1939. augusztus 31. éjszakáján lengyel szabadcsapatokéhoz hasonló ruhába öltözött német ügynökök támadták meg és foglalták el az akkor Németországhoz tartozó felső-sziléziai Gleiwitz városkában működő adótornyot.
Alfred Naujocks SS Sturmbannführer öt vagy hat embere élén behatolt az adótorony épületébe, a személyzetre pisztolyt fogtak és a pincébe zárták őket, majd megszakították az adást, és egy párperces, lengyel nyelvű felhívást olvastak be:
„Figyelem! Figyelem! Itt Gliwice beszél. Az adó lengyel kézben van. … Elérkezett a szabadság órája…” a négyperces üzenetet a „Sokáig éljen Lengyelország!” – felkiáltással fejezték be.
Az akciót megelőző nap a Gestapo letartóztatta a német állampolgárságú sziléziai, Lengyelországgal szimpatizáló aktivista Franciszek Honiokot, akit szintén lengyel ruhába öltöztettek, méreginjekcióval kivégeztek. A holttestet lőtt sebekkel a helyszínen hagyták, majd a német ügynökök elhagyták az adótornyot és visszatértek Németországba.
Aztán másnap – szeptember elsején – a hitleri Németország hadserege megtámadta Lengyelországot.

MA 80 ÉVE ANNAK, HOGY ELKEZDŐDÖTT A MÁSODIK VILÁGHÁBORÚ!
Az, amely mind méreteiben, mind veszteségeiben, mind máig tartó hatásaiban többszörösen meghaladta az első világégést. A majd hat éven át tartó öldöklés közel 60 millió embert pusztított el Európában.

Kérjük, anyagilag támogassa a Bal-Rad-ot! – a piktogrammra kattintva Pay-Pal-on

vagy közvetlen postai úton:
Szabó Péter
2747 Törtel,
Petőfi-ut. 12.
A beérkező adományokról olvasóinkat a “Köszönjük”– rovatban tájékoztatjuk!
Ha tetszett ez a cikk, ha egyetértesz a balrad.ru-val, oszd meg Facebookon, Twitteren, VKontakton – meg ahol csak lehetőséged van rá!

