Amikor hazaáruló bűnbandáink kaput nyitottak a mohó hódítóknak!

30 éve az „AKKOR MÉG” Magyarországon kezdődött a német…

„Harminc éve, 1989 augusztus 19-én rendezték meg a Fertő tó mellett az úgynevezett páneurópai pikniket, az ebből az alkalomból ideiglenesen megnyitott osztrák-magyar határon több száz NDK-állampolgár jutott át Ausztriába.

A magyarországi rendszerváltás egyik fontos eseményeként 1989. május 2-án a magyar-osztrák határon megkezdődött a műszaki határzár, az úgynevezett vasfüggöny lebontása. Miután az NDK vezetése nem korlátozta a szocialista táborba történő utazásokat, több száz Nyugatra vágyó keletnémet állampolgár szökött át a zöld határon Ausztriába, majd onnan Nyugat-Németországba. Sokan az NSZK nagykövetségén kértek menedéket, de a viszonylag kis épület nem sokáig tudta befogadni őket. A gyorsan több ezresre duzzadt tömeget táborokban helyezték el, az első nagyobb csoportot annak a zugligeti, Szarvas Gábor utcai templomnak a kertjében, amelynek papja Kozma Imre atya, a néhány hónappal korábban megalakult Magyar Máltai Szeretetszolgálat vezetője volt.

A páneurópai piknik, egy osztrák-magyar határ menti baráti találkozó gondolatát a debreceni Mészáros Ferenc vetette fel 1989 júniusában a Páneurópai Unió elnöke, Habsburg Ottó előadását követő vacsorán. Az ötletet támogatta a Magyar Demokrata Fórum (MDF) helyi elnöksége, s azt is javasolták, hogy abba vonják be a Martonvásáron szervezett „Sorsközösség Tábor” résztvevőit, és felvették a kapcsolatot a Soproni Ellenzéki Kerekasztallal is. A rendezvénysorozat védnökének Pozsgay Imre államminisztert és Habsburg Ottót kérték fel, a szögesdrótot átszakító fehér galambot ábrázoló emblémát Varga Ákos grafikus készítette. A jelmondat a „Bontsd és vidd” volt, a résztvevők saját kezűleg vághattak le egy darabot a vasfüggönyből.

Az elkeseredett keletnémetek rohama és egy bátor határőrparancsnok lélekjelenléte

A határok nélküli Európa mielőbbi létrejöttét, a magyar-osztrák közeledést és együttműködést szorgalmazó találkozó alkalmából augusztus 19-én három órára ideiglenesen megnyitottak egy kaput a Sopronpuszta és a burgenlandi Szentmargitbánya (Sankt Margarethen) között, hogy a piknik résztvevői ne a hivatalos határátkelőhelyen keljenek át. Az ünnepélyes megnyitó előtt már óriási tömeg várakozott a határ mindkét oldalán, közéjük vegyülve több száz NDK-állampolgár, akik szórólapokról szereztek tudomást az eseményről.

Egy magyar küldöttség átment a határ a másik oldalára, majd jelképesen kinyitották a kaput, hogy az osztrák résztvevőkkel együtt térjenek vissza. A keletnémetek azonban nekirontottak a kapunak és áttörték azt, elsodorva a magyar és az osztrák határőröket, vámőröket. A magyar határőrök tanácstalanok voltak, mert a tiltott határátlépést csak fegyverhasználattal akadályozhatták volna meg. Jóllehet elvileg érvényben volt a tűzparancs, a szolgálatban lévő parancsnok, Bella Árpád határőr alezredes a váratlan helyzetben nem kevés bátorsággal ezt megtiltotta, így a felszabadult ünneplés nem fordult tragédiába. A határon átjutott mintegy kétszáz NDK-állampolgárt az osztrák oldalon egy határ menti településre, majd Bécsbe vitték tovább, innen a nyugatnémet hatóságok által küldött külön buszokkal és vonattal valamennyien az NSZK-ba utaztak.

