Egészen elkeserítőek a magyar nyugdíjkilátások: ebből katasztrófa lesz
Az elmúlt időszakban záporoztak azok a kutatási eredmények, amelyek a lakosság körében vizsgálták a nyugdíjjal kapcsolatos várakozásokat. Az eredményekből kirajzolódó kép nem elsősorban azért elkeserítő, mert semmi jóra nem számítanak a magyarok, hanem azért, mert ennek ellenére nem igazán tesznek semmit. Ha nem lesz megtakarításunk a nyugdíj kiegészítésére, az egészségünk pedig nem engedi majd meg, hogy dolgozzunk 65 év felett is, az katasztrófával fenyeget.
A legtöbben csak legyintenek az állami nyugdíjra
A CIG Pannónia Életbiztosító kutatása szerint semennyire sem bíznak a nem nyugdíjaskorú magyarok a majdani állami nyugdíjban. A megkérdezettek közül szinte mindenki úgy látja, nem fog tudni megélni az állam juttatásaiból az elvárásainak megfelelően – 95 százalékuk nyilatkozott így.
2017-ben az öregségi nyugdíj átlagos havi nettó összege 124 ezer forint volt. Mikor a kutatók azt kérték, hogy a felmérésben részt vevők becsüljék meg a havi nyugdíjátlagot. Az eredmény: a férfiak 45 százaléka, míg a nők 41 százaléka találta el nagyjából a valós összeget. A nők egyébként a valósnál sokkal rosszabbnak látják a helyzetet: harmaduk úgy tippelte, 100 ezer forintnál is kevesebből kell megélnie egy átlagnyugdíjasnak Magyarországon.
Ehhez képes mekkora időskori jövedelmet látnak megfelelőnek a problémamentes nyugdíjas évekhez a magyarok? A CIG felmérése szerint a nők 208 ezer forinttal, a férfiak átlagosan 240 ezer forinttal lennének elégedettek, havonta – magyarán a férfiak a jelenlegi nyugdíj megduplázását tartanák csak elegendőnek, de a nők is 70 százalékos emelést tartanának elfogadhatónak.
 |
| Forrás: CIG Pannónia Életbiztosító |
A K&H minap publikált felmérése is hasonló eredményeket hozott: a bankcsoport „biztos jövő indexe” szerint a magyarok úgy látják, átlagosan havi 243 ezer forint kell a kényelmes nyugdíjas évekhez.
 |
| 102 ezer kell a túléléshez, 243 ezer a vágy – Forrás: K&H felmérés |
Nem nagyon találni olyat, aki szerint meg lehet majd élni a nyugdíjból
A gender-szakadék egyébként a személyes nyugdíjkilátások terén is megvan: a CIG felmérése szerint férfiak harmada gondolja azt, hogy várható nyugdíja magasabb lesz a mostani átlagnál, a nőknek viszont mindössze 18 százaléka reméli ugyanezt. Elenyésző (férfiaknál 3, nőknél 2 százalék) volt azoknak az aránya, akik szerint a majdani nyugdíj eléri a megélhetési szempontból ideálisnak tartott szintet. Vagyis alig akad olyan, aki elhinné, hogy idős korában az állami nyugdíjából meg tud majd élni az elvárásainak megfelelően.
A K&H felmérése szerint a magyarok nagy átlagban úgy számolnak, hogy mostani jövedelmük mindössze 47 százalékát kapják majd nyugdíjasként – amiből nyilvánvalóan lehetetlen biztosítani az aktív évek életszínvonalát. A K&H által megkérdezettek mindössze 5 százaléka számol azzal, hogy a fizetésének 80-89 százalékához hozzájut a nyugdíjba vonulás után.
 |
| Forrás: K&H felmérés |
Tudjuk, hogy félre kéne tenni az öregkorunkra, de mégsem spórolunk
Logikus lenne feltételezni, hogy ilyen elképesztően pesszimista várakozások közepette felébred az öngondoskodási ösztön az emberekben, és értelmezhető megtakarításokat képeznek az idős korra. A K&H-nak a válaszadók 78 százaléka mondta azt, hogy az állami nyugdíj mellett fontos, hogy időben elkezdje az öngondoskodást, 74 százalék pedig jobban hisz az öngondoskodásban, mint az állami nyugdíjban.
