Az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálatnak (FSZB) szaporodik a tennivalója. Ahogy ritkulnak Szíriában a dzsihadista martalócok, úgy szaporodnak a kaukázusi Dagesztánban.
Igen sok iszlamista lator, amelyek eddig a rémkalifátusban meg egyéb más bűnegyletben szerzett Szíria szerte harci tapasztalatot, amint forróvá vált talpuk alatt a talaj, szivárognak Oroszország felé. Bosszúvággyal és dühvel eltelve.
Az FSZB a héten már a harmadik fölszámoló akcióthajtotta tegnap végre. Tegnap Derbent városában kellett likvidálniuk egy bűnbandát.
Végeztek is a terroristákkal estig. Nyolcat végleg lerendeztek, kettő pedig sebesülten esett fogságba.
Ha tetszett ez a cikk, ha egyetértesz a balrad.ru-val, oszd meg Facebookon, Twitteren, VKontakton
Kérjük, anyagilag támogassa a Bal-Rad-ot! – a piktogrammra kattintva Pay-Pal-on
vagy közvetlen postai úton:
Szabó Péter
2747 Törtel,
Petőfi-ut. 12.
A beérkező adományokról olvasóinkat a “Köszönjük”– rovatban tájékoztatjuk!
Árpád-sávos zászló és DK-s lufi – Együtt a többség
„Este hat órára hirdették meg a tüntetést. Fél hatra már teljesen megtelt a Kossuth tér, de az emberek folyamatosan csak jöttek a környező utcák felől. Sok tízezren gyűltek össze ismét. „Orbán! Hol vannak a kameráid? Remélem, látsz minket!” – kiáltotta egy férfi. „Ha ő nem is, a TEK-esek látnak” – nyugtatta meg az ismerőse.
Volt mit nézni: negyed hétkor indult meg a tömeg az Alkotmány utcán. Majdnem egy teljes órába telt, mire az utolsó demonstrálók is elhagyták a Kossuth teret, mindenki a Szabad sajtó útja felé vette az irányt, ahol később beszédek hangoztak el.
A helyszínválasztás nem véletlen: a Mi vagyunk a többség csoport által szervezett újabb megmozdulás – az előző hetihez hasonlóan – az április 8-ai választások tisztaságát kérdőjelezte meg, ám most konkrétan a Fidesz közpénzből épített pártmédiája, a sajtószabadság korlátozása került a figyelem középpontjába. A szervezők szerint a Fidesz újabb kétharmados győzelme jórészt annak köszönhető, hogy az Orbán-kormány vidéken teljesen felszámolta a szabad, független sajtót, a helyi médiumok mindenhol a hazug kormánypropagandát terjesztik.
– Rohadt sokan vagyunk most is. Valamit kezdeni kellene ezzel. Jó, hogy így vonulgatunk, de azért egyszer nem ártana rendesen odacsapni nekik – nyilatkozta lapunknak a férfi, aki az imént „Orbán kamerái” után érdeklődött. Arra a felvetésünkre, hogy ha a 2006-os őszi eseményekhez hasonló helyzet alakulna ki, a kormánymédia az Origótól az M1 Híradóig minden bizonnyal „agresszív anarchista csőcseléknek” kiáltaná ki a tüntetőket, mindössze annyit felelt: „magasról tesz” az Origóra.
A Bajcsy-Zsilinszky úton haladó több tízezres tömeg moraját egy háztömbbel arrébb is hallani lehetett. A Deák Ferenc téren egy külföldi asszony angolul érdeklődött, meg tudnánk-e mondani, mi történik. Turista volt, mint kiderült, férjével együtt Németországból, Münchenből érkeztek Budapestre.
– Tüntetés – hangzott a rövid tájékoztatás.
– Nahát. És mi ellen tüntetnek?
– A kormány és Orbán Viktor miniszterelnök ellen.
– Hát, nem lennék a miniszterelnökük helyében – mondta nevetve a férj…” – tudósított a Népszava
„Éjfél után inkább Budapest Parádéra kezdett hasonlítani a dolog
Az Oktogonon megunhatták a diszkót, és 00:20 körül ütemesen megindultak az Andrássyn a Hősök tere irányában egy zenélő utánfutóval, amit emberek húztak.
Kollégánk, Andris a helyszínről azt jelentette az Andrássy útról, a tüntetők nem tudták, mi a végcél, a zenés kocsit toló egyik szervező szerint a Hősök tere, majd a Liget lesz. A menet előtt és mögött erős rendőri kíséret gurult.
Tamás pedig a villamosról jelentette, hogy a villamosvezető nemrég ezt mondta be: „tájékoztatom önöket, hogy az utcabál az Oktogonon véget ért, Széll Kálmán térig közlekedik a villamos….” – így az Index.hu.
Az oroszországi Uljanovszkban 1870 április 22 – én született Vlagyimir Iljics Lenin, eredeti nevén Vlagyimir Iljics Uljanov, orosz ideológus, forradalmár
Az USA szokása szerint átverte az egész világot, hazudott. Természetesen ez a háború is a gyarmatosításért folyik már régóta.
Ázsia gyarmatosítása!
A nagy múltú, fejlett kultúrájú, méreteiben hatalmas államok (India, Perzsia, Kína stb.) meghódítása az afrikai területszerzésnél sokkal nehezebbnek bizonyult.
India belső megosztottságát kihasználva a 19. század közepére Anglia kiterjesztette hatalmát az egész országra. Ezzel megszerezte a „korona legékesebb gyémántját”. 1857-ben az indiai katonák és parasztok felkelést robbantottak ki az angol uralom ellen (szipoly-felkelés). A felkelést leverték, és Viktória királynőt India császárnőjévé koronázták.
