Odáig süllyedtek
A trockista földalatti szervezet kérdését teljes világossággal kell felvetnünk, ezt parancsolja ennek a szervezetnek az utóbbi időben kifejtett tevékenysége, mely arra kényszeríti a pártot és a Szovjethatalmat, hogy elvileg más álláspontra helyezkedjék a trockistákkal szemben, mint aminő a párt álláspontja a XV. kongresszus előtt volt.
A trockisták 1927 november 7-i nyílt utcai tüntetése volt az a fordulópont, amikor a trockista szervezet megmutatta, hogy nemcsak a párt rendjével, hanem a szovjet renddel is szakít.
Ezt a tüntetést egész sor pártellenes és szovjetellenes cselekedet előzte meg: gyűlés céljára erőszakkal elfoglaltak egy állami helyiséget (a Moszkvai Technikai Főiskolát), illegális nyomdákat szerveztek stb. A párt azonban a XV. kongresszusig még mindig olyan rendszabályokat foganatosított a trockista szervezettel szemben, amelyek arról tanúskodtak, hogy a pártvezetőség a trockisták megjavulását kívánja elérni, azt kívánja elérni, hogy beismerjék hibáikat és visszatérjenek a pártszerűség útjára. A párt az 1923-as vitától kezdve több éven át türelmesen ezen a vonalon, vagyis főleg az ideológiai harc vonalán haladt. Sőt még a XV. pártkongresszuson is csak ilyen rendszabályokról volt szó a trockista szervezettel szemben, annak ellenére, hogy a trockisták „a taktikai jellegű nézeteltérésekről áttértek a program jellegű nézeteltérésekre, revideálták Lenin nézeteit és a mensevizmus álláspontjára siklottak le”. (A XV. kongresszus határozata.)
A XV. kongresszus óta eltelt év bebizonyította, hogy mennyire helyes volt a XV. kongresszusnak az a határozata, amely az aktív trockistákat kizárta a pártból. 1928 folyamán befejeződött a trockisták átalakulása földalatti pártellenes csoportból földalatti szovjetellenes szervezetté. Ez az az új tény, amely1928 folyamán arra kényszerítette a Szovjethatalom szerveit, hogy megtorló rendszabályokat foganatosítsanak ennek a földalatti szovjetellenes szervezetnek aktív résztvevőivel szemben.
A proletárdiktatúra hatalmi szervei nem engedhetik meg, hogy a proletárdiktatúra országában földalatti szovjetellenes szervezet létezzék, amely taglétszámát tekintve egészen jelentéktelen, de mégis saját nyomdái, saját bizottságai vannak, szovjetellenes sztrájkokat próbál szervezni és odáig süllyedt, hogy híveit a proletárdiktatúra szervei ellen polgárháborúra készíti elő. Igen, idáig süllyedtek a trockisták, akik valamikor mint frakció szerepeltek a pártban, most pedig földalatti szovjetellenes szervezetté váltak.
Érthető, hogy mindaz, ami az országban szovjetellenes, mensevik, mindez a trockistákkal rokonszenvez s most a trockisták köré csoportosul.
Annak a harcnak, melyet a trockisták a Szovjetunió Kommunista (bolsevik) Pártja ellen folytattak, megvolt a maga logikája és ez a logika a szovjetellenes táborba juttatta a trockistákat. Trockij azzal kezdte, hogy 1928 januárjában azt tanácsolta a vele egy húron pendülőknek, hogy üssék a SzK(b)P vezetőségét, de ne helyezkedjenek szembe a Szovjetunióval. A harc logikája azonban oda juttatta Trockijt, hogy azokat a csapásokat, melyeket a SzK(b)P vezetőségének, a proletárdiktatúra vezető erejének szánt, elkerülhetetlenül a proletárdiktatúra ellen, a Szovjetunió ellen, egész szovjet társadalmunk ellen irányította.
A trockisták a munkásosztály előtt minden módon rontani próbálták az ország vezető pártjának és a Szovjethatalom szerveinek hitelét. Trockij 1928 október 21-én kelt külföldre küldött levelében, melyben utasításokat adott, s amely nemcsak a renegát Maszlov lapjában, hanem a fehérgárdisták lapjaiban is („Rul” stb.) megjelent, olyan rágalmazó, szovjetellenes kijelentésekkel hozakodott elő, hogy a Szovjetunióban fennálló rend „visszájára fordított Kerenszkij-uralom”, sztrájkok szervezésére, a kollektív szerződések érdekében folyó kampány meghiúsítására szólít s a dolog lényegét tekintve egy új polgárháború lehetőségére készíti elő kádereit.
