6 milliárdos kosárcsarnokot épülhet Szentendre ipari pusztájába
Túl sok a kérdés a beruházással kapcsolatban, a helyi önkormányzat viszont módosította is az építési szabályzatot a beruházó kérésére.
6 milliárd forintból épülhet kosárlabda alapfunkciójú sportcsarnok Szentendrén a kávépörkölő üzem szomszédságában miután a helyi önkormányzat múlt heti ülésén a beruházó, vagyis a Bravos Sport Kft. kérésére módosította a helyi építési szabályzatot. Így egy akadály már elhárult a Bravos Arena névre keresztelt 3000 fős lelátóval rendelkező létesítmény elől.
„A tervezett létesítmény a Magyar Kosárlabdázók Országos Szövetségétől TAO-s pályázati támogatásban részesülhet” – olvasható az előterjesztésben, az önkormányzat költségvetésére pedig semmilyen hatást nem gyakorol majd. Ez azt jelenti, hogy a projekthez szükséges 30 százalékos önrészt, vagyis 1,8 milliárd forintot maga a beruházó fog valahonnan előteremteni. Hogy honnan, az egyelőre nem látszik, mivel egy tavaly áprilisban 3 millió forintos jegyzett tőkével létrehozott társaságról van szó.
A cégkivonat szerint a többségi tulajdonos Szabó Balázs András mellett a Magyar Testgyakorlók Köre Budapest. Az MTK szerepvállalása kulcsfontosságú volt a történetben a hatályos jogszabályok miatt. TAO-támogatást ugyanis minimum 2 éve működő szervezet igényelhet, ez alól felmentést egyebek között az adhat, ha a kérelmezőnek „felkészítésre és a versenyeztetésre vonatkozó együttműködési megállapodása van felnőtt korosztályos versenyrendszerben (nemzeti bajnokság) részt vevő sportvállalkozással”.
Hogy miért akar egy olyan társaság kosárlabda-csarnokot építeni, amelyik mögött nincs helyi nagy múltú kosárlabda sportegyesület, egyelőre nem tudni. Egyes vélemények szerint az is kérdéses, hogy tényleg megvalósul-e a szokatlan helyre tervezett beruházás, a helyi építési szabályzat módosítása miatt viszont a projekt elmaradása esetén bármilyen egyéb, 20 méteres épületet is fel lehet húzni a területen, melynek értéke az átsorolás miatt növekszik. A fejlesztési terület egyébként 100 százalékban a Bravos Logistics Center Kft. tulajdonában áll.
A Társaság az Élhető Szentendréért (TÉSZ) Facebook-bejegyzése szerint ilyen drága kosárlabda csarnokot még nem építettek Magyarországon, és a jóval nagyobb városokban (pl. Miskolcon) sem terveznek ekkora csarnokot. Különlegessége még a projektnek, hogy vélhetően ez lesz az első olyan TAO-s kosárcsarnok, melyhez az önerőt nem az állam vagy az önkormányzat fogja adni. Bár mint fentebb említettük, kérdéses, hogy honnan fogják tudni megszerezni az önerőt, arról nem is beszélve, hogy 4,2 milliárdnyi TAO-támogatást sem túl egyszerű dolog összekalapozni (hasonlóra eddig egyedül a Felcsúti Utánpótlás Neveléséért Alapítvány volt képes).
A szomszédos kávépörkölő üzemnek, a Bravos Hungary Kft.-t is tulajdonló Mocca Negra Zrt.-nek 2016-ban „mindössze” 3,8 milliárd forint volt az árbevétele, a nyeresége pedig végül a félmilliárd forintot sem érte el. Tehát a költségek levonása után mindössze 478 millió forint maradt a társaság kasszájában. Ezek az összegek pedig nem alkalmasak arra, hogy milliárdos önerőt, vagy esetleg milliárdokat adjanak TAO-támogatásként.
A TÉSZ véleménye szerint már most sem látszik az a beruházással kapcsolatban, hogy valós és reálisan megvalósítható lenne, arról nem is beszélve, hogy a „biztos alapokon nyugvó üzemeltetése sem látszódik”. Itt véleményünk szerint az MTK, mint üzlettárs érdemi segítséget nyújthat.
Nagy kérdés lesz továbbra az is, hogy miért éri meg ipari terület szomszédságában megvalósítani egy ilyen volumenű projektet, ráadásul úgy, hogy
a terület jelenleg tömegközlekedéssel sincs ellátva.
A sportcsarnok északi szomszédja így beépítetlen terület és a Vízmű lesz, nyugatról szintén beépítetlen területek határolják, délről pedig ipari épületek (BRAVOS és IVANKA). Kicsit távolabb tőle viszont ott a Lupa-tó, mely egy picit más megvilágításba helyezi a projektet, bár sokkal több értelmet egyelőre nem ad neki.
Mit tud a tervezett sportcsarnok?
A közgyűlés elé kerülő előterjesztésben részletesen kifejti a beruházó cég, hogy milyen funkciókat tervez a 6 milliárdos létesítménybe, melynek alapvetően kosárlabda, kézilabda és pl. ritmikus sportgimnasztika számára lenne alkalmas a küzdőtere.
– 700 négyzetméter a sportrehabilitációt és erőnléti fejlesztéseket szolgálna,
– 25 kétágyas szobát tartalmazó szálláshelyet is építenének,
– lenne étterem, kávézó és büfé is a komplexumban.
Látványtervek még nincsenek, az előterjesztés szerint azonban egy „egyedi, attraktív” megjelenésű épületről lenne szó, kiegészítve azzal, hogy „az épület a Bravos profiljába tartozó tevékenység tekintetében absztrakciót és utalásszerű megformálást követ”.