Csakhogy egy dolog, hogy mit gondolunk és egy másik, hogy mit teszünk: ugyanebből a felmérésből az is kiderül, hogy míg 2017-ben a megtakarítók 38 százaléka tett félre a nyugdíjas éveire, arányuk idén 29 százalékra olvadt. A teljes lakosságra vetítve – tehát a megtakarítással nem rendelkezőket is figyelembe véve – mindössze minden ötödik ember, azaz a lakosság 20 százaléka készül spórolással nyugdíjas éveire.
Egyre többeknek van ugyan megtakarítása, de az érintettek több mint fele továbbra is konkrét cél nélkül takarékoskodik, leginkább biztonsági tartaléknak tekintik a felhalmozott összeget. A magyarok átlagosan mindössze 6 hónapot tudnának átvészelni, ha jövedelem híján csak a megtakarításaikra támaszkodhatnának – ráadásul az átlag ez esetben csalóka, mivel a válaszadók 40 százaléka maximum 1 hónapig tudna megélni a félretett pénzéből.
Majd húzzuk az igát, amíg csak bírjuk…
Ha az állami nyugdíj a várakozások szerint értelmezhetetlenül kevés lesz, és mégsem tesznek félre pénzt ennek kiegészítésére az érintettek, az csak egyetlen kiutat hagy számukra: ha bőven a nyugdíjkorhatár elérése után is tovább dolgoznak majd. Erre a K&H felmérése szerint valóban készülnek a megkérdezettek: 78 százalékuk arra számít, hogy nyugdíjasként is dolgozni fog majd, és a jelenlegi nyugdíjkorhatárnál csak 4 évvel később, 69 évesen kezdhetik meg ténylegesen a nyugdíjas éveket.
 |
| A túlélés záloga a nyugdíj melletti munka – Forrás: K&H felmérés |
Ha ez így lesz, akkor jó sok megkeseredett idős ember él majd az országban: a mostani aktív dolgozók ugyanis valójában átlagosan 57 éves korukban szeretnének nyugdíjba menni, ez 12 évvel kevesebb, mint amire ténylegesen számítanak. A mostani 30-as korosztály 21 százaléka pedig már 50 évesen abbahagyná a munkát.
Az OTP Nyugdíjpénztár egyébként épp a fiatalabbak körében járta körül nemrég a kérdést; eszerint a jelenlegi nyugdíjasok életét az Y generációba tartozó (’80-as – ’90-es években született) válaszadók 55,5 százaléka küzdelmesnek vagy elviselhetetlennek tartja. A Z generációsok (a 2000-es években születettek) 43,7 százaléka gondolkodik így. A rossz hír ebben az, hogy nagy többségük szintén nem a megtakarításban hisz, hanem az élethosszig tartó munkára készíti magát lélekben.
 |
| Forrás: Pulzus kutatás az OTP Nyugdíjpénztár megrendeléséből (2018) |
…de meddig bírjuk?
Ha nem megtakarításainkból, hanem nyugdíj mellett végzett munkával szeretnénk biztosítani azt, hogy ne kopjon fel az állunk idős korunkban, biztosan nagyon odafigyelünk az egészségünkre – gondolhatnánk. Az biztos, hogy a jövőbeli egészségügyi állapotukat pozitívan látják a K&H által megkérdezettek: 44 százalék gondolja úgy, hogy az átlagnál kevesebb gondja lesz és mindössze 17-17 százalék számol azzal, hogy megromlott egészsége miatt kórházi vagy otthoni ápolásra szorul majd.
