Egyre rövidebb a magyarok útja a bölcsőtől a sírig!

Szomorú valóság: Vezető helyen Döbrögisztán a fő betegségek okozta korai halálozásokban

Hazánk lakossága a daganatos és a szív- és érrendszeri halálozások tekintetében nemcsak a V4-régión belül, hanem világviszonylatban is az élen áll. A magyar társadalom egészségi állapota sokkal kedvezőtlenebb, mint az az ország gazdasági fejlettsége alapján elvárható lenne – erről a paradoxonról Ádány Rózával, a népegészségügy nemzetközileg elismert professzorával készült interjúrészlet:

Mitől függ leginkább egy modern ország lakosságának egészségi állapota?

– Az egészségügyi ellátás körülbelül 10 százalékban, a genetikai tényezők 30, az életmódbeli és társadalmi-gazdasági tényezők pedig mintegy 60 százalékban határozzák meg a lakosság egészségi állapotát, születéskor várható élettartamát, illetve a várható egészséges életéveik számát. Az egészségügyi ellátásnak természetesen döntő jelentősége van. Magyarország a GDP-jéből nemzetközi összehasonlításban viszonylag keveset, 7,6 százalékot fordít egészségre, ennél is nagyobb probléma viszont, hogy ezt a pénzt jelentős részben a betegágyakba, a betegellátásba fekteti.

Ezek szerint továbbra is inkább a betegágyakra költünk?

– Igen, a minisztériumi koncepció erre utal. Kétségtelen, hogy az egészségügyi ellátásnak van kapcsolódása a népegészségügyhöz, de korántsem azonos vele. Ha országos lefedettséggel működne egy népegészségügyi megfigyelőrendszer, amely minden régióban, többek között az alapellátással is együttműködve rendszeresen monitorozná a lakosság egészségi állapotát, megbetegedési és halálozási mutatóit, az ezek hátterében álló, az egészségi állapotot meghatározó tényezőket, akkor feltárhatók lennének a fő beavatkozási pontok mind a prevenció, mind az egészségügyi ellátás egyenlőtlenségeinek tekintetében.

Van-e előrelépés a szűrővizsgálati programok tekintetében?

– Még mindig nincs megoldva a vastagbéldaganatok országos szintű szűrőprogramjának a bevezetése, míg az EU 23 országában már magas részvételi arányok mellett működik a vastagbélszűrés.

Saját régiónkon belül milyen a helyzetünk a megbetegedési és halálozási mutatók tekintetében?

– A legfrissebb adatok is azt mutatják, hogy a V4-országok között is vezető helyen állunk a fő betegségcsoportok okozta korai halálozások tekintetében. A legkedvezőtlenebb helyzetben az EU legszegényebb régiói közé tartozó észak-magyarországi és észak-alföldi térség lakossága van.

A gazdasági fejlettség mennyiben indokolhatja ezt a lemaradást?

– Ez nem pusztán a gazdasági fejlettségen múlik: a Debreceni Egyetem Népegészségügyi Karának kutatásai alapján már 2005-ben felhívtuk a figyelmet arra, hogy a népegészségügyi mutatóink nem érik el azt a szintet, ami az ország gazdasági fejlettsége alapján elvárható lenne. Nemcsak a gazdasági fejlettség határozza meg az egészségi állapotot, hanem az egészségi állapot is a gazdaság teljesítőképességét.

Ezt konkrétan hogyan kell érteni?

– Bloomék kiszámították, hogy ha a várható élettartam egy évvel növekszik, az átlagosan 4 százalékos GDP-növekedéshez vezet. Tehát minden országnak érdeke, hogy a népegészségügyi beavatkozásokat finanszírozza, hiszen ezáltal egyértelműen növeli a gazdaság versenyképességét is.

Ez nálunk hogyan lenne elérhető?

– A szűrővizsgálatok fontosságáról már beszéltünk, ezen túlmenően az onkológiai ellátás hozzáférhetőségét is meg kellene vizsgálni. Nem egyes régiók vezetőinek lobbiereje szerint kellene, hogy eldőljön, hogy hova milyen szolgáltatás települ, és hogyan fejlődik akár az egészségügyi ellátás, akár a népegészségügyi szolgáltatások rendszere, akár egyéb tényezők, amelyek az egészségi állapotot meghatározzák.

Melyek ezek az egyéb tényezők?

– Az egészségi állapotban a legnagyobb szerepe az életmódbeli és az attól elválaszthatatlan társadalmi-gazdasági tényezőknek (iskolázottság, foglalkoztatottság, jövedelem stb.) van. A méréseink azt mutatják – egybecsengően a nemzetközi kutatásokkal –, hogy az egészségi állapotot meghatározó tényezők között kiemelt jelentősége van az iskolázottságnak.

Már egy éve annak, hogy a szaktárca felkérésére az Ön által vezetett Népegészségügyi Képző- és Kutatóhelyek Országos Egyesületének mintegy negyven szakembere kidolgozta az új népegészségügyi stratégiát. Azóta mi történt vele?

– Elvileg szakpolitikai és társadalmi egyeztetést követően ezt a kormánynak is el kellene fogadnia, de a szaktárca részéről előterjesztésre, sőt irányunkban visszajelzésre sem került sor. Ahhoz viszont, hogy egy ilyen program megszülessen, és sikerrel megvalósuljon, nemcsak kormányzati elkötelezettségre, hanem össztársadalmi motivációra és részvételre is szükség lenne.                                                                                         (Forrás: atv)

Bal-Rad komm: „…ha a várható élettartam egy évvel növekszik, az átlagosan 4 százalékos GDP-növekedéshez vezet…”

– Ez lehetséges hogy igaz! Csahogy Döbrögisztán ÖNÁLLÓ GDP – jét meghatározni lehetetlen! Ahhoz ugyanis szükség lenne ÖNÁLLÓ GAZDASÁGRA! Az pedig nincs! Így tehát – ebből az aspektusból vizsgálva a dolgokat – NÖVEKEDÉS SEM LEHET! Ha pedig növekedés nincs, több pénzt a közegészségügyre fordítani sem lehet! (Meg másra sem, amire kellene!)

Döbrögisztán „…a GDP-jéből nemzetközi összehasonlításban viszonylag keveset, 7,6 százalékot fordít egészségre…”

– A dagonyázó polythykay csürhét táplálni, jól tartani kell! Hogy ez miért van így? – azt találgathatjuk! Meg is tesszük nap mint nap, csak éppen azért nem vagyunk hajlandóak tenni, hogy ne a „kitalációink” valósuljanak meg!