Ismét győzött a véleménynyilvánítás szabadsága

Újabb ítélet arról, hogy nem birtoksértő az uzsorás bankjában véleményt nyilvánítani

Részletesen indokolt és jogelvekkel alátámasztott, 8.P.20.248/2019/10. számú ítéletben a Zalaegerszegi Járásbíróság bírája, Dr. Tahin Szabolcs nagyrészt elutasította az otp keresetét.

Nem is magának a ténynek van hatalmas jelentősége, hanem annak, hogy az elutasítást a véleménynyilvánítás szabadságára és az alapvető jogok egymáshoz való viszonyítására alapozta a Bíró.

Ez már az ötödik olyan ítélet, ahol nem adott igazat a bíróság az uzsorás hisztijének. És a második olyan ítélet, ahol a véleménynyilvánítás szabadsága volt az alap.

Hiszem, hogy így tudunk egy élhetőbb országot teremtetni. – Jogalanyok bátor tettei és önzetlen áldozatai, valamint jogalkalmazók alapos, jog előtti egyenlőséget és igazságot szem előtt tartó munkájával.

Nézzük meg, hogy hogyan is épül fel ez a mértékadó ítélet!

A tényállás leírása teljes mértékben megfelel a valóságnak.

Remekül foglalta össze a Bíróság Felperes keresetét, és Alperesek védekezését is. Ezek egyébként szinte teljes mértékben megegyeztek a többi (24 db) birtokvédelmi per beadványaival és a tárgyalásokon előadottakkal.

Különbségek legfeljebb a bankfiókokban történtekben vannak.

Az indoklás elején lefektette a Bíró, hogy az AB határozatai értelmében is csak akkor törvényes egy bírói döntés, ha az alapjogi érintettségeket figyelembe veszik.

Nagyon örülök, hogy ez itt felszínre került. Kicsit csodálkozom azon, hogy ennek örülni kell, és nem természetes minden bíró számára.

Az ítélet indoklása így folytatódik:

„Az adott ügy alapjogi érintettsége abban állt, hogy az alperesek a védekezésüket a szabad véleménynyilvánítás alapjogának gyakorlására alapították, másfelől magatartásuk az Alaptörvényben rögzített gyülekezési jog gyakorlásának tekinthető. Az ítélkezési gyakorlat szerint az Alaptörvényben nevesítettalapjogok rendes bíróság által közvetlenül ugyan nem alkalmazhatók, de a rendes bíróságoknak is kötelességük, hogy felismerjék az ügy alapjogi érintettségét, ilyen esetben  -az Alaptörvény 28. cikke értelmében -a jogági jogszabályokat is az Alaptörvénnyel összhangban kell értelmezniük (BH2015.177). Ez vonatkozik a polgári jogviszonyokban alkalmazandó Ptk.-ra is. A Ptk. 1:2. § (1) bekezdése ezzel összhangban mondja ki, hogy e törvény rendelkezéseit Magyarország alkotmányos rendjével összhangban kell értelmezni. Az alapjogok e, magánjogi jogviszonyokra gyakorolt hatását a jogirodalom az Alaptörvény közvetett horizontális hatálynak nevezi (Gárdos-Orosz Fruzsina, Bedő Renáta, Az alapvető jogok érvényesítése a magánjogi jogviták során, in: Alkotmánybírósági Szemle, 2018/1. szám).

Ennélfogva a bíróság a felperes által csatolt jogerős ítélet (Fővárosi Törvényszék 44.Pf.638.614/2016/6.) alapvetésével nem értett egyet. A hasonló tényállás mellett született jogerős ítélet indokolása szerint a „[j]ogvitát a polgári jog szabályai, ezen belül a birtokvédelemre vonatkozó és a birtokláshoz való jogszabályok és az ebben meghatározott jogosultságok (birtokláshoz való jog) egybevetése alapján kell eldönteni”. Ez a megállapítás azonban téves irányba viszi a bíróság jogértelmezését. Az Alaptörvénybe foglalt jogok közvetett horizontális hatálya miatt ugyanis a Ptk. rendelkezéseit nem önmagában, hanem az ügyben érintett alapjogokkal összhangban kellett értelmezni.”

Úgy gondolom, hogy az utóbbi idézethez laikusként semmit nem tudnék hozzátenni. Nem is kell. Egyértelműen mutatja, hogy egy demokratikus jogállamban milyen elvek mellett kell az igazságszolgáltatásnak működnie.