(mfor)
Bal-Rad komm: „…ilyen drága kosárlabda csarnokot még nem építettek…” – Döbrögisztánban.
Éppen ideje hát nekilátni! Van néhány ügyes NER-es „építési vállalkozó” Döbrögisztánban, komoly kivitelezési gyakorlattal. Akik már most tudják, hogy a 6 milliárd az a NYERESÉG LESZ, nem pedig a bekerülési költség.
„…Az MTK szerepvállalása kulcsfontosságú…”
A pénz tehát nem számít! Különben is: TAO-ból lesz a rávaló! Az meg Döbrögi szerint nem közpénz. Csak a komonisták gondojják úgy!
Kérjük, anyagilag támogassa a Bal-Rad-ot! – a piktogrammra kattintva Pay-Pal-on
vagy közvetlen postai úton:
Szabó Péter
2747 Törtel,
Petőfi-ut. 12.
A beérkező adományokról olvasóinkat a “Köszönjük”– rovatban tájékoztatjuk!
A sztárközgazdász kiszámolta, hogy több profit megy ki Magyarországról nyugatra, mint amennyi uniós támogatás visszajön
Nem igaz, hogy Magyarország óriási adományokat kap az uniótól támogatások formájában. A francia professzor, Thomas Piketty most kiszámolta, hogy hazánk vált az egyik leginkább külföldi tulajdonú gazdasággá a kilencvenes évek óta. Ez az oka annak, hogy Magyarországról sokkal több profit megy külföldre, mint bármely más közép-európai országból, és annál is több, mint amennyit az ország uniós támogatásként visszakap.
Bukott éltanuló, avagy Magyarország eladó
Egy pszichológiai kutatás szerint nem azok a diákok viszik a legtöbbre, akik jeles bizonyítvánnyal rendelkeznek, mert ők kevésbé tudnak fontossági sorrendet felállítani az életben. Magyarország sem tudott: éltanulónak számított a privatizáció során a közép-európai országok között és a lecke minden részét kritika, koncepció és hosszú távú karriertervek nélkül magolta be.
A külföldi tudás és technológia megtermékenyíti a szabad piacokat, a frigyből pedig innovációk és jólét születik a szocialista magyar ugaron – ismételgették a leckét a szocializmust elég jól, de a kapitalizmust még kevésbé ismerő közgazdászok.
Bár a nagymértékben központosított kelet-ázsiai országok piacnyitása csak fontolva haladt, a közép-európai országokban azonban mintegy öt év alatt privatizálták az állam piaci vagyonának több, mint ötven százalékát általában jóval a könyv szerinti érték alatt.
Ennek oka, hogy a döntéshozók – különösen hazánkban – általános csodaszerként, túlzott elvárásokkal tekintettek a privatizációra. Ez a kor szabadpiac-párti ideológiájának való megfelelési kényszerrel társulva a stratégiai szemlélet, a vízió és a szakértői kapacitások hiányával együtt oda vezetett, hogy a kritikus infrastruktúra külföldi befektetők kezébe került,
a stratégiai befektetők leépítették a több évtizedes tudástőkét felhalmozó vállalatokat, a magyar cégek pedig elvesztették piacaikat
Olyan országokban, amelyek határozott célokkal rendelkeztek, például meg kívánták védeni a munkahelyeket és állami tulajdonban igyekeztek tartani a stratégiai fontosságúnak tartott cégeket, a privatizáció sokkal mérsékeltebben haladt, sőt Lengyelországban meg is akadt, mert a kormányzat a neoliberális politikát követő magyar kormánnyal ellentétben szociális szempontokat is figyelembe vett és ebben a szakszervezetek támogatását is élvezte.
A külföldi tőke térségbeli térnyerését Thomas Piketty új cikke is megerősíti, mely szerint a nyugati befektetők fokozatosan megszerezték a posztszocialista gazdaságok állótőkéjének negyedét (a lakáspiacot is beleértve), a vállalatokat tekintve ötven százalékát, a legnagyobb cégek esetében pedig még többet.
Külföldi tulajdonú ország
A magyar cégek felvásárlása és az új, zöldmezős beruházások biztosították a magyar gazdaságnak a tőkét, a költségvetésnek pedig az óriási bevételeket. A magyar gazdaság megkezdte bekapcsolódását a világgazdaságba, alacsony bérű összeszerelő országként, már amikor nem zárták be végleg a külföldi tulajdonosok a velük együttműködő hazai szereplőktől megszerzett vállalatokat. A „hatékonyságnöveléshez” az állam is hozzájárult, bevételeit mindinkább az egymillió inaktivitásba vonuló dolgozó feltétel nélküli jövedelmeire költve.
Az elhibázott és túlzott, a külföldieket előnyben részesítő privatizáció súlyos következményekkel járt. A naiv hazai gazdaságpolitika még a közműcégeket is privatizálni kezdte, különböző külföldi vevők számára, hogy ne alakuljon ki monopólium a piacon. Mihályi Péter könyvéből azonban kiderül, hogy
a Bayernwerk, a Ruhrgas vagy a Powergen olyan külföldi cégek, amelyek külön-külön jelentkeztek egy-egy magyar közműcégért, majd otthon, Németországban óriásfúziók révén egyesültek,
és végül mégiscsak létrejött egy külföldi monopólium. A megszülető E.ON cégcsoport például a hazai áramszolgáltatásban 2007-re már 45 százalékos, a földgázkereskedelemben 28 százalékos részesedéssel rendelkezett.
