A drámai magyar egészségügytől hangos a külföldi sajtó

Az állami kórházak pusztulása, az egészségügyhöz való nehéz hozzáférés, orvoshiány. Magyarországon, a régió más országaihoz hasonlóan, az egészségügyi rendszer látványosan romlott a kommunizmus bukása óta – olvasható a neves francia napilap, a LeMonde helyszíni riportjában néhány megállapítás a magyar egészségügyi rendszerről.

A francia napilap cikke is a kívülről lerobbant Kútvölgyi épülettel indít. A magyar orvoslás korábbi zászlóshajója ma már sokkal inkább hasonlít egy szarkofágra – írja Jean-Baptiste Chastand, a lap tudósítója. A megszólaltatott korábbi alkalmazott emlékeztetett arra, hogy a Kútvölgyi kórház a 80-as években látványos intézmény volt, elsődlegesen a Kommunista Párt káderei számára tartották fent és az összes magyar álmát valóra váltotta. Manapság pedig hanyatlik az épület.

A LAP CIKKE SZERINT A KÚTVÖLGYI OLYAN, MINT AZ EGÉSZ MAGYAR EGÉSZSÉGÜGYI RENDSZER, HASONLÓAN A KELET-KÖZÉP-EURÓPAI RÉGIÓ TÖBBI ORSZÁGÁHOZ: NEM VISELTE JÓL A KOMMUNIZMUS ÖSSZEOMLÁSÁT.

Harminc évvel a vasfüggöny bukása után egyértelműen javult a közép-európai polgárok életszínvonala és szabadsága, azonban sokan úgy vélik, hogy ugyanez nem mondható el az egészségügyi rendszerek állapotáról. A megkérdezett magyarok csupán 30, a bolgárok csupán 17%-a gondolja úgy, hogy az 1989 óta bekövetkezett változások kedvező hatással voltak a gyógyításra, ez pedig táplálja a frusztrációt a társadalomban.

A lap külön szót ejt az ágyat az anyáknak önkéntes kezdeményezésről, amely ágyakat ajándékozott a kórházaknak, ahol nem volt lehetőség a szülőknek a gyermekeik mellett aludni, ezért gyakran a földön voltak kénytelenek éjszakázni. Természetesen ez az állam feladata kellene legyen – hangoztatta Orosvári Zsolt, a kezdeményezés elindítója a lapnak.

Arra is kitér a LeMonde helyszíni beszámolója, hogy a kormányt számos kritika éri azzal kapcsolatban, hogy miközben az egészségügyet elhanyagolja, addig a futball-stadion beruházásokra sokat költ. Az állami egészségügyi kiadások a GDP 4,6%-ára rúgnak a lap szerint, miközben ez az érték Franciaországban vagy Németországban eléri a nemzeti össztermék 9%-át. Sem az egészségügyi miniszter, sem az illetékes államtitkár nem reagált a lap megkeresésére.

A lapnak nyilatkozik Kovácsy Zsombor egészségügyi szakmenedzser, aki szerint az egészségügyi technológia fejlődése együtt járt az egyenlőtlenségek erősödésével. A rendszer általános állapota véleménye szerint nem teljesen reménytelen, de a magánszektor belépése csak súlyosbította a munkaerőhelyzetet. Azt is megjegyezte, hogy a legtöbb állami intézményben a berendezéseket, mint például az MRI-t magánvállalkozások üzemeltetik, betegenként több száz euróért.

A társadalom öregedésével párhuzamosan a magyar egészségügyi rendszert átszövi a hálapénz. Ez egy valós probléma, miközben egy pályakezdő orvos alig keres ma többet Magyarországon, mint egy buszvezető – ezt már Kincses Gyula nyilatkozta, akit nemrégiben választottak meg a Magyar Orvosi Kamara elnökének.

A hálapénz a kommunista időkben azt jelezte az orvosnak vagy a nővérnek, hogy a beteg elégedett volt az ellátással. Manapság már a feltételezett előrejutást vásárolják meg vele – írja a tudósító. Éger István, a MOK korábbi elnöke felidézte: a múltban két napon belül mindenki eljutott az orvoshoz, akkor még elképzelhetetlen volt bármilyen várólista. Ez pedig annyira átláthatatlan és komplex, hogy táplálja a korrupciót – véli Éger, aki szerint a 2004-es uniós csatlakozásunk óta 10 ezer orvos hagyta el Magyarországot. A leggazdagabb országok ellopták a szegény országok orvosait, a kormány legutóbbi béremelései nem voltak elegendőek a bérhátrány leküzdéséhez – tette hozzá a MOK előző elnöke.                                (portfolio)

Bal-Rad komm: „…A leggazdagabb országok ellopták a szegény országok orvosait…” – meg úgy általában minden értéket és tudást. Persze kellett ehhez a kollaboráns hajlamú, hazaáruló lelkületű polythykay elyth, amely lelkesen teljesítette/teljesíti a rá kiosztott aljamunkát!

„…A megkérdezett magyarok csupán 30, a bolgárok csupán 17%-a gondolja úgy, hogy az 1989 óta bekövetkezett változások kedvező hatással voltak a gyógyításra…”

-Még rosszabb is lehetne ez az arány, HA ÚGY ÁLTALÁBAN KÉRDEZTEK VOLNA RÁ a dolgokra. De majd javul ez! Ahogy fogynak az emlékezők, úgy növekedget a már „ebbe” beleszokott, a jobbat nem is ismerők tábora!