A kapitalizmus motorja az élősködés 2. rész
A kizsákmányolás a kapitalizmusban röviden és egyszerűen jog a törvényes élősködésre!!
A tőkés törvényesen kisajátítja a proletárok által munkával termelt értéktöbbletet élősködés céljából!
A kapitalizmus a vállalkozás, a szolgaság, az élősködés szabadsága miatt hatékony, ámde embertelen!
A kapitalizmus és a fasizmus édestestvérek!
A tőkés „EMBERT” a kapitalizmus körülménye teszik embertelenné!
Aki nem dolgozik, az ne is egyék! Ez legyen az ember erkölcse! De a kapitalizmus erkölcse nem ez!
A kapitalizmus erkölcse a felsőbbrendűként élő tőkések joga az élősködésre!
*
Az érdek meghatározó szerepe az ember(iség) fejlődésében
Az ember alapvető, fő érdeke a saját léte, ez általában minden egyéb érdeket megelőz; a létfeltétel az gazdasági természetű elsősorban és a létfenntartási termékekhez való hozzájutás lehetőségét jelenti; így ennek megszerzése, az érte való munka és harc az alapja a mozgatórugója az oka az ember, a társadalom, az emberiség változásának, fejlődésének; az ember (a tudatos ember) alapvető érdeke a társadalom tagjainak együttműködése, mert az ember csak a társadalomban lehet „ember”, különben csak egy gyenge csenevész kis „állat”.
Marxista filozófia alapjai: „…A társadalmat az emberek tevékenysége hozza létre, s egyúttal maga az ember is a történelem, a társadalmi viszonyok terméke: az ember csak úgy emelkedhetett ki az állatvilágból és válhatott emberré, hogy kapcsolatba került a magához hasonlókkal. A munka, a társadalmi termelés az a minőségi határ, amely megkülönbözteti az emberi társadalmat a biológiai társulásoktól (például az állatcsordáktól). A munka, a termelés mint a természet és a természeti erők felhasználására és leigázására irányuló célszerű tevékenység az a fő vonás, amely az embert megkülönbözteti az állattól. Ezért embereket társadalommá egybefűző társadalmi kapcsolat sajátszerűsége is abban áll, hogy elsősorban termelési kapcsolat. A termelési folyamatban kialakuló kapcsolatok és viszonyok alapjára épülnek fel az összes társadalmi viszonyok, köztük az ideológiai viszonyok, az osztálytársadalomban pedig az emberek politikai viszonyai is.
… A társadalmi tudat az emberek társadalmi létének visszatükröződése. … Annak megfelelően, hogy társadalmi létük mely oldalai, megnyilvánulásai vagy mozzanatai tükröződnek vissza az emberek tudatában, s hogy milyen ennek a visszatükröződésnek jellege vagy módja, a társadalmi tudat a következő sajátszerű tudatformákra (ideológiai formákra) oszlik: társadalmi-politikai elméletek és nézetek, vallás, filozófia, művészet, erkölcs. Mindegyik tudatforma a maga társadalmi funkcióját tölti be. A társadalmi tudat fogalmába nemcsak az említett ideológiai formák tartoznak, hanem az emberek társadalmi érzelmei, hangulatai, élményei, szokásai, erkölcsei is, amelyek az adott társadalom vagy osztály tagjainak társadalmi pszichológiáját alkotják. … Az ember tudata kezdettől fogva társadalmi termék és az is marad mindaddig, amíg emberek léteznek. Ez azonban nem jelenti, hogy az emberek tudata csak társadalmi létüket, gazdasági viszonyaikat és e viszonyok megnyilvánulásait tükrözi. Az emberi tudat a társadalmat körülvevő természetet is visszatükrözi. … A társadalmi lét a társadalmi tudattól függetlenül áll fenn; a társadalmi lét hozza létre és határozza meg az emberek társadalmi tudatát, a társadalmi tudat a társadalmi létet tükrözi vissza. … a társadalmi eszmék forrása, … nem magukban az eszmékben keresendő, hanem a társadalom anyagi életében, elsősorban az emberek gazdasági viszonyaiban. … A gazdasági viszonyok megváltozásával együtt megváltoznak a politikai, jogi, filozófiai, erkölcsi eszmék, elméletek, nézetek, valamint a nekik megfelelő intézmények.”