A korábbi éltanuló ekkor sem eszmélt, mert a leckét félreértve azt hitte, hogy a piaci, külföldi monopólium sokkal jobb, mint a hazai, állami. Így végül az adósságvezérelt gazdasági növekedésnek is köszönhetően Magyarországon 2006-ban a nettó külföldi eszközök a GDP százhúsz százalékát tették ki, míg a többi közép-európai országban legfeljebb hatvanat (lásd a cikk végén). Épphogy alábbhagyott a gazdaság privatizációja, amikor már meg is kezdődött a kétezres évek eladósodási hulláma. Így hazánk vált az egyik legeladósodottabb országgá, de ennek nagy ára volt.
Nettó külföldi eszközök (vagyon) a GDP arányában
Forrás: Piketty és Novokmet (2018). További országok adatait lásd a cikk végén.
„Az egyik legfőbb egyensúlytalanság ma a külföldi és a hazai tőke egyensúlyának felborulása, amely szakpolitikaként elhibázott folyamat eredménye, de ideológiaként racionális és kifizetődő a gazdagabb országok részéről” – mondta erről György László, a Neumann János Egyetem docense. Felhívta a figyelmet, hogy „2009-2010 óta folyamatos a magyar gazdaságpolitika törekvése az egyensúly helyreállítására: a nettó külföldi vagyon aránya abszolút értékben csökkenő pályára állt és már elérte a 2001-es szintet, bár a cseh és szlovén értékekhez való felzárkózáshoz tovább kell növelni a hazai tulajdon arányát.”
Nem véletlen tehát, hogy
Filip Novokmet, Thomas Piketty és Gabriel Zucman közgazdászok a térség országait egyszerűen külföldi tulajdonú országoknak nevezik.
A gazdaság újraállamosításának mítosza
A visszavásárlásokkal kapcsolatban jelentős mozgástér áll még a gazdaságpolitika előtt, mivel bár a második Orbán-kormány több, mint kétszáz céget és 1600 milliárd forint értékű vagyont vásárolt vissza, államosítási kiadásai szerénynek mondhatóak a kilencvenes évek nagy privatizációs bevételeihez viszonyítva. Mihályi Péter könyveszerint a visszavásárlásokat egyébként „a korábbi kormánypárt, az MSZP is támogatta”. Szerinte „az is fontos megállapítás, hogy a tranzakciók túlnyomó többsége jogi-közgazdasági értelemben nem is államosítás volt, hanem a korábbi tulajdonosok kivásárlása. Méghozzá olyan tranzakciók keretében, amelyeken inkább a Magyar Állam veszített”. Elmondható tehát, hogy a fejlett nyugati piacgazdaságokra jellemző tulajdonosi szerkezet kialakításához – ami a kormány fő célja a privatizációval György László szerint – további erőfeszítésekre lehet szükség.
Külföldi tulajdonú gazdaság, külföldre áramló jövedelem
A hazai gazdasági szektor jelentős lépéshátrányba került és létrejött a duális gazdaság, amelyben egy nagyon versenyképes multinacionális szektor ural akár teljes iparágakat, vagy válik a legfőbb foglalkoztatóvá több településen. Ez a piaci hatalom magyarázhatja, hogy a külföldi vállalatok alulfizetik a dolgozóikat a magyar cégekhez képest: a megtermelt jövedelemből kisebb hányadot fizetnek ki bérként, azaz a bérarány e cégeknél alacsonyabb.„Ha a külföldi és hazai tulajdon aránya felborul, akkor a tőke és a munkajövedelem elosztásának aránytalanságai is növekedhetnek” – mondta erről György László, a Századvég vezető közgazdásza.
A külföldi tulajdonú gazdaság ugyanis – még ha nagyobb növekedésre is lehet képes gazdasági fellendülések idején – a megtermelt jövedelmek egy részét is külföldi tulajdonúvá változtatja.
Nem csak a közműszektorokban, hanem egy másik stratégiai ágazatban, a bankszektorban is így történt ez. A privatizáció segítette a külföldi vállalatokat, hogy Lóránt Károly számítása szerint végül a piac nyolcvan százalékát megszerezzék. A privatizáció ugyanis épp olyan időszakot előzött meg, amikor nagy vállalati összeolvadások történtek a privatizált szektorokban, amelyekben így oligopol piacok alakultak ki – ami azt jelenti, hogy csupán néhány nagy cég uralja a piacot.
E cégek sokkal nagyobb hozamokat értek el hazánkban, mint anyaországaikban. A bankpiacot a külföldi cégek a magyar kormány segítségével hódították meg:
a kormányzat és a bankok is jól jártak a magyar lakosság devizában való eladósodásra ösztönzésével.
A külföldi szereplők vagyonszerzésével megismétlődött az, ami az államszocializmus előtt is jellemző volt. Akkor német, francia, osztrák vagy éppen oszmán kézen koncentrálódott a magyarországi tőkeállomány jelentős része. Ez akkor is és most is azt eredményezi, hogy a statisztikailag mért egyenlőtlenségek alacsonyabbak, mint valójában. Csak a hazai szereplők közötti egyenlőtlenség alacsony, az országot elhagyó jövedelmeket a statisztika nem veszi figyelembe – tudhatjuk Filip Novokmet kutatásaiból.
Nettó külföldi tőkejövedelem a GDP arányában
Forrás: Piketty és Novokmet (2018).