Indiában a megszilárduló angol uralom mellett százezrek haltak éhen.
Az 1850-es évek végén a franciák megjelentek és gyarmatosítottak Délkelet-Ázsiában (Indokína: Vietnám, Laosz, Kambodzsa)
Az ázsiai gyarmatosításba Oroszország is bekapcsolódott. Határait már a 16. században kitolta az Urálig. Ezután az oroszok fokozatosan birtokba vették a gyéren lakott Szibériát, s eljutottak a Csendes-óceánig. A 19. század közepén megindult az orosz hódítás Belső-Ázsiában (Kazahsztán, Kirgizisztán, Tádzsikisztán, Türkmenisztán, Üzbegisztán) és a Kaukázus vidékén (Azerbajdzsán, Grúzia, Örményország)
Terjeszkedésük során a Kaukázus vidékén Törökországgal, Belső-Ázsiában Angliával kerültek összeütközésbe, a távol-keleti hódítás Japánnal vezetett háborúhoz (1904. május).
Az ázsiai gyarmatosítás sajátossága volt a félgyarmati helyzet, amikor az egykori állam bizonyos látszatönállóságot megőrzött, a közigazgatást a helyi vezetők végezték, gazdaságilag viszont teljesen kiszolgáltatottá vált az ország. Ilyen félgyarmati sorba került Perzsia (ma Irán) és Kína. Míg Perzsiában angol és orosz érdekek érvényesültek, Kínában szinte minden nagyhatalom érdekelt volt. A század végére Kínát érdekeltségi övezetekre (érdekszférákra) osztották Anglia, Franciaország, Oroszország, Németország és Japán között. 1899-ben az USA meghirdette a „nyitott kapuk” elvét, ezzel minden ország számára egyenlő gazdasági befolyást teremtett Kínában.
Wikipédia: 2001. szeptember 11-én (a hivatalos vizsgálat szerint) az Oszáma bin Láden vezette al-Káida lerombolta a New York-i World Trade Centert, két eltérített utasszállító repülőgépet vezetve belé. Ezzel egyidejűleg egy másik gépet belevezettek a Pentagon épületébe, egy negyedik eltérített repülőgép pedig lezuhant Pennsylvania államban, miközben utasai megkísérelték visszafoglalni a terroristáktól. George W. Bush, az Egyesült Államok republikánus elnöke válaszcsapás-sorozatot indított. Az első lépés 2001. novemberében az Oszama bin Ládent és az al-Káida más vezetőit rejtegető, Omár molla vezette radikális iszlám állam, az Afgán Iszlám Emirátus megszállása volt.
13 évig tartott, de sikertelen volt az afganisztáni misszió: Alfahír 2014.12.28
Az Egyesült Államok és a NATO december 8-án vetett ünnepélyesen véget az afganisztáni harci küldetésnek, amely a 2001. szeptember 11-i, egyesült államokbeli terrortámadások után, a tálib szélsőségesek vezette kormány elmozdításának céljával indult. A misszió csúcspontján közel ötven ország mintegy 140 ezer katonája állomásozott az országban, s 2001 óta az ISAF vesztesége 3485 fő volt. Az áldozatok közül 2224-en amerikai állampolgárok voltak.
A háború ára Afganisztánban: euronews.com 2016.02.17
2001 óta mintegy 92 ezer ember halt meg az afganisztáni háborúban, közülük több mint 26 ezer civil 2015 januárjáig. Ugyanezen időszak alatt közel 100 ezren sebesültek meg. Ugyanakkor az afgán civilek nem csupán a kormányerők és a lázadók közti tűzharcok során vesztik életüket – rengetegen meghalnak öngyilkos merényletekben, légicsapásokban, valamint éjszakai rajtaütésekkor, amelyeket terroristagyanús elemek házaiban tartanak.
Minden brit családnak 700 ezer forintjába kerül az afganisztáni háború: hvg.hu 2013.05.30
Az afganisztáni háború összesen legalább 40 milliárd fontjába (14 ezer milliárd forint) fog kerülni Nagy-Britanniának, és a végszámla háztartásonként így várhatóan eléri a kétezer fontot (700 ezer forint), miközben a brit haderő által ellenőrzött afganisztáni térségek biztonsága mit sem javult – áll egy kiadás előtt álló könyvben.
Ezermilliárd dollárba került az afganisztáni háború: mno.hu 2014.12.15
Mintegy ezermilliárd dollár az az összeg, amelyet az Egyesült Államok az afganisztáni hadműveletekre költött.
A londoni Financial Times gazdasági napilap szerint az afganisztáni konfliktus költségeinek hozzávetőleg 80 százaléka Barack Obama amerikai elnök hivatali idejére esett, mivel Obama 2009-ben jelentősen kiszélesítette az amerikai katonai műveleteket Afganisztánban. Az amerikai kormány azonban még soha nem részletezte az Egyesült Államok eddigi leghosszabb, 13 éves katonai konfliktusának költségeit.
Ráadásul az iraki háború is 1700 milliárd dollárba került, és e két költség együtt fontos tényezője annak, hogy az amerikai közvélemény, sőt maga az Obama-kormányzat is immár vonakodik a hasonló katonai intervencióktól másutt a világban – áll a Financial Times értékelésében.