Ennek ellenére az egészségükért nem sokat tesznek: 72 százalék betegen is dolgozik, 55 százalék jár csak szűrővizsgálatokra és még ennél is kevesebben, mindössze 45 százalék sportol rendszeresen.
Az állam mindeközben tárt karokkal várja a nyugdíjas dolgozókat
Az mindenesetre biztosnak látszik, hogy a jövőben több nyugdíjas lesz majd a munkahelyeken. Ez nem csak az öngondoskodási matek következménye: az állam is ösztönzi a folyamatot, több fronton is. Januártól ugyanis csak a 15 százalékos szja-t kell megfizetniük a nyugdíjas munkavállalóknak jövedelmük után, az egészségbiztosítási járulékot és nyugdíjjárulékot „elengedik” – ez azonos bruttó bérből 14 százalékkal magasabb nettó jövedelmet jelent. A munkáltatóknak pedig nem kell szochót fizetniük a nyugdíjas munkavállalók után. (A miniszterelnök egyébként az MTI tudósítása szerint hétfőn arról beszélt, hogy ezek a változások november 1-jén lépnek hatályba – ez alapján elképzelhető, hogy az őszi adótörvényekben a jelenleg érvényes január 1-jei hatályba lépési dátumot előbbre hozzák.)
Az ösztönzés érthető: a magyarországi cégek egyre nagyobb munkaerőhiánnyal szembesülnek, miközben a munkanélküliség az elméleti minimumát közelíti; a foglalkoztatottság csak akkor tud bővülni, ha a munkaerő-bázist sikerül növelni – például azzal, ha újra bevonják a munkaerőpiacra azokat is, akik képesek és szeretnének dolgozni, de már elérték a nyugdíjkorhatárt. (privatbankar)
A balrad.ru kommentje a “KUNYERA” után!
Kérjük, anyagilag támogassa a Bal-Rad-ot! – a piktogrammra kattintva Pay-Pal-on
vagy közvetlen postai úton:
Szabó Péter
2747 Törtel,
Petőfi-ut. 12.
A beérkező adományokról olvasóinkat a “Köszönjük”– rovatban tájékoztatjuk!
Ha tetszett ez a cikk, ha egyetértesz a balrad.ru-val, oszd meg Facebookon, Twitteren, VKontakton – meg ahol csak lehetőséged van rá!
Bal-Rad komm: Az hogy katasztrófa lesz, az nem kérdéses. A fejlett vagy viszonylag fejlett országok népességének elöregedése egy viszonylag régen megkezdődött civilizációs „ártalom”. Egyre több a nyugdíjakorú, és egyre kevesebb az aktív. Ezt az országok a nyugdíjtakarékoskodással meg különféle intézkedésekkel próbálják kezelni. Ahol van gazdaság, ott jobbak az esélyek az időskori anyagi biztonság elérésére.
A GAZDASÁG alatt egy adott ország SAÁT GAZDASÁGA értendő.
Döbrögisztánnak NINCS SAJÁT, ÉRTÉKTEREMTŐ GAZDASÁGA! De van egy rohamosan fogyatkozó, elöregedő, összetételében egyre rosszabb minőségű lakossága.
Nyugodt szívvel jelenthetjük ki, hogy mindez a rendszerváltás EREDMÉNYE!
Szigorúan „szakmai” szempontok alapján vizsgálva a dolgokat:
1. – A szocializmus korszakában VOLT SAJÁT ÉRTÉKTEREMTŐ, PIACOKKAL RENDELKEZŐ GAZDASÁGA a Magyar Népköztársaságnak. Működött a jövőteremtő folyamat oktatással, közegészségüggyel, szociális ellátórendszerrel együtt. Működött a lakosság reprodukciója, működött a felosztó/kirovó rendszer.