A gazdaság működtetéséhez jelenleg emberi munkaerő szükséges, korszerű munkamegosztásban. A munkamegosztásban csak a dolgozók vesznek részt; a tőkésnek az élősködése érdekében a tevékenysége alapvetően az élősködésének szervezése. Ez antagonisztikus, kibékíthetetlen érdekellentét a proletár és a tőkés között; ezt az ellentéte oldja fel a szocializmus. A szocializmus termelési folyamata nagy hasonlóságot mutat a tőkés termelési gépezethez, ami a létfeltételek munkával történő elállítása; de elhagyja a kizsákmányolást, ezért megszünteti a tőkésosztály hatalmát, elveszi a létfeltételek termelésének eszközeit a tőkésektől és a közösség javára tervszerűen működteti. Az ember (dolgozó) érdeke ezzel nem a tőkésen, kizsákmányolóján keresztűl érvényesül, hanem a társadalom a közösség szervezésében.
Marxista filozófia alapjai: „… a tőkés termelési mód a feudális rendtől örökölt technikai alapon kezdte el fejlődését. A kapitalizmus erre az alapra támaszkodva, óriási lépést tett előre, s megteremtette a magasan fejlett technikával rendelkező gépi nagyipart. A kapitalizmust törvényszerűen és szükségszerűen felváltja a szocializmus. A szocializmus, amikor tagadja a kapitalizmust, már fejlettebb technikai alapra támaszkodik, mint annak idején a kapitalizmus. … A szocializmusnak, a kapitalizmus technikai vívmányai megtartása révén, lehetősége van arra, hogy előnyeinek kihasználásával, még gyorsabban előrelendítse a termelést.
… A gazdasági alapban végbement fordulat, vagyis a régi alap felszámolása és új társadalmi alap létrejötte egyáltalában nem zárja ki a gazdaság fejlődésének folytonosságát, sem a régi gazdaság bizonyos formáinak felhasználását az új gazdasági alap megteremtése érdekében. A szocialista gazdasági rend például egészen a kommunizmus felső szakaszáig felhasználja az olyan régi gazdasági formákat, mint áru, kereskedelem, egyenértékű csere, értékviszonyok, pénz, ár, de ezek új tartalmat és új funkciót nyernek. … A felépítményben a társadalmi forradalom idején végbemenő fordulat a következőket jelenti: a) az idejüket múlt osztályok politikai uralmának megdöntése, a régi hatalom megdöntése; b) az új osztály politikai hatalmának megteremtése, új államhatalom létrehozása; c) a politikai és jogi intézmények régi rendszerének többé-kevésbé hirtelen összezúzása; d) a korábban uralkodó ideológia leküzdése, az új ideológia kifejlődése és megszilárdulása mint a társadalom uralkodó ideológiája; e) a régi felépítmény bizonyos elemeinek átalakítása és felhasználása.”
Engels: „…A materialista felfogás szerint a végső soron meghatározó mozzanat a történelemben: a közvetlen élet termelése és újratermelése. Ez azonban maga is megint kettős jellegű. Egyfelől a létfenntartási eszközöknek, a táplálkozás, ruházkodás, lakás tárgyainak létrehozása, valamint az ehhez szükséges szerszámoké; másfelől magának az embernek a létrehozása, az emberi nem fenntartása. Azokat a társadalmi berendezkedéseket, amelyek közepette egy-egy meghatározott történelmi korszak és egy-egy meghatározott ország emberei élnek, a termelés mindkét fajtája megszabja … Az emberi haladás összes nagy korszakai többé-kevésbé közvetlenül egybeesnek a létfenntartási források kibővítésének korszakaival. … A modern proletárnak csak egy társadalmi osztállyal van közvetlenül dolga, amely ellenségesen szembenáll vele, kizsákmányolja őt: a tőkések, a burzsoák osztályával.”
Marxista fogalomlexikon – a kommunista társadalmi-gazdasági alakulat két szakasza: a szocializmus az első vagy alacsonyabb, a kommunizmus a magasabb szakasz. A szocialista forradalom az uralkodás és alárendeltség magántulajdonon alapuló termelési viszonyait az együttműködés és a kölcsönös segítség viszonyaival váltja fel, s ezáltal felszámolja az ember ember általi kizsákmányolásának minden formáját.
SaLa
Kérjük, anyagilag támogassa a Bal-Rad-ot! – a piktogrammra kattintva Pay-Pal-on
vagy közvetlen postai úton:
Szabó Péter
2747 Törtel,
Petőfi-ut. 12.
HA LEHET…- NE BORÍTÉKBAN, MERT AZ MOSTANSÁG ELVESZIK!
A beérkező adományokról olvasóinkat a “Köszönjük”– rovatban tájékoztatjuk! balrad.ru/koszonet
Ha tetszett ez a cikk, ha egyetértesz a balrad.ru-val, oszd meg Facebookon, Twitteren, VKontakton – meg ahol csak lehetőséged van rá!