A Marshall-terv költségeinél is több
Az afganisztáni háborúra a 2001-ben indult hadműveletek kezdete óta közvetlenül 765 milliárd dollárt különített el az amerikai kormány, 125 milliárd dollár a háború finanszírozására felvett hitelek kamataira ment el, emellett 100 milliárd dollárba került az afganisztáni újjáépítés. Csak ez utóbbi kiadás – reálértéken számolva – nagyobb a második világháború utáni nyugat-európai újjáépítésre összeállított Marshall-terv költségeinél – mondta a brit napilapnak John Sopko, az afganisztáni újjáépítés amerikai kormányzati főellenőre. Sopko szerint ebből az összegből több milliárd dollárt vagy elloptak, vagy olyan programokra pazaroltak, amelyeknek az afganisztáni körülmények közepette „nem sok értelmük volt”.
A Financial Times számára a Harvard egyetem szakértői által elvégzett számítások szerint az iraki és az afganisztáni háború veteránjainak eddigi egészségügyi költségei elérik a 134 milliárd dollárt, és a következő évtizedekben a két konfliktus sérültjeinek kezelése, illetve az idősödő veteránok orvosi ellátása várhatóan további 836 milliárd dollárba kerül.
Az oroszok megoldották a World Trade Center 2001. szeptember 11-i tragédiájának rejtélyét, nyilvánosságra hozva a feltárt eredményeket és a bizonyítékokat is! A közvélemény számára tételesen feltárták a sokak által már ismert, de eddig kimondatlan titkot, hogy a World Trade Center ikertornyainak felrobbantását nem a repülőgépekkel becsapódó arab terroristák hajtották végre, hanem képzett és előre felkészített „szakemberek” 2 kilotonnás plutónium bombával. Ez lényegében egy 10 centis neutron bomba, ami az amerikai hadseregtől megszerzett tüzérségi eszköz.
A műveletet már jóval korábban előkészítették, a gépeltérítők pedig csak ürügyül szolgáltak. A pokoli erejű plutónium bomba az épület alatt robbant, aztán a hatalmas üregbe omlott az épület úgy, hogy a szupererős acélvázat a neutron fluxus gyakorlatilag porrá olvasztotta. Ezt kerozinnal, de még hagyományos bombával is lehetetlen lett volna elérni.
A robbanás a föld alatt történt – aminek a villanása igen rövid, és az is leginkább az infra tartományban van -, majd pillanatok alatt magmává olvasztotta a kőzetet. Ez magyarázza a torony tetején lévő magas antenna elfüstölését, de a hatalmas mennyiségű betonport is, aminek ráadásul 72 órán át radioaktív sugárzása van.
Ezért halnak meg sokan azóta is rákos daganatoktól azok, akik ott voltak.
Amerikai segítség nélkül összeomlana az afgán hadsereg: vs.hu 2018.01.15
Huszonegy terrorcsoport tevékenykedik Afganisztán területén – mondta Asraf Gáni afgán elnök, aki vasárnap a CBS amerikai televíziós csatornának nyilatkozott.
Ezek a csoportok több tucatnyi öngyilkos merénylőt vetettek be, szinte futószalagon képezik ki a merénylőket az elnök szerint. A kormányerők ostrom alatt állnak.
A tévétársaság adatai szerint tavaly az első négy hónapban több mint négyezer afgán kormánykatona és rendőr sebesült meg, 2,5 ezer pedig meghalt. Azóta Gáni nem volt hajlandó nyilvánosságra hozni a veszteségadatokat.
Újságírók kérdéseire válaszolva, hogy meddig tarthat ez a lehetetlen állapot, azt felelte, akár egy teljes emberöltőn át is.
Arra a kérdésre, igaz-e hogy az Egyesült Államok támogatása nélkül a kormány három nap alatt összeomlik, azt válaszolta, a források szempontjából ez helytálló vélekedés. „Nem lennénk képesek támogatni hadseregünket fél évnél tovább az amerikai segítség és potenciál hiányában” – mondta. Hozzátette, hogy ez azért van, mert nincs pénzük.
A CBS adatai szerint a az Egyesült Államok fedezi Afganisztán védelmi költségeinek 90 százalékát, 4 milliárd amerikai dolláros támogatás formájában. További 30 milliárd dollárt fordított Washington eddig az ország helyreállítására.
Az afganisztáni háború 2018-ban 45 milliárd dollárjába kerül az Egyesült Államoknak – idézi az MTI a Pentagon helyettes államtitkára, Randall Schriver bejelentését.
A szenátus és a képviselőház külügyi bizottságaiban tartott meghallgatáson számolt be a tárca munkájáról, és az afganisztáni háború fejleményeiről. Ez volt az első szenátusi meghallgatás Afganisztánról azóta, hogy – mintegy fél évvel ezelőtt – Donald Trump elnök meghirdette az Egyesült Államok új afganisztáni stratégiáját.
A 45 milliárd dollár magába foglalja a hozzávetőlegesen 13 milliárd dolláros kiadást az afgán földön állomásozó amerikai haderőre, az afgán hadsereg támogatására szánt 5 milliárd dollárt, és a Kabulnak nyújtott 780 millió dolláros gazdasági és logisztikai segítséget is – mondta el Schriver, aki az ázsiai és csendes-óceáni biztonsági ügyekért felelős a Pentagonban.
A szenátorok eléggé kritikusan fogadták a beszámoló pénzügyi részleteit, és elsősorban az érdekelte őket, hogy vajon az amerikai kormányzat elképzelései tárgyalóasztalhoz kényszeríthetik-e az afgán tálibokat.