Nagyon fontos megállapítás az ítéletben (4. oldal), hogy:

„Ezért a gyülekezési jog azokat az összejöveteleket is oltalmazza, amelyek célja a széles értelemben vett közügyek megvitatása. Az alperesek demonstrációja ugyan nem politikai jellegű volt, azonban a devizahitel-szerződések a társadalom széles körét érintik, e téma ma is nagy közérdeklődésre tart számot, ezért az a szélesebb értelemben vett közügyek körébe vonható.”

Nagyon érdekes, hogy általában azokban az eljárásokban, ahol a fentiek kimondásra kerültek a bíróságok részéről, ott a véleménynyilvánítás szabadsága körében kedvező döntés született.

Másként végződő ügyekben igyekeztek az eljáró bírók vagy titkárok erről a tényről tudomást sem venni.

Fontos megállapítás (szintén a 4. oldalon), hogy a régi Gytv. szerint még nem kellett a tulajdonos hozzájárulása a bankfiókban tartott demonstrációhoz, és az AB szerint a magánterületen is lehet gyülekezni jogszerűen.

Gyakorlatilag ezen tény rögzítése eldöntötte a kereset sorsát. Merthogy az otp arra alapította a keresetét, hogy engedélye nélkül demonstráltunk a bankfiókban.

„A gyülekezési jog gyakorlásának jogszerűségét a tulajdonos előzetes engedélyéhez kötő kifejezett törvényi rendelkezés hiányában tehát a bíróság nem állapíthatta meg, hogy az alperesek demonstrációja amiatt lett volna birtoksértő, hogy erre a felperestől nem kaptak engedélyt. E jogértelmezést támasztotta alá az in dubio pro libertate elv, amely szerint kétség esetén a szabadságjog javára kell döntenie a bíróságoknak.”

Eljáró Bíró kimondta, hogy a birtokvédelem körében is jogalapot teremtett számunkra a régi Gytv. arra, hogy a bankfiókban tartózkodjunk.

„A bíróság az Alaptörvény 28. cikke alapján az Alaptörvény rendelkezéseivel összhangban értelmezte a Ptk. 5:5. § (1) bekezdésének rendelkezését. E rendelkezés értelmében a birtokost birtokvédelem illeti meg, ha birtoklásában jogalap nélkül háborítják. Tekintve, hogy a gyülekezési jog a régi Gytv. rendelkezései alapján közforgalom számára nyitva álló ingatlanban is megillette az alpereseket, a békés gyülekezési joghoz való alapjoguk alapján volt jogcímük a felperesi ingatlanban történő tartózkodásra. Ezért a bíróság kereseti kérelem (7) pontja szerinti birtokháborítás tényét e körben nem állapította meg.”

Az otp azon kérelmével kapcsolatos bírói álláspontot az 5. oldalon találjuk, amiben kérték, hogy az engedély nélküli véleménynyilvánítás miatt állapítsa meg a bíróság a birtoksértést.

Már eleve az otp kérelme is bicskanyitogató volt. Az, hogy néhány bíró korábban ennek helyt adott, az egyenesen szembe ment minden alkotmányos alapelvvel.

De ebből az ítéletből láthatjuk, hogy ebben az országban még nincs veszve minden szabadságjogok terén.

„Ez azonban a véleménynyilvánításhoz fűződő alapjog természetével nem fér össze: általában valakit véleménynyilvánítástól eltiltani nem lehet, az alapjog gyakorlásának jogszerűsége csak valamilyen konkrét sérelem kapcsán ítélhető meg. A véleménynyilvánítás szabadsága egyrészt az egyén önkifejezésének elvitathatatlan része, másfelől a közügyek hatékony vitatásának biztosítása miatt kiemelkedő alkotmányos érdek, így a véleménynyilvánítás jogszerűségének előzetes engedélyhez kötése demokratikus társadalomban elképzelhetetlen. Ezért a bíróság az (1) számú kereseti kérelmet e részben elutasította.”

A konkrét tevékenységek tekintetében megfogalmazott kereseti kérelmet is elutasította a Bíróság.

Az ok itt is ugyanaz volt. A véleménynyilvánítás szabadsága. Felperesnek kellett volna bizonyítania, hogy a plakátok elővétele, kihelyezése, szórólapok elhelyezése stb. olyan aránytalan sérelmet okozott, ami alapja lett volna a véleménynyilvánításhoz fűződő alapjog gyakorlásának korlátozására.