A külföldre áramló tőkejövedelem márpedig épp Magyarországon volt a legmagasabb a visegrádi országok között a kétezres évekig, körülbelül háromszorosa a többi országból kiáramló GDP-arányos tőkejövedelemnek. Tőkejövedelem alatt a tőketulajdonosok (többek között a vállalatot vagy épp ingatlant birtoklók) tulajdonlásból származó jövedelmét, például bérleti díjat vagy éppen profitot értjük.
Míg Lengyelországból 2002-ig a GDP közel egy százalékára rúgó profit és tőkejövedelem hagyta el az országot, addig hazánkban ez egyes években a hat százalékot is túllépte és tartósan, drasztikusan meghaladta a többi térségbeli országot, 3,8 és 6,4 százalék között ingadozva. A kiáramló tőkejövedelem aránya 1995 és 2007 között megduplázódott. Az arány növekedése minden visegrádi országban lejátszódott.
Piketty és Novokmet friss számításai szerint pedig nem csak a kilencvenes években, hanem
2005 és 2015 között is átlagosan Magyarországot hagyta el a legtöbb külföldi tőkejövedelem évente,
nem csak a visegrádi országok között, hanem a közép-kelet-európai térségben is.
Eközben Szlovéniából vagy éppen Romániából átlagosan ennek kevesebb, mint a fele megy külföldre.
A francia közgazdász adatairól György László elmondta, hogy azok megerősítik azt a korábbi lengyel kutatást, amely „2012 körül megmutatta, hogy az uniós források több, mint fele végül visszaáramlik a nyugati országokba. Így az uniós támogatások nagy részben a nyugati nagyvállalatoknak nyújtott közvetett támogatásnak tekinthetők, a közép-európai országokon keresztül”.
Nyugat-Európa Magyarország egyik legnagyobb haszonélvezője
Ha ilyen sok tőkejövedelem és profit hagyja el a térséget, akkor fontos kérdéssé válik, hogy mennyit kap vissza Magyarország piacainak megnyitásáért és a magyar szempontból elhibázott privatizációs modell következményeinek enyhítése érdekében.
Thomas Piketty. Forrás: Flickr. Fronteiras do Pensamento / Greg Salibian.
Thomas Piketty számításai szerint 2010 és 2016 között a profitok és más tőkejövedelmek éves kiáramlása átlagosan a GDP 7,2 százalékát tette ki Magyarországon, tehát ennyivel csökkentette a külföldi tulajdonú gazdaság a nemzeti jövedelmet. A közgazdász szerint ugyanebben az időszakban az uniótól hazánkba érkező éves nettó támogatások átlagosan épphogy elérték a magyar GDP négy százalékát.
Az ábra alapján úgy tűnik, hogy
Magyarország gazdasági értelemben az unió nettó befizetője, és felveti annak lehetőségét, hogy a legfejlettebb országok pedig nettó haszonélvezői.
Beáramló és kiáramló jövedelmek Közép-Európában (GDP százalékában, éves átlag, 2010-2016)
Forrás: Piketty és Novokmet (2018), Eurostat nemzeti számlák és költségvetési idősorok alapján.
Piketty ábrájának érdeme, hogy teljes képet ad a Magyarország és külföld közötti kölcsönös jövedelemáramlásokról. Rámutat, hogy a magyar gazdaság teljesítményének elemzése nem lehetséges a beáramló forrásokat jelentősen meghaladó külföldre áramló profitok nélkül, amelyek a nemzeti jövedelem mellett a potenciális beruházásokat és a megtakarításokat csökkentik.
A kérdés tehát, hogy miként teljesítene a magyar gazdaság uniós források nélkül önmagában nézve nem csak tudományos fantasztikum, hanem megtévesztő is. Sőt nincs még egy ehhez foghatóan értelmetlen és valós tartalom nélküli, ám ennyiszer hangoztatott kérdés a magyar gazdasági közbeszédben. Magyarország ugyanis bonyolult gazdasági kapcsolatokban áll a fejlett világgal, amelynek van egy mérlege. Eszerint hazánk sokkal több jövedelmet termel a nyugat-európai országoknak, mint amit uniós támogatásként visszakap.
Míg a hazai közgazdászok „mérlegének” általában egy, Thomas Piketty mérlegének két serpenyője van,
ezért képes kiegyensúlyozott képet adni a magyar gazdaságról.
Ezért alacsonyak a bérek
A magyar gazdaság külföldi tulajdonba adása miatt a magyarországi tőkejövedelmek egyre nagyobb része áramlik külföldre, ez pedig az alacsony fizetések mögötti okok egyike lehet. Több cikkünkben mutattunk rá, hogy a magyar munkaerő részesedése a megtermelt jövedelemből a visegrádi országokban átlagosan tíz százalékponttal alacsonyabb, mint a nyugat-európai országokban. Egyszerűsítve azt mondhatjuk, hogy emiatt a közép-európai országokban kevésbé éri meg dolgozni, hiszen a létrehozott értékből a dolgozó kisebb részt kap, mint nyugati társa.
Erről kérdeztük meg a jövedelmi egyenlőtlenségek egyik legfontosabb szakértőjének számító Thomas Pikettyt. A közgazdász a Makronómnak elmondta, hogy
„az alacsony bérarány és a külföldi tulajdonosok jövedelmei között valóban összefüggés állhat fenn”.
„A térség alacsony béraránya nagyon erős és szemléletes bizonyítéka annak, hogy a külföldi tulajdonosok valóban magas hozamokat érnek el a kelet-európai országokban” – nyilatkozta Piketty. Hozzátette, hogy „emiatt nem csodálkozhatunk azon, hogy a kelet-európai politikusok gyakran hivatkoznak arra, hogy
a külföldi befektetők a piaci erejüket arra használják, hogy alacsonyan tartsák a béreket, és így extraprofitot érjenek el”.