A képviselőház fegyveres erőkkel foglalkozó bizottságának meghallgatásán Schriver beszámolóját szintén bírálatokkal fogadták, az egyik észak-karolinai republikánus képviselő, Walter Jones például azt firtatta, hogy „meddig ontanak még vért az amerikaiak” Afganisztánban.
Donald Trump elnök januárban, amikor egy autóbomba Kabulban, az afgán fővárosban több mint száz ember életét oltotta ki, kategorikusan kijelentette, hogy a tálibokkal nincs tárgyalás.
„Nem akarunk szóba állni a tálibokkal, befejezzük azt, amit be kell fejeznünk” – fogalmazott akkor Trump.
SaLa
Ha tetszett ez a cikk, ha egyetértesz a balrad.ru-val, oszd meg Facebookon, Twitteren, VKontakton
Kérjük, anyagilag támogassa a Bal-Rad-ot! – a piktogrammra kattintva Pay-Pal-on
vagy közvetlen postai úton:
Szabó Péter
2747 Törtel,
Petőfi-ut. 12.
A beérkező adományokról olvasóinkat a “Köszönjük”– rovatban tájékoztatjuk!
Ma már 2018 április 22. vasárnap van. Rohan az idő!
Majd el telik ez az esztendő is! Már csak 254 nap van hátra belőle. (Szökőévben eggyel több)
De mi az a szökőév?
Szökőévek a következők: minden néggyel osztható év, kivéve a százzal is oszthatókat. Szökőévek viszont a 400-zal osztható évek. Vagyis a századfordulók évei közül csak azok szökőévek, amelyek 400-zal is oszthatók.
Ez alapján tehát a belátható időn belül ránk váró szökőévek 2020 és 2024…stb!
Nem lesz szökőév 2100, 2200 és 2300. Viszont szökőév lesz 2400.
A balrad.ru köszönti a ma névnapjukat ünneplő: Csilla, Noémi, Kájusz, Kelemen, Kelen, Leonidász, Naómi, Noa, Noé, Szemirámisz, Tácia, Talita, Tania, Tánya, Tatjána és Vaszília nevű kedves olvasóit. (Velünk nem csesz ám ki a Wikipedia! AZÉRT IS fölsoroljuk MIND!)
Sok boldogságot kíván a balrad.ru!
Úgyszintén köszöntjük a ma szülinapjukat ünneplőket is!
A balrad.ru MINDEN OLVASÓJÁNAK KÍVÁNJA: LEGYEN SZÉP A NAPJA!
Április 22 – én IS nagy és emlékezetes dolgok estek meg a történelem során. E napon is születtek és haltak meg nagy emberek, jelességek.
(Ötletet a megemlítéshez a wikipedia.hu-ról mazsoláztunk)
„A NATO nem kívánja elszigetelni Oroszországot. Oroszország a mi szomszédunk. A kapcsolatok javítása érdekében viszont Oroszországnak tiszteletben kell tartania a nemzetközi jog normáit. Oroszország védelmi erejének az utóbbi időkben tapasztalt bővítése, és amilyen szinten támogatja a szír rezsimet, viszont a nemzetközi jog durva megsértése” – nyilatkozta Jens Stoltenberg, a NATO – latorszövetség főtitkára a „Die Welt” holnap megjelenő számában olvasható intejújában.
A „The Times” brit újság mai száma sem kevésbé extrémebb témával állt elő, mint a „Die Welt”.
Még mindig a Szkripal és lánya gyomorrontási históriáján rugózó újság saját magának dobja fel a kérdést mai számában. „Ha nem közvetlenül a Kreml mérgezte meg a Szkripalokat, akkor ki?
A „The Times” meg is adja a vélaszt rögtön. „Ukrajnai szeparatisták, akik amúgy az egykori szovjet hadsereg volt katonái.”
Akiket föltételezhetően nem köt le teljes mértékben Donbassz ostromának elhárítása. Üres és ráérős idejükben ezért aztán Londonba járnak méregfiolával a csikkzsebükben. Gyilkolászni az árulókat. Jó lesz ha a Kreml mostmár figyel rájuk! Mert ha nem, akkor Kijevre kell bízni a felügyeletüket.
Hírek szerint most a hét végén az LNR – frontra látogat Valcman Nyalókakirály. Szemlére. A pontos időt és a látogatás helyszínét nem tudni, de vannak aggodalomra okot adó információk. Rubezsnoje városában (LNR) működik egy vegyiüzem. A „Zarja”
A „Zarja” pontos koordinátái pedig Valcman ordashada különleges műveleti csoportjának a napokban előkeveredett terveiben is szerepelnek. Konkrétan: mi lenne akkor, ha Nyalókakirály vizetje ideje alatt az LNR tüzérségi csapást mérne a SAJÁT vegyiüzemére?
És Nyalókakirálynak eleredne taknya – nyála! Hát ki merné egy ilyen szörnyület után azt állítani, hogy nem kellenek oda az ENSZ – megszállók!? Senki!
De addig is amíg az az óhajtott elgondolás valóra nem válik, a klasszikus ostrommódszerekkel kéne megtörni Donbassz makacsságát.
Ezt ma főként a DNR frontszakaszain forszírozta Valcman ordashada. Leginkább Gorlovka és környékén, meg a donyecki délvidéken. Dokucsajevszk és vidékén.
A Kreml pedig tényleg jól teszi ha résen lesz!
Ha tetszett ez a cikk, ha egyetértesz a balrad.ru-val, oszd meg Facebookon, Twitteren, VKontakton
Kérjük, anyagilag támogassa a Bal-Rad-ot! – a piktogrammra kattintva Pay-Pal-on
vagy közvetlen postai úton:
Szabó Péter
2747 Törtel,
Petőfi-ut. 12.
