Ez a vajda és bandája legnagyobb kihívása

A Policy Agenda heti elemzése szerint a Fidesz 2010 óta nem szembesült ekkora problémával, mint az októberi önkormányzati vereség és annak következményei. Hiszen nem csak Budapesten és a nagyvárosokban, hanem a budai őskonzervatív körzetek mellett számos kisvárosban is erodálódott a Fidesz többsége, amelynek egyik szimbóluma 2010 óta jobboldali vezetésű Jászberény, ahol a megismételt választáson óriásit buktak a kormánypártok.

A városban egy hónapja még alig 14 szavazattal maradtak alul, de ahelyett, hogy elfogadták volna a vereséget, kiharcolták az új választást. A jászberényiek azonban mintha erre inkább bedühödtek volna, a Fidesz immáron 3758 szavazattal kapott ki, azaz 50-50 százalékos döntetlen közeli helyzetből 62-34-es kínos vereségbe lavírozták magukat.

Szerencsétlen véletlen vagy bukásspirál?

A Policy Agenda szerint a kormánypárt vezérkarának ezért egy fontos feladványa lehet, hogy megértse: kezd-e a vidéki kisvárosokban is „lecsorogni” az elégedetlenség, és/vagy a Fidesz verhetetlenségének a mítosza omlik össze, a győzteshez húzás töri derékba a helyi fideszes káderek karrierjét?

Az tény, hogy vannak még kisvárosok, amelyek kormánypárti fellegvárnak számítanak, vagy éppen visszaszerezték őket. Kiskunhalason 69 százalékkal, Makón 67 százalékkal, Dombóváron 62 százalékkal, Hajdúszoboszlón 61 százalékkal nyert a Fidesz. Ezzel együtt Jászberény mellett nagyon sok kisebb lélekszámú városban nyert elképesztő arányban az ellenzéki jelölt: Tiszaújvárosban 68 százalékkal, Pomázon 66 százalékkal, Gyömrőn 67 százalékkal. Nem mellesleg olyan kisvárosokban kapott ki a Fidesz, ahol arra még a kormánypártban sem számított senki, így például Érden vagy Cegléden.

A meglepő kisvárosi kormánypárti kudarcok mellett a Fidesz számára történelmi vereségeknek tűnhetnek azok a budai körzetek, ahol a rendszerváltás óta soha nem volt baloldali győzelem. Ennek a fordulatnak a szimbóluma az egész I. kerület, a Várnegyed, ahol még az magyar jobboldal legnagyobb összeomlásakor, 1994-ben sem vesztett a konzervatív oldal.

Már a 2018-as országgyűlési választásokon is előfordult, hogy „őskonzervatívnak” tartott budai szavazókörökben meglepetésre 1990 óta először kikapott a magyar jobboldal. A Várban, az Úri utcai szavazókörben, ahol az MDF még 1994-ben is kimagasló eredményt ért el, az LMP-s Csárdi Antal győzött. A XII. kerületben és a II. kerületben olyan fideszes „nagyágyúkat” szorított meg az ellenzék, mint Gulyás Gergely és Varga Mihály.

Úgy tűnik, hogy a Fideszben nem fordítottak figyelmet arra, hogy a budai kerületekben zajló, számukra kedvezőtlen fordulatot megértsék, a törzsbázisuk erózióját megállítsák. Így Budát a mostani önkormányzati választáson majdnem teljesen (a XII. kerületet leszámítva) elvesztették. Ha a kisvárosokban és a hagyományosan konzervatív környékeken tovább zajlik a Fidesz tradicionális táborának „kimosódása”, akkor 2022-ben számukra kockázatos helyzetben indulhat harcba a párt az országgyűlési választásokon, legalábbis a Policy Agenda véleménye szerint.

Mi lesz a Borkai-árvákkal?

Az elemző intézet szerint önbecsapásnak tűnik az a Fidesz interpretáció, hogy a párt kampánygépezete tökéletesen működött, mert a tábort az urnákhoz tudta vinni, és annyi történt csupán, hogy (állítólag egy megcsalt férj bosszújából kirobbant) Borkai-szexbotrány az utolsó három nap alatt eljutott a választókhoz, és mozgósította az ellenzéki és bizonytalan szavazókat a Fidesszel szemben.
Az igaz, hogy a Fidesz nem vesztett sok szavazót darabszám tekintetében, vagyis nagyjából úgy szerepelt, mint öt éve, de látható, hogy az ellenzéki oldalon nagy tömegben jelentek meg protest-szavazók.

A vereségek miatt ráadásul sok „káder” vált munkanélkülivé, ami – így a Policy Agenda – tovább növeli a Fideszen belül lévő feszültséget. A Policy Agenda úgy látja: mindez nemcsak Borkai botlásának szól, de a mélyben a pártvezetéssel és a kormányzással, és egyes miniszterek munkájának minőségével szembeni kritikák is megfogalmazódnak.