Ez összhangban áll a Magyar Nemzeti Bank jelentésével, amely szerint a külföldi vállalatok alulfizetik a magyar munkaerőt.
A következmények pedig súlyosak, hiszen a vagyoni és jövedelmi egyenlőtlenség akadályozza az innovációt, a vállalkozásokat és egy olyan rossz egyensúlyt tart fenn, amelyben a magasabb adók, az alacsony bérek, a magas adóelkerülés és a rossz minőségű közszolgáltatások megnehezítik a kormányzatnak a szegénység felszámolását.
Ráadásul a profit sokkal jobb forrása lehet a beruházásoknak, mint a támogatások, mivel utóbbi elszakadva a gazdasági szereplőktől bonyolult adminisztratív folyamatokon keresztül jut el a gazdaságba. És akkor a támogatások okozta ösztönzési problémákat (az úgynevezett holland kórt) még nem is említettük.
Az egyik fő európai törésvonal
„Brüsszel, Párizs vagy Berlin nehezen érti meg, hogy miért nem mutatnak a keleti országok több hálát az uniós támogatások miatt. Ők viszont úgy látják, hogy a térség nyugati befektetéseinek megtérülése magas volt, az országokból külföldre áramló profit pedig jelentősen meghaladja az uniós támogatások mértékét” – mondta el Piketty legújabb cikkére utalva.
Írásában a szakértő egyébként amellett érvel, hogy
a nyugati gazdasági hatalmak úgy tekintenek az egyenlőtlenségre, mintha az természetes lenne.
Eközben feltételezik, hogy a szabadkereskedelem a jólét méltányos elosztását eredményezi és úgy vélik, hogy ebből a természetes módon létrejövő egyenlőtlenségből méltányossági alapon nagyvonalú támogatásokat adnak a lemaradóknak. Azonban a jövedelmi és vagyoni viszonyrendszerek végtelenül bonyolultak, főleg egy az EU-hoz hasonlóan nagy politikai egységben, így a vagyoni viszonyok szabályozását nem lehet kizárólag a piac jóindulatára bízni.
Piketty reméli, hogy teljes szellemi és politikai megújulás következik Európában a 2018-as évben.
(mandiner)
Bal-Rad komm: A balrad.ru most verhetné a mellét a büszkeségtől: SZTÁRKÖZGAZDÁSZ IGAZOLJA ÁLLÍTÁSUNKAT! GYARMAT VAGYUNK! MI EZT KEZDETEKTŐL FOGVA ÁLLÍTJUK, ÉS ÍME…
Sokra akkor sem jutnánk!
„…A külföldi szereplők vagyonszerzésével megismétlődött az, ami az államszocializmus előtt is jellemző volt. Akkor német, francia, osztrák vagy éppen oszmán kézen koncentrálódott a magyarországi tőkeállomány jelentős része. Ez akkor is és most is azt eredményezi, hogy…”
– BIZONY AZT…! GYARMAT LETTÜNK! SZABAD PRÉDA!
Ám a legnagyobb baj az, hogy a voksainkra vadászó ilyen-olyan politikai bűnbandák MINDEGYIKE szerint ez az állapot KIVÁLÓ, és a bajokra – amik vannak – ők tudják a megoldást! A JELEN VISZONYOK KÖZÖTT!
Bajok pedig vannak! A legnagyobb baj pedig az, hogy CSAK ILYEN POLITIKAI GITTEGYLETEK ÉS BŰNSZERVEZETEK ajánlgatják magukat – nekünk!
„…Azonban a jövedelmi és vagyoni viszonyrendszerek végtelenül bonyolultak, főleg egy az EU-hoz hasonlóan nagy politikai egységben…”
– Döbrögi szerint az EU egy „nagyszerű projekt!” Ezen véleményét osztják az ellenmaffiák is.
„…Piketty reméli, hogy teljes szellemi és politikai megújulás következik Európában a 2018-as évben.”
– Ahhoz nagyon – nagy dolognak kéne bekövetkeznie. NAGYON-NAGY DOLOGNAK!
Bár rajtunk – magyarokon – már kevésbé segíthet bármi! 28 év kártétele BEPÓTOLHATATLAN KÁROKAT OKOZOTT!
A károk helyreállítása – nem a pótlása! – csakis és kizárólag egy szocialista társadalmi formációban kezdődhet/történhet meg!
Ahhoz pedig szükség lenne – mielőbb – egy őszinte, elkötelezett, elszánt, NEMZETBEN/ORSZÁGBAN GONDOLKODÓ ÚJ POLITIKAI ERŐRE!
Kérjük, anyagilag támogassa a Bal-Rad-ot! – a piktogrammra kattintva Pay-Pal-on
vagy közvetlen postai úton:
Szabó Péter
2747 Törtel,
Petőfi-ut. 12.
A beérkező adományokról olvasóinkat a “Köszönjük”– rovatban tájékoztatjuk!
2018-ban, a győzelem évében is birtokba vesszük a pénzünkön épített focipályát.
Legutóbb, 2017. utolsó napján a focizás után ellátogattunk a „mesterhez”. Szerettük volna, ha megtanít minket, hogyan lehet óránként 11 Milliót közbe-szerezni.
Majd el telik ez az esztendő is! Már csak 343 nap van hátra belőle. (Szökőévben eggyel több)
De mi az a szökőév?
Szökőévek a következők: minden néggyel osztható év, kivéve a százzal is oszthatókat. Szökőévek viszont a 400-zal osztható évek. Vagyis a századfordulók évei közül csak azok szökőévek, amelyek 400-zal is oszthatók.
