövetség áruló és ellenforradalmi politikájával.

Ezért is járt olyan gyors és ragyogó sikerrel az orosz szakszervezetek kezdeményezése, hogy a szakszervezeti mozgalom számára a Kommunista Internacionálé mellett létrehozzanak Moszkvában egy nemzetközi központot, a Szakszervezeti Szövetségek Nemzetközi Tanácsát.* – 1920-ban alakult meg. Előkészítette a Vörös Szakszervezeti Internacionálé, a Profintern 1921. évi I. kongresszusát.* Zászlaja alatt már több mint tízmillió szervezett munkás sorakozott fel. Az Amszterdami Szövetséghez csatlakozott szakszervezetekben ma minden országban kivétel nélkül elkeseredett eszmei harc dúl a következő kérdésben: Moszkváért vagy Amszterdamért. Nap mint nap érkeznek a hírek, hogy újabb szakszervezetek szakadtak el az Amszterdami Szövetségtől és csatlakoztak a moszkvai Nemzetközi Tanácshoz és a Kommunista Internacionáléhoz. A munkásszakszervezetek kommunista orientációjának erősödése sokkal gyorsabban történik mindenhol, mint ahogy várni lehetett a Nemzetközi Tanács ez év júliusi megalakításakor Moszkvában.

A proletariátus nemzetközi tömörülésének általános tendenciája mellett azonban azok az országok, amelyek sok tekintetben egységes területeket alkotnak és sajátos szerepet fognak játszani a nemzetközi proletárforradalomban – így például a Balkán és a Duna-medence országai -, különleges helyzetben is vannak, és meg kell teremteni a legszorosabb kapcsolatot és a teljes egységet proletariátusuk szervezeteiben és küzdelmeiben.

E tekintetben az első fontos lépést a Balkáni és a Duna menti Államok Kommunista Föderációjának* – Az 1909-ben alakult Balkáni Szociáldemokrata Föderáció forradalmi többsége 1920-ban csatlakozott a Kominternhez, és megalakította a Balkáni Kommunista Föderációt. Tagja volt: a bolgár, görög, jugoszláv, román kommunista párt. 1933-ban szűnt meg. Főtitkára V. Kolarov, majd G. Dimitrov volt.* megalakulása jelenti, a Kommunista Internacionálé szerves részeként.

Újabb lépést jelentett ugyanebben az irányban a balkáni és a Duna menti államok szakszervezeti konferenciája, amely az év november elején Szófiában ült össze a Bolgár Szakszervezeti Szövetség szeptemberi kongresszusának döntése alapján. A balkáni és Duna menti államok szakszervezeti szövetségeinek ezen az I. konferenciáján megjelent a Szakszervezeti Szövetségek Nemzetközi Tanácsának képviselője is.

Részt vettek a konferencián Jugoszlávia, Románia, Bulgária küldöttei, és határozott egyetértését fejezte ki a Görögországi Általános Munkásszövetség, amelynek küldötteit a Szófiába utazásban megakadályozták az ugyanarra az időre kitűzött görög parlamenti választásokra hivatkozva. A kétnapos ülés folyamán sokoldalúan megvizsgálták a nemzetközi szakszervezeti mozgalom mai helyzetét, különösen a balkáni és Duna menti országokét, s megelégedéssel állapították meg, hogy a Balkánon a szakszervezeti szövetségekben legyőzték a szociálpatriotizmust, az Amszterdami Szövetségnek semmiféle befolyása sincs a proletariátusra. A konferencia egységesen, a Nemzetközi Tanács programjának szellemében és a Kommunista Internacionálénak a szakszervezeti mozgalomra vonatkozó tézisei alapján, felvázolta a proletárdiktatúráért folytatott közös harc elvi irányvonalát a szakszervezetek számára a Balkánon és a Duna menti országokban a jelenlegi történelmi időszakban.

A konferencia ugyanakkor megteremtette a szükséges szervezeti kapcsolatokat is azzal, hogy a Balkáni és Duna menti Államok Kommunista Föderációja mellett a Szakszervezeti Szövetség Nemzetközi Tanácsának szerveként, szófiai székhellyel felállította a Balkáni és Duna menti Szakszervezeti Szövetség Ideiglenes Titkárságát, amelynek közvetlen vezetése a Bolgár Szakszervezeti Szövetségre hárult. Az Ideiglenes Titkárság magára vállalta a Nemzetközi Tanács feladatait a balkáni és a Duna menti országokkal kapcsolatban, és azon munkálkodik, hogy elősegítse ezekben az országokban a szakszervezetek forradalmi tömörülését.

A konferencia munkájának nagy jelentősége van a Balkán proletariátusának eljövendő forradalmi osztályharcában. Ez a munka egészséges alapokon nyugszik, és a jövőben csupán tovább kell fejlesztenünk, eredményeit meg kell szilárdítanunk.

A balkáni és a Duna menti országok burzsoáziájának az antantimperializmus égisze alatt ellenforradalmi célokkal létrehozott egyesülésével, az úgynevezett kisantanttal szemben tömörül és erősödik az egységes forradalmi proletárfront.

A munkástömegek a mélyben baráti kezet nyújtanak egymásnak, és hidat építenek a balkáni és Duna menti népeket elválasztó szakadék fölött, amelyet saját burzsoáziájuk és az európai imperialisták nacionalista és hódító háborúi vájtak ki.

Így tehetünk új, határozott és nagy lépést előre a nemzetközi proletárforradalom végső győzelméhez.

Aláírás: G. Dimitrov.

Georgi Dimitrov: Izbrani proizvedenija.
2. köt. 98-103. old.

SaLa

 

Kérjük, anyagilag támogassa  a Bal-Rad-ot! – a piktogrammra kattintva Pay-Pal-on

vagy közvetlen postai úton:

Szabó Péter 

2747 Törtel,

Petőfi-ut. 12.

HA LEHET…- NE BORÍTÉKBAN, MERT AZ MOSTANSÁG ELVESZIK!

A beérkező adományokról olvasóinkat a “Köszönjük”– rovatban tájékoztatjuk! balrad.ru/koszonet

Ha tetszett ez a cikk, ha egyetértesz a balrad.ru-val, oszd meg Facebookon, Twitteren, VKontakton – meg ahol csak lehetőséged van rá!