2. – A rendszerváltást követően megszűnt a gazdasági háttér, lett másfél millió munkanélküli, (benne kb.félmillió korkedvezményes nyugdíjassal) és lett hirtelen ugyanennyi szociálisan rászorult, azaz: JÁRULÉKBEFIZETŐ HELYETT ELLÁTANDÓ! Ez a folyamat gyakorlatilag most is tart. Hiszen hétszázezerrel kevesebb az országlétszám, plusz hatszázezer magyar elmenekült. Egyre több a nyugdíjba vonuló, és egyre egészségtelenebb a lakosság összetétele. Vagyis a befizetők száma nem növekedett, viszont az „ellátandók” száma igen – a természetes lakosságfogyás dacára is!
3. – Egy viszonylag helyes katasztrófa – előjelző intézkedés (MANYUP – rendszer) 3500 milliárdos összegét a döbrögista horda „megvédjük!”- üvöltéssel szőrén – szálán elsíbolta. Államadósság csökkentés címén. Az eredmény: https://www.nationaldebtclocks.org/debtclock/hungary
4. – A betelepült multicégek biorobotjainak járulékbefizetéseivel is már csak nehezen tartható a nyugdíjkassza egyensúlyban tartása. Kizárólag ezt a célt szolgálja a folyamatos minimálbér emelés, ami viszont a kisinyke magyar „melléküzemágakat” hajszolja bele a szürke – vagy fekete zónába.
5. – A látszólag kedvező jövedelmi statisztikák dacára a kevésbé emlegetett megélhetési költségek vadabb iramú növekedése a szorgalmazott nyugdíjelőtakarékosságot – még ha egre nagyobb is a dolog elfogadottsága – egyszerűen nem teszi lehetővé.
6. – A SAJÁT MAGYAR GAZDASÁG hiányában előállott általános pénzhiány miatt a jövőalakítás „járulékosnk” mondott, ám létfontosságú „melléküzemága” – AZ OKTATÁS ÉS SZAKKÉPZÉS IS – lózungok szintjére zuhanva, kimondottan a gyarmati lét elfogadását tanítja, növelve a kilátástalanságot.
Lehetne még persze hosszasan sorolni a HAMAROSAN RÁNK SZAKADÓ NYUGDÍJKATASZTRÓFA OKAIT, de a lényegen ez semmit nem változtatna!
Meggyőződéssel valljuk, hogy a nyugdíjkatasztrófa elleni qrmányzati „csodaszer” – A SZÜLŐTARTÁS ÖTLETE – nem egyéb, mint felelősségáthárítás. Azokra a szerencsétlenekre, akik pedig végképp nem tehetnek a dolgok ilyetén alakulásáról. GYEREKEINKRE, UNOKÁINKRA!
Ők ugyanis a rendszerváltásnak nem voltak akarói, részesei! DE ÁLDOZATOKKÁ TETTÜK ŐKET ÉPPÚGY, MINT SAJÁT MAGUNKAT!
Tisztelt Balrad olvasok:
Fogadjátok el,hogy a fasizmusban nincs nyugdij.
Szép lassan megszüntetik a nyugdijat.
65éves korhatár. 67 éves korhatár 74 éves korhatár az emelisi volumenek.
A fasizmus nem szocializmus,a fasiszták nem türik a gyengéket öregeket ,betegeket.
Ezeket mind kiirtják.
Ez az idiota Friedrich Nietzsche elmebaja rakta le a fasizmus alapköveit.
https://www.youtube.com/watch?v=N2MRTmdLflA
T. Admin ! …a szakmai érveléseidhez csupán annyit írok, kár hogy a jelen társadalmának
kártékonysága ez : a szegénységgel bővelkedő , jövőtlen valóság.
Az Ember alapból hülye.
Elhiszi, hogy az elmebajos embertársai ráköpködjék a félelmeiket.
Ez úgy mond egy nemzeti sport. Amihez, még stadion sem kell.
Megint egy csomó grafikon . meg a szakértők spéci tudásuk megnyilvánulásai.
A szegény nyugdíjasnak , már enni sincs kedve.