Ez alapján tehát a belátható időn belül ránk váró szökőévek 2020 és 2024…stb!
Nem lesz szökőév 2100, 2200 és 2300. Viszont szökőév lesz 2400.
ÉS MÁR CSAK 75 – ÖT KELL ALUDNUNK ÁPRILIS 8-IG! AKKOR AZTÁN TRÓNRA EMELHETJÜK A VAJDÁT!
A balrad.ru köszönti a ma névnapjukat ünneplő: ARTÚR, VINCE + ARTEMISZ, ARTEMÍZIA, CINTIA, CITTA, DÉLIA, DORIÁN, DORMÁN, DZSENIFER, SURÁNY, SURD, SZINDI, SZINTIA, SZIRÉN, SZÍRIUSZ és TEODOLINDA nevű kedves olvasóit. (Velünk nem csesz ám ki a Wikipedia! AZÉRT IS fölsoroljuk MIND!)
Sok boldogságot kíván a balrad.ru!
Úgyszintén köszöntjük a ma szülinapjukat ünneplőket is!
Január 22-én IS nagy és emlékezetes dolgok estek meg a történelem során. E napon is születtek és haltak meg nagy emberek, jelességek.
(Ötletet a megemlítéshez a wikipedia.hu-ról mazsoláztunk)
1710 – II. Rákóczi Ferenc csatát veszt a császáriakkal szemben Romhány és Vadkert között.
1755 – Moszkvában Mihail Vasziljevics Lomonoszov kezdeményezésére megalapítják Oroszország első és legnagyobb egyetemét.
1823 – Kölcsey Ferenc megírja a Himnuszt.
1849 – Perczel Mór visszaszorítja az Ottinger Ferenc által vezetett császári dandárt, és elfoglalja Szolnokot.
1905 – Szentpéterváron megkezdődik az orosz polgári forradalom. Több mint 140 000 munkás a Téli Palota elé vonul, a cárnak szánt petícióval. A katonák sortüze több ezer résztvevőt megöl vagy megsebesít.
2002-ben Mázán 20 fokot mértek, amely országos havi hőmérsékleti rekord.
2008 – Záhonynál az Európai Unió területére érkezik az első közvetlen Kína-Európa konténerszállító vonat.
Január 22-én születtek olyanok is, akik életük későbbi szakaszában emlékezetes dolgokat vittek véghez. Pl:
1800 – Jeszenák János politikus, kormánybiztos († 1849)
1852 – Csonka János magyar gépészmérnök, feltaláló († 1939)
1916 – Borbás Máté honvéd vezérőrnagy († 1991)
De persze ezen a napon jelességes IS elhunytak. Mint pl:
1531 – Andrea del Sarto firenzei festő (* 1486)
1666 – Sáh Dzsahán mogul sah (* 1592)
1891 – Ybl Miklós magyar műépítész (* 1814)
1901 – Viktória brit királynő (* 1819)
1922 – XV. Benedek pápa (* 1854)
1931 – Boldog németújvári Batthyány-Strattmann László herceg, magyar főnemes (* 1870)
1954 – Margit német császári hercegnő, Finnország királynéja (* 1872)
1973 – Lyndon B. Johnson az Amerikai Egyesült Államok 36. elnöke (* 1908)
1977 – Révész Géza honvédelmi miniszter (* 1902)
1989 – Weöres Sándor magyar költő, író (* 1913)
1994 – Telly Savalas görög származású, Emmy-díjas amerikai színész, énekes (* 1922)
2017 – Torgyán József, magyar ügyvéd, politikus, miniszter (* 1932)
Ma van a magyar kultúra napja: annak emlékére, hogy 1823-ban ezen a napon írta meg Kölcsey a Himnuszt.
– Szent Vince ünnepe a katolikus egyházban. Ha Vince napján olvadt a hó, illetve szép, napos volt az időjárás, akkor jó bortermést reméltek, rossz idő esetén viszont gyenge szüretet jósoltak. A szőlőtermesztő falvakban sok helyen volt szokásban az úgynevezett „vincézés”, amelynek során a szőlőskert szélét szentelt borral vagy szenteltvízzel öntözték meg. Ezen a napon a gazdának sok bort kellett innia, hogy bő legyen a termés. A nap szokásai közé tartozott még a jelképes szőlőmetszés, amikor a szőlőindákról úgynevezett vincevesszőt vágtak. A levágott vincevesszőt a szobában vízbe állították, és hajtásaiból jósoltak az új termésre vonatkozóan. A jelképes cselekedet szokása Dél-Európából ered, ahol ilyenkor van a valódi szőlőmetszés.
– Ukrajnában az egyesülés napja (День Соборності України)
A pakisztáni szövetségi kabinet szerdán 30 nappal meghosszabbította az afgán menekültek legális tartózkodási engedélyét, írta a DAWN című pakisztáni médium még január 3-án. Ez a hatodik hosszabbítás, ugyanis közel 1,4 millió regisztrált afgán veszítette el a menekültsátuszát 2017 december 31-én, amikor a Regiszrációs Tanúsítványuk (Proof of Registration) lejárt.
Az Államok és Határmenti Területek Minisztériuma korábban azt javasolta a miniszterelnök titkárságának, hogy a menekültek tartózkodását 2018 decemberéig kellene meghosszabbítani, azonban a Sahid Hakan Abbaszi (Shahid Khaqan Abbasi) miniszterelnök által vezetett iszlamabadi találkozó után a kabinet egyetértett abban, hogy a Regiszrációs Tanúsítvány tulajdonosainak kártyáira csak 30 napos hosszabbítást adnak. Eldöntötték azt is, hogy a menekültek mielőbbi hazatelepülésére irányuló erőfeszítéseket az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságával (UNHCR) és a nemzetközi közösséggel együtt növelni kell.