A beérkező adományokról olvasóinkat a “Köszönjük”– rovatban tájékoztatjuk!
Az orosz KüM vendégeként Moszkvában tárgyal(t) Staffan de Mistura az ENSZ főtitkárának Szíria-ügyi különmegbízottja.
Sajtótájékoztatójukon Szergej Lavrov kifejtette: az amerikai-gall-brit latortrió rakétázása betett a genfi Szíria-tárgyalásoknak is.
Tegnap Berlinben a germán törvényhozás – a Bundestag – a Die Linke javaslatára megállapította: a nemzetközi jogot és Szíria szuverenitását is súlyosan sértő volt a latortrió akciója.
Damaszkusz déli peremkerületeiben mára virradóan megrogyott a néhány napja ostrom alá vett rámkalifátusista meg ilyen – olyan latorbanda.
Tegnap késő délutántól az orosz légierő gépei is bekapcsolódtak a latorirtásba, és egész éjjel művelték is a dolgot.
Ma hajnalban aztán jött a kegyelemért könyörgő üzenet.
A Qualamoun-hegység keleti nyúlványai között is véget értek tegnap a fő műveletek. Irtózatos mennyiségű fegyverzet került a kormányerők birtokába. Az an-Nuszra horda még nemrégiben is büszkén pózoló teljes ottani vezérkara futásban van.
Ha tetszett ez a cikk, ha egyetértesz a balrad.ru-val, oszd meg Facebookon, Twitteren, VKontakton
Kérjük, anyagilag támogassa a Bal-Rad-ot! – a piktogrammra kattintva Pay-Pal-on
vagy közvetlen postai úton:
Szabó Péter
2747 Törtel,
Petőfi-ut. 12.
A beérkező adományokról olvasóinkat a “Köszönjük”– rovatban tájékoztatjuk!
Ismét több tízezer tüntetőt várnak szombaton a Kossuth térre
A múlt szombatihoz hasonló magas létszámra számítanak a kormányellenes tüntetés szervezői.
Eddig 70 ezren jelezték az esemény Facebook-oldalán, hogy részt vesznek az újabb, kormányellenes tüntetésen – számolt be az RTL Klub Híradója.
A szervezők arra számítanak, hogy legalább ennyien valóban ott lesznek este hatkor a Kossuth téren, ahonnan a tömeg a Szabad Sajtó útjára vonul. A felszólalók független médiát és ellenzéki összefogást követelnek.
Az eddig bejelentett felszólalók:
Gulyás Balázs, a netadós tüntetések szervezője
Gyetvai Viktor, diáktüntető
Homonnay Gergely
Unyatyinszky György, a Magyar Nemzet Békemeneten bántalmazott újságírója
Márki-Zay Péter, hódmezővásárhelyi polgármester
Budapesten kívül hat nagyvárosban lesznek még megmozdulások.
(propeller)
Bal-Rad komm: Előreláthatóan kiváló tüntetőidő lesz ma Youdapesten.
„Gyülekezni lehet, véleményt nyilvánítani lehet. Ez a demokráciának a része!”
Aztán majd beleunnak és hazamennek. Hiszen néhány politikai exhibicionista locsogásán kívül más dolgot nem hallhatnak az egybegyűltek. Annak a locsogásnak a veleje pedig „mindenki rosszul csinál mindent, de mi mindenkinél jobban csinálnánk! Még több EU-t, még több demokráciát!”
A szónokok legföljebb onnan kezdik, hogy Döbrögi lop! – és ez minden baj oka! Magyarán: a történet felénél. Azaz: hülyéknek nézik az egybegyűlteket.
Pedig a históriázást az elejénél kéne kezdeni!
Persze nem teszik meg, mert akkor kiderül: A SZEBB JÖVŐ IGÉRETE ÚGY HÜLYESÉG AHOGY VAN!
MERT AMÍG CSAK QRMÁNY – ÉS NEM RENDSZERELLENESEK A DEMONSTRÁCIÓK…
Igazi ambivalens állapot ez a balrad.ru szerit/számára. Tudjuk hogy nincs – ÍGY NEM LEHET ÉRTELME! – demonstrálni, és mégis…
A rendőrfeleségek – hozzátartozók meg csak ne aggódjanak! Több lesz a túlórapénz!
Ha tetszett ez a cikk, ha egyetértesz a balrad.ru-val, oszd meg Facebookon, Twitteren, VKontakton
Kérjük, anyagilag támogassa a Bal-Rad-ot! – a piktogrammra kattintva Pay-Pal-on
vagy közvetlen postai úton:
Szabó Péter
2747 Törtel,
Petőfi-ut. 12.
A beérkező adományokról olvasóinkat a “Köszönjük”– rovatban tájékoztatjuk!
Egy órával a betekintési lehetőség előtt szólt az NVI a pártoknak
Tegnap délután fél 2-kor szóltak, hogy fél 3-kor betekinthetnek a választás informatikai rendszerébe.
A Momentum Mozgalom még korábban közölte, hogy betekintést kért a választási informatikai rendszerbe, a 444.hu pedig most arról ír, hogy a Nemzeti Választási Iroda pénteken fél 2-kor szólt nekik, hogy pénteken fél 3-kor betekintési lehetőséget biztosítanak a pártok részére a választási informatikai rendszer log állományaiba az IdomSoft Zrt. XIII. kerületi irodájában.
Magyarul a pártoknak egy órával a meghatározott időpont előtt szóltak csak.