Nincs itt semmi gond. Nem az állam tartja el a nyugdíjasokat, hanem Atyánk.
A Félelem huszárok meg felülhetnek a hintalovukra, és elhúzhatnak a büdös (na most gondolkodom, hogy mit írjak)
Talán a Picsába? Hm Az túl erős lenne.
Legyen inkább a fenébe.
Ahogyan Jézus mondaná.
Ha megetted a kenyered javát, akkor edd meg a maradékot is.
További szép napot mindenkinek.
Köszönjuk Jakab ur.
Az a legmegdöbbentőbb,hogy szinte senki nem gondolkodik azon,hogy hogyan lehetne valahogy visszaállítani az ország önálló gazdálkodását!
Ez nem feledékenység,hanem tudatos negligálása ennek a témának!Még az sem foglalkozik vele,aki valóban baloldali,és a nép javát szolgálja(Orbán” akarja”,és már nagyjából készen is van vele!!)
Ez a negligáció szörnyű,de tkp .érthető!Ugyanis a magyar ipar,és mezőgazdaság a rendszerváltók,az EU,és az USA jóvoltából megszűnt,mert a szocialista országokat piaccá akarták tenni,és ehhez az kellett,hogy nekünk ne legyen gazdaságunk,ne legyünk önellátóak!
Ez így egyszerűen hangzik,és sokan nem látnak benne semmi rosszat,ennek ellenére benne van a kapitalizmus minden mocska-bűne-embertelensége!
Itt és,máshol is azt rebesgetik,hogy háá’ a magyarok mindig is szolganép volt,holott ez nem igaz!
1867-től megindult ugyan valami iparosítás,de azért döntően mezőgazdasági ország maradtunk,és az osztrák elnyomás ellenére azért volt annyi fejlődés,hogy legalább a monarchia éléstárának mondhattuk magunkat.Horthy idején nem volt valami nagy fejlődés,de nagy lerohadás sem,kivéve a II vh.-t,ami majdnem padlóra küldte az országot.Maradt azonban annyi,hogy a Szovjetúnió segítségével a 89-ig tartó időszakban arra lehetett építeni.
Ne hallgassuk el,és ne is tűrjük el,hogy sok-sok szarházi azt hangoztassa,hogy a SzU kizsákmányolt bennünket,mert azon kívül,hogy sokat segítettek,a segítség szükségszerű is volt,hogy egy élhető ország legyen a SzU védövezetében,szövetségében!Az a hazugság sem elfogadható,hogy kizsákmányoltak bennünket,hiszen energiát,gépeket,és hadfelszerelést kaptunk jóval olcsóbban,mint manapság,minden Nyugat által szított nemzetközi provokáció,és ármánykodás ellenére!
Sajnos beszoptuk a nyugat tirádáját,hogy a kapitalizmusban nem kell annyit dolgozni,mert ez nem volt igaz,csak részben,mert ugyan sokaknak nem kell dolgoznia,de legtöbbjük munkanélküli,alig megélhetéssel,és aki valóban dolgozik,az azt inaszakadtáig teszi,éhbérért!
Ami a rendszerváltás,a rendszerváltók,a privatizátorok,és a Nyugat óriási bűne,hogy az ipar,és a mezőgazdaság szocialista rendszerét megszüntették,eszközállományát felszámolták,és a gyárak tsz-ek helyét sóval hintették be.Az ezzel a baj,hogy 89.-ig prosperáló magyar gazdaság felépítése,ha még oly hihetetlen is,évszázadok alatt épült fel,és az egymásra halmozott tudásra épült a működtetése,amelyet megpecsételt a rendszerváltás herdálása!!Közel harminc év alatt megszüntették a gyárakat,eltűnt a szakember gárda szinte mindenhonnan,mert a régi gárda kiöregedett,szinte már kihalt, fiatalok szakképzése már nincs,és az újjá építéshez sincs kellő szakember,és ráadásul semmiféle állami akarat nincs!
