Főként lányanyák teljesítik a vajda álmát

Nőtt a gyermekvállalási kedv, de talán nem ott, ahol az Orbán-kormány szerette volna: egyre több a kamasz szülő – a nyolc általánost végzett nők száma csökken, de gyermekvállalási kedvük fokozódott az elmúlt öt évben.
Az elmúlt néhány évben növekedett a gyermekvállalási kedv Magyarországon, ám az élveszületések száma nem nagyon változott ugyanebben az időben. Ez azzal magyarázható, hogy gyorsan csökkent a gyermekvállalási korban lévő nők száma – állapítja meg a nemrég megjelent Demográfiai Portré gyermekvállalásról szóló tanulmányában, melyet a G7 is szemlézett.
Az elemzésből az is kiderül, hogy nem minden korosztályban és iskolázottsági szinten erősödött ugyanúgy a gyermekvállalási kedv. A legnagyobb arányban (25 százalék felett) a 15-19 évesek és a 35 évnél idősebb korcsoportokban nőtt a gyermekvállalási kedv 2011 és 2016 között. Abszolút értékben viszont a 31-33 évesek körében volt tapasztalható a legtöbb gyermekvállalás, de a 29-38 évesek és a 18-19 évesek körében is jelentős volt a növekedés.
A 29-38 évesek körében látható növekedés egyrészt annak köszönhető, hogy a korábban elhalasztott gyermekvállalások megvalósultak, másrészt a leggyakoribb gyermekvállalási életkor (módusz) is egy évvel később volt 2016-ban, mint öt évvel korábban. Tehát továbbra is megfigyelhető a gyermekvállalás halasztása. Ezzel szemben a 20-as éveik második felében járók körében a termékenység csak kisebb arányban nőtt.
jellemzően olyan országokban figyelhető meg, ahol nagyok a társadalmi egyenlőtlenségek, és/vagy valamilyen okból kifolyólag egy korai és egy kései gyermekvállalási mintával jellemezhető rezsim él párhuzamosan egymás mellett.
Ám az igazi radikális baby-boom a nyolc osztályt, vagy azt sem végzett nők gyermekvállalási kedvét jellemezte 2011-2016 között.
Ennek a társadalmi rétegnek a létszáma nagyon gyorsan, 23 százalékkal csökkent a szóban forgó öt év alatt. Szám szerint a 15-44 éves, maximum a nyolc általánost kijáró nők száma 473 ezer főről 363 ezer főre esett vissza. A jelentős létszámcsökkenés ellenére a legalacsonyabb iskolázottságú nők által vállalt gyermekek száma mintegy tizedével nőtt.
Ebben a rétegben nem korlátozódott egyes korcsoportokra a gyermekvállalási kedv növekedése, de sokkal hangsúlyosabban nőtt a fiatal felnőttek között.
Az alacsony iskolázottságúak körében tehát a gyermekvállalás teljesen eltérő mintát mutat, mint a magasabb iskolai végzettségű csoportoknál. Akik legfeljebb az általános nyolc osztályát járták ki, azoknak a többsége 22 éves korára már anya lesz, míg például az érettségizetteknél ugyanez 29-30 év – írja a portál. (nepszava)
A balrad.ru kommentje a “KUNYERA” után!

Kérjük, anyagilag támogassa a Bal-Rad-ot! – a piktogrammra kattintva Pay-Pal-on

vagy közvetlen postai úton:
Szabó Péter
2747 Törtel,
Petőfi-ut. 12.
A beérkező adományokról olvasóinkat a “Köszönjük”– rovatban tájékoztatjuk!
Ha tetszett ez a cikk, ha egyetértesz a balrad.ru-val, oszd meg Facebookon, Twitteren, VKontakton – meg ahol csak lehetőséged van rá!
Bal-Rad komm: Hááát…- affenetuggya! Ez az „elemzés” mintha inkább MEGNYUGTATÓ CÉLZATÚ lenne! Ne a szemeinek higyjen a magyar, hanem a HIVATALOS adatoknak.
„…Akik legfeljebb az általános nyolc osztályát járták ki, azoknak a többsége 22 éves korára már anya lesz…”
– Bár igaz, hogy itt a NYOLC OSZTÁLYT KIJÁRTAK vannak említve, ami feltételezi, hogy ezek max. 16 éves korukig „járták” az iskolát.
AZOKRÓL NEM SZÓL a felmérés, akik 16 éves koruk ELŐTT teljesítik a vajda óhaját. Akik MÁR JÓVAL A 22. ÉLETÉVÜK ELŐTT HÁROMGYEREKES „ÉDESANYÁK”! Plusz várandósak!

„Lánynak szülni dicsőség, asszonynak kötelesség!”
Ismerős?
Mire befejezik az általánost, már többgyerekes anyukák.
A csúti jövő generációja.
Senki nem meri kimondani , retkek !
Inkább az van, hogy mindenki tudja kimondatlanul is.
” 22 éves korukra három gyermekes családanyák plusz várandósak” … és magyarok.
Mivel – statisztikailag- az a magyar aki annak vallja magát ! Esetleg kevesen romának
vallják magukat, innen a sok ” roma önkormányzat” egyes településeken, akik különböző
támogatásokra jogosultak az állami költségvetésből. Nem a román , hanem a magyar
költségvetésből! A román „oláh” költségvetés döntnökei nem támogatják a „gyökereiket”
örülnek hogy megszabadultak tőlük. A magyar döntnökök fordítva ülnek a lovon, hason-
lóan nagy példaképükhöz, a ” lovas tengerészhez „. …. Tovább pörgetve a ” szaporodási ”
folyamatot, 37-38 éves korára nagymama, 57-58 éves korára dédnagymama , 72-73 éve-
sen már üknagymama lesz. Négy generáció együtt él , sokszor egy fedél alatt s bizony na-
gyon szegényesen. A népességen belüli arányuk pl. palócföldön egyre több településen
nagyobb létszámot mutat mint az ősi magyarság. A keveredésük ( asszimilálódásuk ) úgy
valósul meg, hogy a ” Volt Kisebbség ” kultúrája a győztes !! Lásd: Röpülj páva résztvevőit.
vagy a Kossuth adó Hajnaltáj – vidék magazin a kárpát-medencében műsorainak témáit.
( szerintem ez a gyökere a kormány „bolondériává ” fajult migráció ellenességének, mivel
nekünk már itt vannak az indiai-török- román- kultúrával keveredett új magyarok , akik
évtizedek óta jobban szaporodnak mint az Árpád népe ?! Viszont anyagilag szegények, de
lélekben vidámak mert rendelkeznek a ” lelki szegények ” belső örömeivel ?!!)