Mivel a tevékenységünk megfelelt a szükségesség és arányosság követelményének, és a bank is tudott tőlünk működni, így nem kérhette alappal az otp a birtokháborítás megállapítását.

A fiókvezető tanú vallomásával kapcsolatban is előremutató megállapításokat tett eljáró Bíró. A véleménynyilvánítás velejárója, hogy adott esetben kellemetlenül érinti a vélemény címzettjét.

„A tanú vallomása szerint az alperesek jelenléte kellemetlen és provokatív volt, valamint félelmet keltő. Ugyanakkor a bíróság megítélése szerint ez nem érte el azt a szintet, hogy az alperesek a véleménynyilvánítási alapjogukat visszaélésszerűen gyakorolták volna. A véleménynyilvánítás joga természetszerűen konfliktusos alapjog, annak célja tipikusan egy kritikus vélemény, vagy elégedetlenség kifejezésre juttatása. A vélemény nem feltétlenül érzelem, vagy indulatmentes, éppen ellenkezőleg: fogalmi eleme, hogy ideiglenes jelleggel kellemetlenséget idéz elő, ezzel képes ugyanis felhívni a figyelmet a kommunikálni kívánt üzenetre {30/2015.(X.15.) AB határozat, indokolás [26]}.”

Az ítéletből (6. oldal) azt is megtudhatjuk, hogy birtokvédelmi szempontból miért nem volt értékelhető az, hogy néhány Alperes videó és-vagy kép felvételeket készített. Gyakorlatilag a zavartalan birtoklásra ez nem volt hatással.

Nem találta megalapozottnak a Bíróság Felperes azon állítását sem, hogy a rendeltetésszerű banki működést zavarta volna a véleménynyilvánításunk.

Az ingatlan elhagyására történő felszólítás és a felszólításnak történő nem engedelmeskedés körében igazán részletes és jól alátámasztott állasfoglalást olvashatunk az ítéletben. A véleménynyilvánításhoz való jog és a tulajdonhoz való jog ütközését, és az ezzel kapcsolatos alapjogi megközelítést érhetjük tetten.

Megtudhatjuk, hogy a bank, mint szolgáltató, a fogyasztók által és-vagy fogyasztók érdekében megvalósult véleménynyilvánítással kapcsolatban nagyobb toleranciával kell, hogy viseltessen. Ez gyakorlatilag egybecseng azzal, amit mi is régóta mondunk a birtokvédelmi pereinkben, és az első számú uzsorás által indított zaklatási büntető ügyben is. A szolgáltatók, meghatározó gazdasági szereplők, közszereplők társadalmi felelősségére irányítja rá a figyelmet az alább idézett pár bekezdés és a Sárgapólósok tevékenysége.

„A kereseti kérelem (7) pontja szerint a felperes az alpereseket felszólította, hogy az ingatlant hagyják el, ezért a tartózkodási jog megvonását követően az ingatlan használatára jogcímük már nem volt ott tartózkodásra. A polgári jogi dogmatika szerint a birtokpereket az ellenérdekű felek birtokláshoz fűződő jogának összemérésével kell eldönteni. Elfogadható volt a felperesnek az a jogi érvelése, hogy a közforgalom számára nyitva álló ingatlanba ugyan bárki bemehet, azonban a tulajdonos a használat jogcímét tőle bármikor megvonhatja. A Ptk. 5:13. § (2) bekezdése értelmében a tulajdonost valóban megilleti a birtoklás joga, ezért a tulajdonos hatalmassága, hogy kinek engedélyezi a dolog használatát. E rendelkezést azonban az Alaptörvény 28. cikke értelmében szintén az Alaptörvény IX. cikke szerinti alapjogi érintettségére tekintettel kellett értelmezni. Eszerint: mindaddig, amíg az alperesek nem szükségtelenül és aránytalanul zavarták a felperest a birtoklásban, az ingatlanban történő véleménynyilvánításuk alkotmányosan, az alapjogok gyakorlása felől igazolható volt. A szükségesség arányosság kérdése a felperes alkotmányos védelemben részesített tulajdonjogának érintettségével merült fel.