Nem csak az a probléma,hogy Orbán teljesen kirabolta az országot,hanem az őt váltó,vagy váltani akaró ellenzéknek sincs témája,terve,gondolat,de még halványlila miniszteri segédfingja sem
az ország gazdasági helyreállítására!Ami csak úgy mehet, végbe ,ha egyszer egyáltalán….,hogy a lopott vagyont visszaadja ez a minden oldali tolvaj banda,meg az EU,meg az USA,de akkor is ott lesz a kellő szakember hiány!Az évszázadok alatt felépített gazdaság nem hozható helyre pár év alatt,főleg akkor,ha a tolvajok szabadon távozhatnak,ahogy Gyurcsány mondta!
Mert Magyarország tönkretétele nem csak a szar politikai,és értelmiségi elit bűne,hanem az egész kapitalista világé!!
stefimrich szerint:
2018-10-03 – 08:39
„Horthy idején nem volt valami nagy fejlődés, de nagy lerohadás sem,”
na már alakulgatunk,
csak azt kellene tudomásul venni, hogy az a „nem nagy fejlődés” onnan indult, hogy 1919-ben a románok a Dél-dunántúl kivételével leszereltek és vittek minden gyárat, bányát, elvittek minden lovat, élelmiszert, nyersanyagot, készterméket, minden mozdonyt, vagont, elkezdték felszedni a vasúti síneket…
hagytak maguk mögött egy pusztaságot; és ebből a pusztaságból az 1930-as évekre valahogy egy közepesen fejlett agrár-ipari országgá vált Magyarország, világhírű iparral.
„sok-sok szarházi azt hangoztassa,hogy a SzU kizsákmányolt bennünket”
mert a Marshall segély helyett a már baráti Magyarország fizette a nem csekély háborús jóvátételt, miközben a szarrá bombázott országot közben fel is kellett építeni. ( persze a szovjeteknek is kellett a lé, hiszen éhen haltak volna)
„hiszen energiát,gépeket,és hadfelszerelést kaptunk jóval olcsóbban,mint manapság,”
ez önmagában igaz, hiszen a szovjetek meg tőlünk kaptak sokkal olcsóbban kaját és bizonyos ipari termékeket amit a KGST megállapodások keretében kellett szálítani, úgyhogy felejtős az az önzetlen nagy jótékonykodás!
Mondhatnánk inkább , hogy kölcsönös előnyök mentén…
Bár azt illik megjegyezni, hogy a KGST áruszállítások keretében a 90-es évekre igen nagymértékű magyar árutöbblet halmozódott fel, ami adósságot a SZu jogutódja az mszp kormány alatt törlesztett.
A többivel még egyet is lehetne érteni,
de vannak olyan szervezetek-emberek, akiknek igen is lenne ötletük az ország gazdasági újjáépítésére, de se a hazai, se a nemzetközi politikának nem célja nekik szót adni.
„hogy a lopott vagyont visszaadja ez a minden oldali tolvaj banda,meg az EU,meg az USA,”
igen, de láttál már példát akárcsak arra is , hogy az évszázadokon át fosztogatott gyarmatok bármelyikének is fizetett a kifosztó kártérítést a kifosztottnak?
Mondhatni a tolvaj saját belátásából mikor adta vissza a rablottat?
Kit nevezel értelmiségnek?
A zsírdisznót, a smidttelő elkúrót, a semennyi zsótit, stb…rajtuk kívül kit?
Mert nehogy már a munkás és farkát verő irodista jöjjön megint elő,
miközben a pártiskola emlőin felcseperedő munkásokból lett gyárigazgatók, tanácselnökök, TSZ elnökök nyúlták le a legtöbbet a rabló privatizációban!
A szabad választást tudtommal az MSZMP írta ki, a teljes gazdasági, politikai, államigazgatási rendvédelmi eszközök birtokában és nem a nyugat.