Írta: J. V. Sztálin

A „Daily Worker”, az Amerikai Munkáspárt központi lapja szerkesztőségéhez

Tisztelt szerkesztő elvtárs! Kérem, adjon helyet lapjában az alábbi közleménynek.

Augusztus 14-én a newyorki quasi-szocialista „New Leader” c. hetilapban forrásmegjelölés nélkül hamisított záró megjegyzéseket közöltek a SzK(b)P Központi Bizottságának plénumán mondott, egyébként szintén meghamisított beszédemből.

Se módom, se kedvem ahhoz, hogy elolvassam a burzsoá és félburzsoá lapoknak a szovjet politikusokról szóló minden koholmányát és nem figyeltem volna fel a tőkések és kiszolgálóik sajtójának erre az újabb hazugságára.

De egy hónappal e hamisított megjegyzések közlése után a „New Leader” táviratot küldött nekem, amelyben arra kér, hogy erősítsem meg „egészében azt a Zinovjevre vonatkozó júliusi kemény bírálatot, amelyet az amerikai lapok az Oroszországi Kommunista Párt Központi Bizottságának üléseiről szóló tudósításaikban Önnek tulajdonítanak”.

Minthogy lehetetlennek tartom, hogy levelezni kezdjek egy olyan sajtószervvel, amely beszédemből szélhámos módon maga hamisított „megjegyzéseket”, s most mégis van mersze, hogy ártatlan képpel kikérje véleményemet a „megjegyzések” eredetiségét illetően, kérem, engedje meg, hogy lapja útján kijelentsem, hogy a „New Leader” 1926 augusztus 14-i számában „Sztálin megjegyzéseiről” szóló tudósításnak egyáltalán semmi köze sincs a SzK(b)P Központi Bizottságának plénumán elmondott beszédemhez sem tartalmában, sem formájában, sem hangjában, hogy tehát ez a tudósítás az első betűtől az utolsóig durva hamisítás.

Kommunista üdvözlettel
I. Szálin

1926. IX. 21.

„Daily Worker” (Chicago, USA) 220. sz.
1926. szeptember 30.
Oroszul először e kötet orosznyelvű
kiadásában jelent meg.

(idézet: – Sztálin Művei 8. kötet – című könyvből)

Levél Szlepkovhoz

Ma olvastam cikkét a „Pravdá”-ban (232. sz., 1926. október 8). Szerintem jó cikk. De van benne egy helytelen rész, amely rontja a képet.

Ön azt írja, hogy Trockij alig egy évvel ezelőtt „hangsúlyozta, hogy a proletariátusnak nem kell kételkednie abban, hogy technikailag elmaradott országunkban építhetjük a szocializmust, hogy saját belső erőinkkel biztosítani tudjuk a gazdaság szocialista elemeinek győzelmes előnyomulását a «nep» vágányain”. Ön később szembeállítja ezt a tételt Szmilgának azzal a tézisével, hogy „technikailag elmaradott országunkban lehetetlen felépíteni a szocializmust”, és azt állítja, hogy Szmilga és Trockij között ebben a kérdésben ellentmondás van.

Ez természetesen nem igaz, mert itt nincs ellentmondás.

Először. Trockij még sohasem mondta, sem „Szocializmus felé vagy kapitalizmus felé?” c. brosúrájában, sem későbbi írásaiban, hogy technikailag elmaradott országunkban felépíthetjük a szocializmust. Építeni a szocializmust és felépíteni a szocializmust — ez két különböző dolog. Sem Zinovjev, sem Kamenyev nem tagadja, és sohasem is tagadta, hogy megkezdhetjük a szocializmus építését országunkban, hiszen csak gyengeelméjűek tagadhatnák azt a szemmel látható tényt, hogy országunkban építjük a szocializmust. De határozottan tagadják azt a tételt, hogy felépíthetjük a szocializmust. Zinovjevet, Kamenyevet, Trockijt, Szmilgát és másokat az adott kérdésben egyesíti az, hogy tagadó álláspontot foglalnak el Leninnek azzal a tételével szemben, hogy felépíthetjük a szocializmust, hogy mindenünk megvan, „ami a teljes szocialista társadalom felépítéséhez szükséges”. Egyesíti őket az, hogy „a teljes szocialista társadalom felépítését” csak abban az esetben tartják lehetségesnek, ha Európa legfontosabb országaiban győz a szocialista forradalom. Ezért teljesen helytelen, hogy Trockijt a szocializmus országunkban való felépítésének kérdésében szembeállítja Szmilgával.

Másodszor. Ha pontosak akarunk lenni, meg kell mondanunk, hogy Trockij sohasem mondotta azt, hogy „technikailag elmaradott országunkban… saját belső erőinkkel biztosítani tudjuk a gazdaság szocialista elemeinek győzelmes előnyomulását a «nep» vágányain”. Trockijnak a „növekvő szocializmus történelmi zenéjéről” szóló frázisa nem más, mint diplomatikus nesze semmi, fogd meg jól, amellyel Trockij kibújik az elől, hogy pozitív értelemben válaszoljon a szocializmus országunkban való győzelmes építésének kérdésére. Trockij itt kitér a kérdés elől, Ön pedig készpénznek veszi ezt a mellébeszélést. Trockij másik frázisa, hogy „semmi okunk sem lehet bármiféle meglepetéstől tartani, amennyiben gazdaságunk belső tényezőiről van szó” — ez a kérdésnek nem megoldása, hanem gyáva elkenése. Trockij mondhatja azt, hogy a szocializmus felé haladunk. De sohasem mondotta és nem is fogja mondani, ha megmarad mostani álláspontján, hogy „saját belső erőinkkel biztosítani tudjuk a gazdaság szocialista elemeinek győzelmes előnyomulását a «nep» vágányain”, hogy tehát el is tudjuk érni a szocializmust, ha nem is győz előbb a szocializmus Európa előrehaladott országaiban. Ehelyett Trockij többízben mondotta éppen az ellenkezőjét annak, amit Ön neki tulajdonít. Emlékezzen vissza például Trockijnak a Központi Bizottság áprilisi plénumán mondott beszédére (1926), amelyben tagadta az olyan gazdasági előnyomulás lehetőségét országunkban, amilyen a szocializmus győzelmes építéséhez elengedhetetlen.

Kiderül, hogy Ön akarata ellenére megszépítette Trockijt, azt is mondhatnám — megrágalmazta.

I. Sztálin

1926. október 8.

Először e kötet orosznyelvű
kiadásában jelent meg.

(idézet: – Sztálin Művei 8. kötet – című könyvből)

SaLa