Az Alaptörvény XIII. cikkének (1) bekezdése szerint mindenkinek joga van a tulajdonhoz. Az Alkotmánybíróság gyakorlata szerint „[a]z alkotmányi tulajdoni védelem köre és módja nem szükségképpen követi a polgári jogi fogalmakat. Az alapjogként védett tulajdoni tartalmat a mindenkori (alkotmányos) közjogi és magánjogi korlátokkal együtt kell érteni.” [20/2014 (VII.7.) AB Határozat; 5/2016 (III.1.) AB Határozat].Tény, hogy a polgári jogi dogmatikában a tulajdonjog olyan abszolút szerkezetű jog, amely mindenki mást nem-cselekvésre, tűrésre kötelez, a tulajdonjog a tulajdonos számára a dolog feletti legteljesebb uralmat kívánja biztosítani. Az Alkotmánybíróság értelmezése szerint a tulajdonjog ennél jóval korlátosabb jogként értelmezendő: az nem csak magánjogi, hanem közjogi korlátokkal övezett, hiszen az Alaptörvény XIII. cikk (1) bekezdése maga hangsúlyozza a tulajdon társadalmi felelősségét, nemzetgazdasági, szociális funkcióját és ezek összefüggésrendszerét {20/2014 (VII.7.) AB Határozat, Indokolás [155]}.

A polgári jogi dogmatikától eltérően tehát más, nem kizárólag polgári jogi korlátozások is felmerülhetnek, az adott ügyben ilyen volt a véleménynyilvánítás alapjoga. A felperes birtokjogát biztosító tulajdonjoghoz kötődő társadalmi felelősség [Alaptörvény XIII. cikk második mondat] pedig úgy merülhet fel, hogy a felperes a fogyasztók széles rétegével kapcsolatban álló pénzintézet és az alperesek éppen e tevékenységével kapcsolatban nyilvánítottak véleményt. A szabad véleménynyilvánításnak pedig különösen ott lehet jelentősége, ahol az egyén (fogyasztó) gazdasági, vagy valamilyen más társadalmi hatalmat képviselő másik magánjogi jogalannyal kerül kapcsolatba. A birtokláshoz való jog sérelme körében tehát figyelembe kellett venni, hogy a felperesnek nagyobb tolerancia szinttel kell rendelkezni a fogyasztók véleménye és kritikája kapcsán, mint egy átlagos jogalanynak.”

Fontos még kiemelni, hogy ezen ítéletet hozó Bíró volt az, akik az Alkotmánybírósághoz fordult az új Gytv. azon pontja alkotmányellenességének megállapítása miatt, ami előírja, hogy a közforgalom számára megnyitott magánterületen szervezett gyűléshez szükséges a használó és tulajdonos hozzájárulása.

Ezt a kezdeményezést végül az AB elutasította.

Jelen perben indítványoztuk, hogy ezt a kérdést vizsgáltassuk meg az Európai Bírósággal előzetes öntéshozatali eljárás keretében.

Ezt az indítványukat a Bíró elutasította azzal, hogy ha ezt az indítványt a másodfokú eljárásban tesszük fel, akkor a másodfok köteles az Európai Unió Bíróságához fordulni.

Természetesen minden birtokvédelmi perben ezt követően indítványozzuk ezt.

Ez az miatt fontos, mert az elemzett ítélet egyetlen szépséghibája, hogy a Bíró az AB határozat alapján Alpereseket eltiltotta attól, hogy a jövőben gyűlést tartsanak az otp zalaegerszegi bankfiókjában.

Itt is érdemes pontosan idézni az ítéleti rendelkezést, majd elemezni is azt.

„Ugyanakkor a felperes a jövőre nézve már alappal kérte eltiltani az alpereseket az engedély nélküli demonstráció tartásától. A jövőben előforduló alperesi cselekményekre már a 2018. október 1. napjától hatályba lépő, a gyülekezési jogról szóló 2018. évi LV. törvény (a továbbiakban: új Gytv.) rendelkezéseit kellett alkalmazni. Az új Gytv. 1.§ (2) bekezdése kifejezetten már úgy rendelkezik, hogy közterületnek nem minősülő helyszínen csak az ingatlan tulajdonosának és használójának hozzájárulásával szervezhető gyűlés. A bíróságnak e rendelkezés kapcsán alkotmányossági aggálya merült fel, ezért az 59. sorszámú végzésével  az Alaptörvény 24. cikk (2) bekezdés b)pontja alapján kezdeményezte e rendelkezés alaptörvény-ellenességének megállapítását. Az Alkotmánybíróság a 3057/2019. (III.25.) AB határozattal a bírói kezdeményezést elutasította. A határozat indokolásának [26] bekezdése kifejezetten tartalmazza, hogy a jövőben az alperesek kizárólag a felperes előzetes hozzájárulásával szervezhetnek gyűlést a perrelérintett ingatlan ügyfélterében. Tekintve, hogy a határozathoz, annak okfejtéséhez nem csak a perbeli, de valamennyi bíróság kötve van (EBH.2016.K.18.), a bíróság valamennyi alperest eltiltotta a jövőre nézve attól, hogy a perbeli ingatlan ügyfélterében afelperes engedélye nélkül gyűlést tartsanak.