Más trockisták nyíltan beszélnek arról, hogy a polgárháborúra való készülődésben nem kell „visszariadni semmitől, semmiféle írott vagy íratlan szabályzattól”.
A trockisták a földalatti, valamint a külföldi renegát sajtóban s ezek révén a külföldi fehérgárdista sajtóban rágalmakkal halmozzák el a Vörös Hadsereget és vezetőit, ami azt bizonyítja, hogy a trockisták nem riadnak vissza attól sem, hogy a nemzetközi burzsoáziát egyenesen ráuszítsák a Szovjetállamra. Ezekben az írásokban úgy tüntetik fel a Vörös Hadsereget és vezetőit, mint egy jövendő bonapartista államcsíny hadseregét. Ugyanakkor a trockista szervezet egyrészt azzal próbálkozik, hogy a Kommunista Internacionále szekcióiban szakadást idézzen elő, bomlassza a Kommunista Internacionále sorait azáltal, hogy mindenütt trockista frakciókat szervez, másrészt a Szovjetunióra uszítja a Szovjetállammal szemben amúgyis ellenséges elemeket.
A trockista írások forradalmi frázisa már nem képes leplezni a trockista felhívások ellenforradalmi mivoltát. Lenin a párt X. kongresszusán, a kronstadti lázadással kapcsolatban, figyelmeztette a pártot, hogy még „a fehérgárdisták is kommunistáknak, sőt még ezeknél is «baloldalibbaknak» igyekeznek és tudják feltüntetni magukat, csakhogy meggyengítsék és megdöntsék az oroszországi proletárforradalom bástyáját”. Lenin ugyanakkor egy példát hozott fel arra, miképpen használják ki a mensevikek az Oroszországi Kommunista (bolsevik) Párton belül felmerülő nézeteltéréseket, hogy, a valóságban ösztökélve és támogatva a kronstadti lázadókat, az eszereket és a fehérgárdistákat, a lázadás összeomlása esetére úgy tüntessék fel magukat, mint a Szovjethatalom híveit, akik csak csekély módosításokat kívánnak. A trockisták földalatti szervezete teljesen bebizonyította, hogy olyan álcázott szervezet, amely jelenleg maga körül tömörít minden elemet, aki a proletárdiktatúra ellensége. A trockista szervezet most valójában ugyanazt a szerepet tölti be, amelyet annakidején a mensevik párt töltött be a Szovjetunióban a szovjet rendszer ellen folytatott harcában.
A trockista szervezet aknamunkája megköveteli, hogy a Szovjethatalom szervei könyörtelen harcot folytassanak e szovjetellenes szervezet ellen. Ezzel magyarázhatók az Államvédelmi Hatóságnak azok a rendszabályai, melyeket a legutóbbi időben ennek a szovjetellenes szervezetnek felszámolása céljából foganatosított (letartóztatások és kiutasítások).
Úgy látszik, még korántsincs minden párttag tisztában azzal, hogy az egykori trockista ellenzéket, mely a SzK(b)P-ján belül létezett, már áthidalhatatlan szakadék választja el a mostani trockista földalatti szovjetellenes szervezettől, mely a SzK(b) P-ján kívül működik. Pedig már ideje volna megérteni és megszívlelni ezt a nyilvánvaló igazságot. Ezért teljesen megengedhetetlen, hogy egyes párttagok olykor „liberális” magatartást tanúsítanak a földalatti trockista szervezet aktív résztvevői irányában. Ezt minden párttagnak tudomásul kell vennie. Sőt, meg kell magyarázni az egész országnak, a munkások és parasztok nagy tömegeinek, hogy az illegális trockista szervezet szovjetellenes szervezet, a proletárdiktatúrával szemben ellenséges szervezet.
Azok a trockisták is, akik válaszúton állanak, gondolkozzanak ezen az új helyzeten, amelyet vezetőik és a trockista földalatti szovjetellenes szervezet cselekedetei teremtettek.