Ha igaz az, hogy a hatalomnak van összetartó ereje, akkor annak ellenétje is: a hatalom elvesztése is bomlasztani képes a politikai közösséget – véli a Policy Agenda. Ha a Borkai-árváknak (bukott polgármestereknek, önkormányzati képviselőknek és elbocsátott cégvezetőknek) nem talál munkát a Fidesz vezérkar, akkor a „nincstelenek” elégedetlensége, morgása is hozzátehet a további erózióhoz.

Mi lehet a stratégia a bomlás megállítására? Elég e az ellenzéki egység szétverése?

Az önkormányzati visszaesésre a politikai konszolidáció és szakmapolitikai korrekció helyett úgy tűnik a szimbolikus politizálás erősítésével reagál a Fidesz. A Policy Agenda szerint jó példa erre Kövér László feltűnő aktivitása, aki hetente száll bele az intézet szerint durva, ideológiai érvekkel az ellenzékbe, de ezen a pályán kezdett el focizni a korábban visszafogottabb kommunikációról ismert Gulyás Gergely is, például Fekete Győr András lerománügynöközésével, aki az intézet szerint mintha a Momentum gyengítésének feladatát kapta volna meg házon belül.

Emellett a Fidesz láthatóan azt várja, hogy az ellenzék hibázzon, koalíciós csetepaték legyenek, vagy korrupciós ügybe keveredjenek az új ellenzéki vezetők. Orbán Viktor pártjára veszélyes ellenzéki összefogás tartóssága függ a pártok közötti személyi és ideológiai ellentétek kezelésétől

– írja az elemzés. A Policy Agenda szerint úgy tűnik, hogy az önkormányzati cégek vezető testületeibe való kinevezéskor az MSZP és a DK nem járt rosszul. Sőt, mintha jobban jártak volna, mint a többiek.

Az elemzés megemlíti, hogy Czeglédy Csaba ügyvéd DK vezette kerületekben történő önkormányzati megbízásai kapcsán pedig azonnal a nyilvánosság elé állt a Momentum, miként a DK-val való brüsszeli nézetkülönbségek esetében is. A 2010 előtti koalíciós gyakorlattól (MSZP és SZDSZ örökös veszekedése a színfalak mögött) új helyzetet teremt, hogy a Momentum minden „koalíciós vitát” a nyilvánosság elé visz, amely a régebbi politikai kultúrával rendelkező pártoknak, így a MSZP-nek és a DK-nak, a zárt ajtók mögötti megoldási gyakorlatát, a kamarilla politizálást kérdőjelezi meg.

A Policy Agenda úgy látja: nem dőlt még el, hogy a DK, vagy a Momentum a lesz e baloldali ellenzék vezető ereje. Ráadásul lényeges stratégiai és személyi vita alakult ki a Jobbikban. A párt Jakab Péter frakcióvezető vezette szárnya mintha háttérbe akarná szorítani a Jobbik „ELTE bölcsészkaros”, még a pártvezetésben vagy annak közelében maradt alapítói körét. Ez utóbbiak ugyanis lazábbra vennék az együttműködést a baloldali pártokkal, különösen a DK-val. Emlékezetes, hogy a Jobbik berobbanása a közéletbe a Gyurcsány Ferenc miniszterelnöksége elleni akciókkal kezdődött. Velük szemben viszont ott vannak azok a polgármesterek, akik a baloldali, sok esetben ideológiailag tőlük távol levő pártokkal való összefogásnak köszönhetik, hogy a halatom belső oldalára kerültek.

Az eddig történtekből úgy tűnik, hogy a Fidesz egyelőre láthatóan úgy gondolja, hogy nincs szükség önkorrekcióra, folytatni kell mindent, ahogy eddig, hiszen az ellenzéki összefogás felbomlasztása elég lesz a 2022-es parlamenti választások megnyeréséhez – zárul a Policy Agenda elemzése.     (atv)

A balrad.ru kommentje a “KUNYERA” után!

Bal-Rad komm: A legnagyobb kihívás a MAGYAR NÉP számára adatott! Annak a magyar népnek, amely beleunt harminc év kudarcaiba, és amely most Döbrögin és hordáján kívánja leverni harminc esztendő dühét! 

Látható minden fölmérésben, hogy AZ ÚTÁLKOZÓK VANNAK TÖBBSÉGBEN! De ők, és CSAK A HORDÁT ÚTÁLÓK jobb hiányában csak az egyéb országpusztítók és csatlósaik között választhatnak, mint hordaalternatíva. Jobb hiányában. Látható már most ennek az átka!

A mostani helyhatósági választás álellenzéki “sikere” CSAK A HORDÁNAK ÜZENT! 

A közvéleménykutatásokon sorra mért legerősebb “útálkozók” üzenete viszont egyaránt riasztja qrmányt és álellenzékét! Ezért inkább összefognak, és megpróbálják KÖZÖS ERŐVEL ellehetetleníteni a legerősebbet, a NÉPET! MOST MÉG ŐK ÁLLNAK JOBBAN!

MOST MÉG…