A bíróság az ítélet végrehajthatósága érdekében az alpereseket az új Gytv. 2. § (1) és (2) bekezdése szerinti „gyűlés” tartásától tiltotta el, ugyanis a demonstráció a közbeszédben használatos fogalom, míg a törvényi rendelkezés egyértelműen rögzíti a gyűlés fogalmi elemeit.”

Láthatjuk, hogy ez a tiltás sem jöhetett volna létre, ha a pénzügyi és politikai hatalom együttesen nem hoz egy Sárgapólós törvényt. Mégpedig, hogy magánterületen gyűlést szervezni kizárólag a tulajdonos és használó hozzájárulásával lehessen.

Az ítélet által is említett AB döntés elemzése körében kifejtettük, hogy így a közforgalom számára megnyitott magánterületen tartható gyűlés kizárólag elvi lehetőség. Mert melyik bank, vagy szolgáltató járulna hozzá ahhoz, hogy a magánterületén vele szemben megfogalmazott vélemények kinyilvánítására gyűlést szervezzenek.

Álláspontunk szerint a gyülekezési jog nem lehet csupán elvi lehetőség.

Az AB döntést ezen a hivatkozáson elérhető bejegyzésben elemeztük részletesen, amit jelen ügyben és a többi folyamatban lévő birtokvédelmi ügyben is benyújtottunk vagy benyújtjuk a bíróságokra:

https://www.facebook.com/Nemadomahazamat/posts/3207256832633573

Az ítélet fent említett, AB által kikényszerített szépséghibáján túl, van benne egy kicsike javítani való. Ez miatt önállóan nem fogunk fellebbezni, hanem a bank fellebbezése kapcsán, csatlakozó fellebbezésben kérjük majd javítani a rendelkezést.

Történt, ugyanis, hogy eljáró Bíró a bankfiókban tartott gyűlés tartásától tiltotta el Alpereseket. Ezzel szemben az új Gytv. nem a gyűlés tartásához, hanem a szervezéséhez írta elő a tulajdonos és használó előzetes engedélyének szükségességét. Ebből az következik, hogy gyűlés tartható, csak nem szervezhető. Tehát olyan gyűlés, amit nem szerveznek előzetesen, az tartható akár a tulajdonos és használó előzetes engedélye nélkül is.

Az is igaz, – és ez miatt nem fellebbezünk a döntés ellen önállóan – hogy a Sárgapólósok mostanában nem szerveznek semmilyen rendezvényt. Csak megvalósítják. Nem hívnak senkit, csak ők maguk véleményt nyilvánítanak. Ezzel is azt kívánjuk a társadalom számára mutatni, hogy nem arra kell várni, hogy valaki megszervezze a rendezvényeket, hanem sok önálló, egyéni és kiscsoportos kezdeményezésre van szükség. A nagy rendezvényeket úgyis mindig lenyúlják a politikusok.

Ezen kívül azt is érdemes észrevenni, hogy az új Gytv. szerinti gyűléstől tiltott el minket Dr. Tahin Szabolcs. A véleménynyilvánítástól nem.

Vagyis, ha nincs legalább két ember a bankban, akik közösen fejezik ki a véleményüket, – ebbe az eseményt rögzítő sajtósok nem számítanak bele, hiszen Ők a közvéleményt tájékoztatják – és-vagy a rendezvényhez nem csatlakozhat bárki szabadon, – tehát nem nyilvános a rendezvény – akkor az már nem tartozik az új Gytv. szerinti gyűlés fogalmi körébe.

Ebből az következik, hogy a Sárgapólósok mennek tovább a banki véleménynyilvánítások körében is. És erre biztatunk mindenkit.