„Pakisztán gazdasága régóta viselte az afgán menekültek ellátásának terhét, és a jelenlegi helyzetben már nem tudja tovább viselni” – állt a találkozó utáni nyilatkozatban. Az országban 2009-ben, az UNHCR közreműködésével vezették be a regisztrációs kártya rendszerét, a hosszabbítást korábban már öt alkalommal vették igénybe az afgánok. A kormány Afganisztán kormányával és az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságával megállapodva kötelezettséget vállalt arra, hogy a menekülteket a kártya érvényességének lejárta esetén sem küldi vissza erőszakkal, hanem visszatérésüket az ENSZ által szponzorált önkéntes hazatelepülési program keretein belül mozdítja elő.
Miért lehet fontos nekünk az, mi történik most Pakisztánban? Többek között az ott elszállásolt menekültek/migránsok százezrei miatt. Az Egyesült Államok és Pakisztán megromló viszonya, az előbbi támogatásainak megvonása, az utóbbi növekvő gazdasági és politikai terhei azt eredményezhetik, hogy kötelezettségvállalás ide, kötelezettségvállalás oda, a pakisztáni kormány nyomására hamarosan afgánok tekintélyes hányada gondolhatja úgy, hogy hazatelepülés helyett inkább nyugat felé, „Európában” keresi meg a szerencséjét, immár mint olyan migráns, aki esélyes lehet a menekültügyi védelem valamely formájára egy olyan környezetben, ahol státuszától függetlenül menekültnek fogják nevezni.
Kapcsolódó: a tömeges migráció, mint fegyver (letölthető tanulmány itt)
(Fergeteg)
Kérjük, anyagilag támogassa a Bal-Rad-ot! – a piktogrammra kattintva Pay-Pal-on
vagy közvetlen postai úton:
Szabó Péter
2747 Törtel,
Petőfi-ut. 12.
A beérkező adományokról olvasóinkat a “Köszönjük”-rovatban tájékoztatjuk!
Moszkvában az Orosz Föderáció Kommunista Pártja (KPRF) és az orosz baloldali politikai pártok megkoszorúzták Lenin nyughelyét, a NOSZF vezetője, a Szovjetunió megalapítója halálának 94. évfordulóján.
A koszorúzás végén G.A. Zjuganov, a KPRF elnöke, és Pavel Nyikolajevics Grugyinyin a párt államfő-jelöltje nyilatkoztak a sajtónak.
Kérjük, anyagilag támogassa a Bal-Rad-ot! – a piktogrammra kattintva Pay-Pal-on
vagy közvetlen postai úton:
Szabó Péter
2747 Törtel,
Petőfi-ut. 12.
A beérkező adományokról olvasóinkat a “Köszönjük”– rovatban tájékoztatjuk!
Oroszországban, a krasznojarszki-régióban, Dudinka városában történt az eset. Tegnap.
A hó friss volt, a szánkó remekül siklott, a vontatókötél is jó hosszú volt. A sofőr rosszul kalkulált. A lánynak a hírek szerint van esélye a túlélésre. Nem sok! – de van.
Kérjük, anyagilag támogassa a Bal-Rad-ot! – a piktogrammra kattintva Pay-Pal-on
vagy közvetlen postai úton:
Szabó Péter
2747 Törtel,
Petőfi-ut. 12.
A beérkező adományokról olvasóinkat a “Köszönjük”– rovatban tájékoztatjuk!
Bashar Assad szír elnök Szíria elleni török agressziónak nevezte Kardigan hadseregének Afrinra rontását.
Álságos török politikát emlegetett. Miközben a török hadsereg a kurd „terroristák” ellen harcol „szabad szír” szövetségeseivel, ezek a „szabadok” Afrinon kívül a szír hadsereg, Szíria törvényes kormánya ellen viselnek háborút. Megszállva tartják Al-Bab városát. Törökország valójában a szíriai válság első pillanatától terroristákattámogat Szíriában – nyilatkozta a szír elnök.
Franciaország az ENSZ Biztonsági Tanácsa rendkívüli ülésének összehívását kezdeményezi a szíriai helyzet miatt. Erről írt Twitter üzenetében a francia külügyminiszter Jean-Yves Le Drian.
Szergej Lavrov és T. Rex telefonon vitatták meg az Afrin kantonban kialakult helyzetet. Hogy végülis miben állapodtak meg? Majd idővel megfejtjük.
Kardigan szultán szerint „hamarosan befejeződik” seregének szíriai előadása.
Közben az „Olajág” legyezgeti a kurdokat rendesen:
Kardigan miniszterelnöke Binali Yildirim szerint csupán egy harminc kiloméres biztonsági – értsd: kurdmentes – sávot akarnak ők, semmi egyebet. (Hogy miért nem Törökországot teszik biztonságossá…?)
A török hadügy közleményben tudatta, hogy telefonon keresztül tájékoztatták Valerij Geraszimov orosz, és Joseph Dunford amerikai vezérkeri főnököket az afrini dolgokról.
A kurdok azt jelentették, hogy a török inváziós tankokat megállásra kényszerítették még Afrin előtt. Állításuk szerint azok visszavonultak.