Vagy — vagy: vagy a trockista földalatti szovjetellenes szervezettel a SzK(b)P ellen és a Szovjetunióban fennálló proletárdiktatúra ellen, vagy teljes szakítás a trockisták szovjetellenes földalatti szervezetével és e szervezet mindennemű támogatásának teljes megvonása.
Először e kötet orosznyelvű
kiadásában jelent meg.
(idézet: – Sztálin Művei 11. kötet – című könyvből)
A Munkás-Paraszt Vörös Hadsereg Frunze Katonai Akadémiájának tízedik évfordulójára
Szívélyes üdvözletem a Frunze Katonai Akadémiának fennállása tízedik évfordulója alkalmából.
Sok sikert és további jó munkát kívánok.
Sztálin
„Pravda” 286. sz.
1928. december 9.
(idézet: – Sztálin Művei 11. kötet – című könyvből)
Válasz Kustiszevnek
Kustiszev elvtárs!
28. XII. 11-én kelt levelét megkaptam.
Kérdése első pillantásra helyesnek tűnhet fel. Valójában nagyon, de nagyon helytelen. Nem nehéz megérteni, hogy amikor Lenin azt mondja — „Szovjethatalom plusz villamosítás annyi mint kommunizmus” — ezzel sem azt nem akarja mondani, hogy a kommunizmusban is lesz valamiféle politikai hatalom, sem azt, hogy ha komolyan foglalkoznánk az ország villamosításával, ezzel már megvalósítanók a kommunizmust.
Mit akart hát mondani Lenin, amikor ezt a kijelentést tette? Szerintem csak azt akarta mondani, hogy a Szovjethatalom egymagában nem elegendő a kommunizmus felé haladáshoz, hogy a kommunizmus felé haladáshoz a Szovjethatalomnak villamosítania kell az országot, nagyüzemű termelésre állítva át az egész népgazdaságot, hogy a Szovjethatalom kész ezen az úton haladni azért, hogy eljusson a kommunizmushoz. Lenin szavai csak azt jelentik, hogy a Szovjethatalom kész a villamosításon keresztül a kommunizmus felé vezető úton haladni.
Gyakran mondjuk, hogy köztársaságunk szocialista köztársaság. Azt jelenti-e ez, hogy már megvalósítottuk a szocializmust, megszüntettük az osztályokat és eltöröltük az államot (mert a megvalósított szocializmus az állam elhalását jelenti)? Vagypedig azt jelenti-e, hogy a szocializmusban még lesznek osztályok, lesz állam stb.? Világos, hogy nem ezt jelenti. Akkor hát van-e jogunk szocialistának nevezni köztársaságunkat? Természetesen van. Milyen szempontból? Abból a szempontból, hogy el vagyunk tökélve és készek vagyunk megvalósítani a szocializmust, megszüntetni az osztályokat stb.
Talán hajlandó lenne Kustiszev elvtárs meghallgatni Lenin véleményét erről? Ha hajlandó, figyeljen:
„Azt hiszem, még nem volt olyan ember, aki, Oroszország gazdaságának kérdésével foglalkozva, tagadta volna e gazdaság átmeneti jellegét. Azt hiszem, ugyanúgy egyetlen kommunista sem tagadta azt, hogy ez a kifejezés: szocialista szovjet köztársaság — a Szovjethatalomnak arra irányuló eltökélt szándékát jelenti, hogy a szocializmusba való átmenetet megvalósítsa, de semmiesetre sem azt, hogy az új gazdasági rendet szocialista rendnek ismeri el” (XXII. köt. 513. old.).
Azt hiszem, világos.
Kommunista üdvözlettel
I. Sztálin
1928. december 28.
Először e kötet orosznyelvű
kiadásában jelent meg.
(idézet: – Sztálin Művei 11. kötet – című könyvből)
SaLa
Kérjük, anyagilag támogassa a Bal-Rad-ot! – a piktogrammra kattintva Pay-Pal-on
vagy közvetlen postai úton:
Szabó Péter
2747 Törtel,
Petőfi-ut. 12.
A beérkező adományokról olvasóinkat a “Köszönjük”– rovatban tájékoztatjuk!
Ha tetszett ez a cikk, ha egyetértesz a balrad.ru-val, oszd meg Facebookon, Twitteren, VKontakton – meg ahol csak lehetőséged van rá!