Szintén érdemes említést tenni arról, hogy korábban a PKKB-n három ügyben is született az otp birtokvédelmi keresetét elutasító döntés, Kondásné dr. Kovács Erika Bíró által a 16.P.50.750/2017, 16.P.50.749/2017, 16.P.51.204/2017 ügyekben.

Ezek viszont nem az alapvető jogok, és a véleménynyilvánítás szabadságának körében születtek, hanem az miatt adott nekünk igazat a Bíró, mert nem zavartuk, vagy nem nekünk felróható ok miatt zavarodott a bank működése. Ezekben az ügyekben az indoklás megváltoztatása tekintetében mi magunk is fellebbeztünk.

A most elemzett ítélethez hasonlóan az alapvető jogok ütköztetésére és a véleménynyilvánítás szabadságára alapozott ítélet született a Budapesti II. és III. Kerületi Bíróságon dr. Gáti Péter Gyula által.

Ez utóbbi ítélet elemzése – amit szintén az összes birtokvédelmi ügyünkben benyújtottunk – itt érehető el: https://www.facebook.com/Nemadomahazamat/posts/3119307044761886

A fentiekből is úgy tűnik, hogy ebben a pénzügyi és politikai diktatúrában – ahogyan fönt is írtam – azért van remény a szabadságharcosok számára. Már csak élni kell a lehetőségekkel.

A bejegyzés képei között az ítélet és az ítélettel érintett akció képei láthatók itt: https://www.facebook.com/Nemadomahazamat/posts/3307069495985639?__tn__=-R

A 2016. november 11-i zalaegerszegi Sárgajárás videós összefoglalója itt

Legyél kiskakas, aki minden nap berepül az ablakukba, és követeli, hogy adják vissza, amit elvettek!

NeFizess! Pörölj! Tiltakozz!

HA neked sem tetszik az orbáni önkény és a kifosztás, tegyél ellene!

Mutassuk meg az imf-eknek (idomított majom fideszeseknek) és idomárjaiknak a bankároknak, hogy a végső szót nem ők, hanem az emberek mondják ki!

Cselekedj! Legyél győztes! Állj a bátrak közé!

HAjrá!

PL

 ! O1G !

Sárgapólósok büntetései, eljárási költségei.

2018-ban eddig – leginkább a birtokvédelmi perekből adódóan – további 2 000 000 Ft-tal nőttek az eljárási költségeink.

Így az összes terhelésünk – büntetések, eljárási költségek – elérte az 5 000 000 Ft-ot.

Eddig a gyűjtésekből ennek töredéke, kicsit több mint 400 000 Ft jött össze.

És természetesen vannak a működési költségek is.

Azt is érdemes megjegyeznünk, hogy az akcióink videóit általában 1000 – 20 000 ember nézi meg. Néhányat többen.

Ha minden videónk után a nézők fejenként csak 10 – 100 Ft-tal járulnának hozzá a költségeinkhez, akkor sokkal könnyebben tudnánk a hatalomnak nem tetsző tetteket végrehajtani.

Ha segíteni akarsz, akkor minden megnézett videó, vagy minden neked tetsző bejegyzés után utalj, vagy küldj egy százast. vagy amennyit tudsz.

Fontos, hogy biztass erre másokat is.

A támogatást természetesen készpénzben is odaadhatod valamelyik Sárgapólósnak.

B3 Takarékszövetkezet 73604095-10211768-00000000

Név: Golcs Roland, vagy Sárgapólós büntetésszámla

Megjegyzés: Büntetés hozzájárulás

Külföldről erre a számra tudsz utalni: IBAN szám: HU11 7360 4095 1021 1768 0000 0000

Ezt követően a legtöbb bejegyzésünkbe és videóleírásba beletesszük a fentieket. Hátha egyre többen kapnak kedvet az ellenállás támogatásához.

Részletek a büntetéseinkről az alábbi hivatkozáson érhetők el: https://www.facebook.com/notes/nem-adom-a-h%C3%A1zamat/val%C3%B3ban-a-s%C3%A1rgap%C3%B3l%C3%B3sokkal-vagy-van-r%C3%A1-n%C3%A9gysz%C3%A1z-forintod-hogy-ki-tudj%C3%A1k-fizetni-a/2256767784349154/?hc_location=ufia/2256767784349154/?hc_location=ufi

#Sárgapóló #Nemadomaházamat #O1G #Ellenállás #SeViza #deviza

Póka László

Nem adom a házamat mozgalom

0630-931-9802