Az Idlib latorrezervátum-Délnyugat-Aleppo-Északkelet-Hama tartományi csomópontban egészen csinos kis katlanocska jött létre. Benne egy rakás kalifátusista meg an-Nuszra banditával. Akik vadul csépelik irtják egymást. A kormányerők csak arra ügyelnek, hogy kifelé egyik se tudjon mozdulni.
Kérjük, anyagilag támogassa a Bal-Rad-ot! – a piktogrammra kattintva Pay-Pal-on
vagy közvetlen postai úton:
Szabó Péter
2747 Törtel,
Petőfi-ut. 12.
A beérkező adományokról olvasóinkat a “Köszönjük”– rovatban tájékoztatjuk!
Gyurcsány Ferenc a héten azt mutatta be, hogy a határ mellett némely magyarországi településre tömegesen jelentenek be ukránokat, akik kiemelt magyar nyugdíjat kaphatnak az államtól. Most a DK nyíregyházi képviselőjelöltje feljelentést tett az ügyben.
Helmeczy László, a DK nyíregyházi képviselőjelöltje a kialakult helyzet miatt pénteken feljelentést tett közokirat-hamisítás, költségvetési csalás, választás rendje elleni bűncselekmény és hivatali visszaélés alapos gyanúja miatt a Legfőbb Ügyészségen.
„Lássuk mit lép és mit nem Polt Péter az ukrán nyugdíj biznisz ügyében!” – írja a DK elnöke, Facebook oldalán.
Gyurcsány Ferencnek a héten készített videóját néhány nap alatt közel másfél millióan nézték meg. A film szerint akadnak olyan viskók, ahova 200 ukránt is bejelentenek, akik sosem éltek, sosem dolgoztak Magyarországon, még a nyelvünket sem beszélik. Ők hamis papírokkal igazolnak maguknak ukrán munkaviszonyt, amire itthon akár 300 ezer forintos nyugdíjat is kaphatnak.
(atv)
Bal-Rad komm: Hm-hm! Dr. Helmeczy? Akit bizony egyenesen az ukrán maffia döbrögisztáni tótumfaktumaként tartottak/tartanak számon? Ha valakinek lehetnek ismeretei e tárgykörben, akkor az bizony Helmeczy úr!
DE MIÉRT CSAK MOST TESZ FELJELENTÉST? Amikor két és fél hónap múlva választások! Isten malmai lassan őrölnek! – ezt Helmeczy úr is jól tudja.
Kissé álságosnak tűnik most ez a nagy nekibuzdulás!
Nagyon is hajaz a dologra El Qro: „”Lássuk mit lép és mit nem Polt Péter az ukrán nyugdíj biznisz ügyében!”
– Azaz: TELJESEN MINDEGY MIT CSINÁL! HATÁSA SEMMI NEM LESZ!
Mindazonáltal ők LEGALÁBB ÜTIK EZT A VASAT!
Kérjük, anyagilag támogassa a Bal-Rad-ot! – a piktogrammra kattintva Pay-Pal-on
vagy közvetlen postai úton:
Szabó Péter
2747 Törtel,
Petőfi-ut. 12.
A beérkező adományokról olvasóinkat a “Köszönjük”– rovatban tájékoztatjuk!
Hétvége van. A nemzetközi diplomácia Donbassz ügyében igencsak csendes. Az USA kormánya pénzhiány miatt nem üzemel, Moszkvának momentán másfelé IS kell figyelnie. Donyeckben és Luganszkban pedig már elmondták amit eddig el akartak mondani.
Egyedüli érdekesség, hogy Valcman külügyére megmorogta a Trump-Nazarbajev tervet. Pavlo Klimkin szerint marhaság az elgondolás, hogy Asztanába költöztessék át Minszkből az ukrán-donbasszi konfliktus vízgereblyéző helyszínét.
Minszk – Belorusszia viszonylagos semlegessége és földrajzi közelsége okán – jó helyszín a kontaktcsoport randijainak. Az eredményesség meg különben sem a helyszínen múlik – vélekedett Klimkin. Magáévá téve egyúttal Vlagyimir Makej belorusz külügyminiszter e tárgykörben kifejtett vélekedését.
„Hivatalosan” tűzszünet van még mindig a donbasszi frontokon. A kérdés csupán az, hogy meddig? Mind az EBESZ, mind pedig a DLNR – aggodalmaskodnak a valcmanista erőkoncentráció, és a nyomában növekvő feszültség miatt.
Az ostromtevékenység ha nem is a hanyagolható, de a még elviselhető kategóriába sorolható. A „hagyományosnak” mondható helyszínek kivételével vészjósló csend jellemzi a frontállapotokat.
A legkirívóbb esmény Sirokino térségében történt. Ennek során egy DNR katona valcmanista aknavetőtámadásban elesett, egy másik súlyosan megsebesült és fogságba került.
FRISSÍTÉS 2018 01. 21. 13:30
Donbasszi idő szerint ma kora délután a DNR – illetőségi területén fekvő Jelenovkánál a valcmanisták kézifegyverekből tüzet nyitottak egy a szürke zónában haladó menetrendszerinti autóbuszra. A busz már elhagyta a hohol áteresztőpontot, és a népköztársaságiak irányába tartott, amikor elkezdték lőni.
A busz egyik civil utasa azonnal belehalt, egy másikat súlyos sebesüléssel szállítottak kórházba.
Kérjük, anyagilag támogassa a Bal-Rad-ot! – a piktogrammra kattintva Pay-Pal-on
vagy közvetlen postai úton:
Szabó Péter
2747 Törtel,
Petőfi-ut. 12.
A beérkező adományokról olvasóinkat a “Köszönjük”– rovatban tájékoztatjuk!