A Momentum IT-munkacsoportjának vezetője, Tabajdi Péter azt közölte:
Tehát egy óránk van leakasztani a megfelelő szaktudású informatikust ÉS odaérni a helyszínre, hogy egyáltalán vizsgálni tudjuk azt, hogy miért egy nagy rakás hulladék a rendszerük, és vajon értenek-e annyira a választási informatikai rendszerekhez, mint amennyire a köz számára segítenek betekintést nyerni ilyesféle adatokba egyórás rapid határidőkkel.
(HVG)
Bal-Rad komm: Egyre nyilvánvalóbb, hogy valami ordas nagy csalás történt az április nyolcadikai „választásokon”!
Az is nyilvánvaló, hogy VAMAMINEK TÖRTÉNNIE KELLETT, hiszen a kezdeti nagy ordítozás – „CSALTAK!” – után a mandátumhoz jutottak hirtelen elcsendesedtek! Ma már CSAK a vesztesek és A NÉP beszél csalásról.
Persze az is nyilvánvalóvá vált, hogy CSALT MINDEGYIK! A kiváltságosok technikailag IS, a versenytársak CSAK verbálisan!
A csalássorozat pedig folytatódik. Ma délután is! Mert a hamis reménykeltők is csalnak! Csalnak, hiszen tudják: EZ ITT DÖBRÖGISZTÁN! A BŰNÖK KÖVETKEZMÉNYEK NÉLKÜLI KÁNAÁNJA!
Itt csak a NÉP szenvedi ártatlan hülyesége következményeit! És még ki is röhögik érte a csaló bűnözők!
Ha tetszett ez a cikk, ha egyetértesz a balrad.ru-val, oszd meg Facebookon, Twitteren, VKontakton
Kérjük, anyagilag támogassa a Bal-Rad-ot! – a piktogrammra kattintva Pay-Pal-on
vagy közvetlen postai úton:
Szabó Péter
2747 Törtel,
Petőfi-ut. 12.
A beérkező adományokról olvasóinkat a “Köszönjük”– rovatban tájékoztatjuk!
A magyarok egészségtelenül élnek, nem járnak el szűrővizsgálatokra, az állam keveset költ egészségügyre, kevés az orvos, rossz az ellátás. Az EU és az OECD állította ki rólunk a kórismét.
Nemrégiben jelent meg az egész Európai Unió egészségi állapotáról készített átfogó tanulmány, amelynek Magyarországról szóló fejezete (State of Health in the EU, Magyarország – Egészségügyi országprofil, 2017) ha nem is hozott felszínre ismeretlen adatokat, egyszerűbben összehasonlíthatóvá tette más uniós országokéval az egészségi és egészségügyi helyzetünket. Ami kiviláglik, siralmas.
Az elmúlt 15 évben tapasztalt javulás ellenére a várható élettartam Magyarországon továbbra is évekkel elmarad a legtöbb uniós országéhoz képest. Jelentős különbségek figyelhetőek meg azonban a különböző társadalmi-gazdasági csoportok egészségi állapotában. Ennek a kockázati tényezőknek való nagyobb kitettség, valamint az egészségügyi ellátáshoz való hozzáférésben megmutatkozó egyenlőtlenségek adják magyarázatát. Ráadásul a magyar egészségügyi rendszeralulfinanszírozott, az egy főre jutó egészségügyi költés csupán körülbelül az uniós átlag fele.
A születéskor várható élettartam 2015-ben 75,7 év volt Magyarországon, ami ugyan emelkedett a 2000-ben mért 71,9 évhez képest, de még mindig közel öt évvel elmarad az uniós átlagtól. A nemek és a társadalmi-gazdasági csoportok közötti különbség jelentős: a legalacsonyabb iskolai végzettségű magyar férfiak átlagosan kilenc évvel kevesebbet élnek, mint a legiskolázottabbak. Ez a különbség leginkább az alacsonyabb társadalmi-gazdasági csoportokhoz tartozók körében megfigyelhető szív- és érrendszeri betegségek és a rák miatti magasabb halálozási ráta következménye.
Kockázatosan élünk
A magyar felnőttek több mint negyede napi rendszerességgel dohányzott 2014-ben. Az alacsony iskolai végzettségűek között a dohányzás több mint kétszer gyakoribb, mint a legmagasabban képzetteknél. Nőtt azelhízásgyakorisága, 2014-ben a magyar felnőttek több mint egyötöde túlsúlyos volt. A serdülőknél megfigyelt ártalmas alkoholfogyasztás szintén fontos kockázati tényező: a magyar 15 évesek 38 százaléka életében már több alkalommal volt részeg (szemben a 25 százalékos uniós átlaggal).
Ezt pedig nem ellensúlyozzák az egészségügyi kiadások, mert Magyarországon ezek jóval az uniós átlag alatt vannak, sőt az utóbbi évtizedben a különbség tovább nőtt. Magyarország fejenként 1428 eurót költött az egészségügyre 2015-ben (amely a fejenkénti GDP 7,2 százaléka) – ez körülbelül a fele a 2797 eurós uniós átlagnak (a GDP 9,9 százaléka). Az egészségügyi kiadásokcsupán kétharmada származik állami forrásokból. A zsebből finanszírozás (közvetlen lakossági hozzájárulás) magas szintje is oka, hogy a háztartások viszonylag jelentős hányada szembesül katasztrofális (a család pénzügyi egyensúlyát felborító) kiadással.
