Egészen abszurd történet látszik kikerekedni a múlt hét hétfői, Párizsban lezajlott „normandiai négyek” Donbassz ürügyén megtartott csúcstalálkozó lényegét illetően.
Hétfő Germánia kanzlerinája zargatta telefonon keresztül Vlagyimir Putyin orosz elnököt.
Tegnap a gall prezi, Macron tett így.
A Kreml sajtószolgálata tényszerűen, a szokásos „bő” terjedelemben számolt be a tegnapi telefonozásról is.
„Vlagyimir Putyin megköszönte Emmanuel Macronnak a „normandiai négyek” legmagasabb szintű találkozójának színvonalas megrendezését. Oroszország és Franciaország vezetői pozitívan értékelik a minszki megállapodások végrehajtása terén elért haladást. Oroszország elnöke hangsúlyozta a közösen elfogadott lépések következetes végrehajtásának szükségességét, ideértve Donbassz különleges státusának jogi rendezését Ukrajna által, valamint a tűzszünet biztosítását a donbasszi frontokon, és a fogva tartott személyek cseréjét.”
Aztán a közleményben – mintegy mellékesként – szerepel ugyanaz a téma, ami a germán kanzlerinát is annyira izgatta: A GÁZ KÉRDÉSE!
„A tárgyaló felek megvitatták az orosz gáz Ukrajnán keresztül való transzportjának kérdését is az európai országokba.”
„EGYÉB” tegnapi hírek pedig közben arról szólnak, hogy az amerikai szenátus jóváhagyta a 738 milliárd dolláros katonai költségvetést, amely magában foglalja a „Nord Stream – 2″ és a Türkish Stream” gázvezetékek elleni szankciókat, valamint Kijev 300 millió dolláros katonai támogatását.
A jelek egyértelműen arra utalnak, hogy a Nyugat ki akarja kényszeríteni Moszkvából az Ukrajnán keresztüli orosz gáztranzitot, ami alaphangon közel három milliárd dolláros „szabadfelhasználású” bevételt garantál a kijevi büdzsének. Amiből lehet tovább finanszírozni Donbassz civiljeinek mészárolgatását. Ezzel pedig Oroszország terheit.
A nagy kérdés most a Kreml reakciója lesz! Hiszen már kész a „Szibéria Ereje” gázcső, ami Kína felé szállítja az orosz gázt. Sok – sok orosz gázt! Meg igencsak jól áll a „Török Patok” is!
És hát a Kreml dönthet úgy is, hogy a „Testvériség” Ukrajnán át vezető csőbe már nem jut gáz.
De dönthet úgy is, hogy jut!
Szergej Lavrov orosz külügyminiszter és Valerij Geraszimov Vezérkari Főnök tegnapi megnyilvánulásai alapján BÁRMI megeshet!
Kérjük, anyagilag támogassa a Bal-Rad-ot! – a piktogrammra kattintva Pay-Pal-on
vagy közvetlen postai úton:
Szabó Péter
2747 Törtel,
Petőfi-ut. 12.
A beérkező adományokról olvasóinkat a “Köszönjük”– rovatban tájékoztatjuk! balrad.ru/koszonet
Ha tetszett ez a cikk, ha egyetértesz a balrad.ru-val, oszd meg Facebookon, Twitteren, VKontakton – meg ahol csak lehetőséged van rá!
Én arra lennék kiváncsi hogy mit csinálna az EU, hogyha Irán beváltja a fenyegetését és lezárja a Hormuzi-szorost. Akkor majd ki fogja őket ellátni olajjal? az usa? az kizárt. Mertha kilépnek az északi-áramlat 2-ből, akkor az oroszok is elzárhatják a kőolaj csapokat(lesz más felvevő). Ez elsősorban Lengyelországot fogja érzékenyen érínteni.
Meglesz az Északi Áramlat 2 is, rábólintottak a dánok. Elhárult az utolsó akadály. Kell a gáz az EU motorjainak, és kell a vásárló Oroszországnak is. Irán pedig szerintem nem követ el öngyilkosságot.
Az amerikaiak nem a nagyobb cégeket akarják szankciónálni, hanem a kisebbeket, mint például a kábel fektető hajókat üzemeltető cégeket. Különben már a németek is aggódnak.
Szerintem meg akkor követ el irán öngyilkosságot, hogyha nem lép. Mert már őket is szankcionálják minden téren, és lassan már senki sem mer velük üzletelni.
De jo fiam.
Tudod miért?
Mert eurot dollárt az orsz nyomdászok is tudnak nyomni.
De gázt olajat elektromosáramot,usa és nyugateuropa nem tud nyomtatni.
Sajnos fiam fogd a dollárod és az eurod azt vegyé rajta milkacskit,és fadezodort.
Oroszország kiütötte az izraeli gázt a török piacról. Akik nagyobb tételben vásárolnak a Leviatán készletéből, azok egyelőre a jordánok és az izraeliek (a saját piacuk), illetve Egyiptomnak is szállítanak majd. Kérdés, hogy a vonzóbb libanoni és ciprusi gázlehetőségek, illetve a 2015-ben felfedezett egyiptomi mező, a Zohr mellett ki fogja még megvenni az eladásra kínált készleteiket. A Zohr már két éve termel. Részvényesei: BP (10%), az olasz ENI (60%) és az orosz Rosznyeft (30%). A ciprusi Afrodité (Aphrodite) mezőben az amerikai Noble Energy (35%), a Royal Dutch Shell (35%) és az izraeli Delek Drilling (30%). Plusz az amerikai ExxonMobil és a katari Qatar Petroleum, hát úgy tűnik, kiütheti Izraelt Horvátországból, ha készen lesz az LNG-terminál. Bár itt az ár aligha lehet túl kedvező, legfeljebb stratégiai szempontok szólhatnak a diverzifikálás mellett.
Azeri gáz: időbe telik, amíg Azerbajdzsán növelni tudja a kitermelését, ez legkorábban 2020 tájékán történik, a teljes kapacitását pedig 2025 körül érheti el). A TAP, amibe a TANAP-on keresztül pumpál majd, jövőre készül csak el teljesen.
Török Áramlat: teljes mértékben ki tudják használni nagyon hamar, amint befejezik a már majdnem kész kompresszorállomást (Russkaya) és a második vezetéket, ez akár 31,5 milliárd köbméter földgázt is jelenthet majd rajta egy évben. Legkorábban 2020-tól.
Szibéria Ereje: 10 millió köbméter napi kapacitással kezdenek az oroszok (már működőképes), a csúcsteljesítményt 2025-ben érik el. A tervezett éves átlag 38 milliárd köbméter évente. Építenek egy második vezetéket is.
Most úgy néz ki, hogy nincsenek olyan rossz pozícióban az oroszok. Az Északi Áramlat 2 és a Török Áramlat második lába is játékba léphet 2020-tól (utóbbi már az év elejétől), ami tovább csökkenti az előzetesen Ukrajna nélkül számított, kérdéses gázigényt, amivel többek között az általam múltkor küldött tanulmány is számolt. Ez azt jelenti, hogy egy darabig huzakodhatnak majd, mert vannak még tartalékok, ha pedig megállapodnak, az eddigieknél is kevesebb gáz áramlik át Ukrajnán. Az általad említett 20 – 40 milliárd köbméter szükséges ukrán kapacitás legkésőbb 2021-től kb. 0-20 milliárd köbméterre csökkenhet. Utána pedig a gázpiac várható változásai és a rohadó ukrán gáz-infrastruktúra miatt könnyen lehet, hogy ez így is marad.