Az első v.h után Lengyelország kapott területeket Németországból. Az ottmaradó német nemzetiségű parasztokat elkezdték legyilkolni a „lengyel” katonák.
Természetesen kérték a lengyeleket, hogy hagyják ezt abba, de nem hagyták…
Hitler legalább 3 alkalommal tett jelentést a német nemzetiség elleni atrocitásokról. Anglia, Franciaország ennek ellenére biztosította Lengyelországot arról, hogy egy német támadás esetén hadat üzen Németországnak. Ezzel támogatták a pogromokat, Lengyelországi helyzetet felhasználva provokálták Németországot.
Sztálinnal egyeztetve, a „szocializmus” érdekében… Ma van a „törtely kommunizmus” napja.
Rossz nyelvek szerint ekkoriban volt egy másik támadás is keletről.
De lehet! Hogy csupán a dolgozó lengyel népet megsegítendő!
Lehet, hogy ott se voltak! 🙂
A fotó szeptember 14-én készült Danzig (Gdansk) határában, a lakosai kitörő örömmel fogadták a németeket, hiszen ők is azok voltak.
7 millió porosz tünt el arról a fertályról a háború alatt vagy után…
Értük nem szól a harang!
Ha jogosnak itéljük Oroszország Donbaszi szerepvállalását, hogy megvédje az övéit…
Akkor ez a cikk mi..?
Admin:
„EZ A CIKK” 1939 szeptember elsejéről szól. Arról. hogy AKKOR VALAMI ELKEZDŐDÖTT!
+1
A Wilhelm Gustloff áldozataiért sem szólt még a harang.
Megemlíthetted volna, hogy csak a lengyelek nyakába közel hárommillió (2784000) német érkezett a második világháború alatt, a lengyel területeken már velük élő 6-700 ezer (670000) német mellé. Ezek egy része telepes volt, más része adminisztratív személyzet, megint mások kitelepítettek a bombázásokkal vagy más harcokkal sújtott területekről. A háborút követően lengyel birtokbe került német területek 1939-es adatok alapján felvett német lakossága valamivel több mint 8,5 millió (8555400), ehhez nem számoltam hozzá a kb. egymillió lengyelt, és nincs hozzászámolva az a közel hárommillió (2784000) olyan német sem, akik később kerültek oda. Abban a kb. 7,5 millió német menekültben, akik végül elhagyták a lengyellé vált területeket (vagy közben meghaltak), a német hódítással frissen érkezettek is benne vannak. Értük, egy részükért legalábbis, kicsit halkabban szólnának azok a harangok.
Ezekről pl. itt tájékozódhatsz (110. o., 108. o., 117. o.):
http://rcin.org.pl/Content/15652/WA51_13607_r2011-nr12_Monografie.pdf
A történelmi balti területek veszteségeiért sem szólnak a harangok a germán vagy szláv törzsek támadásai és/vagy vándorlásai, a belső harcok, a keresztény vallás germánok által való terjesztése, a litván támadások, a porosz, svéd vagy orosz hódítások keretein belül. (Nem mintha a litvánok – később a lengyelekkel együtt – nem terjeszkedtek volna agresszíven a történelmük egy meghatározó időszakában.)
Ezekről meg itt:
https://www.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tkt/bevezetes-baltisztikaba/ch01s02.html
https://en.wikipedia.org/wiki/Polish%E2%80%93Lithuanian_Commonwealth
Danzig csatolása a birodalomhoz német birodalmi követelés volt. Ezt összehasonlítani Donbasszal finoman szólva nem fair. Ott elcsatolásról szó sincs, különleges státuszról Ukrajnán belül viszont igen. Danzig különleges státusza már jóval a második világháború előtt megvolt.
rossz nyelvek szerint az angolok nem nézték jó szemmel a német újjáéledést, ipari-kereskedelmi, majd területi gyarapodást.
Állítólag a szerencsétlen lengyeleket bujtogatták z angolok , hogy csapjanak oda a németeknek, addig, amíg nem lesz túl nagy a német katonai erő- mivel ők a más farkával a csalánt tipikus esete….
Akkoriban a lengyel hadsereg még nagyobb volt még, mint a német, kivéve a légierőt.
A németek megelőző csapást hajtottak végre. Arra a lengyelek nem számítottak, hogy nem minden a létszám…….
„A háborút követően lengyel birtokba került német területek 1939-es adatok alapján(!) felvett német lakossága valamivel több mint 8,5 millió (8555400), ehhez nem számoltam hozzá a kb. egymillió lengyelt, és nincs hozzászámolva az a közel hárommillió (2784000) olyan német sem, akik később kerültek oda.”
Miben tévedtem „Fergeteg”?
Az 1939-es adatok alapján!
Ugye nem baj, ha „tőled” idézek?
Bónusz:
„Az első világháború után Lengyelországot helyreállították, Kelet-Poroszország pedig Németország része maradt. Szárazföldi összeköttetés 1939-ben jött létre, amikor a náci Németország elfoglalta Lengyelországot és a Szovjetunióval közösen felosztotta. A háború végeztével a szovjetek nem mondtak le a kelet-lengyel területekről, amelyek ma Fehéroroszországhoz, Ukrajnához és Litvániához tartoznak. Lengyelországot ezekért cserébe nyugaton német (sziléziai, brandenburgi, pomerániai) területekkel és Kelet-Poroszország nagy részével kárpótolta, míg a Sambia, Skalva és Nadruvia vidéke (Königsberggel együtt) a Szovjetunióhozkerült és ma is az Oroszországi Föderációrésze.
1945 után az összes németet kitelepítették az országból.”
„Kitelepítették” a gulágra, tömegsírokba vagy a tenger fenekére.
Okostojgli.
Balázska, úgy látom, ez egyszerre kicsit sok még neked. Sebaj, a szövegértés is fejleszthető.
Ha idézel, érdemes közölnöd az idézet forrását, hacsak nem a földönkívüliek súgták. De ők biztosan nem a magyar, hanem az angol nyelvű Wikipédiát használnák, mert az sajnos általában igényesebb. Például Kelet-Poroszország kiürítéséről ezt a szócikket küldenék el hozzád:
https://en.wikipedia.org/wiki/Evacuation_of_East_Prussia