A határnyitásig még közel egy hónap hátra volt

A piknik nyújtotta távozási alkalom csak egyszeri volt, mert a magyar hatóságok ezután megerősítették a határvédelmet, a következő hetekben csak kevés keletnémetnek sikerült átjutnia Ausztriába. A nyugatra távozni akaró NDK-állampolgárok ügye egyre nagyobb problémát jelentett, ezért Németh Miklós miniszterelnök és Horn Gyula külügyminiszter augusztus 25-én a Köln melletti gymnichi kastélyban tárgyalt Helmut Kohl nyugatnémet kancellárral és Hans-Dietrich Genscher külügyminiszterrel, majd Horn Gyula augusztus 31-én Kelet-Berlinben folytatott megbeszéléseket az NDK vezetőivel. Miután a keletnémet vezetés az 1969-es magyar-NDK megállapodásra hivatkozva állampolgárainak hazaküldését sürgette, és álláspontjából nem volt hajlandó engedni, Budapesten úgy döntöttek, hogy akár egyoldalúan is felfüggesztik a megállapodás vonatkozó pontjainak hatályát. Szeptember 10-én bejelentették, hogy a magyar kormány minden olyan államba kiengedi az NDK állampolgárait, amelyek engedélyezik be- vagy átutazásukat. A következő három nap alatt 12 ezer NDK-állampolgár távozott Ausztrián át az NSZK-ba, november végéig összesen 60-70 ezer keletnémet hagyta el hazáját Magyarországon keresztül. A határnyitás újabb mérföldkő volt a kelet-európai rendszerváltás folyamatában.

A páneurópai piknik helyén ma emlékpark van, a huszadik évfordulón avatták fel Melocco Miklós Áttörés című alkotását. Fertőrákoson 1996-ban felállították Habsburg Gabriella tíz méter magas acélplasztikáját, az alkotás egy szögesdrótdarabot jelképez, amely távolról keresztalakot mutat. Sopron városa a páneurópai piknik harmincadik évfordulóján emlékpikniket rendez. Az évfordulót közösen ünnepli Angela Merkel német kancellár és Orbán Viktor miniszterelnök, s az évforduló alkalmából adják át az új látogatóközpontot a páneurópai piknik egykori helyszínén.

Merkel: a németek mindig hálásak lesznek Magyarországnak

A németek mindig hálásak lesznek Magyarországnak a német újraegyesítéshez nyújtott hozzájárulásért – mondta Angela Merkel német kancellár szombaton megjelent szokásos hétvégi videóüzenetében, amelyben ezúttal a Sopron mellett harminc éve tartott úgynevezett páneurópai pikniket idézte fel.

A magyar-osztrák határon 1989. augusztus 19-én tartott rendezvény alkalmából „megnyitottak egy határkaput, és 700 ember az egykori NDK-ból megragadta a lehetőséget arra, hogy elmeneküljön Nyugatra”.

„Magyarország ezzel hozzájárult ahhoz, hogy megtörténhessen a német egyesülés csodája” – húzta alá Angela Merkel.

Magyarországban megvolt a bátorság ahhoz, hogy a határnyitással lehetővé tegye a menekülést az NDK-ból érkezett embereknek, ami a berlini fal lebontása és a német egység megvalósítása felé vezető út egy „nagyon fontos építőeleme” – fejtette ki a kancellár, hozzátéve, hogy a folyamathoz a térség más országaiból, például Lengyelországból és Csehszlovákiából is hozzájárultak – írja az MTI.

A folyamat végül „Európa egyesítéséhez és a hidegháború meghaladásához” vezetett, és így kialakult egy „nagy, új partnerség Közép-, és Kelet-Európa országaival, amelyet ma közösen élhetünk meg az Európai Unióban és a NATO-ban” – mondta Angela Merkel.

Arról is szólt, hogy a harminc évvel ezelőtti események mélyreható átalakulással jártak sok ember életében, és ugyan voltak, akik keserű tapasztalatokat szereztek, mert például elveszítették a munkájukat, a nagy többség úgy véli, hogy a változások pozitívak voltak.

A sok megoldandó feladat mellett is mégiscsak „nagy öröm demokráciában és szabadságban élni” – mondta a német kancellár.”                                               (atv)

Bal-Rad komm: „…nagy öröm demokráciában és szabadságban élni…” – kaffogta a kanzlerina!

Ő már csak tudja! Kiváltképp ha a gyarmatok népei megteremtik a gyarmattartó örömének materiális feltételeit.

Ma harminc esztendeje több is történt annál, minthogy néhányszáz keletnémet „turista” előtt megnyitottuk – egy szemmel láthatóan jól egyeztetett és megszervezett akció keretében – a nyugati határunkat.

Hazaáruló bűnbandáink kaput nyitottak a mohó hódítóknak!

MI PEDIG BEHÓDOLTUNK!

Az „eredmény” kiválóan látható! A maradék magyarságnak se országa, se hazája! Csak egy Döbrögisztánná lett élőhelye maradt!