A bizonyos területeken megfigyelt javulás ellenére Magyarország az egyik olyan uniós ország, ahol a legmagasabb a gyógyítással elkerülhető halálozások arányszáma, ami azt jelzi, hogy bőven van javítanivaló a hatásos egészségügyi ellátáshoz való időbeni hozzáférés terén életveszélyes állapotok esetén. E helyzeten csak ront a hálapénz-rendszer, és sok alacsony jövedelmű magyar háztartás számol be kielégítetlen egészségügyi szükségletekről. Nem kérdés, hogy az egészségügyi rendszer folyamatos alulfinanszírozottságának megszüntetéseelengedhetetlen feltétele, hogy a teljes népesség számára javuljon a hozzáférés a jó minőségű ellátáshoz. Az alapellátás megerősítése, valamint a megelőzés a legfőbb kihívás a népesség egészségi állapotának javítása, valamint az egészség terén mutatkozó egyenlőtlenségek csökkentése érdekében.
Szívbetegség és rák
Magyarországon a szív- és érrendszeri betegségek jelentik továbbra is a fő halálozási okot a nők és a férfiak körében egyaránt. Ezek a betegségek okozták 2014-ben 35 ezer nő (az összes haláleset 55 százaléka) és több mint 27 ezer férfi (az összes haláleset 45 százaléka) halálát. Magyarországon a szív- és érrendszeri betegségek által okozott halálozások (standardizált) arányszáma 2014-ben több mint kétszerese volt az uniós átlagnak, ami leginkább a dohányzás és az elhízás magasabb előfordulási gyakoriságának, valamint e betegségek kórházi kezelését követő magasabb halálozási arányszámoknak volt tulajdonítható. A másik vezető halálok a magyar nők és férfiak körében egyaránt a rák. Közel 15 ezer nő és 18 ezer férfi halt meg rákban (az összes haláleset 23, illetve 29 százaléka) 2014-ben.
Forrás: State of Health in the EU, Magyarország
A konkrétabb halálokokat vizsgálva azt látjuk, hogy Magyarországon számos haláleset megváltoztatható életmódbeli kockázati tényezőkhöz kapcsolódik. Aziszkémiás szívbetegségekmessze a legtöbb halálesetet okozták 2014-ben, utánuk következett a szélütés és a tüdőrák. Az EU-ban Magyarországon a harmadik legmagasabb a tüdőrák miatti halálozási arányszám, ami egyértelműen mutatja a folyamatosan magas dohányzási ráta hatását. AzAlzheimer-kórés más demenciák miatti halálesetek száma szintén gyorsan emelkedik, ami a népesség elöregedését, a jobb diagnosztizálás és a hatékony kezelések hiányát, valamint a pontosabb kódolást tükrözi. Ugyanakkor az öngyilkosságból és balesetekből származó halálesetek számában 2000 óta megfigyelt csökkenés jelzi, hogy pozitív fejlemények is történtek.
A mozgásszervi és a mentális egészségi problémák, valamint a cukorbetegség szintén nagy hatást gyakorol az elvesztett egészséges életévekre (DALY). Ezenfelül az utóbbi években a népesség elöregedése is hozzájárult a demenciák jelentette teher növekedéséhez. Az európai egészségfelmérésből származó, önbeszámolásból származó adatok alapján minden harmadik magyar magas vérnyomásban szenved, és minden huszadiknak asztmája van. Ugyanakkor a krónikus depresszió önbeszámoláson alapuló előfordulási gyakorisága csupán mintegy 5 százalékos, amely az uniós átlag (7 százalék) alatt van.
Kevesen érzik magukat egészségesnek
A magyarok között a jó egészségi állapotról beszámolók aránya az ötödik legalacsonyabb az Unión belül, mert csak a lakosság alig több mint fele (56 százalék) érzi magát jó egészségi állapotban. A férfiak gyakrabban tartják magukat egészségeseknek: 60 százalékuk számolt be arról, hogy jó egészségi állapotnak örvend, szemben a nők 54 százalékával. A társadalmi-gazdasági csoportok között már nagyobb különbség figyelhető meg: a legmagasabb jövedelmi ötödbe tartozók csaknem háromnegyede (72 százalék), míg a legalacsonyabb ötödbe tartozóknak csupán kábé a fele (52 százalék) számolt bejó egészségi állapotról.
A hátrányos szociális helyzet növeli a kockázati tényezőknek való kitettséget. Magyarországon a várható élettartam és az egyénileg érzékelt egészség közötti állandó eltérés részben a fokozódó társadalmi-gazdasági egyenlőtlenségekkel magyarázható. A jövedelmi egyenlőtlenség és a (relatív) szegénységi arány 2007 óta növekszik. A magyarok 35 százaléka él anyagi nélkülözésben, ezen belül pedig 19 százalék súlyos nélkülözésben, szemben a 17 százalékos, illetve a 10 százalékos uniós átlaggal. A rosszabb élet- és munkakörülmények, a nagyobb stressz és az egészségtelen életvitel miatt ezek az alacsonyabb társadalmi-gazdasági csoportokba tartozó emberek sokkal inkább ki vannak téve káros kockázatoknak.
Forrás: State of Health in the EU, Magyarország
Magyarország viszonylag keveset költ az egészségügyre. Az elmúlt évtizedben az egy főre jutó egészségügyi kiadás lassú növekedése leginkább a közkiadások szigorú féken tartásának volt köszönhető. Az egészségügyi kiadásban vállalt állami részesedés 2005 és 2015 között négy százalékponttal 67 százalékra csökkent, ma pedig a hatodik legalacsonyabb az EU-n belül. Az egészségügyi kiadás fennmaradó harmadát a háztartások főként zsebből fizetik (közvetlen lakossági hozzájárulás). Az Egészségbiztosítási Alap költségvetésének fő bevételi forrásai a következők:
– Egészségbiztosítási járulékok és címkézett munkáltatói szociális hozzájárulási adó (2016-ban az összes állami egészségügyi költés 72 százaléka)
– Általános adóbevételek (21 százalék)
– Egyéb bevételek (7 százalék, amelyből 1,5 százalékpontot a népegészségügyi termékadó tesz ki).
