“Átlagbér alatt keres a dolgozók háromnegyede” bővebben

"/>

Átlagbér alatt keres a dolgozók háromnegyede

Egymillióan a minimálbért sem keresik meg

Hiába a fizetésemelések, megmaradt a jövedelmek közti szakadék – ez látszik legalábbis az adóbevallásokból, amelyeket a Policy Agenda elemezett.

Bár a minimálbér az a legkisebb kötelező bér, amit ma – néhány kivételtől eltekintve – minden foglalkoztatottnak minimum meg kellene kapnia, az adóbevallásokból úgy tűnik, ez nagyon nem így van. A dolgozók harmadának még ezt az előírt legkisebb bért sem fizetik ki munkájáért. A KSH adatai szerint a tavalyi évben több mint 4 milliónyian dolgoztak alkalmazottként, a Nemzeti Adó és Vámhivatalnál 4,28 millió munkaviszony után vallottak be jövedelmet. Közülük azonban csak 2,9 millióan írtak be havi átlagban minimum 138 ezer forintos fizetést, vagyis legalább az akkori minimálbért. Ez a 136 ezer közfoglalkoztatott és a 187 ezernyi részmunkaidős dolgozó esetében még érthető is volna, hiszen esetükben törvényileg is megengedett a minimálbérnél kisebb fizetés. A kormány szerint előbbieket épp a minimálbérnél is kisebb fizetség motiválja az elsődleges munkapiacra való visszatérésre, utóbbiaknál pedig a kevesebb munkaóra indokolhatja az alacsonyabb fizetést. Van még ugyanakkor rajtuk kívül további 770 ezer fő, akik szintén kevesebbet keresnek havi átlagban, mint a minimálbér – derül ki a 2018-as adóbevallásokból, amelyet a Policy Agenda vizsgált meg ismét a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ) megbízásából.

Csak minden negyedik munkavállaló keresett tavaly átlagbér felett, a dolgozók csaknem fele a minimálbér és az átlagfizetés közötti összegeket vihetett haza havonta – derül ki a Policy Agenda elemzéséből. A tavalyi adóbevallások vizsgálatából az is kiderült, hogy a béregyenlőtlenséget gyakorlatilag konzerválja az egykulcsos személyi jövedelemadó. Márpedig a keresetek közti különbségek óriásiak: a legfelső jövedelmi tizedbe tartozó munkavállalók ugyanis éppen annyit vittek haza, mint a dolgozók kevesebbet kereső kétharmada. Ez azt jelenti, hogy 428 ezer jól fizetett munkavállaló éppen annyi pénzt keresett 2018-ban, mint 2,8 millió másik dolgozó együttvéve.                                                                                                               (Forrás: Népszava)

Bal-Rad komm: Íme hát a döbrögista számvarázs VÉLHETŐEN valós képe. A közel ötmillió (?) munkavállalóra kivetítve. 

 

Kérjük, anyagilag támogassa  a Bal-Rad-ot! – a piktogrammra kattintva Pay-Pal-on

PayPal - A biztonságosabb és egyszerűbb online fizetési mód!

vagy közvetlen postai úton:

Szabó Péter 

2747 Törtel,

Petőfi-ut. 12.

A beérkező adományokról olvasóinkat a “Köszönjük”– rovatban tájékoztatjuk! balrad.ru/koszonet

Ha tetszett ez a cikk, ha egyetértesz a balrad.ru-val, oszd meg Facebookon, Twitteren, VKontakton – meg ahol csak lehetőséged van rá!

“Átlagbér alatt keres a dolgozók háromnegyede” bejegyzéshez 4 hozzászólás

  1. Amiről nem is szól a statisztika, hogy pl. csak egyszerűsített foglalkoztatás keretében hajlandó foglalkoztatni a munkaadó, amiből sem munkaviszony, sem tb-ellátásod nincs, fizetheted munka mellett a havi 7500 Ft-ot, és még a nyugdíjhoz sem számít be!

  2. A feketén dolgozók száma is emelkedni kezdett az utóbbi időben. Nyáron például a Balatonnál a vendéglátásban sok be nem jelentett dolgozót találtak, de akik be voltak jelentve is csak minimálbérre a többit borítékban kapták kézbe. Az építőiparban továbbra is csak kis mértékben csökkent a feketén dolgozók száma, de az is feltűnő, hogy a munkaerőhiány ellenére feltűnően sokan dolgoznak az ágazatban minimálbérért. Erre nem lehet büszke a kormány.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé.

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .

Social Media Auto Publish Powered By : XYZScripts.com