Az egészségügyi munkaerő-állomány idősödik, miközben a fiatal orvosok és ápolók egyre mobilabbak. Magyarországon az orvosok száma elmarad az uniós átlagtól (1000 lakosra 3,1 orvos jut, szemben a 3,6-os uniós átlaggal) csakúgy, mint az ápolók száma (1000 lakosra 6,5 ápoló jut, szemben a 8,4-es uniós átlaggal).
Rosszul megy a gyógyítás
A gyógyítással elkerülhető halálozás magas szintje arra hívja fel a figyelmet, hogy hiányosságok vannak az időben történő, jó minőségű ellátások nyújtása terén. Magyarország az ötödik legmagasabb szintű, gyógyítással elkerülhető halálozási arányszámról számolhat be az EU-n belül Bulgária, Lettország, Litvánia és Románia után. Annak ellenére, hogy történt némi javulás az elmúlt évtizedben, a gyógyítással elkerülhető halálozási arányszám a magyar nők és férfiak körében egyaránt az uniós átlag kétszeresének felel meg. Az iszkémiás szívbetegségek az összes gyógyítással elkerülhető haláleset 43 százalékáért voltak felelősek, majd ezek után következett a szélütés (17 százalék) és a vastagbélrák (11 százalék). A szív- és érrendszeri betegségek esetében nyújtott akut ellátás minősége alacsonyabb, mint más uniós országokban. Magyarországon a legmagasabb a halálozási arány a rákbetegségek esetében is, ami kérdéseket vet fel a megelőzéssel, a korai felismeréssel, valamint a magas színvonalú rákbetegellátás elérhetőségével kapcsolatban.
A magyar egészségügyi rendszer továbbra is erősen kórházközpontú, amint a kórházi elbocsátások, ápolási idők és krónikus állapotok miatti, elkerülhető kórházi kezelések uniós átlagot meghaladó arányai mutatják. Ez nem csupán az alapellátó szolgáltatók gyenge kapuőri szerepére hívja fel a figyelmet, hanem arra is, hogy hiányoznak a kórházon kívüli megfelelő ellátáshoz szükséges ösztönzők és kapacitások. Az elmozdulás a közösségi ellátás felé az alapellátás megerősítésével párhuzamosannagyobb fokú esélyegyenlőséget adhat az ellátáshoz való hozzáférésben, valamint további hatékonyságnövekedést és minőségjavulást eredményezhet. (hazipatika)
Bal-Rad komm: Döbrögisztán „…viszonylag keveset költ az egészségügyre. Az elmúlt évtizedben az egy főre jutó egészségügyi kiadás lassú növekedése leginkább a közkiadások szigorú féken tartásának volt köszönhető. Az egészségügyi kiadásban vállalt állami részesedés 2005 és 2015 között négy százalékponttal 67 százalékra csökkent, ma pedig a hatodik legalacsonyabb az EU-n belül…”
– NINCS MIBŐL!
Egy a saját, önálló álló gazdaságától meegfosztott és gyarmati – szolga – létbe lökött országnak NINCSENEK FORRÁSAI a közegészségügy finanszírozására.
Nézzük csak meg az alábbi két grafikont. Ezek görbéi eleve 1995 – ről indulnak, lefelé FOLYTATVA a trendet. Mintegy utalva a lepusztulás kezdetére. Ami a rendszerváltástól kezdődött.
Nyilvánvaló, hogy a gazdasági lepusztítással a nép addigi szociális biztonsága is megrendült. Ez pedig mindenképpen kihatott a mentális állapotokra, az pedig a fizikai egészségügyi állapotokra.
A LAKOSSÁG EGYRE BETEGEBB LETT! – A KÖZEGÉSZSÉGÜGYRE PEDIG EGYRE KEVESEBB PÉNZ JUT!
Pedig a dolognak FORDÍTVA kellene működnié! Egy egészséges társadalmi rendszerben.
Döbrögisztán társadami rendszere nem hogy nem egészséges, hanem egyenesen életképtelen már születése óta.
A történetet taglalhatnánk, hogy miért jut pénz látványberuházásokra a nincsből, és miért nem jut a közegészségügyre? – de ne taglaljuk. Még a végén konteok gyártásával illetnék abalrad.ru-t.
Ajánljuk viszont politikai ideájuk átgondolására a mostanság szárnyaikat bontogató, önjelölt országmegmentőknek.
A balrad.ru végkövetkeztetése: FUNDAMENTÁLIS MÉRTÉKŰ TÁRSADALMI VÁLTOZÁSOK NÉLKÜL – a jelenlegi politikai-szövetségesi RENDSZER keretein belül – A HELYZET CSAK ROSSZABB LEHET!
Ha tetszett ez a cikk, ha egyetértesz a balrad.ru-val, oszd meg Facebookon, Twitteren, VKontakton
Kérjük, anyagilag támogassa a Bal-Rad-ot! – a piktogrammra kattintva Pay-Pal-on
vagy közvetlen postai úton:
Szabó Péter
2747 Törtel,
Petőfi-ut. 12.
A beérkező adományokról olvasóinkat a “Köszönjük”– rovatban tájékoztatjuk!
